Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

*

43. Facsiga, lányával,-az altkor hároméves Híres 7-tel. Facsiga, mint sportló, jó néhány versenyen aratott győzelmet, de utódai között is vannak olyan kitűnő versenylovak, mint a Százszorszép. De a Maxim-családból is jó néhány kitűnő versenylovat sorol fel Hencz Ferenc, a ménes vezetője. A 61. Maxim VI-ot, a 34. Gidrán I-et, a 70. Syglavy Gidránt, a 80. Ragyogót — amely Tamásiban 205 centit ugrott —, a müncheni olimpián is szerepelt Dáriust.

*

A közelmúltban, a termelő- szövetkezetek megyei lószemléjén mondotta Pál János, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség igazgatója:

— Csikót istállóban nem lehet nevelni.

Ezt az elvet vallják Sütvény. ben is, ez látszik az állományon.

Negyvenhárom, nemrég választott csikó jön-megy, ugrándozik, játszik az istálló előtti karámban. Nemrég terelte be őket gondozójuk, Katus János a legelőről, látszik rajtuk, hogy még nagyon benne vannak a játékban, a mozgásban. Még avatatlan szem is megítéli, hogy pompás lovakká fejlődnek. És annak ellenére, hogy még nem szoktak kötőfékhez, szelídek — és kíváncsiak, akár a gyerekek.

— Kísérőnk, Keidli János szavára — ő vezette fel napról napra az országos mező- gazdasági kiállításon a nagydíjas kancát — ott tolong valamennyi csikó a karám mentén, dugják oda „csikóírizurás” fejüket még az idegen kézhez is. Az első tapsra, ostordurran- tásra már magát kellető primadonnaként vágtat körbe valamennyi, fel-felficánkolva, .a levegőbe rúgva.

— Most, a választás után

hozzászoktatjuk a csikókat a bekötéshez, de téli időszakban is rendszeresen járatjuk őket. Tavasztól őszig kint legelnek, Hároméves koruk után kezdődik a szelektálás: tenyészkancának. fedezőménnek, sportlónak, exportra. Bár, egy idő után a versenyló is tenyésztésbe kerül, nyolc-tíz- tizenkét éves kora után.

— Mennyi ideig marad tenyésztésben egy-egy kiöregedett versenyló, kanca, vagy mén?

— Ameddig tenyészképes. A Facsiga például 1955-ös évjáratú. most is vemhes. Ragy<?_ gó apja, a Syglavy 12. huszonkilenc éves korában múlt ki, huszonhét évesen még fedezőmén volt — válaszol Hencz Ferenc.

— A ló korát nemcsak fogazatáról ítélik meg, hanem arról is, hogy őszül. Legelőször a fején, akár az ember. Itt van például a mének között a Magister, úgynevezett bérmén. Szürke hannoveri, a gazdája nyugatnémet. Csikói — huszonegy van, még huszonhárom lesz — egészen sötétAz első hívó szóra odascreglcnck a karámhoz.

' í.;;v " ' '1i ázürkék,' Ahd|y." korosodnak, újgj« világosodik a .szőrük-.

I*1 i^VC-nr • - • jfc ' • i • ' * m

Ainlegelpri; a 'kancák' váltják fel h ésikökát. Komótosan le- gélésznéít^aé őszi Halsütésben. , Szétöszl^fták a’ legelőn, magányosan, Vagy' kisebb-nagéobb csoportokban - hersegetik a füvet. Ügyet sem vetnek a közöttük rohangászó,' még .választás előtt áíló ifjoncokra. Az • óstordurrogásra • sem lendülnek olyan szilaj Vágtába,' hiszen majd mindegyik már új életet hord.

— Imre te! Amonnan hajtsd meg őket! — kiált Kgi.dli János -a -kancákat, terelgető lo- vasn’ák, majd megjegyzi:

— Kezdő még, és a lovat

sem' üli olyan biztosan. Majd beletanul. ■ Keidli János alig 'haladta túl a negyvenet,.' dé már huszonnégy éves lovasmúltat tud maga mögött. Lengyelben telepedett még, onnan jár be naponta Sütvénybe.^

— Amikorijó. az. idő-, motorral’ járök. télen még. autpbiisz- ezal, A busz itt • áiá ímes." az istálló élőit. . .

— Harmincnégyen dolgozunk itt, a ménesben, idősebbek, fiatalok vegyesen, de egyformán szeretik a lovat. Más itt nem is maradhatna meg.

— Munkájuk eredménye?

— Áz idén 15, három-négy éves ment nyugatnémet exportra. Kilenc mén a hazai utánpótlásra, három .lovat a mezőszilasi termelőszövetkezet_ nek ■- adtunk el, összesen 1786 000 forintért.

Ismét Pál János szavait idézzük:

— El kell oszlatni; azt a tévhitet, hogy .„Íovas nemzet” vagyunk, mert Európában, és a kontinensen kívül is jó néhány nemzet van, amely régibb és eredményesebb lótenyésztési kultúrával bír. Sokkal jobban fedi a valóságot, hia 'azt mondjuk: lószerető nemzet vagyunk.

BOGNÁR ISTVÄN

FOTO: GOTTVALD KÄROLY

Az öreg csikós, aki negy- J venévi szolgálat után nemsokára nyugdíjba megy, órákhosszat tudna mesélni ménekről, kancákról, csikókról, egy-egy híres paripa fel-, lemenő és oldalági rokonságáról. De amiről az öreg csikós mesélni tudna, az a dalmandi ménes történetének csak négy évtizedét öleli fel, holott a ménes története jóval korábban kezdődött.

1867-ben, hét évvel azután,

hogy az újkori magyar ló- tenyésztés megteremtője. Széchenyi István öngyilkos lett a döblingi elmegyógyintézetben, százhat évvel ezelőtt kezdődött a dalmandi ménes története. A krónikák szerint olyan tenyészet alakult ki, hogy az osztrák császári udvar is vásárolt innen lovakat.

1907 a következő nevezetes dátum. Ekkor került sor — a mai nyelvhasználatba bevonult, csúnya kifejezéssel élve — profilgazda-változásra: a

ménes kincstári kézbe került, magyar királyi honvéd csikóteleppé alakult. Félvér tenyészetében huszár hátas-, és tüzes hámoslovakat neveltek, részben saját tenyészetből, részben a környékbeli ló tartó gazdáktól megvásárolt csikókból. A telivér tenyészet legkiválóbb állatai ugyanakkor a nemzetközi rangú alagi versenyeken arattak babérokat.

1944—45 szomorú dátum. A szép lóállományt a fasiszták elhajtották, elpusztult az ország megannyi nemzeti értékével együtt, bármennyire is próbálták megmenteni az akkori cselédcsikósok, öt évet kellett várniok, hogy ismét nyeregbe szállhassanak. („Annak, aki ló mellett, a nyeregben nőtt fel, valóságos büntetés volt tehénfogattal kínlód. ni.”)

1950-ben állította fel ismét a ménest az állami gazdaság. De az csak a nevében volt tenyészet, összevissza vegyes állományával.

1956-ban indult meg a minőségi tenyésztés.

1958-ban Sütvénybe telepítették át Mezőhegyesről a gidrán törzskancákat.

1961-ben a kisbéri félvér kancaállomány is Sütvénybe került, megalapozódott a jelenlegi törzstenyészet. Részben tiszta vérben, részint keresztezéssel: A gidrán-állományt angol telivérrel keresztezik úgynevezett cseppvér-keresztezés- 6el, a kisbéri fajtát —, hogy testtömegét, magasságát, és mint sportlónak, ugróképességét javítsák — hollstein. és hannoveri fajtával. A sütvényi tenyészet gondoskodik az országos ménutánpótlásról, de exportál is.

1970-ben, az országos mező- gazdasági kiállításra több, kitűnő kancát vonultatott fel a sütvényi tenyészetből a dalmandi gazdaság: közülük a 23. Maxim Gidrán VIII. nagydíjat nyert. Ott volt a kiállításon a

\

A csikók játékos jókedvvel iramodnak meg az első ostordurranásra.

Megfontolt nyugodtsággal legelnek a kancák.