Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
Ülést tartott a Tolna megyei Tanács VH Napirenden: A tamási járási hivatal tevékenysége és pedagógusellátottságunk helyzete Tegnap délelőtt megtartott ülésén a Tolna megyei Tanács VB a megyei tanács tamási járási hivatalának a tevékenységét értékelte a hivatal vezetőjének, Grill Ferencnek beszámolója alapján. A beszámolót dr. Polgár Ferencnek a megyei tanács vb-titkárának a tárgyban adott kiegészítő jelentése tette teljessé. Készt vett a napirend megtárgyalásában János Jeromos, az MSZMP járási bizottságának első titkára is. Mint az előterjesztések felett nyitott vita összegezéseképpen1 Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke mondotta; a végrehajtó bizottság a járási hivatal tevékenységének mérlegeléséhez önkritikusan megfogalmazott, helyzetfeltáró beszámolókat kapott. Helytálló tehát az itt elhangzott megállapítás, hogy a hivatal 1971. április 26-án történt létrejötte óta mind tervszerűbben és célszerűbben látja el feladatait. A végrehajtó bizottság éppen ezért fejezte ki elismerését az apparátusban tevékenykedők munkájáért, hangsúlyozva, hogy e munka az érvényes párthatározatok megvalósításának folyamatában különösen jelentős és elismerésre méltó. A járási hivatal elnökének beszámolójában, valamint az ezt kiegészítő jelentésben, majd a napirend felett nyitott eszmecserében sok szó esett azokról a szükséges intézkedésekről is, melyek biztosítani hivatottak a járási hivatal munkájának fejlesztését. így például az eddigieknél is többet kell tenni azért, hogy a községi tisztségviselők, valamint a járási hivatal, a községi szakigazgatási szervek vezetői és ügyintézői mind jobban megfeleljenek a szakmai, politikai felkészültség követelményeinek. Napirendre kell hogy kerüljön — s ez komoly minőségi javulást jelez T- a vezetők vezetésre való alkalmasságának vizsgálata, továbbá a községi tanácsok és végrehajtó bizottságok tevékenységének hatékonyabb segítése is. Ülésének második napirendi pontjaként foglalkozott a megyei tanács vb. a megye pedagógusellátottságának helyzetével, az ellátottság javításának feladataival. Lovas Henrik, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője terjesztett a tárgyiján beszámolót a testület elé. A téma időszerűségét szükségtelen hangsúlyozni. Az MSZMP Központi Bizottságának az állami oktatás helyzetéről szóló határozata — megjelölve köznevelésünk feladatait — azt is megállapította; hogy „a köznevelés döntő tényezője a pedagógus”. Viszont „a pedagógusellátottság szintje a jelen fejlődés ellenére sem éri el mennyiségi és minőségi tekintetben a kívánatos mértéket.” E megállapítás — az elmúlt évtizedben tett erőfeszítések, ellenére különösen érvényes megyénk pedagógusellátottságára. Évek óta kevés a pedagógus, kevesen pályáznak a meghirdetett állásokra és ezért szinte állandósult nálunk — kényszer- megoldásként — a képesítés nélküli nevelők alkalmazásának gyakorlata. Megyénkben 454 óvónő tevékenykedik, közülük 132 a képesítés nélküli. A 132 képesítés nélküli óvónő közül öt- verfketten tanulnak levelezőként. Nyolcvanan képesítés nélkül végzik munkájukat. E sajnálatos helyzet kialakulásának oka, hogy az óvodák, óvodai csoportok számának növekedését nem követte az óvónőképzés számszerű növekedése. Javulás csak azt követően várható, ha az óvónőképző szakközépiskola első végzős hallgatói munkába állnak lakóhelyük gyermekintézményeiben. E javulásra még 1976-ig kell vámunk. A cél mindenesetre az, hogy 1980- ra minden napközi otthonos óvodai csoportra két szakképzett óvónő jusson. 1965 óta a megye igen sok erőfeszítést tett azért, hogy megoldja az általános iskolák szaktanárellátottságát. .Növeltük a nappali tagozatra beiskolázhatok számát, gvorsítot- tuk a pedagógus szolgálati lakások építését, a megye ösztöndíjakat adományozott a pedagóguspályára készülőknek, területnótlékot biztosított az arra igényjogosultaknak, letelepedési segélvben részesítette a pályakezdőket. Sor került a bérrendezésre is. Ettől függetlenül még mindig igen magas, 158 fő az általános iskolákban foglalkoztatott képesítés nélküli nevelők száma. Igen nagy az elvándorlás a pályáról és magas azoknak a száma is, akik tanulmányaik elvégzése után kezükben a nevelői diplomával, nem pedagógusként helyezkednek el. Nem jobb a helyzet' gyógypedagógiai intézményeinkben sem, bár a nevelők száma 1965 óta 29-ről 64-re emelkedett. Szakos, ellátottságuk azonban ezeknek az intézményeknek mindössze 41 százalékos. Az intézetek bővítése, a diákotthonok szaktanárellátása a következő ötéves tervben mintegy 25—30 gyógypedagógiai szakos tanárt igényelne. A szakmunkásképző intézetekben mindössze 37 egyetemi és 75 főiskolai végzettségű tanár dolgozik. Hatvannyolcán középiskolai illetve szakmunkás végzettségűek. Előzetes számítás szerint . 20 állást kell meghirdetnünk 1974-ben egyetemi végzettségűek számára. Középiskoláinkban 17 tanári állás üres. Ezek az adatok aligha szorulnak kommentárra. Nagyon határozottan mutatnak rá legsürgetőbb feladatainkra. Elsőként mindjárt arra, hogy hatékonyabbá kell tenni a pedagóguspályára való irányítást, szorgalmazni kell, hogy a megye keretszámai a pedagógus- képző intézetekbe beiskolázható fiatalok száma növekedjenek. Továbbra is rendszeres kapcsolatot kell tartanunk a Tolna megyei hallgatókkal, hogy' elvégezve tanulmányaikat, ne csak társadalmi ösztöndíjasaink térjenek vissza a megyébe tanítani. Segíteni kell a levelező képzésben részt vevőket. Több erkölcsi, anyagi megbecsülést biztosítani a munka mellett tanuló képesítés nélkülieknek. A végrehajtó bizottság ezt követően a bejelentések megtárgyalásával foglalkozott, majd végezetül jóváhagyta a vb. munkatervének javasolt módosítását. wm .. Onsegélyezés a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetekről szóló tudósításokban az elkövetkező években gyakran sze. repel majd a következő rövidítés: KTA. Jelentése: Kölcsönök Támogatási Alap. Nem más ez, mint egy-egy tsz- szövetséghez tartozó szövetkezetek közös pénze, melynek segítségével áthidalhatók a termelőszövetkezetekben kialakuló átmeneti nehézségek. A KTA mind ez ideig — 1971-től — csupán az ipari és az általános fogyasztási szövetkezeteknél létezett, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy létrehozása nem volt hiábavaló: Különösen azok a szövetkezetek érezhették ennek előnyét, melyek valamilyen ok miatt kedvezőtlen körülmények közé kerültek, s juttatás, vagy visszafizetési kötelezettség formájában ebből a pénzösszegből részesültek. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapjának létrehozó, sáról tavaly a mezőgazdasági szövetkezetek II. országos kongresszusán már hallottunk. Ezzel összhangban a TOT elnöksége égy ajánlást készített, melyben javasolja, hogy a szövetkezetek még ebben az évben vagy „ következő évben hozzák létre támogatási alapjukat. Az alap abból az összegből adódik, melyet a szövetkezetek meghatározott ideig évenként rendszeresen befizetnek — mégpedig a szövetkezet bruttó jövedelmének arányában. Természetesen, ha egy-egy szövetkezet átmenetileg nem tudja teljesíteni befizetési kötelezettségét, a befizetés időtartama mindaddig meghosszabbodik, míg helyre áll az egyensúly. A KTA-ba való belépésről minden ter- rhéTőSzövetkezetbeft közgyűlési Szocialista brigádvezetők és újítók tanácskozása Hőgyészen Tegnap délelőtt Hőgyészen, a községi művelődési házban szocialista brigádvezetők és újítók összevont tanácskozását rendezte meg a HVDSZ Tolna megyei Bizottsága, a Tolna megyei Tanács VB ipari osztálya és az MKT Tolna megyei szervezete. A tanácskozásra három vállalat, a Hőgyészi Textilfeldolgozó, a Simontor- nyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó valamint a Szekszárdi Textil- tisztító és Ruházati Vállalat mintegy ötverf képviselőjét. — gazdasági vezetőjét, szocialista brigádvezetőket és újítókat — hívtak meg. Az értekezleten a küldötteken kívül részt vett Szanyi Dezső, a HVDSZ elnökhelyettese és dr. Kelemen Sándor, a Tolna megyei Tanács VB ipari osztályának vezetője is. Első napirendi pontként a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásából eredő időszerű feladatokról tartott tájékoztatót dr. Szendi Imre, a HVDSZ Tolna megyei Bizottságának titkára. Ezt követően a három vállalatnál folyó munkaverseny helyzetéről. eredményeiről számolt be Hegedűs János, a megyei tanács ipari osztályának munkatársa. Bevezetésképpen hangsúlyozta a munkaverseny jelentőségét, s ismertette valamennyi formáját. Megállapította, hogy az idei évben igen örvendetesen nőtt a három vállalat munkaversenyben részt vevő dolgozóinak száma. A tavalyi évhez viszonyítva a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalatnál 84, a Simontomyai Bőr- és Szőrme- feldolgozó Vállalatnál 32 és a Hőgyészi Textilfeldolgozó Vállalatnál pedig 26 százalékkal többen vettek részt a munkaverseny különböző formáiban. Hasznosnak tartotta az előadó azt ás, hogy az említett három vállalat nyolc más vállalattal kötött szocialista együttműködési szerződést, amelynek keretében nagy gondot fordítanak például a munkaversenyek terén elért eredményekkel, problémákkal kapcsolatos tapasztalatcserékre is. Ezt követően az újítómozgalom helyzetéről tartott előadást Szabó Zsoltné, a megyei tanács ipari osztályának munkatársa. Bevezetőjében elmondotta, hogy a Minisztertanács ez év áprjlisában hozott határozatának értelmében a jövő év tavaszán megrendezik az újítók és feltalálók IV. országos tanácskozását. A tanácskozás előtt minden gazdasági egységnél megvonják az újítómozgalom helyi mérlegét, s megbeszélik a legfontosabb eredményeket, problémákat. Az előadó a három vállalatnál folyó újítómozgalomról elmondotta, hogy mindegyik helyen az irányítás hiánya tapasztalható, s ez kedvezőtlen hatást vált ki az újítókból, akik munkájukkal nemcsak munkahelyük, de egész társadalmunk számára hasznos feladatot végeznek. Utolsó napirendi pontként a három vállalat vezetői tartottak tájékoztatót az 1974. évi gazdasági feladatokról. A szocialista brigádvezetők és újítók összevont tanácskozása vitával ért véget. határozat dönt, s megalakulását, a tsz-szövetség küldött- közgyűlése mondja ki. A KTA a területi szövetség mellett működik, ügyintéző szerve az intézőbizottság, amely gondoskodik az alapban lévő pénzösszegek kezeléséről és dönt a hatáskörébe tartozó kérelmek elbírálásáról. Működésének belső ellenőrzését az ellenőrző' bizottság látja eL A közös pénzügyi alap létrehozása — éppen amiatt, mert a szövetkezet céljai ezzel is biztonságosabban megvalósíthatók — minden szövetkezet érdeke. S nem csupán azoké, melyek gyengébb adott- ságúak-. Hisz átmeneti zavarok mindenütt adódhatnak. S ebben az esetben a saját pénzforrásukra támaszkodhatnak, méghozzá rugalmasan és gyorsan. Az önsegélyezésnek ez a formája lehetővé teszi, hogy a közös pénzből kisebb vagy nagyobb gazdasági műveleteket, beruházásokat finanszírozza, nak. A Kölcsönös Támogatási Alap létrehozásának úgy tűnik, éppen ezekben az években érkezett el az ideje, hisz a nagyobb . termésátlagok a fejlettebb gazdálkodás következtében a szövetkezetek jó része képes arra, hogy ily módon is gondoskodjék magáról: Zárszámadáskor a tsz-tagofe pontosan kimunkált tervekkel ismerkednek, döntenek a szövetkezet további útjáróL Minden bizonnyal az ez évi zár- számadási beszámolók többségében már szerepel a KTA-ba való belépés i«. S valószínű, a mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezetek élnék is ez-' zel a lehetőséggel. Hisz a tartalék biztonságot nyújt, egyaránt szolgálja a szövetkezet és a tagok érdekeit, túl azon, hogy 3 szövetkezet elsősorban a maga erejéből igyekszik gondoskodni a tagok jólétéről, életszínvonalának emelkedéséről, termelőerőinek fejlesztéséről, s a saját biztonságáról. A termelőszövetkezetek területi szövetségei ez év decemberében küldöttközgyűléseket tartanak, ahol a tsz-ek küldöttei megismerkednek a KTA működési szabályzatával, gyakorlatával. Ezt követően a tsz- tagság ad választ arra, hogy csatlakoznak-e, vagy sem ,a termelőszövetkezetek önsegé, lyezésének új és hasznos formájához. Cseh és magyar vállalatok készítik a Budapest—Gyékényes vasútvonal biztosítóberendezéseit Egy harminc kilométeres szakaszt tegnap adtak át A Tolna megyét keresztül- szelő, százkét éves vasútvonal korszerűsítését tíz évvel ezelőtt kezdték. Először a pályatestet, rajta a vasúti sínekkel tették alkalmassá nagy sebességű és nagy terhelésű vonatok közlekedésére, majd • három évvel ezelőtt a korszerű biztosítóberendezések szerelését kezdték meg. A Pusztaszabolestól délre eső pályaszakaszon a csehszlovákiai államvasutak vállalta. az AZD, együttműködve a MÁV építési vállalataival a terv szerint dolgoznak. Először a vasútvonalak mentén fekte, tik le a kábeleket. Nagy teljesítményű árokásó gépekkel dolgoznak, s a kábelek földbe helyezése is géppel Történik. A Budapest—Gyékényes.—Fiume közötti vasútvonal magyar- országi szakaszának korszerű biztosítóbrendezésekkel való felszerelése több mint kétszáz- ötvenmillió forintba kerül. A beruházás révén hármas célt érnek el: a vasúti távközlésben növelik a biztonságot, légvezetékek helyett kábeleken; lehetőség nyílik az információs rendszer kiszélesítésére; a számítástechnika alkalmazására. A csehszlovák és magyar vasútépítők valamint a MÁV Pécsi Igazgatóságának szak, emberei tegnap újabb harminc kilométeres szakasz elkészültét ünnepelhették. A kábel- fektetést kiváló minőségben végezték el. A műtárgyakat folyamatosan készítik, s majd a biztosítórendszer kiépítésé. vei, előreláthatóan 1975-ben érnek a munka végére. Gyékényesre. Ekkor a fővonal áutő- matikája teljes biztonságot nyújt a személyszállító és tehervonatok közlekedéséhez. A nemzetközi vasútépítési együttműködésben részt vevő vállalatok a télen is zavartalanul tudnak dolgozni. A vasútvonal mentén a munkában részt vevő cseh és magyar szerelők részére korszerű lakószerelvényt tartanák fenn. A munkahelyeken pedig melegedőket, teázósátrakat állítanak fel. A távközlési és biztonsági kábelvezeték üzembe állítása után a vasútvonal mentén felszedik a MÁV telefonvezetékeit tartó „A”- oszlopokat, s csak a Posta légvezetékei maradnak meg.
