Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
Szakértelemmel, szívvel segíteni így látja munkáját tagúm Ádám népi ellenőr Fürst Sándor hetvenedik születésnapján A társadalmi ellenőrzés legjobb munkásai ebben az évben nyertékel először a „Kiváló népi ellenőr” kitüntetést. Megyénk kitüntetettjeinek egyike Isgum Ádám. a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet főkönyvelője. Mivel a főkönyvelő szükségszerűen a számok embere, személyére, munkájára vonatkozóan ne fukarkodjunk néhány adattal. Isgum Ádám 1961 óta megválasztott népi ellenőr, de a párt- és tanácsi vezetők bizalmából már 1957-től együttműködött q népi ellenőrzéssel. Eddig tizenhat vizsgálatban vett részt: hét alkalommal volt témavezető. Kitüntetését megelőzően háromszor részesült oklevélben, jutalomban. A Szekszárd városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottságnál szaktudásán és megbízhatóságán kívül önállóságáért, szorgalmáért becsülik leginkább. Megszokott, hogy Isgum Ádám érdeklődik a NEB-nél: mikor, milyen vizsgálatban dolgozhat. Ismert, hogy témavezetőként a munkabizottsággal együtt készíti el a vizsgálati programot. Isgum Ádám vizsgálattal töltött napjain nem egyedül ő hiányzik a GÉM-ből. Hol a belső ellenőr, hol az anyaggazdálkodási előadó, hol a főkönyvelő-helyettes, hol a kontírozó könyvelő, hol a kalkulátor tart vele. Vajon mit szólnak ehhez az aktivitáshoz a GÉM-ben, abban a szövetkezetben, ahol — csakúgy, mint más gazdálkodó szerveknél — szintén talált már egy, s más hibát a népi ellenőrzés? Mi tagadás, kissé félve kérdeztük ezt, de aggodalmunk feleslegesnek bizonyult. — A népi ellenőrzés ennél gokkal kényesebb kérdésekkel is találkozik — nyugtatott meg Isgum Ádám. — MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, Keselyű- si út, felvesz: több éves gyakorlattal rendelkező műszerészt erősáramhoz. (461) Gépírni tudó számlázót felveszünk. PIÉRT Szekszárd, Babits u. 1. (474) Népújság () 1973. november 27. Ami pedig kérdését illeti: mind a szövetkezeti tagok, mind a vezetők helyeslik, hogy népi ellenőrként dolgozom. Nem kétlem, hogy ezt a megbízatást vélem együtt olyan megtiszteltetésnek tekintik. amelyből a GÉM-nek is jut. Ezen túl. a nyereségig őszintén szólva: tudják, hogy a népi ellenőr munkája anyagilag is előnyös az üzem. a munkahelyi kollektíva résére. — Anyagilag? — Lehetnek téves gazdasági döntések, könyvelési tévedések. Ha ezek későn derülnek ki, az tetemes pénzügyi hátránnyal járhat. Ha ellenben a népi ellenőrzés idejekorán tárja fel azokat, úgy még anyagi károsodás nélkül ki lehet javítani a hibát Példaként említem, hogy egy vizsgált szervnél az üdültetési kiadásokat tévesen a költségek terhére könyvelték, noha azokat a részesedés terhére kell elszámolni. A hiba feltárásakor alig vártam, hogy hazaérjek Tolnára, s megnézzem: mi hová könyveljük. Megnyugodva láttam, hogy jó helyre... A lakossági szolgáltatások helyzetének vizsgálatakor tapasztaltam, hogy néhány üzem méltatlannak bizonyult a tanácsi támogatásra. mivel csak a pénzt vette fel, de nem nyújtott több. színvonalasabb szolgáltatást. Ez idő tájt ajánlotta fel p megyei tanács. hogy félmillió forinttal segíti autószervizünk bővítését. Köszönettel eltekintettünk a támogatás igénybevételétől, mivel úgy találtuk, hogy az azzal járó nagyobb tervet nem a valóságban, csak papíron tudnánk teljesíteni... Azt hiszem, a helyes döntés a GÉM előnyére szolgált. — Gyakran szóba kerül a népi ellenőrzés segítő szándéka. Ezzel kapcsolatban nem ritkán gúnyoros mosoly kísér egy kérdést: „Milyen segítség az, hogy a népi ellenőrzés lebuktat valakit?’’ Első politikai könyvemet 1948-ban vettem. A címe miatt vettem meg, meg azért is, mert addig keveset, vagy semmit nem hallottam a Szovjetunióról. A könyv Az SzK(b)P története címet viselte. Ma is őrzöm. Az SzKP története című mű új kiadását hónapokkal ezelőtt bocsátották ki a nyomdából, ez is polcomon van. Aztán mellette Hruscsov beszédei, a magyar pártkongresszusok anyagát tartalmazó könyvek, Kádár János beszédeinek gyűjteménye, munkás- mozgalmi lexikonok, meg a Kossuth Kiadó könyvei — majdnem összességében. Egyik zománcgyári munkás lakásán beszélgettem néhány gyári dolgozóval a könyvről. A politikai könyvekről. Kell-e, ha igen, miért? Az emberek szeretik a könyvet. Azt hiszem, azért szerették meg, mert van idejük olvasni, és azért van idejük olvasni — mert olvasnak. Azaz művelőd, nek, ennek nyomán hatékonyabban tudnak dolgozni, többet keresnek, előbb tudják megvásárolni a bútort, a ruhát, a háztartási gépeket, s így előbb a könyvet is. A politikai könyveket is. — A népi ellenőrzés nem „buktat le” senkit. Aki lebukik, az saját magát buktatja le, Ezeregyedikként hadd jelentsem ki magam is, hogy a népi ellenőrzés nem bűnüldöző szerv. Soha sehol nem kezdünk vizsgálatot azzal a céllal, hogy — negatív értelemben szólva: — „találjunk valamit”. Hiszen voltaképpen mindig találunk... Többnyire olyan jót, amit kívánatos népszerűsítenünk; ritkábban olyan hibát, tévedést, amelynek megszüntetését szükséges támogatnunk. Ami pedig a néha előforduló .Jebuktatást” illeti, arra kérdéssel felelek: Segít-e a népi ellenőrzés a vizsgált egységnek, az országnak azzal, ha közreműködik bűncselekmény elkövetőjének felelősségre vonásában? — Párt- és gazdasági vezetők véleménye szerint a népi ellenőrzés jelentősége a gazdaságirányítás mai rendszerében különösen nagy. Az ön nézete szerint min alapszanak ezek a vélemények? — Az összes tényező ismertetése messzire vezetne, a fontosabbakat könnyű megtalálnunk. Az ellenőrzés e lenini formája annyira komplex. hogy — gyakorlatilag — minden hiba, sőt hibalehetőség feltárására alkalmas. A klasszikus számszaki revízió, nemde, a bizonylatokra irá- nyuL Könnyen elképzelhető olyan üzem. ahol ragyogóan rendben a könyvelés, de a megrendelők vagonszámra küldik vissza a selejtes árut. Elképzelhető az is. hogy rendben a könyvelés, kifogástalan a termék, de értékesítése valamilyen jogszabályba ütközik. Mindezt még variálhatnánk ... Nos, a vizsgáló csoportban valamennyi szakterület alapos ismerője helyet foglal. így teljes és valóságos kép alkotható a vizsgált üzemről, területről. Szakszerűen és szívvel — ezt tartom a népi ellenőrzés munkastílusának. B. Z. Miért? Az ember mindig bele akart szólni, részese akart lenni sorsa alakításának. Harminc évvel ezelőtt erre kevésbé volt lehetőség. Most van. Ezekből a politikai könyvekből formálhatja világnézetét, gyarapíthatja tudását. Ha pedig annyira mélyed a politikába, a napi politikába, hogy beleszólhat a gyár, a hivatal életének alakításába, akkor az ember már vállalkozik arra, hogy a „témáról” többet tudjon. A témabővítés viszont a politikai könyvekből is lehetséges. Itt van például az üzemi demokrácia kérdése. Ma legtöbb helyen eleven valóság, hogy a dolgozót megkérdezik, s véleményét számításba veszik a gazdasági vezetők döntéseik során. Vagy itt van az immár ötödik évében lévő mechanizmus. Ügy hi* szem a sok és hasznos könyv — szerző többek között Nyers Rezső, Vályi Péter, stb. — is segítette a gazdasági élet megújhodását, az emberek tisztánlátását gazdasági és politikai ügyekben. A politikai könyvhetek minden különösebb propaganda nélkül zajlanak le november. 1932. június 19-e péntekre esett. Ez volt az a nap, amely egy szégyenletes, világszerte tiltakozást kiváltó bírósági ítélet miatt „gyilkos péntek" néven szerepel azóta is a magyar történelemben. A budapesti királyi büntetőtörvényszéken Töreky Géza, aki a törvénytelenül megrendezett statáriális tárgyalást vezette, kommunista programbeszédnek minősítette Sallai Imre szavait és a másik vádlottat szólította. Fürst Sándor ekkor még a huszonkilencedik életévét sem töltötte be. A férfi azonban, aki a vérbíróság elé állt, sokkal idősebbnek látszott. A tárgyalás előtt két teljes héten át kínozták a politikai nyomozóosztály detekt/vjei. Gumibottal verték a talpát, a veséjét, minden emberi képzeletet felülmúló aljas eszközzel próbálták vallomásra bírni. És mindezek után a vádlott, gyűrött vászonöltönyben, kéthetes szakállal — a pribékek még borotválkozásra sem adtak engedélyt — arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, öntudatosan kiegyenesedett, végighordozta tekintetét bíróin és így válaszolt: — Egyáltalán nem érzem magam bűnösnek, mert nem tekintem bűnnek azt, amit tettem! A személyi adatok felvétele következett, majd a sok válasz nélkül maradt kérdése miatt egyre ingerültebb Töreky bíró kifakadt: — Ezek szerint semmit sem kíván előadni?! — De igen —■ felelte First Sándor. — Július tizenhetedikén éjjel például, öt detektív vert órákon keresztül. Ezek közül hármat név szerint is meg tudok nevezni. — üljön le! — vágta e! a továbbiakat Töreky és ezzel Fürst kihallgatása be is fejeződött. Néhány perc múlva kihirdették a statáriális bírósági ítéletet, amelyről sokan tudták, hogy „legfelsőbb helyről” készen kapták a bírák. Sallai Imrét és Fürst Sándort „a magyar szentkorona nevében a budapesti kir. büntetőtörvényszék, mint rögtönelejétől december végéig. A Kossuth Kiadó évről évre így november—decemberben ösz- szesítésfélét, munkájáról tükröt tár az olvasók elé. Az esemény azonban több egy vállalat munkájának értékelésénél, több, mert ez a vállalat a párt kiadója. A párt kiadványainak terjesztője, nem elsősorban üzlethálózaton keresztül, hanem a bizományosok útján. A Kossuth Kiadó bizományosai minden 'párt- alap szervezetnél megtalálhatok, terjesztői is és propagandistái is a jó könyvnek, a jó politikai könyveknek. Éppen e héten kaptuk a hírt, hogy a szekszárdi AGROKER-nél politikai könyvekből kiállítást rendeztek. E vállalat nem tartozik — létszám tekintetében — még a közepesek közé sem. Itt, ezen a félnapos kiállításon 1600 forintért vásároltak könyvet. Politikai könyveket. A Kossuth Kiadó megyei ki- rendeltsége több Tolna megyei üzemben tart bemutatót a kiadványokból. A politikai könyvek hete tehát tovább tart. Újabb, mai életünket magyarázó, a jövőbe utat mutató könyv, brosúra kerülhet az olvasók kezébe. ~ Pj ítélő bíróság, az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett miatt halálbüntetéssel bünteti” — így szólt a gyalázatos ítélet. Ki volt Fürst Sándor, hogy Horthyék bírósága a törvényesség látszatát is feladva, lázas sietséggel halálra ítélte? Születésénél, osztályhelyzeténél fogva élete nem úgy indult, hogy a proletárforradalom, a munkásosztály ügyének kiemelkedő harcosa lesz. Kispolgári családban nőtt fel, később pedig tisztviselőként dolgozott. Még tizenhat esztendős sem volt, amikor a Magyar Tanácsköztársaság nagyszerű hónapjainak eseményei a haladás, a forradalom, a munkásosztály mellé állították. A marxizmussal a szociáldemokrata párt baloldalának ellenzéki mozgalmában, majd a Magyarországi Magán- tisztviselők Szövetségének baloldali vezetői révén ismerkedett meg. A Tanácsköztársaság bukását követő terror évei acélozták meg a fiatalember jellemét és meggyőződését, s amikor kevesen vállalták az életveszély kockázatát, a gyakorlati harcot, ő az illegális kommunista pártba jelentkezett, amely 1926-ban fogadta tagjai sorába. Ebben az időszakban különös jelentősége volt a legális és az illegális lehetőségek kihasználásának, csak így lehetett eredményekre számítani a néptömegek forradalmi nevelésében. Fürst Sándor az illegális tennivalók mellett minden lehetséges legális alkalmat is kihasznált a munkástömegek mozgósítására. 1929 tavaszán már az illegális kommunista párt titkárságának tagjaként dolgozott. Akik ismerték, egybehangzóan úgy jellémezték őt, mint aki számára a küzdés, a bátor harc az elnyomottak igazságáért oly természetes volt, akár lélegzení, élni. Amikor első ízben került rendőrkézre, majd bíróság elé, bíróinak szemébe vágta, hogy ügyében dönteni nem illetékesek. Csaknem két esztendőt töltött börtönben, s ezalatt is szüntelenül az újabb feladatokra készült. Kiszabadulása után ott folytatta, ahol bebörtönzése előtt abbahagyta. 1931 tavaszán ezer veszély között is késedelem nélkül nekilátott, hogy segítséget nyújtson a súlyos veszteségeket szenvedett párt újjászervezéséhez. Szóban és írásban is leleplezte a bíatorbágyi vasútrobban- tás igazi hátterét, nem sejtette, hogy maga is a fasiszta provokáció ürügyén elrendelt statárium áldozatává válik. A kőbányai gyűjtőfogház udvarán végezték ki, idősebb elvtársával és harcostársával, Sállal Imrével együtt. A bitófa alatt is olyan bátran viselkedett, mint egész életében. Utolsó szavai ostorcsapásként érték a gyilkosságra összegyűlt úri hóhérokat: — A proletariátus bosszút áll értünk! És 1945 végén csakugyan lezajlott egy másik tárgyalás, amelynek végén igazságos, törvényes ítéletet mondtak ki Sallai és Fürst egykori bírái, hóhérai fölött. Győzött az igazság, győzött a nagy ügy, amelyért Fürst Sándor az életét áldozta. A szabad, független Magyarország, a néphatalom természetes valósággá vált. ARKUS JÓZSEF Politikai könyvek
