Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-30 / 280. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Magyar Vagon- és Gépgyár acélöntödéjének, az Özdi Kohászati Üzemek, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek kapacitásainak modernizálása és bővítése. A mezőgazdasági termelés mintegy 5—6 százalékkal meghaladja az elmúlt évit. Kenyér- és takarmánygabonából biztosított a belföldi igények kielégítése, búzából kivitelre is jut. A zöldség- és gyümölcstermelés — főként a rendkívüli szárazság következtében — a tervezettnél kisebb, burgonyából importra van szükség. A szarvasmarhatenyésztés meggyorsult. A IV. negyedévtől a sertéshústermelés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második felében felélénkült, és egész évre számítva a növekedés üteme 2,5 —3 százalék lesz. A kapacitások és az igények összhangja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál javult a koncentáció és kevesebb a minőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a fejlődés a befejezési munkáknál. A lakásépítési ter- vet teljesítjük, mintegy 85 000 lakás épül. A közlekedés és a hírközlés a terveknek megfelelően fejlődik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a vállalatokat az export növelésére ösztönözte. Az export dinamikusan, az import mérsékelten növekedett. A lakosság fogyasztása 4—5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal emelkedik. A nagyüzemi munkások reálbérének növekedése eléri a tervezett 5,8 százalékot. Az áruellátás kiegyensúlyozott, bár évközben átmeneti ellátási nehézségek voltak húskészítményekből, zöldség- és gyümölcsfélékből. 2. A Központi Bizottság elfogadta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költség- vetés fő előirányzatait: a nemzeti jövedelem termelésének növekedése 5 százalék, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának nőve. kedése 5—6 százalék, az ipar bruttó termelésének növekedése 5,5—6 százalék, az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 4 százalék, a mezőgazdasági termelés növekedése 2—2,5 \ százalék, az egy lakosra jutó reál- jövedelem növekedése 5—5,5 százalék, a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 3,7 százalék, a szocialista szektor beru. házása 117—118 md Ft- a kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 8—9 százalék, lakásépítés 85 ezer, ebből: állami lakas 36 ezer, A beruházások között 1974- ben kezdődjék meg az adriai kőolajvezeték, a paksi atomerőmű I. ütemének, a Bélapátfalvái Cementgyár, a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyárá_ nak, a kiskunhalasi új kötöttárugyár, a Gyulai Húskombinát, a Magyar Viscosagyár új IX. üzemének, az Özdi Kohászati Üzemek acélgyártó kapacitásának fejlesztése. Meg kell kezdeni az új nagy teljesítményű Kossuth-adó építési munkáit. A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben tervezettnél gyorsabban, több mint 5 százalékkal emelkedjen. Az ipari termelésen belül az átlagosnál dinamikusabban lej-; lődjön a villamosenergia- ipar, a vegyipar és az élelmiszeripar termelése. 3. A Központi Bizottság az életszínvonal növelése érdekében 1974-ben — az automatikus bérnövekedésen leiül — olyan központi intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek lehetővé teszik, hogy az egy főre jutó reáljövedelem 5 százalékot meghaladó mértékben, az egy keresőre jutó reálbér 3,7 százalékkal, a lakosság összes fogyasztása pedig közel 6 százalékkal emelkedjen. Ennek érdekében a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogv 1974-ben 1 milliárd 200 millió forint éves kihatással központi intézkedéssel emeljék — az állami szektorban 1973-ban központi béremelésben nem részesült ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások, — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állomány- csoportba tartozó dolgozók, — a tanácsok és szűkebb körben más he'.vi államigazgatási szervek dolgozóinak, — a gazdasági és igazgatási helyi költségvetésű szervek dolgozóinak, — a kutatóintézetek, — a színházak és színház jellegű intézmények dolgozóinak bérét. A béremelés mértékét, a végrehajtás időpontját a Minisztertanács a SZOT bevoná. sával állapítsa meg. A népesedéspolitikai határozattal összefüggő szociálpolitikai jellegű állami juttatások (gyermekgondozási segély, egyszeri anyasági segély, babakelengye, anyák gyermekápolási táppénze, kétgyermekesek családi pótléka) 1974-től történő növelésére mintegy évi 1 milliárd 660 millió forintot kell biztosítani. A fegyveres erők sorkatonáinak pénzbeni ellátmányát és az eltartásra szoruló nozzátar- tozók családi segélyét 1974. január 1-től fel kell emelni. A gyermekintézményi hálózat fejlesztése és ellátottságának javítása érdekében 2400 bölcsődei és 12 000 óvodai férő. helyet kell létesíteni. Az oktatáspolitikai feladatok megoldását összesen 720 általános, közép- és szakmunkásképző iskolai osztályterem, továbbá 6000 kollégiumi férőhely megépítésével kell elősegíteni. Az egészségügyi ellátás további javítására 1600-zal kell növelni a gyógyintézeti ágyak számát, a szociális otthoni ágyak számát pedig 1000-rel. A megyei kórházak bővítésének és rekonstrukciójának folytatása mellett a járóbeteg- ellátást 50 új orvosi körzet és napi 650 szakorvosi rendelőóra szervezésével is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A kiskereskedelmi áruforgalom növelése mellett a termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének fejlesztésével javítani kell az áruválasztékot és csökkenteni az átmenetileg hiányzó cikkek körét. A kereskedelmi vállalatok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet arra, hogy a lakosság áruellátásában a munkaidő további csökkenése esetén se legyen zavar. 4. Az 1974. évi népgazdasági terv teljesítése megköveteli a gazdasági szervező, irányító, ellenőrző munka további javítását. Ennek érdekében a párt- szervezetek politikai munkájukkal támogassák a gazdasági vezetőket a gazdálkodás hatékonyságának növelésében, a kapacitások ésszerű kihasználásában, a termelési struktúra korszerűsítésében, a termékek minőségének és a munka szervezettségének javításában, a munka-, technológiai, pénzügyi fegyelem további megszilárdításában, a takarékos gaz. dálkodásban. A politikai tömegmunka segítse elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre álló eszközök minél célszerűbb fel- használásához. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget a KlSZ-szerve- zeteknek ahhoz, hogy a fiatalok kezdeményezően és tevékenyen vegyenek részt munkahelyük politikai, társadalmi és gazdasági életének alakításában. A szakszervezetekben és a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segítsék elő. hogy szervezeteik az érdekvédelmi tevékenység mel_ lett következetesen támogassák a termelés hatékonyságának további javítását, a racionális üzem- és munkaszervezést, a teljesítményhez igazodó bérezést, a szocialista munkaverseny fellendítését. A tömegtájékoztatás területén dolgozó kommunisták gon. doskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és a televízióban kapjon megfelelő hangsúlyt a lelkiismeretes és színvonalas termelőmunka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt valamennyi tagját, hogy odaadó munkával és példamutató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ Központi Bizottságát és a tömegmozgalmak vezetőit, hogy a maguk területén segítsék elő az 1974. évi gazdasági feladatok eredményes megoldását. III. A Központi Bizottság áttekintette a párt káderpolitikáját, a káder- és személyzeti munka helyzetét, főbb feladatait és az alábbiakat állapította meg: 1. A káderpolitika összhangban van a párt politikai fővonalával, célkitűzéseivel. A politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelménye alapelvként bevált, egyre következetesebben érvényesül a vezetők kiválasztásában. A káderele a különböző területeken és beosztásokban ösz- szességükben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hatalommal helyesen él. aktív a közéletben, magatartása, életmódja megfelel erkölcsi követelményeinknek. Fejlődött a káderek többségének politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel és hosszabb távon nem tud eleget tenni a növekvő igényeknek. Egyes vezetőknél tapasztalható, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai hatásait, nem folytatnak közéleti tevékenységet, nem fejlesztik kapcsolataikat a dolgozókkal. Helyenként előfordul vezetői gőg, a kollektíva véleményének semmibevevése, a jogos bírálat megtorlása. Az ilyen jelenségekkel szemben a párt vezető szerveinek ismételt figyelmeztetése ellenére még mindig tapasztalható békülé- kenység. elvtelen engedmény, a felelősségre vonás elmulasztása. A vezetők megítélésénél továbbra is a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelményét kell alkalmazni, de ezek tartalmát illetően magasabb mércét kell állítani. 2. A szocialista építés egyre bonyolultabb, nagyobb hozzáértést, ügyszeretetét kívánó feladatai szükségessé teszik hogv emeljük a káder- munkával szemben támasztott követelményeket. A káder- és személyzeti munkában a iövőben is fontos feladatunk a stabilitás biztosítása. Emellett a vezetői állomány eSéT.s'aes fejlődése és összetételének kedvező irányú változása érdekében szükség van az ésszerű és folyamatos cserélődésre- Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy minden ember képességének és adottságának megfelelő helyen dolgozzék. A Központi Bizottság továbbra is helyesnek és szükségesnek tartja, hogy társadalmunkban — nárttisztságet kivéve — bármely beosztást pártonkívüli is betölthessen, aki a szocializmus építésének programját elfogadja és annak megvalósításáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fontos feladatának, munkája szerves részének tekinti. Az állami személyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi felelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőrzés erősítésével, a párt- és társadalmi szervezetek bevonásával, n bizalom és nyíltság légkörével, elvszerű kritikával el kell érni. hogy a szocialista demokrácia fe.ilő- déséből következően erősödjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Ez segít,- a szubjektivizmus háttérbe szorítását és káderpolitikai elveink hatékonyabb érvényesülését. 3. A Központi Bizottság a kádermunka fejlesztésében az egyik legfontosabb feladatnak tartja a gondoskodást a tervszerű káderutánpótlásról. Fontos politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, termelőszövetkezeti parasztok tervszerű előkészítéssel fokozatosan és folyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP politikai főiskoláján, a budapesti, megyei párt- bizottságok oktatási igazgatóságain meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fizikai dolgozók az eddiginél nagyobb számban, tanuljanak; az állami felsőoktatásban is Szpartak Beglov, az APN sajtóügynökség Delhibe kiküldött tudósítója írja: A magas szintű szovjet— indiai párbeszéd felkeltette az ázsiai tartós béke valamennyi hívének figyelmét. A Szovjetunió külpolitikai kezdeményezései azt a reményt keltik a jó szándékú emberekben, hogy a békés egymás mellett élés és a békés együttműködés szabályai Földünk valamennyi térségében érvényesülhetnek. Ez különösen fontos Ázsia szempontjából, amely végigjárta a gyarmatosítás elleni mozgalom tisztítótüzét és megszabadult az imperialista töm_ bök bilincseiből. A kontinens most fokozott ütemben igyekszik megoldani égető társadalmi és gazdasági jellegű probAz Őrbe hírügynökség jelentése szerint Luis Corvalant, a törvényen kívül helyezett Chilei Kommunista Párt főtitkárát a minap a santiagói katonai akadémiáról, ahol eddig fogva tartották, több fogolytársával együtt a Chile 1 déli részén lévő Dawson börnövelni kell annak lehetőségét, hogy a fizikai munkások felsőfokú tanulmányokat végezhessenek. A felsőoktatási intézményekben emelni kell az oktató- és nevelőmunka színvonalát. mert viszonyaink között a. káderutánpótlás egyik legfontosabb forrása ma már az egyetemet és főiskolát végzettek köre. A vezető posztok betöltésénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozottan fel kell lépni az előítéletek, a pozícióféltésből eredő hátrányos megkülönböztetések ellen, és az ajánlásoknál. kinevezéseknél azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni őketA társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is megkívánja^a követelményeknek megfelelő fiatalok fokozottabb bevonását a vezetésbe. A párt- és KlSZ-szerve- zetek tekintsék fontos feladatuknak. hogv adjanak lehetőséget a fiataloknak képességeik kipróbálására. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészségűi ?v területén célszerű a bevált pályázati rendszer kiterjesztése. Az üzemi demokrácia feilesztésével összhangban biztosítani kell. hogy az állami üzemek. intézmények dolgozói érdekképviseleti szerveik útján nagyobb beleszólási lehetőséget kapjanak vezetőik kiválasztásába és megítélésébe4. A Központi Bizottság elfogadta és határozattá emelte a Párt káderpolitikájáról, a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól beterjesztett jelentést. A határozat a Párt- éW című folyóiratban megjelenik. A Központi Bizottság javasolja a Minisztertanácsnak, hogy e határozat, valamint a tapasztalatok alapján módosítsa és egészítse k; a személyzeti munkáról szóló rendeletéit. A Központi Bizottság továbbra is meghatározónak tekinti a X. kongresszus útmutatását: ..A pártmunka továbbfejlesztésének és az ország fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása”. A Központi Bizottság elfogadta 1974. évi munkatervét. lémáit. Ázsia népeinek tehát mindenképpen békére van szükségük. A Szovjetunió amellett van, hogy Ázsia valamennyi népe közös erővel teremtse meg a tartós békét ebben a térségben. Aligha szükséges külön bizonyítani, mennyire érdekelt India Ázsia békés jövőjében. A Szovjetunió véleménye szerint Indiárn kiemelkedő szerep vár Ázsia sorsának alakításában. Következésképpen rendkívül fontos, hogy a két ország kezdeményezései és el_ képzélései a tartós ázsiai béke megteremtését illetően a teljes megértés szellemében realizálódjanak. Ugyanez vonatkozik minden olyan ázsiai kormányra, amely érdekelt a békés kapcsolatok fejlesztésében. tönszigetre szállították át. Corvalant, mint ismeretes, a szeptemberben lezajlott szélső- jobboldali katonai államcsíny után tartóztatták le, s államellenes összeesküvés és felforgatás vádjával pert készítenek elő ellene. . Szovjet—indiai párbeszéd Coryalant egy börtönszigetre szállították Közlemény az MSZMP KB novemberi illéséről
