Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

Bemutatjuk t

a nagykőrösi Toldii Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolát és Szakmunkásképző Intézetet

A Tolna megyében dolgozó élelmiszeripari szakmunkások, szaktechnikusok és szakvezetők előtt nem ismeretlen a nagykőrösi szakközépiskola, szakmunkásképző intézet A húszéves fennállását ünneplő iskola végzett diákjai között, szép számmal vannak Tolna megyeiek is. Elsőként a Paksi Konzervgyár három dolgozója. Kónya Katalin, Rüff Katalin és Weisz Magdolna szerzett is képesítést 1955-ben. A későbbiekben is sok Tolna megyei ismerkedett a szakma alapjaival Nagykőrösön; 1962_ ben például 26-an, 1964-ben

?4 -“n kaptak szakképesítést az ' % legkorszerűbb élelmi- ipari intézetében.

Az utóbbi években kissé lanyhult az érdeklődés, aminek Gyaraky Jenő igazgató szerint az oka: Tolna megyében nem Ismerik eléggé ezt az iskolát annak ellenére, hogy Tolna megyei érdekeltségű, a megye ennek az iskolának a vonzáskörébe tartozik. Pedig mindig szívesen látják a Tolna megyeieket, s a háromszoros túljelentkezés ellenére, a megyénkből ide pályázó diáko. kát biztos hely várja. Nem csupán szakmunkásokat és szaktechnikusokat nevelnek, hanem itt történik az élelmi- szeripari dolgozók szakmai továbbképzése. a vezetőtovább- képzés, valamint itt zajlanak a technikus minősítő vizsgák is. Idén decemberben Eisenber- ger Teréz, Rein Ferencné, Debreceni Ferencné és Bálint Ferenc á Paksi Konzervgyár dolgozói vizsgáznak a technikusi oklevélért.

,■;; ■ in

A hároméves szakmunkás- képzés során a tanulók a«11 csupán a manuális műveleteket tanulják meg, hanem megtanulnak bánni a gépekkel, az automata berendezésekkel is. Az iskolában három szakmában folyik szakmunkásképzés, A sütő- és a baromfihús-feldolgozó szakmunkások hagyományos formában tanulnak, a konzervgyártó szakon pedig emelt szintű képzés folyik. Az emelt szintű képzés magasabb követelményeket ír elő mind a közismereti, mind a természettudományi tárgyakban, s lehetővé teszi, hogy a végzettek a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. tanulmányi időkedvezménnyel esti, vagy levelező tagozaton elvégezzék a szakközépiskolát A hagyományos tagozaton végzők többet kapnak a gyakorlati oktatás során, s továbbtanulás esetén különbözeti vizsgával léphetnek a szak- középiskola esti, vagy levelező tagozatába. Bármelyik tagozaton is tanul valaki, a hang. súly a szakmai képzésen van. vagyis olyan szakmai képzett, séget kell szerezni, hogy az iskola elvégzése után közvetlenül bekapcsolódhassanak a termelésbe.

A szakmák küzül a konzerv, gyártó szakma az, ami elsősorban megyénkben tanuló fia. talokat, s főleg a Paks környé. kén tanuló általános iskolásokat leginkább érdekli. Elhelyezkedési lehetőséget a termelőszövetkezetek, feldolgozó üzemek és a Paksi Konzervgyár biztosít. A konzervüzemek többsége modern nagyüzem. ahol a termelés, a nehéz fizikai munka kiküszöbölésével nagyrészt félautomata és automatizált gépsorok fel- használásával történik. A kon. zervgyártó szakon többek között kémiát, biológiát, táplálkozáséi ettan-mikrobiológiát, gép. és műezerismeretet, üaefágazdaságtant tanulnak a fiatalok. ezen kívül élelmiszer- vizsgálati, géptani, technológiai gyakorlatokon vesznek részt. De nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb dolgozók is megszerezhetik a szakmunkás, bizonyítványt. A dolgozók szá_ mára a vállalatok, a feldolgozó üzemek szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamokat szerveznek. Ezeket a tanfolyamokat is az iskola irányítja, s itt kell letenni a szakmunkásvizsgát is. A szakmunkás- vizsgára egyénileg is fel lehet készülni, ehhez az iskola minden segítséget megad. A felnőttképzésre jelentkezhetnek azok, akik betöltötték a 21. évüket, és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

Az élelmiszeripari szakközépiskola korszerű általános műveltséget és középfokú szakmai képzést nyújt. Az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításával felkészíti a tanulókat arra, hogy áttekintsék az élelmiszeripar különböző ágazataiban folyó termelést. Az élelmiszeripari szakközépiskolai érettségi bizonyítvány a középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, középfokú szakmai végzettséget igénylő termelési, minőségellenőrzési, forgalmazási munkák végzésére képesít, és valamennyi felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára jelentkezésre jogosít. Az iskola szakirányának megfelelő két iparágban, a konzerviparban és a hűtőinarban szakmunkás-munkakört is betölt- hetnek a végzett tanulók. Azok, akik az érettségi vizsga után az iparban helyezkednek el, kétéves gyakorlati munka után, középfokú technikusi vizsgára jelentkezhetnek. Csakúgy, mint a szakmunkásképGerenesér Miklóst

zésnél, a szakközépiskolába is jelentkezhetnek felnőtt dolgozók. A dolgozók szakközépiskolai képzése esti, vagy levelező tagozaton történik. Továbbtanulhatnak mindazok, akik a nyolc osztályt elvégezték. vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek, és munkaviszonyban állnak. A nyolc osztályt végzetteknek magyarból, matematikából és rájzból felvételi vizsgát kell tenni.

Az iskolában minden rendelkezésre áll, ami szükséges az ifjúság fejlődése érdekében. A tanulást tanulószobák, korrepetálások segítik elő. de lehetőség van az egyéni képességek fejlesztésére is. Különféle szakkörök, sportkörök, ifjúsági könyvtár, irodalmi színpad, technikai felszerelések sokasága, színházlátogatások, tanulmányi kirándulások bővítik az ismeretszerzés lehetőségeit és a kultúrált 6ZÓrako. zást szolgálják. Az iskolával egy tömbben épült az ötszintes. hétszáz férőhelyes korszerű diákotthon, ami a vidéki tanulók elhelyezésére szolgál. A tanulók négv-hat személyes szobákban, kulturált körűimé, nyék között tanulnak, laknak!

Az iskolában az elméleti oktatás mellett széles körű gyakorlati képzés folyik. A technológiai gyakorlatok az iskola tanműhelyében, ezenkívül a Nagykőrösi Konzervgyárban, és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál folynak. A gyakorlati oktatást a tanév végén, a nyári termelési gyakorlat egészíti ki.

Az iskola bemutatását azért tartottuk célszerűnek, mert a különböző élelmiszeripari feldolgozó vállalatok és az egyre nagyobb számban alakuló szövetkezeti feldolgozó üzemek egyre több és egyre nagyobb

felkészültségű szakembert igényelnek. Számítani lehet arra. hogy a jövőben még több élelmiszer-feldolgozó közös vállalkozás, társulás jön létre. Hisz köztudott, hogy a gépesített termesztéstechnológiák egyre inkább elterjednek: a hazai

gépgyártás fejlesztésével, valamint importgépek beszerzésével az ötödik Ötéves tervben gyorsabb ütemű gépesítés-fejlesztésre lehet számítani. Ehhez kapcsolódik többek között a fajtakérdés is: a nemesítők nagyhozamú. egyszerre érő zöldségfajták kialakításán dolgoznak. Mivel a konzervipari feldolgozó gépek, gépsorok nagy kapacitáisúak és hatalmas tömeget tudnak feldolgozni, kizárólag több termelőszövetkezet társulásával oldható meg a gyümölcs-, a zöldségfélék feldolgozása. Ehhez természetesen jólképzett szakemberekre van szükség, s róluk, képzésükről megérné jó előre gondoskodni.

A mezőgazdasági termelőüzemek jó vésze nem csupán a lehetőségét, hanem a szükségességét sem ismerte fel an_ nak, hogy milyen nagy hasznára válik az üzemnek, akon- zervgyártásban, a hűtőiparban jártas szakember. Azokban a szövetkezetekben, ahol a konzervgyáraknak termelnek, aa előkészítés, manipulálás, elő- feldolgozás folyamán nélkülöz« hetetlen a szakértelem.

Remélhetőleg sokan kapnak kedvet ahhoz, hogy tanulmányaikat ebben az intézetben folytassák, s az is bizonyos, hogy a mezőgazdasági termelőüzemek is előbb vagy utóbb felfedezik maguknak ezt az is« kólát.

Az iskola látogatása során mi magunk is meggyőződhettünk arról, hogy nemhiába tartják az ország legkorszerűbb középfokú intézményének a nagykőrösi szakközép- iskolát , és szakmunkásképző intézetet. De megh’~~nvoRod- hattunk arról is, hogy nem csupán a tanulók magas szintű képzéséről gondoskodna]?:, hanem feladatuknak tekintik a fiatalok erkölcsi, ízlés- és magatartásbeli nevelését, és segítik a tanulók egyéni hajlamainak. képességeinek a kibontakozását is.

teket szerzett létszámukról; tagozódásukról, felszereltségükről. érthető hát, ha a magyar hadvezetőség fontos szerepet szánt neki egy esetleges összecsapásban, Jellasics! kikényszerítette az alkalmat. Tétlenséget parancsolt a király, mégis támadott. Schwei- del Józsefre egy hadosztályt bíztak és a magyar johbszámy vezére lett. Csapata élén súlyos vereséget mért a bán hadrendjére. Ez a győzelem — az egész magyar honvédsereg pákozdi diadalának részeként — több volt, mint katonai fegyvertény, önbizalmat adott Kossuth-éknak a rebellió kiterjesztéséhez. A győzelem jelentőségéhez mértén sietve elküldték a tábornoki kinevezést a pákozdi csata egvik hősének, Schwei- del Józsefnek

Ám az újdonsült tábornoknak nem szállt fejébe a dicsőség. Továbbra is óvatos maradt. Ellentétben Nagysándor Józseffel, aki illúziómentesen leszámolt magában az osztrákokhoz fűződő mindenféle nosztalgiával, 6 nem tudott ilyen gyökeresen szakítani azzal a harmincnégy esztendővel, amelyet közöttünk töltött a birodalom fővárosában. A vérében volt. hogy engedelmeskedjék az uralkodónak — az uralkodónak, akiben ilyen hosszú bécsi katonáskodás után önkéntelenül is elsősorban az osztrák császárt, s csak azután a magyar királyt tiszteli a hadsereg tagja,

(Folytatjuk.)

Aradi napló

28)

Ez a parancs ellenére kierőszakolt csata végképp elmérgesítette a két tábornok viszonyát. Olyannyira, hogy Görgey meg sem hívta Nagysándort a fegyverletételt elhatározó haditanácsba. Csak délután rendelte magához a világosi Bohus-kastélyba, és ott Rotov orosz tábornok jelenlétében közölte vele a lázadó vezérek döntését. Nagysándor József állítólag fájdalmas gúnnyal jegyezte meg:

— Ezt a győzelmet., már Komáromnál is megkaphattuk volna, kár volt ilyen hosszú utat megtenni érte.

Tudván, hogy irgalmat nem remélhet, Kossuth-ék után akart emigrálni. Előbb azonban búcsút kívánt venni a világosi mezőn megadásra felsorakozó katonáitól. Mire visszaért övéi közé. a kozák lovasság már közrefogta a fegyverletétel négyszögét.

•

Némi bonyodalom támadt tavaly augusztus elején a bécsi negyedik huszárezred körül. Amikor az új törvények értelmében haza kellett volna térnie Magyarországra, gróf Apponyi ezredparancsnok nem volt hajlandó új állomáshelyére vezetni az alakulatot

Pedig az ezred — legénysége színmagyar — jönni akart. Felsorakozott legtekintélyesebb őrnagya, Schweidel József mögé és augusztus tizenharmadikán elhagyta Bécset

Minden látszat szerint joggal hihette Schweidel, hogy vállalkozását a legfelsőbb parancsoló is szívesen látja, míg Apponyi gróf magatartását a katonai esküvel összeegyeztethetetlennek minősíti. A fordítottja történt. Apponyi gróf megdiesőült a tenyerünkön hordozzuk, Schweidel Józsefre pedig kimondtuk a halálos ítéletet felség- és hazaárulásért.

ötvenhárom éves. Zom borban született, öt gyermek atyja. Legidősebb fia honvédszázados volt Már említettem, hogy szintén itt raboskodik Aradon és ma délután meglátogathatta végső búcsúra édesapját. Schweidel Józsefre kötél általi halált mondott ki a hadbíróság, de felesége kétségbeesett könyörgésére Hay- nau kegyelemből agyonlőve- tésre változtatta az ítéletet.

Miért kell meghalnia mindenáron Schweidel Józsefnek?

A magyar király és a magyar kormány közös rendelkezésére, az osztrák hadügyminisztérium hivatalos beleegyezésével Verbászt jelölték

ki a volt bécsi negyedik huszárezred új körletéül. Mivel azonban aggasztó jelekkel hívta fel magára a figyelmet Jellasics, menetközben érkezett az ellenparancs, hogy Verbász helyett a Drávához vonuljanak a négyes huszárok As foglaljanak kordont a folyó bal partján, Schweidel Józsefet megerősítették ezredparancsnoki posztján, előléptették alezredessé. Óvatos volt, nem akart harcba bocsátkozni. Éppen elég furcsa tünettel találkozott ahhoz, hogy kerüljön mindenféle elhamarkodottságot. Inkább visszavonult, amikor a bán átkelt seregével a Dráván. Szemmel tartották a Magyarországra özönlő horvát csapatokat, gondoskodtak az állandó harci készültségről, hogy adott esetben — vagy felsőbb parancsra vagy a • kikerülhetetlen helyzet miatt ■— fölvehessek a harcot. Schweidel ezredpa.rancsnok parlamentereket küldött a bánhoz: ne nyomuljanak tovább, mert a magyarok kénytelenek felhagyni a hátrálással. Jellasics mosolygott az üzeneten és folytatta útját Pest-Buda felé.

Pákozdnál megelégelték könnyű diadalmenetét.

Schweidel már a Drávától

megfigyelés alatt tartotta a kurvátokat, részletes ismere-