Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
/Kosos feladatunk a munkavédelem Csökken az üzemi balesetek száma Emberek életéről van szó A Szakszervezetek Országos Tanácsának munkavédelmi osztálya a közelmúltban Kaposváron rendezett tájértekezletet. öt dunántúli megye munkavédelmi bizottságának vezetői vettek részt ezen a tanácskozáson. amelyen a Szak- szervezetek Tolna megyei Tanácsának képviseletében Török Tibor munkavédelmi felügyelő volt jelen, öt kerestük fel, hogy tájékoztatást kapjunk, milyen eredményes volt az SZMT munkavédelmi tevékenysége, milyen gondjaik vannak, és melyek azok a hasznos tapasztalatok, melyeket munkájúk során szereztek. — A kormány 1971-ben hozott határozatot a munkavédelmi tevékenység megjavítására. Ez a határozat a IV.' ötéves terv időszakára egyértelműen meghatározza azokat a munkavédelmi feladatokat, amelyeket az országos irányító szerveknek a vállalatoknál végre kell hajtaniuk. Tulajdonképpen ezeknek a feladatoknak a végrehajtásáról volt szó kaposvári tájértékezletün- kön is. — Maradjunk megyénknél. Milyen eredményeket értek el az elmúlt évek során a kormányhatározat végrehajtásában? — A kormányhatározat elsősorban állami feladatokat határozott meg. Ezt azért hangsúlyozom, mert az SZMT munkavédelmi bizottsága a munkavédelem területén csak elvi irányító és ellenőrző tevékenységet folytat. Ebből következik az is, hogy fő feladatunkat jelentette a kormány- határozat végrehajtására kiadott miniszteri utasítások betartásának ellenőrzése, a megye vállalatainál, üzemeinél, termelőszövetkezeteinél, állami gazdaságainál. Milyen tapasztalatokat. szereztünk? Elsősorban azt, hogy általánosságban tovább javult megyénk munkavédelmi helyzete. Ez azt is jelenti, hogy a műnk a vedel _ met egyre inkább rangjának, fontosságának megfelelően kezelik megyénk gazdasági egységednek vezetői és a dolgozók. De minden szónál jobban érzékeltetik ezt a kedvező változást a megye üzemi baleseteit« vonatkozó statisztikai adataink. Míg megyénkben 1972 első három negyedévében 2021, az idei esztendő elmúlt háromnegyed évében 1916 üzemi baleset történt. A számok persze nem beszélnek részletes adatokról. De például míg 1972 első háromnegyed évében 42 387 kiesett nap Volt az üzemi balesetek miatt, addig az idén ez a szám mindössze 38 515 volt. örvendetes, hogy jelentősen csökkent a halálos és a csonkulásos balesetek száma. Ez azzal magyarázható. hogy a megye üzemedben a kormányhatározat megjelenése óta nagyobb gondot fordítanak a munkakörülmények tervszerű javítására, a baleseti veszélyforrások csökkentésére, felszámolására. Természetes«! az általános Javuláson túl rossz tapasztalatokat szerezhettünk, elsősorban a bekövetkezett üzemi balesetek kivizsgálásának gyaNépújság 5 kodásában, valamint az ezzel összefüggő kártérítési rendelet végrehajtásában. Sokszor ta„ pasztáijúk, hogy a bekövetkezett balesetek vizsgálaténál a balesetet vizsgáló személyek nem derítik fel a baleset valódi okát, hanem a balesetek legfőbb okozójának 3 sérülést szenvedettet igyekeznek fel- tüntétni. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a valódi ok meghatározásénak hiányában elmarad a hatékony intézkedés, a veszélyforrás mielőbbi felszámolása. Ebből adódóan egy fel nem derített veszélyforrás több ember súlyos sérülését is okozhatja. — Mondana erre egy konkrét példát? — Nagyon szívesen. A Szekszárdi Vasipari Vállalatnál az elmúlt évben több. azonos okból bekövetkezett üzemi baleset történt. A vállalatnál üzemelő excenterpróseken végzett sajtolási művelet éltnél a nyitott szerszámoknál előírt műszaki védelem nem volt kielégítő. A védelem módját a dolgozok számára biztosított védőeszközökkel, csipeszekkel oldották meg, holott a megoldás módja a megfelelően kialakított kétkezes indítóberen- dezés lett volna. Ugyanebből a veszélyforrásból több súlyos üzemi baleset következett be. És még egy példa. A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat horganyzóműhelyében az egyéni védőberendezések alkalmazásának hiányában vagy helytelenségéből az idei évben nyolc savmarásos baleset történt. Ezekben az esetekben is a dolgozó figyelmetlenségét, elővigyázatlanságát állapította meg, helytelenül, a baleset- vizsgálat — Másodszor említi, hogy a baleset okának vizsgálatakor a felelősséget elsősorban a dolgozóra igyekeznek hárítani, holott sokszor más okokat kellene keresni. Mivel magyarázható ez? A baleset vizsgálatánál a kivizsgálással megbízott személyek nem derítik fél az összes körülményt, csupán a sérült személyes közrehatását igyekeznek előtérbe állítani. Miért? Mert, ha vállalati felelősséget állapítanak meg, akkor egyértelműen vizsgálni kell a mulasztásért felelős személyt is, tehát felelősségre kell vonni valakit. A kérdés másik oldala anyagi termesze, tű. Tudniillik, ilyen esetekben a vállalat köteles megtéríteni a dolgozó elmaradt jövedelmét, a balesetből keletkezett anyagi kárt, s nem utolsósorban a hozzátartozók kárigényének is eleget kell tennie. Ha a vállalat megállapítja saját felelősségét a bekövetkezett ' üzemi balesetért, akkor a társadalombiztosítás az orvosi éllátásért, kórházi ápolásért és az esetleges gyógyászati segédeszközökért kártérítési igénnyel élhet és él a vállalattal szemben. A hibás gyakorlat megszüntetése érdekében a jövőben nagy szükség van arra. hogy a baleset vizsgálatával megbízott személyek komoly felelősséggel, az eddiginél alaposabban végezzék munkájukat. Ebben a tevékenységben a vállalati szak- szervezeti szerveknél is van feladat, hiszen részt vesznek a baleset okainak kivizsgálásában. A munkatörvénykönyve a szakszervezeti bizottságainknak megfelelő jogokat biztosít arra. hogy kellő határozottsággal képviseljék minden esetben az üzemi balesetek bekövetkezésekor is a dolgozók érdekeit. Összegezésképpen tehát — s ez fogalmazódott meg kaposvári tájértekezletünkön is — a dolgozók életének, és testi épségének védelme közös feladat, s ennek érdekében mindnyájunknak sok-sok tennivalója van még. a- vj -r Kettőn áll a vásár! Az ér régi, a decemberi ünnepekhez kapcsolódó vásárlási hullám tetőpontja persze még messze van — de az érdeklődés, a tájékozódás a kirakatok előtt már mindenképpen megkezdődött; az ajándékozási tervek formálódnak. Mindenesetre minden esztendőben, ez az az időszak, amikor legfontosabb lenne azonnal és pontosan tudni minden termékről — mit is „tud”, mire alkal más, mit bír ki, hogyan kelj vele bánni — mert ilyenkor rövid időszak alatt az átlagosnak sokszorosát vásárolják az emberek. Valóban; mit is kell tudni egy terméknek — legyen az mosópor, fehérnemű, kötött holmi, szövet, ébresztőóra vagy automata mosógép? Nos, nem azt kell tudnia, amit elvárnak tőle, hanem csak azt, amit állítanak róla. Ez a döntő. Nem kevés vita, reklamáció, visszaélés, csalódás, kár, — ebből kerekedik. Ebbál, hogy mást váyunk el egy-egy árutól, mint amire képes. Ha erre nem képes egy cikk, amit állítanak róla — élettartam, éltartóság, víz- hatlanság, tisztítási hőfok elviselése, stb. — akkor az más ügy. Akkor az egyszerűen minőségi hiba. Tájékozatlanság, félreértés, nemtörődömség viszont az, ha olyasmire kényszerűek egy-egy gépet, inget, kardigánt, — amire képtelen. De, hogy mit tud egy- egy termék — azt tudatni keli mindenkivel akit érdekel. Rengeteg holmi halmozódik ma már az üzletek polcain; — egymástól különböző, de azonos rendeltetésű termék. Ráadásul — és ez jó dolog, — hetedhét országból összehordva. De hát nemcsak az ár, a szín, a forma különbözik — egy-egy olasz, magyar vagy NDK kardigán esetében — hanem szinte kivétel nélkül mindig — a nyersanyag, a kikészítés, az összerakás módja is... A műanyagot valamikor — elintéztük azzal, hogy nylon — ma már százféle ilyen-olyan „Ion", „szter”, „gél” létezik — no, meg ezek keveréke, variációja — egymással és a természetes anyagokkal — És.. ugyanarra a hatásra nem viselkednek egyformán. Más egy Thips, s más egy Terta lemezjátszó „logikája".... S nem egyformán rakták össze az NDK meg a Hajdú mosógépet... Az olasz cipők, csizmák sosem lesznek olyan melegek a téli zimankóban, mint a lengyel cipőipar termékei, önmagát szidja tehát az, aki olasz cipőben akar sétálni — meleg lábbal — a decemberi hidegekben. Illetve — azért nem egészen önmagát. Ugyanis —- amit egy terméknek tudnia keli — azt szóban vagy írásban el keli mondani a vevőknek. Legutóbb pl. sok vita volt a magyar „Szisztéma" elnevezésű szekrény miatt — mert a vevőnek nem mondták meg a nyomatékosan, hogy otthon, gyakorlat és prospektus nélkül (I) — nem tudják összerakni, s közben még rongálják is a szekrény részeit... Vagy a magyar automata mosógép hibáinak többségéről a gyár előszeretettel híresztelte, hogy azok a vevők hibái — szakszerűtlenül bánnak a géppel,.. Hát nem. A vevő azért nem köteles tanfolyamra járni, hogy egy mosógépet kezelni tudjon — és nincs vevő, aki ne venné szívesen —, ha az eladó vagy a gyár képviselője — türelmesen elmagyarázza mit kell tenni, hogy ne legyen hiba. Igaz, a vásár mindig kettőn áll — az o jó vevő tehát, aki — vessenek bár dühös pillantásokat az eladók — addig ki nem megy az üzletből, amíg minden szükségeset meg nem kérdezett, s a kérdéseire választ nem kapott. Semmit: se a mosóport, se pulóvert, se autót nem tanácsos megvenni használati utasítás, kezelési leírás, üzemeltetési útmutató nélkül. Igaz, nem ismerhet valamennyi terméket az eladó, — de azt megkövetelheti a gyártól, vagy az importálótól — a vevő és a sajátmaga érdekében, hogy írásban és világosan tisztázott legyen — mit tud a termék.,. S az a jó kereskedő, aki nem mulasztja el — ennek az ismeretnek fontosságára felhívni a kedves vevő figyelmét. Még a legnagyobb karácsonyi vásári forgatagban sem«, Ha megértik, hogy minden értük történik. Mórágyon már lakásban élnek A cigánylakosság helyzetéről tárgyalt a Mőcsény községi Közös Tanács VB 1973. no .. 27. Mőcsény község Közös Tanácsa. valamint párt- és társadalmi szervezetei, rendszeresen figyelemmel kísérik a területen élő cigánylakosok szociális és kulturális helyzetét Legutóbb a tanács vb tűzte napirendre a helyzet vizsgálatát. különös tekintettel a 2014/1964., a 3162/1964. Korm. számú határozatok végrehajtására, amely előírja a szociális követelményeknek meg nem felélő telepek távlati felszámolását A vb-ülésl beszámoló szerint a tanács igazgatási területén élő 7 településen 39 cigánycsalád él, a személyek száma 203. Ez a szám azonban állandóan változik, el- és vissza vándorlás miatt. A közös erőfeszítés, segítségnyújtás hatásában eredményeket tükröz. Néhány évvel előbb a területen élő cigányok, különösen állt ez a grábóci telepre, többségében földputrikban laktak, egészségre ártalmas, fertőző körülmények között. Azóta változott a helyzet. A tanács a telepet felszámolta, a családok részére szükséglakást biztosított. Az utóbbi két évben állami kölcsönből Grábóc községben 2 családi ház épült cigánycsaládok részére. A területen állami segítséggel 10 lakást vásároltak cigányok. A tanács ingyenes házhelyjuttatással segíti a rászoruló családokat. Újabb családi házak építését tervezi cigányok részére. A tanács területén a legnagyobb település Mórágy község, ahol a cigánycsaládok száma 15 és 58 fő. Néhány jellemző adat erről a községről: Itt tapasztalható leginkább az a változás a cigányok életében, ami az utóbbi években végbement. Állami kölcsönből és saját erőből 8 lakóházat vásároltak az itt élő cigányok. Eredmény, hogy ebben a faluban valamennyi cigánycsalád meg. felelő lakóházban lakik, a településen szétszórtan. Előbbi években rendszeres ügyfelei voltak Mórágyon a tanácsnak az itt élő cigányok. Szociális segély, ingyenes közgyógyellátás, lakáskiutalás, ruházati és tanszersegély stb. volt a fő probléma. Ma valameny- nyi itt élő cigány SZTK-biz- tosított, a családfő, vagy felnőtt családtag munkaviszonya alapján. Az életszínvonal alakulását bizonyítja, hogy néhány cigánycsalád takarékoskodik, ház- és bútorvásárlás, egyél? háztartási eszközök biztosítása céljából. Több család lakás- és öltözködési kultúrában is követni igyekszik a magyar családokat, például a Sárközi és Sztojka családok Mórágyon. Közismert, hogy a cigányszülők gyermekei nem nagyon érnek el az általános iskola felső tagozatáig. Több évet figyelembe véve. Mórágyon 2 cigánytanuló végezte el az általános iskola 8 osztályát, a többi lemorzsolódott az alsó tagozatból. Több esetben előfordult, hogy néhány cigány- gyermeket nem is lehetett beiskolázni a szülők hibájából. Mórágyon az 1973—74-es tanévben valamennyi cigány- tanulót sikerült az iskolába beíratni. Sőt, 1 tanuló szakmunkásképzőbe jelentkezett és felvételt nyert. A munkahely hatására Mórágyról az elmúlt tanévben 2. a folyó tanévben 4 cigány felnőtt végzi a dolgozók általános iskolája 7—8. osztályát. hogy pótolja a korábbi mulasztást. Megtalálni a cigányfiatalo- kat a KISZ-klubokban is. A felsoroltak azonban nem mondhatók el a tanács egész területéről. Báta apátiban sofe a cigánytanulók iskolai mulasztása a tagiskolában és e2 rontja a mórágyi iskola statisztikáját is. A tanács jót akart tenni azzal, hogy felszámolja a grábóci szociális otthon melletti egészségtelen cigánytelepet, és az ott lakó családqjS egy részét a Mőcsényhez tart tozó rozsdás! településre telepíti át. A jó ügy szolgálatában tett intézkedés azonban újabb problémákat eredményezett. Kiderült ugyanis, hogy az új telepen még veszélyesebb cigánytelep alakult ki. Okai az önkényes beköltözésekben keresendők. Egy épületben van. amikor több. mint 50 személy tartózkodik esetenként. Ez az épület még nagyobb felújítás után — pedig ezt tervezi a tanács a közeli jövőben — sem alkalmas ennyi személy befogadására. ’ Nem csökken a területen a cigány személyek által elkövetett szabálysértések és bűncselekmények száma, a csavargó. munkakerülő, léha életmód. Mégis, meg lehet állapítani hogy közös összefogással, a törvények betartásával, anyagi és erkölcsi támogatással, még nagyobb türelemmel és kitartással újabb eredmények is elérhetők. Azt kell megérteni az itt lakó cigányoknak, hogy a társadalom eddigi és ezután! segítsége értük, az ő érdekükben nyilvánul meg. LOVAK ANDRÁS
