Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

A mezőgazdasági termelés koncentrációjának, szakosításának főbb kérdései A mezőgazSaságl ferine-. lés fejlődésének egyik jellemző tendenciája és az ed- diai t’p-kz'alatok szerint be­vált, továbbra is követendő öt ja a koncentráció és a sza­kosítás. Megyénk mezőgazda- sági üzemei — állami gazda­ságok. termelőszövetkezetek — eddig és a jövőben is töreked­nek a? ebből eredő el én vök kihasználására. Szükségessé teszi ezt az igen gyors techni­kai, technológiai változás és a —üzemek esz­közigényességének növekedé­se, amely maga után vonla az úribb és újabb megoldások, hpivo« utak keresésének szük­ségességét a hatékonvság ja- vu’á-a ás a termelékenység emelkedése érdekében. Azon- bp- «-»rn i koncentráció, sem a szakosítás nem lehet öncél, hanem olyan eszköz a terme­ié, fejlesztéséhez, amely lehe­tővé teszi a termelés volume­nének gyorsabb ütemű növe­lését, s ezzel egyidejűleg a hatékonyság javulását és a termelékenység emelkedését. A megyénkben működő me­zőgazdasági üzemek a terme­lés koncentrációja és a sza­egy gazdaságra jutó á. g. állóeszlsözérték (1000 Ft) tsz egy gazdaságra jutó á. g. halmozott term. érték tsz (1900 Ft) egy gazdaságra jutó á. g. halmozatlan term. ért. tsz (1080 Ft) A termelőszövetkezetek át­lagos területnagysága kisebb az állami gazdaságokénál, de ez az elmúlt évtizedekben tör­tént területi koncentrációk kö­vetkeztében nőtt. (Jelenleg 2800 hektár.) Az átlagterület e gvaVtp-npj ,-s nagy differen­ciáltságot takar. Jelentős még a 2009 hektáron aluli szövet­kezetek száma. , kosítás terén jelentős előre­haladást értek el. Az elmúlt évek során végrehajtott terü­leti koncentrációk, gazdaságok egyesítése célszerűnek, helyes­nek bizonyult. Jelenleg az ál­lami gazdaságok átlagos terü­letnagysága 5329 ita. (az or­szágos átlag 5391 ha), s annak ellenére, hogy ez nagv diffe­renciáltságot takar, többségük­nek jelenlegi méretei alkalma­sak arra, hogy megteremtsék a legkorszerűbb termelés ke­reteit, biztosítsák az intenzív fejlesztést, a szakosított terme­lési szerkezet mellett a kor­szerű termesztési és tartási technológiáit széles körű alkal­mazását. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a termelés koncentrációjának gyors növekedését bizonyítják az alábbi adatok:. 1968 19« 1973 130 458 239 874 258109 18 566 34 347 38 206 90 761 129 850 134 702 21 264 35 806 37 820 59 068 92 127 94 565 13 294 25 691 30 374 útjai az üzemek számára szé­les körű választási lehetőséget nyújtanak. Az eddig is alkalmazott egyik út a mezőgazdasági üze­mek méreteinek növelése. A gyakorlati tények azt igazol­ják, hogy a megyében történt eddigi egyesülések túlnyomó többsége elérte célját. Politi­kai állásfoglalás alapján a sajátos helyzetnek, adottságok­nak megfelelő, önkéntes egye­süléseknek nincsen elvi és gya­korlati akadálya. Ügy is fo­galmazható, hogy: a területi­leg kis méretű termelőszövet­kezetek számára előbb, vagy utóbb létkérdés lesz az egye­sülés, mert a felhalmozási, fej­lesztési lehetőségeik olyan ki­csik. hogv ez még a társulás­hoz sem biztosítja a szükséges saját forrást. Azokban a ter­melőszövetkezetekben, ahol a feltételek — politikai, gazda­sági, személyi, stb. — meg­vannak, a helyi vezetők, párt- alapszervezetek foglalkozza­nak az egyesülés kérdéseivel, elsősorban a kis területen működő szövetkezetekben. Az anyagi—műszaki erők és a beruházási eszközök koncent­rálása ilyen formában lehető­séget biztosít a külön-külön kis volumenű fejlesztési ala­pok célszerű felhasználására, a gyorsabb ütemű előrehala­dásra. A mezőgazdaság fejlesztésé­nek nagy lehetősége rejlik a gazdasági társulásokban. En­nék a szervezési módszernek több változata alakult ki és terjedt el a megye élelmiszer- gazdaságában, az egyszerű gazdasági együttműködéstől a közös vállalatig, több-keve­sebb eredménnyel: — szövetkezeti közös válla­lat (a TOLNAKER), — közös vállalkozások (Tö­VÁL-ok, KAHYB, tamási sző­lőtársulás. Regöly—Szakály sertéstelep, VEPEX), «— társulások (tsz-ek egy­más közötti, tsz-ek—állami gazdaságok és más vállalatok közötti társulások). (Műtrágya- és növényvédőszer-ellátásra, .felhasználásra. pecsenyebá- rány-előállításra, -értékesítés­re, vízügyi társulások, terme­lési rendszerű kukoricater­mesztési társulás, stb..). — egyszerűbb gazdasági együttműködések a megyében széles körben alakultak ki túl­nyomórészt az élelmiszergaz­dasággal kapcsolatos tevékeny­séget kifejező vállalatok és termelőszövetkezetek között. (Pl. gabonafelvásárló, állat- forgalmi és húsipari. vető­magtermeltető vállalatok, Pak­si Konzervgyár, cukorgyárak, Iregszemcsei Takarmányter­mesztő Kutató Intézet és a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok közötti együttmű­ködések.) Az egyszerűbb gazdasági együttműködéseknek a felso­rolt jelentősebb formáin kí­vül még számos változata ala­kult ki és van kialakulóban. E gazdaságszervezési mód­szer számos változata lehető­séget nyújt a jövőben is a sajátos viszonyoknak legjob­ban megfelelő forma kiválasz­tására. A fokozott koncentrá­ció azonban nemcsak a kis gazdaságoknak előnyös, ha­nem a nagy területűeknek is. A gazdasági együttműködések sok kedvező vonása és az e területen történt fejlődés elle­nére a lehetőségeket még ko­rántsem használták ki, külö­nösen a termelőszövetkezetek. Továbbra is szükséges a ter­tnef&f; ^növénytermesztés; l*s lattenyésztés, zöldségtermesz^ tés) feldolgozási, szárítási, tá­rolási, építési és egyéb együtt­működések létre'’ -ása. gya­korlati alkalmazása, A mezőgazdaság fejlődésének gyorsabb ütemét segíti elő az utóbbi években megjelent új szervezési formája az iparsze­rű termelési rendszer. Az eb­ben rejlő lehetőségek rendkí­vül nagyok, ezt az eddigi ered­mények alapján is megállapít, hatjuk. Jellemző a különböző termelési rendszerek gyors terjedése. (Kukorica, cukorré­pa, szója, takarmány termesz­tés.) Az anyagi ráfordítások hatékonysága kedvező. a szellemi kapacitás ki­használására nagyobb le- hetőséget biztosít. a termés^ átlagok évről évre magasab­bak. E rendszerek fejlődésé­nek elengedhetetlen feltétele a specializáció és az eszközök kihasználásához szükséges te. rület és egyéb nagyságrendek kialakítása, mert ezek az el­járások kis területen gazda­ságosan nem alkalmazhatók. Egy-egy gépsor kihasználásá­hoz 400—QOQ ha szükséges, de már olyan gépsor is van, amelynek működtetéséhez en­nél nagyobb területegységre van szükség. Az iparszerül termelési rendszerek szervező, sere a jövőben fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani, mind a mezőgazdasági üzemeknek, mind az irányitó szerveknek. A felsorolt formák, megol­dások érzékeltetik, hogy a változatok sokasága miatt nem könnyű a helyileg legjobb formát kiválasztani. Nagyon lényeges dolog, hogy a mód­szerek megválasztása helyben történjen. Az elhatározások, döntések tekintetében nagy fe­lelősség hárul a gazdaságok vezetőire, dolgozóira és a párt. szervezetekre, perei Dániel Az egv gazdaságra jutó ál­lóeszközérték, halmozott és halmozatlan termelési érték növekedése kézzelfogható bi­zonyítékai az előrehaladásnak. A termelékenység emelkedé­se is kielégítő. Az egy foglal­koztatottra jutó halmozatlan termelési érték 1968. évhez vi­szonyítva mindkét szektorban jelentősen emelkedett. Az álló­eszközök rohamos növekedése mellett azok hatékonysága nem kielégítő. A szakosítás és a koncentráció továbbfejlesztése e téren is eredményekre ve­zethet. A mezőgazdasági nagyüze­mek átlagos mérete szakosított termelés esetén jelenleg a leg­több ágazatban alkalmas a fellett, korszerű tej^uolópín alkalmazására. Az átlagosnál kisebb méretű gazdaságokban azonban er-e kevésbé van le­hetőség. Ilyen esetekben a társulás, vagy egvéb kapcso­lati formák létesítése szüksé­ges. Az elmondottakon túlmenő­en több konkrét tény alátá­masztja, hogy a koncentráció, a szakosítás gazdaságilag el­engedhetetlenül szükséges. A további fejlődés érdekében fo­kozni kell ez irányú erőfeszí­téseinket, gondosan megvá­lasztva a helyes utat. E fel­adatok megoldására a kon­centráció és szakosítás ismert-----------------------------------------------­----------------------------------------------— ----- — | m^r most is 55 mázsa búza ' terem, van-e még lehetőség? Van, mert nálunk nagyobb mezőgazdaság is létezik a vi­lágon, ahol az országos átlag 50 mázsa búza. Csakhogy az már más kategória. Ha egy gazdaság 50 helyett 70 mázsát akar termelni hektáronként, akkor újra végig kell zongo­rázni az egész skálát. Olyan fajtát találni, amely többre képes, ehhez kiszámítani a műtrágyaadagot, megkeresni, megvásárolni azt a gépet, amely ezt a hatalmas meny- nyiséget időben le is tudja hozni a földről. Nyilván napirendre kerül előbb-utóbb ez a fajta-útkere, sés is. Egyelőre azonban úgy tűnik, járhatóbb út a most még alacsonyabb hozamok fel­Lehet 5 mázsával több? JláLa agrárpolitikánknak, a búza ma már hazánk­ban ném „politikai növény”, termesztése nem igényei tár­sadalmi segítséget; nem kell országos kampányokat szer­vezni azért, hogy minél több gazdaságban vessenek Bezosz. tája búzát. Búzaföldjeinken az idén hektáronként átlag 34,7 mázsa termett, ami pillanatnyilag a világranglista elején biztosít számunkra helyet. Csupán egy. két szocialista és néhány ka­pitalista állam előz meg ben­nünket termésátlagok tekinte­tében. Tavalyról idénre négy mázsával fokoztuk a hektáron, kénti hozamot. Ebből az alkalomból kerül­tem ismét kapcsolatba a bú­zatermesztés gondolatával. Megkérdeztem a legjobb szak­embereket. hogy érdemes-e, lehet-e még ezeket a hozamo­kat fokozni? Nemcsak dr. Ka­sza Béla minisztériumi főosz­tályvezető-helyettes, de a töb. biek is a leghatározottabban igennel válaszoltak. Speciális helyzetben vagyunk ugyanis, számos ponton tárhatunk fel tartalékokat. A közel 35 mázsás hektá­ronkénti búzatermésünk húsz és 55 mázsa közötti hozamok átlagából adódik. Egyforma persze nem lesz soha. Borsod­ból 50 esztendő múlva se vár­hatunk annyi búzát, mint Fe­jér' 'megyéből. He mozdulni azért lehet. Hol vannak a tar. talékok ? Kezdjük talán a Bezosztájá- val. Ez a szovjet fajta meg­fizethetetlen szolgálatokat tett nekünk. Hozzásegített, hogy több évtizedes egyhelyben to­pog ás után az élvonalba len­düljünk. Azonban eljárt felet­te az idő, a minisztérium már 1970-ben új, jobb.- fajtákat ajánlott. A Bezosztája el is vesztette hegemóniáját, nagy területen termelik ma már az ugyancsak szovjet Auróra. Kavkáz, Jubilejnaja fajtákat és ezek többre képesek. (Sajnos a magyar fajták csak kicsi területen lelhetők fel, mert alig versenyképesek.) Másik „titok” a műtrágya. Ma 233 kilót használunk hek­táronként. hatóanyagban szá­molva. Tíz-tizenöt évvei ez­előtt még nyers-súlyban se használtunk ennyit. Az igazi •titok azonban talán nem is ez. hanem. hogy a legjobb gazdaságokban laboratóriumi vizsgálatok alapján állítják össze az adagokat. A sereghaj. tők sajnos nem használnak sok műtrágyát, nem is nagyon jut rá pénzük, de amit kiszórnak, -azt is csak úgy találomra. Kémia. A gyomirtó és talaj­fertőtlenítő szerek arzenálja áll már az agronómus rendel­kezésére. Nem mindenki él a lehetőségekkel. Technika. A kép vegyes. Annyi traktorunk, ekénk és vetőgépünk már van. hogy jó talaj munkát végezzünk, a leg­kedvezőbb pillanatban tegyük •talajba a magot. Sajnos az aratás, ami régebben egy hó­nap volt. még mindig 16—18 napig tart, mért a mai ter­mésátlagokhoz nincsenek meg­felelő teljesítőképességű kom­bájnjaink. Tíz-tizenkét nap lenne az eszményi, mert akkor az időjáráshoz is alkalmazkod­ni tudnánk. Néhány éven belül talán megoldjuk. A már kicsé­pelt magot esetleg szárítani, de mindenképpen tárolni kell. Szárítónk sajnos inkább csak a gazdagabb vidékeken van, a magtárkapacitás pedig minde­nütt kevés. Sok mindent tehetünk tehát azért, hogy több búza terem­jen (fajta, műtrágya stb.) és még többet azért, hogy ami megtermett, az meg is marad. jón (növényvédelem, betaka­rítás, szárítás. tárolás stb.). Adott lehetőségeiket a kiváló gazdaságok már ma is csak­nem teljes mértékben kihasz­nálják. A mostohább adottsá­gú. vagy gyengébb szakértők­kel rendelkező gazdaságoktól az úgynevezett optimumot nem kívánhatjuk. De ha ezeken a helyeken is több figyelmet for­dítanak a lehetőségek felhasz­nálására és főleg a tökélete­sebb összehangolásra, akkor már a jövőben sem kell húsz­mázsás termésekről beszél­nünk. A kukoricatermesztósben csodákat művelő zárt rendsze­reket végeredményben a bú­zaföldekre is át lehet telepí­teni. Olcsóbb és gyorsabb meg­oldás azonban, ha a zárt rend. szerek tudományos logikáját és szigorú fegyelmét általáno­sítjuk a búzatermesztésben. Szakemberek óvatos becslése szerint az átlag alatt termelő gazdaságok felzárkóztatásával néhány év alatt — persze nem ingyen — hektáronként akár öt mázsával is fokozhatjuk az országos átlagokat. És a felső sávban? Ott. ahoj emelése. városiasodik Tolna. ŰJ OTP-házsor a vásártér mellett. ©■«tés GottvaM Károly* FÖLDEÁK! BÉLÁ

Next

/
Thumbnails
Contents