Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

Távfűtés Szekszárdon Mi is ázunk... Lankadatlan érdeklődéssel figyelik sokan a rádió politikai magazinjának, a 168 órának egyik sorozatát. Témája: a 42-es Építőipari Vállalat által épített lakások ablakain becsorog a víz. Az illetékesek válasza: a sorozatos kivizsgálások alapján „meg­állapítást nyert", a víz valóban becsorog. Miután a garanciális idő lejárt, a vállalat nem tehet semmit. Egyébként az ablakokat nem is az a vállalat, hanem egy másik — melynek feladata nyí­lászáró szerkezetek gyártása — készítette. A téma szekszárdi változata: a Hermann Ottó lakótelepen a TOTÉV által épített öröklakások ablakain becsorog a víz. Az illetékesek válasza: szakértőbizottságok megállapították, a víz valóban becsorog. Miután a garanciális idő lejárt, a vállalat semmit sem tehet. Egyébként az ablakokat nem a TOTÉV készí­tette, azok típusablakok, s a gyártás során minden próbát kiálltak. Az épületek tervezője a Tolna megyei Tanácsi Tervező Válla­lat és kivitelezője a TÓTÉV nem tudja, hogy mitől folyik be a víz. A tervező jól tervezett, a kivitelező a tervnek megfelelően, pontosan épített. Ez azonban a tényeken nem változtat. A lakók reszketve kémlelik az eget, s valahányszor megerednek az ég csa­tornái, elkéredzkednek munkahelyükről, s hanyatt-homlok rohan­nak haza. A vizet vödrökbe gyűjtik, majd a lefolyóba öntik. Amennyiben ezt nem teszik, beázik a fal, valamint az alattuk lévő laJcás, továbbá elrohad a parketta. Mondhatnánk: a lakók miért nem hívnak asztalost, aki a fa nyílászáró szerkezetek gyártásának és javításának mestere. Csak­hogy. A lakásokat építtető és értékesítő Országos Takarékpénz­tár türelemre inti a konokul levelező és telefonálgató lakókat. Az ügy ugyanis „folyamatban van". Immár három kerek eszten­deje. A legutóbbi „idegcsillapítót" október 25-én keltezte az Or­szágos Takarékpénztár ügyintézője. Szövege a következő: „A lakásoknál jelzett hiányosságoknál kivételt képeznek az oldalfal-átázás — nagymérvű ablakbeázás, valamint a loggiák átázása — kivéve az oldalfalakon keresztül vezetett kisebb meny- nyiségű vízlefolyás. A beázás — átázás — szavatosság keretén belül való érvényesítése folyamatban van, erre vonatkozóan dön­tőbizottsági ítéletet kell megvárnunk, melyről értesítést fogunk küldeni." Csak az nem világos, hogy miért képez kivételt az „oldalfala­kon vezetett kisebb mennyiségű vízlefolyás.” Ez nem „olyan” víz? A lakók egyébként türelmesek és várnak. Mert már megszokták, hogy várniuk kell. Az egész ügyben mindössze egyetlen dolog érthetetlen: nem tudják a szakemberek, hogy miből ered a hiba. Vagy nem is akarják? Több mint ezer lakás, har­minchat közület, csúcsfogyasz­tás! időben, tehát a leghide­gebb téli napokban óránként 16,5 gigakalória hőszolgálta­tás... (gigakalória = egymil­lió kilokalória.) íme Szek- szárd legfiatalabb szolgáltatá­si ágának, a távhőedlátásnak néhány jellemző adata. Ma az országnak negyven városában van távfűtés és eh­hez kapcsolódó melegvíz-szol­gáltatás. Köztük van Szek- szárd is. Hozzászoktunk a táv­fűtéssel kapcsolatos sajtóhí­rekhez: Hivatalosan még nincs itt a fűtési idény, de felkészültek arra, hogy „be- fűtsenek”. ha túlságosan lehűl a levegő... karbantartás miatt szünetel a melegvíz-szolgálta­tás. .. van elég fűtőanyag stb. stb... És hozzászoktunk — bérez nem valami feltűnő — ahhoz is, hogy egyre tisztább a vá­rosközpont levegője, Nemcsak a gyakran „pipáló’’ Patyolat- kémény tűnt el, hanem ma már a megyei tanács kémé­nyei sem füstölnek, az új épületeknek — panelházak, művelődési ház, pártszékház — már nincs is kéményük. Furcsa kontraszt: Orrfacsaró füst árasztja el néha a mű­velődési központ és a 160 la­kásos bérház közti teret. A bőrdíszmű kéményéből dől a sötétbarna füst. Tőle kónají- tásnyira álla a Beloiannisz utcai távfűtőmű kéménye de füstnek nyoma sincs. Pedig ezek az olaj kazánok egy egész városrészt melegítenek; sok­szorosát a bőrdíszműüzem munkatermeinek... Miért terjed városainkban a távfűtés — pontosabban, távhőellátás? — Semmiképpen sem azért, mert olcsóbb lenne a hagyományos­nál. No persze, ha aizt nézzük, hogy a bérházi lakó légköb­méterenként az egész fűtési szezonra 10 forint 80 fillért fizet, az állandóan rendelke­zésére álló meleg vízért pedig havonta — a lakás méretétől függően 50—70 forintot —nem drága. De tudni kell azt is, hogy a tá/vfűtés, melegvíz-szol­gáltatás a vállalatnak, a nép­gazdaságnak többször ennyibe kerül. Évi több száz millió fo­rinttal dotálja az állam a távfűtést és természetesen ösztönzi a szolgáltató vállala­tokat a költségek csökkentésé­re, arra, hogy alacsonyabb le­hessen a dotáció. Mert a „fogyasztót” nem le­het ösztönözni. A lakó „méret- lenül” kapja a meleget, „ me­leg vizét. Semmi sem kénysze­ríti arra, hogy takarékoskod­jék vele, ahelyett, hogy órá­kon keresztül nyitva tartja az ablakot, inkább a radiátorok közül zárjon el egyet-kettőt. A melegvíz-díj is ugyanannyi, ha órahosszat nyitva van a csap és a csatornába megy a meleg víz, mintha csak a szük­ségletnek megfelelően hasz­nálják. A lakás minden helyi­sége állandóan fűtve van, akár tartózkodik valaki otthon, akár nem. És mondjuk meg őszintén, illúzió azt kérni a lakótól, hogyha pár napra el­utazik, zárja el a radiátoro­kat. Hiszen éppen az az elő­nye ennek a fűtésnek, ha az ember több nap után haza­tér. meleg lakás fogadja és akár két perc múlva fiirödhet, zuhanyozhat.. Ee pedig pénzbe kerül. A lakónak kevésbé, az államnak annál inkább. Éppen azért, mert a tarifában megszabott díjért méretlenül kapja a szolgáltatást a lakó, semmi sem ösztönzi a takarékosság­ra (eszembe jut, hogy a nyá­ron több nyugati kempingben megfordultam és bizony perc­re ki volt mérve a zuhanyo­zási idő. a pénzbedobós auto­mata hat perc letelte után szi­gorú pontossággal elzárta nemcsak a meleg, hanem a hi­deg vizet is). Csak az öntu­datra lehet apellálni. JVe pazaroljunk zárjuk ed a radiátort, ha na­gyon meleg van, zárjuk el a csapot, ha már nem kell a meleg víz. A közgazdasági szabályozók annál inkább ösztönzik a szolgáltató vállalatot, a Szek­szárdi Városgazdálkodási Vállalatot a takarékosságra. És hogy minél gazdaságosab­ban lehessen a város mind nagyobb részét „távfűteni”, szükséges a távhőellátási rendszer legcélszerűbb mű­szaki megoldását kialakítani, alkalmazni. A napokban Szekszárdon tartotta kétnapos ülését a Nehézipari Minisz­tériumban, az Országos Ener­giagazdálkodási Hatóság irá­nyítása alatt működő Távhő­ellátási Koordinációs Bizott­ság, s a megyei és a városi tanács, valamint a Városgaz­dálkodási Vállalat képviselői­vel megtárgyalta a jelenlegi helyzetet és a fejlesztéssel kapcsolatos teendőket. Mert azt talán mondani sem kell, hogy a jelenlegi helyzet cseppet sem kedvező. A bi­zottságban parázs viták foly­tak. éles hangú bírálatok hang­zottak el, hogy micsoda képte­lenség például egy ilyen kis városban négy távfűtőművet üzemeltetni, vagy hogy miért épül négyezer-kétszáz köb­méteres olajtároló a déli kert­városi új fűtőműnél, miért működik több tucatnyi hő­központ, ahelyett, hogy a ka­zánokból közvetlenül kapnák a lakások, a fűtő forró vizet és a meleg vizet. És ha már szin­te házanként külön höközpont van. akkor miért nincs auto­matizálva, miért kell külön kezelőszemélyzet? Ma a drága tüzelőolajjal fűtik a Beloian­nisz utcai kazánokat, de az olcsóbb — az előbbinek 60 százalékába kerülő — fűtő­olajra majd nem lehet áttér­ni, mert az kéntartalmú, — a kémény nem elég magas szennyezi a levegőt. Mit szól­nak majd hozzá a környékbe­liek, a szekszárdi szőlők és a KÖJÁL? Persze, a viták azt szolgál­ták, hogy a jövőben céltuda­tosabb, tervszerűbb legyen a fejlesztés. A jelenlegi helyzet ugyanis cseppet sem rózsás, bár magyarázható. De talán térjünk vissza az elején felve­tett kérdésre: Miért terjed városainkban a távfűtés, an­nak ellenére, hogy drágább a hagyományosnál ? — Egyszerű a magyarázat. Más út nincs Egyrészt, megállj-t kell pa­rancsolni a levegőszennyezés­nek, másrészt a nagy tömegű „lakásgyártás” csalt házgyá­rakkal oldható meg. a ház­gyári lakásokba pedig kémé­nyeket építeni — amelyekkel a lakás minden helyiségébe be lehetne kályhát állítani, szin­te lehetetlen. Szekszárdon ötéves a távhő­ellátás. A Kispipávai kezdő­dött 1969-ben. az itt épült tömbfűtőmű 20 lakást és 6 közületet „szolgál ki”. Ugyan­ebben az évben a Kadarka utcában is, közös kazántelepet létesítettek öt panelháznak, majd 1970-ben. elkészült és üzembe lépett a Beloiannisz utcai távfűtőmű. Most épül — 100 milllte beruházással — és 1974. őszére készül el a déli kertvárosi fűtőmű, ami még az ötödik ötéves tervidőszakra is elegendő lesz. A Kadarka utcai, négy év­vel azelőtt elkészült és üzembe lépett tömbfűtőművet tavaly fels úrrollúk. ugyancsak meg­szüntették a szakközépiskola széntüzelésű kazánházát, majd ez utóbbiak helyébe olajtüze­lésű kazánokat építettek be és itt alakítottak ki egy 3,9 gi- gakadóriás kapaciású fűtőmű­vet, ahonnét 288 lakást, a szakközépiskolát és kollégiu­mot, tanműhelyt látják el fű­téssel és meleg,vízzel,,-Itt. mgg egy kazánnak van hely, fo­gyasztói köre is bővül egy ABC-áruházzal és egy sütő­üzemmel. Ma tehát három tömb-, il­letve távfűtőművé van a vá­rosnak, épül ,a déli kertváros­ban a negyedik, A szakemberek ezt sokallják De mint kiderült, nemcsak az említett koordinációs bizottság tagjai, hanem a Városgazdál­kodási Vállalat vezetői is. A Kispipa udvarán lévő fű­tőművet fel kell számolni, mert gazdaságtalan. Ha fo­gyasztóit bekapcsolják a Be­loiannisz utcai fűtőmű — pon­tosabban ennek a jövőre üzembe lépő kertvárosi nagy fűtőműével egyesített hálóza­tába, ez évi félmillió forint megtakarítást tesz lehetővé. De a kertvárosi fűtőmű üzem­be lépése megkérdőjelezi a Be­loiannisz utcainak is a létjo­gosultságát, legalábbis né­hány évre. mivel különben nem lenne kellően leterhelve, ezenkívül olcsóbb fűtőolajjal lehet benne tüzelni. A kertvá­rosi fűtőmű-beruházás ugyan­is nemcsak lakások, hőellátá­sát célozza, hanem ipari üze­mekét’ is. Úgy számították, hogy -a Szekszárdon létesítendő vágó­híd lesz az első jelentősebb ipari fogyasztója, • a fűtőmű beruházási költségeihez is hoz­zájárul. A vágóhíd építése azonban késik és egy év múl­va — amikor már üzembe he­lyezik a fűtőművet — semmi­képp sem lehet kész. A be­ruházásból a -vágóiadra esj részt is a- tanácsnak .kellett megelőlegezni, elvonva . ezzel forrást .egyéb .beruházásoktól. A kertvárosi fűtőmű, kapacitá. sa az első jépepő elkészülte után — közel kétszerese. 2 •gígckalória óra lesz a Beloi annisz utcaiénak, nyilvánvaló összekapcsolt csőhálózatnál mindaddig, amíg „saját” fo­gyasztója kevés, fajlagos üzem.’ költsége pedig annál alacso­nyabb, minél jobban megkö­zelíti leterheltsége a maximá­list, gazdaságos megoldás „pi­hentetni” á drágább üzemelé­sű Beloiannisz utcait. Egyéb­ként. nemcsak az ezután léte­sítendő vágóhidat számítják leendő fogyasztói közé. hanem az új lakásokon — és a ta- tarozási program alapján évente felújítandó és ezzel egyidejűleg távfűtéssel ellá­tandó bérházakon — kívül, a környéken meglévő ipari üze­meket is. Ötéves a távfűtés Szekszárdon és ezalatt nem­csak építettek, szereltek fűtő­művet, hanem bontottak is. Nem is keveset. A jelenlegi legnagyobbat pedig pár évre pihentetik. Óhatatlanul felme­rül a kérdés: Nem túl sok-e a tanulópénz? Nem lehetett vol­na kicsit tervszerűbben? — Persze, a legkönnyebb egy­értelmű igennel válaszolni, hi­szen utólag mindenki okos le­het, Tény azonban, hogy a város mindeddig nélkülözi a távlati hőellátási tervet, kon­cepciót. így aztán évről évre szinte, a pillanatnyi helyzet diktálta, vagy legalábbis a rö­vid távra megfelelő megoldás realizálódhatott. Ez pedig — drága mulatság. Ma már van hosszú távra szóló rendezési terve a városnak, ideje, hogy elkészüljön a tavaly megjelent nehézipari miniszteri rendelex- ■ ben előírt tanulmányterv, amit az Országos Energiagazdálko­dási Hatóságnak kellene jóvá­hagynia. A távhőszolgáltatási koordi­nációs bizottság szakemberei so)c tanácsot, segítséget adtak ehhez, a legcélszerűbb megol­dások kialakításához, a. jelen­legi. helyzet javításához. Éles 'viták jellemezték e két napot, az eredmény’ a céltudatosabb fejlesztésben, a gazdaságosabb megoldásokban jelentkezhet. JANTNER JÁNOS A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munka­körbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kovács, lemezlakatos, ív-, lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Magas kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes a központban havi 75,— forintot kell fizetni. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próboidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest, XVIII., Gyömrői út 79—83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. /1)

Next

/
Thumbnails
Contents