Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-25 / 276. szám
Távfűtés Szekszárdon Mi is ázunk... Lankadatlan érdeklődéssel figyelik sokan a rádió politikai magazinjának, a 168 órának egyik sorozatát. Témája: a 42-es Építőipari Vállalat által épített lakások ablakain becsorog a víz. Az illetékesek válasza: a sorozatos kivizsgálások alapján „megállapítást nyert", a víz valóban becsorog. Miután a garanciális idő lejárt, a vállalat nem tehet semmit. Egyébként az ablakokat nem is az a vállalat, hanem egy másik — melynek feladata nyílászáró szerkezetek gyártása — készítette. A téma szekszárdi változata: a Hermann Ottó lakótelepen a TOTÉV által épített öröklakások ablakain becsorog a víz. Az illetékesek válasza: szakértőbizottságok megállapították, a víz valóban becsorog. Miután a garanciális idő lejárt, a vállalat semmit sem tehet. Egyébként az ablakokat nem a TOTÉV készítette, azok típusablakok, s a gyártás során minden próbát kiálltak. Az épületek tervezője a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat és kivitelezője a TÓTÉV nem tudja, hogy mitől folyik be a víz. A tervező jól tervezett, a kivitelező a tervnek megfelelően, pontosan épített. Ez azonban a tényeken nem változtat. A lakók reszketve kémlelik az eget, s valahányszor megerednek az ég csatornái, elkéredzkednek munkahelyükről, s hanyatt-homlok rohannak haza. A vizet vödrökbe gyűjtik, majd a lefolyóba öntik. Amennyiben ezt nem teszik, beázik a fal, valamint az alattuk lévő laJcás, továbbá elrohad a parketta. Mondhatnánk: a lakók miért nem hívnak asztalost, aki a fa nyílászáró szerkezetek gyártásának és javításának mestere. Csakhogy. A lakásokat építtető és értékesítő Országos Takarékpénztár türelemre inti a konokul levelező és telefonálgató lakókat. Az ügy ugyanis „folyamatban van". Immár három kerek esztendeje. A legutóbbi „idegcsillapítót" október 25-én keltezte az Országos Takarékpénztár ügyintézője. Szövege a következő: „A lakásoknál jelzett hiányosságoknál kivételt képeznek az oldalfal-átázás — nagymérvű ablakbeázás, valamint a loggiák átázása — kivéve az oldalfalakon keresztül vezetett kisebb meny- nyiségű vízlefolyás. A beázás — átázás — szavatosság keretén belül való érvényesítése folyamatban van, erre vonatkozóan döntőbizottsági ítéletet kell megvárnunk, melyről értesítést fogunk küldeni." Csak az nem világos, hogy miért képez kivételt az „oldalfalakon vezetett kisebb mennyiségű vízlefolyás.” Ez nem „olyan” víz? A lakók egyébként türelmesek és várnak. Mert már megszokták, hogy várniuk kell. Az egész ügyben mindössze egyetlen dolog érthetetlen: nem tudják a szakemberek, hogy miből ered a hiba. Vagy nem is akarják? Több mint ezer lakás, harminchat közület, csúcsfogyasztás! időben, tehát a leghidegebb téli napokban óránként 16,5 gigakalória hőszolgáltatás... (gigakalória = egymillió kilokalória.) íme Szek- szárd legfiatalabb szolgáltatási ágának, a távhőedlátásnak néhány jellemző adata. Ma az országnak negyven városában van távfűtés és ehhez kapcsolódó melegvíz-szolgáltatás. Köztük van Szek- szárd is. Hozzászoktunk a távfűtéssel kapcsolatos sajtóhírekhez: Hivatalosan még nincs itt a fűtési idény, de felkészültek arra, hogy „be- fűtsenek”. ha túlságosan lehűl a levegő... karbantartás miatt szünetel a melegvíz-szolgáltatás. .. van elég fűtőanyag stb. stb... És hozzászoktunk — bérez nem valami feltűnő — ahhoz is, hogy egyre tisztább a városközpont levegője, Nemcsak a gyakran „pipáló’’ Patyolat- kémény tűnt el, hanem ma már a megyei tanács kéményei sem füstölnek, az új épületeknek — panelházak, művelődési ház, pártszékház — már nincs is kéményük. Furcsa kontraszt: Orrfacsaró füst árasztja el néha a művelődési központ és a 160 lakásos bérház közti teret. A bőrdíszmű kéményéből dől a sötétbarna füst. Tőle kónají- tásnyira álla a Beloiannisz utcai távfűtőmű kéménye de füstnek nyoma sincs. Pedig ezek az olaj kazánok egy egész városrészt melegítenek; sokszorosát a bőrdíszműüzem munkatermeinek... Miért terjed városainkban a távfűtés — pontosabban, távhőellátás? — Semmiképpen sem azért, mert olcsóbb lenne a hagyományosnál. No persze, ha aizt nézzük, hogy a bérházi lakó légköbméterenként az egész fűtési szezonra 10 forint 80 fillért fizet, az állandóan rendelkezésére álló meleg vízért pedig havonta — a lakás méretétől függően 50—70 forintot —nem drága. De tudni kell azt is, hogy a tá/vfűtés, melegvíz-szolgáltatás a vállalatnak, a népgazdaságnak többször ennyibe kerül. Évi több száz millió forinttal dotálja az állam a távfűtést és természetesen ösztönzi a szolgáltató vállalatokat a költségek csökkentésére, arra, hogy alacsonyabb lehessen a dotáció. Mert a „fogyasztót” nem lehet ösztönözni. A lakó „méret- lenül” kapja a meleget, „ meleg vizét. Semmi sem kényszeríti arra, hogy takarékoskodjék vele, ahelyett, hogy órákon keresztül nyitva tartja az ablakot, inkább a radiátorok közül zárjon el egyet-kettőt. A melegvíz-díj is ugyanannyi, ha órahosszat nyitva van a csap és a csatornába megy a meleg víz, mintha csak a szükségletnek megfelelően használják. A lakás minden helyisége állandóan fűtve van, akár tartózkodik valaki otthon, akár nem. És mondjuk meg őszintén, illúzió azt kérni a lakótól, hogyha pár napra elutazik, zárja el a radiátorokat. Hiszen éppen az az előnye ennek a fűtésnek, ha az ember több nap után hazatér. meleg lakás fogadja és akár két perc múlva fiirödhet, zuhanyozhat.. Ee pedig pénzbe kerül. A lakónak kevésbé, az államnak annál inkább. Éppen azért, mert a tarifában megszabott díjért méretlenül kapja a szolgáltatást a lakó, semmi sem ösztönzi a takarékosságra (eszembe jut, hogy a nyáron több nyugati kempingben megfordultam és bizony percre ki volt mérve a zuhanyozási idő. a pénzbedobós automata hat perc letelte után szigorú pontossággal elzárta nemcsak a meleg, hanem a hideg vizet is). Csak az öntudatra lehet apellálni. JVe pazaroljunk zárjuk ed a radiátort, ha nagyon meleg van, zárjuk el a csapot, ha már nem kell a meleg víz. A közgazdasági szabályozók annál inkább ösztönzik a szolgáltató vállalatot, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatot a takarékosságra. És hogy minél gazdaságosabban lehessen a város mind nagyobb részét „távfűteni”, szükséges a távhőellátási rendszer legcélszerűbb műszaki megoldását kialakítani, alkalmazni. A napokban Szekszárdon tartotta kétnapos ülését a Nehézipari Minisztériumban, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság irányítása alatt működő Távhőellátási Koordinációs Bizottság, s a megyei és a városi tanács, valamint a Városgazdálkodási Vállalat képviselőivel megtárgyalta a jelenlegi helyzetet és a fejlesztéssel kapcsolatos teendőket. Mert azt talán mondani sem kell, hogy a jelenlegi helyzet cseppet sem kedvező. A bizottságban parázs viták folytak. éles hangú bírálatok hangzottak el, hogy micsoda képtelenség például egy ilyen kis városban négy távfűtőművet üzemeltetni, vagy hogy miért épül négyezer-kétszáz köbméteres olajtároló a déli kertvárosi új fűtőműnél, miért működik több tucatnyi hőközpont, ahelyett, hogy a kazánokból közvetlenül kapnák a lakások, a fűtő forró vizet és a meleg vizet. És ha már szinte házanként külön höközpont van. akkor miért nincs automatizálva, miért kell külön kezelőszemélyzet? Ma a drága tüzelőolajjal fűtik a Beloiannisz utcai kazánokat, de az olcsóbb — az előbbinek 60 százalékába kerülő — fűtőolajra majd nem lehet áttérni, mert az kéntartalmú, — a kémény nem elég magas szennyezi a levegőt. Mit szólnak majd hozzá a környékbeliek, a szekszárdi szőlők és a KÖJÁL? Persze, a viták azt szolgálták, hogy a jövőben céltudatosabb, tervszerűbb legyen a fejlesztés. A jelenlegi helyzet ugyanis cseppet sem rózsás, bár magyarázható. De talán térjünk vissza az elején felvetett kérdésre: Miért terjed városainkban a távfűtés, annak ellenére, hogy drágább a hagyományosnál ? — Egyszerű a magyarázat. Más út nincs Egyrészt, megállj-t kell parancsolni a levegőszennyezésnek, másrészt a nagy tömegű „lakásgyártás” csalt házgyárakkal oldható meg. a házgyári lakásokba pedig kéményeket építeni — amelyekkel a lakás minden helyiségébe be lehetne kályhát állítani, szinte lehetetlen. Szekszárdon ötéves a távhőellátás. A Kispipávai kezdődött 1969-ben. az itt épült tömbfűtőmű 20 lakást és 6 közületet „szolgál ki”. Ugyanebben az évben a Kadarka utcában is, közös kazántelepet létesítettek öt panelháznak, majd 1970-ben. elkészült és üzembe lépett a Beloiannisz utcai távfűtőmű. Most épül — 100 milllte beruházással — és 1974. őszére készül el a déli kertvárosi fűtőmű, ami még az ötödik ötéves tervidőszakra is elegendő lesz. A Kadarka utcai, négy évvel azelőtt elkészült és üzembe lépett tömbfűtőművet tavaly fels úrrollúk. ugyancsak megszüntették a szakközépiskola széntüzelésű kazánházát, majd ez utóbbiak helyébe olajtüzelésű kazánokat építettek be és itt alakítottak ki egy 3,9 gi- gakadóriás kapaciású fűtőművet, ahonnét 288 lakást, a szakközépiskolát és kollégiumot, tanműhelyt látják el fűtéssel és meleg,vízzel,,-Itt. mgg egy kazánnak van hely, fogyasztói köre is bővül egy ABC-áruházzal és egy sütőüzemmel. Ma tehát három tömb-, illetve távfűtőművé van a városnak, épül ,a déli kertvárosban a negyedik, A szakemberek ezt sokallják De mint kiderült, nemcsak az említett koordinációs bizottság tagjai, hanem a Városgazdálkodási Vállalat vezetői is. A Kispipa udvarán lévő fűtőművet fel kell számolni, mert gazdaságtalan. Ha fogyasztóit bekapcsolják a Beloiannisz utcai fűtőmű — pontosabban ennek a jövőre üzembe lépő kertvárosi nagy fűtőműével egyesített hálózatába, ez évi félmillió forint megtakarítást tesz lehetővé. De a kertvárosi fűtőmű üzembe lépése megkérdőjelezi a Beloiannisz utcainak is a létjogosultságát, legalábbis néhány évre. mivel különben nem lenne kellően leterhelve, ezenkívül olcsóbb fűtőolajjal lehet benne tüzelni. A kertvárosi fűtőmű-beruházás ugyanis nemcsak lakások, hőellátását célozza, hanem ipari üzemekét’ is. Úgy számították, hogy -a Szekszárdon létesítendő vágóhíd lesz az első jelentősebb ipari fogyasztója, • a fűtőmű beruházási költségeihez is hozzájárul. A vágóhíd építése azonban késik és egy év múlva — amikor már üzembe helyezik a fűtőművet — semmiképp sem lehet kész. A beruházásból a -vágóiadra esj részt is a- tanácsnak .kellett megelőlegezni, elvonva . ezzel forrást .egyéb .beruházásoktól. A kertvárosi fűtőmű, kapacitá. sa az első jépepő elkészülte után — közel kétszerese. 2 •gígckalória óra lesz a Beloi annisz utcaiénak, nyilvánvaló összekapcsolt csőhálózatnál mindaddig, amíg „saját” fogyasztója kevés, fajlagos üzem.’ költsége pedig annál alacsonyabb, minél jobban megközelíti leterheltsége a maximálist, gazdaságos megoldás „pihentetni” á drágább üzemelésű Beloiannisz utcait. Egyébként. nemcsak az ezután létesítendő vágóhidat számítják leendő fogyasztói közé. hanem az új lakásokon — és a ta- tarozási program alapján évente felújítandó és ezzel egyidejűleg távfűtéssel ellátandó bérházakon — kívül, a környéken meglévő ipari üzemeket is. Ötéves a távfűtés Szekszárdon és ezalatt nemcsak építettek, szereltek fűtőművet, hanem bontottak is. Nem is keveset. A jelenlegi legnagyobbat pedig pár évre pihentetik. Óhatatlanul felmerül a kérdés: Nem túl sok-e a tanulópénz? Nem lehetett volna kicsit tervszerűbben? — Persze, a legkönnyebb egyértelmű igennel válaszolni, hiszen utólag mindenki okos lehet, Tény azonban, hogy a város mindeddig nélkülözi a távlati hőellátási tervet, koncepciót. így aztán évről évre szinte, a pillanatnyi helyzet diktálta, vagy legalábbis a rövid távra megfelelő megoldás realizálódhatott. Ez pedig — drága mulatság. Ma már van hosszú távra szóló rendezési terve a városnak, ideje, hogy elkészüljön a tavaly megjelent nehézipari miniszteri rendelex- ■ ben előírt tanulmányterv, amit az Országos Energiagazdálkodási Hatóságnak kellene jóváhagynia. A távhőszolgáltatási koordinációs bizottság szakemberei so)c tanácsot, segítséget adtak ehhez, a legcélszerűbb megoldások kialakításához, a. jelenlegi. helyzet javításához. Éles 'viták jellemezték e két napot, az eredmény’ a céltudatosabb fejlesztésben, a gazdaságosabb megoldásokban jelentkezhet. JANTNER JÁNOS A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kovács, lemezlakatos, ív-, lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Magas kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes a központban havi 75,— forintot kell fizetni. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próboidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest, XVIII., Gyömrői út 79—83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. /1)
