Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
Tv-napi6 Vita a köztéri szobrainkról Kedden este az éjszakai Arákba nyúlt a köztéri szobrainkról rendezett tv-vita, amit végeredményben sajnálhatunk, hisz így nyilván sokan már nem nézték meg. Pedig a kérdés mindenkit érdekel, hisz köztéri szobraink igazi köztulajdont jelentenek, amit belépődíj nélkül mindenki megtekinthet, sőt kénytelen is megnézni, esetleg mindennap, így ezek a szobrok, plasztikák rendkívül nagy szerepet játszanak a közízlés alakításában, fejlesztésében, S az sem baj. ha egy-egy szobor nagy vitákat kavar, mint ez történt a szekszárdi Babtis-szoborral is. A kedd esti tv-vita (de miért volt ez vita?) résztvevői, Bojár Iván, Miklós Pál, Rideg Sándor, Rózsa Gyula, ezt a kérdést igyekeztek megvilágítani, több-kevesebb sikerrel. A lényegre talán Rózsa Gyula tapintott rá, mikor azt mond- mondta, bizonyos kötelező témák alakultak ki az elmúlt évek során, s például minden város megkapta a maga anya gyermekével, vagy gyermek anyjával című, rendszerint elég közepes minőségű szobrát. (Szekszárd is.) De aztán a beszélgetés nem tisztázott, alapfogalmakat, s közügyről lévén szó, ez bizony baj. Egyrészt szemrehányást kaptak a nézők, tehát azok. akik naponta elmennek köztéri szobraink előtt, hogy nem haladnak eléggé a korral, sok bennük a meg nem értés, amiben viszont a kritikusok a ludasok, mert nem propagálják eléggé méltó alkotásainkat, másrészt — s a néző itt jött zavarba — megállapították, hogy az esetek többségében a szobrászok egymás között zsűriznek, ráerőltetve ezzel alkotásaikat a közre. Az is elhangzott, hogy nincs elég jelentős szobrászunk, s éppen ezért közepes képességű és méretű alkotások kapnak helyet és teret, hogy minden szobrász megbízáshoz juthasson. Súlyos vádak, amelyeket jó lett volna jobban, pontosabban megfogalmazni. Vagy még jobb lett volna, ha nagyobb helyet kap az, ami a kérdés lényege: mitől lesz egy köztéri szobor, plasztika valóban a tér része, milyen szerepe van a tér kialakításában, szervezésében. A jó és rossz példák százai közül lehetett volna választani. Akár Szekszárd- ról is, hisz a sokat emlegetett Babits-szobor, részletkvaÜtásai ellenére is, szoborként is elhibázott, s elhibázott elhelyezésében is, hisz semmi funkciója nincs, nem osztja, rendezi, szervezi a teret, ahol áll, hanem csak áll, mint a versbeli árva gólya. No de a szobor, hogy helyi példánál maradjunk, egyszer csak ide keNépes a téli vendég-madárvilág a hazai tájakon. Különösen a Hortobágyon nyüzsgő az élet, ahol most még az egyébként ritkán felbukkanó sar- kantyús sármány is 100—200-as csapatban portyázik. Norvégia és Svédország hidegebb vidékeiről érkezett ez a madárfajta. A tavalyinál viszont kevesebb süvöltőt észleltek idén az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz befutó jelzések szerint. Ez az apró, fekete színű, vörös hasú madár egyébként itthon is fészkel, főként Kőszeg és Sopron környékén tanyázik. A vadászok észlelése szerint viszonylag száraz ősz rült, s azóta is itt van, anélkül, hogy felállítása előtt bemutatták volna, egyben kiszámítva a várható hatást. A kérdés fontos, hisz fejlődő — és tegyük hozzá — rohamosan fejlődő — városainkban mind több szobornak Jut hely, s nem mindegy, hogy a sok pénzzel és munkával valóra váltott művészi alkotás valóban eléri-e célját, elsősorban az ízlésfejlesztés, -nemesíÁ Szovjetunió tagállamait és népeit bemutató sorozatban tűzte műsorára a Televízió az Orosz SZSZK televíziós műsorából összeállított, egész estét betöltő adását, amelynek révén a nézők beutazhatják a hatalmas föld változatos tájait is. A 16,55-kor vetítésre kerülő Orosz földön című rövidfilm Moszkvát és a hős várost, Volgográdot. a napóleoni Nagy Armada pusztulására emlékeztető ősi Bo- roevinót mutat! a be. A film változatos tájakra kalauzolja a nézőket, folyók és nyírfaligetek, hegyek és beláthatatlan síkságok váltják egymást. A világhírű hegedűművész. Igor Ojsztrah játéka után — 17,30-kor — vetítik a Túl a Bajkálon c. rövidfilmet, amelyet a Szovjetunióban járt magyar televíziósok forgattak, hazánktól sok ezer kilométerre: burját földön. Ezen a tájékon nem is olyan régen még történelem előtti körülmények között éltek az emberek és még Gerencsér Miklóst Aradi napló 48. Á Württemberg-huszárok évtizedek óta Kelet-Galíciában állomásoztak. Vigyáznak a lengyelekre, nehogy azok túlzottad szabadjára engedjék re- belliós hajlamukat Lenkey önálló százada Maryampolban, a Dnyeszter-parti kis városkában állomásozott A fölötte rendelkező ezredparancsnok- ság Brezanyban volt, a még magasabb elöljáró, a dandárparancsnok pedig Sztaniszlau városában tanyázott. Mivel Sztaniszlau a környék köz- igazgatási központja is, s mirit ilyen szállást ad az osztrák adminisztrációnak, időnként felmiatt a vízimadarak nagyobb tömegben fordulnak elő, ugyanis a kiszáradt apró alföldi tavakról, vizenyős területekről inkább a bővebb ingű tavakhoz húzódnak. Különösen sok a vadkacsa a Velencei-tó környékén. ' A dunai hidaknál keringő, élelem után kapkodó sirályok többsége Lettországból és Litvániából érkezett, a lábukon hordott gyűrű adatai szerint. A gyűrűk alapján derült ki például, hogy a vetési varjak egy része Ukrajnából szállt át hazánkba, hogy itt vészelje át a telet. A hazai költésű vörösbegyek közül pedig sokan a dalmát tengerparton várják ki a tavaszt. tés feladatára gondolva. Mert ne feledjük, egy-egy szobor „tartós fogyasztási cikk", ha egyszer felállították, állja az idők viharát, s állja a nemtetszés kavargását is. A tv-Vita tehát fontos kérdést érintett, s azzal az érzéssel tértünk nyugovóra, hogy jó lenne folytatni, egy kicsit elevenebben, határozottabban. Cs. ebben a században is nomadi- záltak. Ugyancsak szibériai tájakra visz el az ősi népi mesterségeket, művészi farag- ványokat bemutató Szibériai mesterek című film is (17,50- kor). 18.20-kor a világhírű leningrádi Gorkij Akadémia Drámai Nagyszínház nézőterére ülhetünk, ahol Rahmanov Viharos alkonyat. Gorkij Kispolgárok és Örkény István Tóték című darabjaiból mutatnak be részleteket szovjet művészek. A rendező, a színház neves művészeti vezetője. ,G. A. Tovsztogonov. 20.00- kor. Rekordok és margaréták címmel portréfilmet vetítenek az ismert szovjet űrhajós. Popovics feleségéről. Marina Popovicsról, aki berepülő pilóta. Végül a Csehov-elbeszé- lésekből készült Mesélő körhinta című filmet és a 1«- ningrádi Állami Akadémiai „Kirov” Opera- és Balettszínház tagjai által bemutatott. Glinka zenéjére komponált balettműsort említhetjük a színes programból. A címe: Ragyogó divertimento. erősödnek benne a lengyel hazafias hangulatok. Ez történt tavaly áprilisban is. Megint feltámadtak a lengyel egységet követelő törekvések és az az óhaj, hogy alkotmányosan kormányozzák az országot. Számítani lehetett a komolyabb zavargásokra, elhatározták hát Sztarfiszlau katonai megerősítését. A választás Lenkey János századosra esett. Úgy vélekedett Kalliany tábornok, a dandár parancsnoka, hogy a nyugodalmas, félreeső Maryampolból vonhatja el a legkisebb kockázattal a huszárokat. Lenkey tehát a kapott parancs szerint Szta- niszlauba vonult századával. Hamarosan kiderült, jó oka volt Kalliany dandárparancs- rfoknak a város megerősítésére. Egy este tüntetés támadt, lengyel ifjak verődtek tömegbe és demonstráltak ellenünk. Katonaságot küldtek reájuk. A Lenkey-huszérokat is. De amíg az osztrák gránátosok szorgalmasan csépelték fegyvertusával a népet, sőt lőttek is, addig a magyar lovasok hüvelyben hagyták kardjukat. Harminc sebesültje lett a zendülésnek. Egy lengyel diák meghalt. Látván a tüntetők, hogy nem hajlandók rájuk támadni a huszárok, éltették Őket és fratemizáltak velük. A reánk nézve kihívó ro- konszenvnyilvánítás másnap folytatódott. Meghívták a lengyelek a magyar huszárokat az agyonlőtt diák temetésére. Lenkey nem tiltakozott, sőt maga is megjelent a szertar. Vendégmadarak hazánkban Mai tévéajánlatunk t 16.50-íől: Az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság Televíziójának estje A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum a Várba költözik Ä budai várpalota épületének helyreállítása befejezése előtt áll, műszaki átadásra még ez évben sor kerül. Ebben a részben kap állandó helyet a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, amely januárban kezdi meg az átköltözést a tárbeli Szentháromság utcából. Ha beköltözik a múzeum a Várba, mintegy háromezer négyzetméter alapterületű kiállítótér éli majd rendelkezésére. Itt fogják megrendezni a magyar munkásmozgalom történetével foglalkozó központi kiállításit. Az előkészületek már megkezdődtek. Célgyűjtéseket folytatnak országos viszonylatban, s a főváros gyáraiban, üzemeiben is. A magyar munkásmozgalom történetének emlékanyagait, tárgyi és írásos dokumentumait szeretnék a gyűjtéssel teljeX Szovjetunió nemcsak könyvekből, folyóiratokból, képekről, filmekről, rádióból és televízióból egyre inkább ismert legtöbb magyar állampolgár előtt, hanem nagyon sokak számára már a személyes élmény erejével is az. Gondoljunk csak a sorrendben egyáltalán nem legelső. az ősszel ott járt megyebeli barátségvonat utasaira. A Szovjetunió hétköznapjairól rendszeresen hírt ad két képes havi folyóirat, a „Szovjetunió’' és az „Asszo-, nyok”. Mindkettő nemsokára megjelenő decemberi száma élvezetes olvasmányokat ígér. sebbé tenni, s korszerű kiállításon együtt bemutatni a munkásosztály kialakulását és fejlődését Magyarországon. Újszerű lesz a tárlat abban, hogy az egyes munkásrétegek életét munkáslakások berendezésével fogják bemutatni a tárlaton. Ez lesz az első nagyszabású kiállítás, amely a XIX. századtól napjainkig ismerteti meg a látogatót a magyar munkásmozgalom történetével. A Munkásmozgalmi Múzeumhoz tartozik majd a KMP- emlékmúzeumon kívül a volt Margit-körúti fegyház épületében berendezendő bőr- tönmúzeum is. A börtön eredeti helyiségeiben kialakított múzeummal kívánnak emléket állítani az itt raboskodott és mártírhalált halt kommunistáknak. (MTI) Előbbi a kincses Szibériát; fejlődését, lakóinak életét mutatja be többek közt. és érdekes cikket közöl á sajnos egyre terjedő szívinfarktus elleni küzdelemről. Megyénk vitorlázóit is érdekli majd az ottani sporttársaik életéről szóló „Szelek szárnyán” című írás. Az „Asszonyok” a leginkább jövőt jelző nevű települést. a Csillagvárost mutatja be és részletesen foglalkozik riportokban, élménybeszámolókban a két ország lakói közt kialakuló személyes kapcsolatokkal. táson százada néhány tisztjével együtt. Huszárjai közül számosán gyertyát vittek a gyászolók sorában. Vállukra vették a koporsót, mintha saját halottjukat temették volna. Ekkora skandalum nem maradhatott következmények nélkül. A századot azonnal leváltották, visszaküldték mafyam- poli körletébe. Lenkeyt pedig felelősségre vonták. • Először, amióta a hadseregbe lépett. Sürgősen berendelték a dandártörzshöz, ahol hat napi fogdával fenyítették meg. Ekkora megtorlást egy közhuszár föl sem vesz, de annál súlyosabb volt a tiszti feddhetetlenségen1. — Mégsem a büntetés esett a legrosszabbul — olvasható Lenkey tábornok Vallomási jegyzőkönyvében. — Példátlanul sértő volt az a bánásmód, amelyben engem gróf Paar ezredes úr részesített. Durva, becsmérlő kifejezésekkel illetett és egyáltalán nem fékezte magát a magyarok szidalmazásában. Sértő viselkedésére kérvényeztem a hadseregből való távozásomat. Egyúttal azonnali szabadságolásomat kértem. Olyan ember beszél így, aki érzéseiben már szakított velünk. Bizonyos, hogy mérlegelte kötelességét, amikor kaszabolásra kellett volna vezényelnie huszárjait, mint ahogy1 az is bizonyos, hogy a pillanatnyi belátáson túl átgondoltabb ok miatt tartózkodott a vezényléstől. Ha így van, akkor a következmények sem érhették váratlanul. Különösen a gyászszertartáson Való megjelenése után. Mindez a lelkiismeret dimenziójába tartozik. Megint más a szolgálat, a hadijog, a hatalom dimenzió- ' ja. Nyilvánvalóan ezzel is számolt Lenkey, de amikor rá- támadt gróf Paar ezredes, tudomásul kellett vennie, hogy S csak addig számít dédelgetett huszárkapitánynak, amíg nincsenek a kedvünk ellen való skrupulusai. Mihelyt méltányolni meri a lengyelek igazságát, azonnal rfulla, kapca, megbízhatatlan féreg, akivel úgy lehet beszélni, mint a kutyával. Lám, akit mindvégig büszkeségre, a tiszt sérthetetlenségére tanítottak, egyszerre gyanús magyar, a sző legundokabb értelmében, mert nem hajlandó ugyanolyan kíméletlen osztrák lenni, mint amilyerf gróf Paar ezredes. (Folytatjuk) A szekszárdi Finommechanika-műszeripari és Gépészeti Szakközépiskola KÖNYVELŐI állást hirdet. Bérezés a 212/1971. (M. K. 13) MM.—Mü. M. sz. utasítás szerint történik. Jelentkezni lehet: az intézmény gondnokánál 8—16 óráig. (463) Friss hírek a Szovjetunióból
