Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

Tolna megye környezetvédelmi helyzete és társadalmi feladatai (2) Vízszennyeződés, szennyvíz Országos mértékkel mérve vi­zeink, folyóink tisztábbak, mint másutt. A Duna már öntisztu­lási folyamatot mutat me­gyénkben. A Sió a Balaton vi­zét tisztán hozza megyénkbe, de nálunk kapja első szennye­ződését a Kapos révén, tovább szennyeződik Simontornyán, majd legerősebben szennyező­dik a Sárvíz összefolyásánál, mely iparvidékek erős szeny- nyezettségét hozza. A Simon* tornyai Bőrgyár megépített tisztítóberendezése csaknem megoldotta gyári szennyvíz- tisztítását, megoldatlan a ke_ letkezett szennyvíziszap elhe­lyezése. A Baranyából érkező Völgységi patak tiszta vizet hoz, de Mázától kezdve Bony- hádig fokozott mértékben szennyeződik. Az úgynevezett bátai főcsa­torna okozott ez év májusá­ban egy halpusztulást a bátai öbölben. Mint az újság írta, a halpusztulás oka a szekszár­di ipari szennyvíz volt. Pon­tosabban felmérve azonban mi úgy találjuk, hogy a száraz időszakban felhasznált gyom­irtó szereket májusban egy­két napos nagyobb csapadék (30 mm) bemosta a főcsator­nába és ezután következett be a halpusztulás. Egyébként ha ipari szennyvíz okozta volna, akkor éppen aszályos időben kellett volna bekövetkezni, amikor kisebb hígításban ér­kezik a szekszárdi szennyvíz a bátai oböAbe a főcsatornán keresztül. A városi szennyvizeknek ál­talában 1 százalékát teszik ki azok az anyagok, amik ipari szennyezettségnek tekinthetők. Ezek közül megyénkben a leg­több gondot okozza a galvani­záló berendezések cián- és krómtartalmú szennyvízéből leválasztott iszap. A KÖJÁL kidolgozott egy módszert, ezeknek az iszapoknak az el­helyezésére, mely abból áll, hogy a szekszárdi kerámia- és téglagyárak hajlandók ezt az iszapot bedolgozni és az agyag­gal együtt téglának kiégetni. Ennek gyakorlati alkalmazása azonban még várat magára. A megyében keletkező szenny­vizek tisztítására irányuló kezdeményezések, megoldások csaknem kivétel nélkül az utóbbi évek alatt indultak el Illetve nyertek kivitelezést. Természetesen nagy az eltérés a vízvezeték- és csatornaháló­zat között. 610 km vízvezetéki hálózat mellett 31 km csator­nahálózatunk van. A falusi törpevízművek száma 51, az itt keletkező házi szennyvizek kezelése és elhelyezése nem megnyugtató, de ez idő szerint epidemiológiai következmé­nyek nem voltait. Hogy a korszerű technológia milyen károsító hatással van a környezetre arra egyik jó példa a modern állattartás. Marha- de különösen sertés­telepeken igen nagy mennyi­ségű szennyvíz keletkezik. En­nek a mechanikai ülepítéssel kiválasztott iszapja gyakorlati­lag a trágya. A fennmaradó híg szennyvíz elhelyezése azon­ban megoldatlan. Tolna me­gyében a 2000 férőhelynél na­gyobb sertéstelepek száma 22. Van köztük olyan, amely napi 300 köbméter szennyvizet ter­mel. Ezek a szennyvizek egye_ lőre csaknem a gravitáció tör­vényei szerint helyezkednek el és máris több hektár területet öntenek el, illetve teszik örök­re használhatatlanná. Ezek a keletkezőben levő szennyvíz­tengerek potenciális közegész­ségügyi veszélyt jelentenek. Az ország legnagyobb sertés­telepéről, a bajairól november­ben adott helyszíni közvetítést a rádió. Az agronómus el­mondta, hogy a naponta ter­melt 800 000 liter mennyiségű szennyvizet a Duna vízével hí_ gítva konyhakerti öntözésre fogják felhasználni. A levegőszennyeződést 50 százalékban a gépkocsik gázai okozzák. Általában itt csak a kipuffogó gázról történik em­lítés. A gépkocsi által okozott szennyeződés forrásai: kipuffo­gó gáz, kartergáz és benzin­tartály. Ha ezen szennyező anyagok súlyát tekintjük, ak­kor 42 százalék a közelekedés- ből származik — ebből 21 szá­zalékot tesz ki az álló kocsik dolgozó motorjai által termelt gáz. A kipuffogó gázok úgy­nevezett CO szénhidrogének, nitrogénoxidok, melyek bizo­nyos légköri viszonyok melleti a napfény hatására ún. Los Angeles-i típusú smogot illet­ve fotókémiai smogot okoz­A környezetvédelem társa­dalmi feladatait a Miniszter- tanács a Hazafias Népfront feladatkörébe utalva azzal, hogy a népfront, mint politi­kai tömörülés hangolja össze a társadalmi szervek tevé­kenységét, mint tömegmozga­lom pedig a környezetvédelem társadalmi igényét erősítse. En­nek szellemében a Tolna me­gyei HNF ez év szeptemberé­ben megalakította a környezet- védelmi munkaközösséget. En­nek tagjai hatósági és társa­dalmi szervek. Következő lé­pésben megkezdődtek a járási és városi népfront-értekezletek, ahol egy tájékoztató és felvi­lágosító előadást vita követ. Azt gondolná az ember, hogy ennek a témának már meg­van teremtve a közvélemé­nye, ilyen értekezletek tapasz, talatai viszont arra engednek következtetni, hogy az ismere­tek helyenkint még elemi szin­ten is hiányoznak és szinte alig lehet valami nyomót ta­lálni a tájékozottságnak. Ugyanakkor azonban az ér­deklődést nagyon könnyű ki­váltani, sőt mindjárt lelkese­désbe átcsapva máris meg­kezdődnek a tervezgetések és a mondanivalók adaptációi. nak. Jellemző rá a látási vi­szonyok romlása és levegőben történő fokozott oxidáció. A kartergáz a dugattyúk mellett elillanó benzingőzből ered, mely kifúj a hengerekben és feloldja a karterolajat. Az üzemanyag nemcsak a tanko­lásnál párolog, hanem más al­kalommal is. A műszaki megoldás mind­három levegőszennyeződési forrásra kidolgozott. Legérde­kesebb a kipuffogó gázok sem­legesítése, melynél egy konver­teren keresztül halad a gáz, miközben az egészségre ártal­mas gázok vízgőzzé és CO-vé alakulnak át, A Tolna megyei Népújság rovatot nyitott „Környezet- védelmi őrjárat” címmel, ahol aktualitásokat közlünk riport formájában. A Tolna megyei Hazafias Népfront tanulmányi kirándu, lást szervez a mezőgazdasági szakemberek részére. A Bihar- keresztesi Á. G. és Mg. Tsz, valamint a Szarvasi Á. G. fo­gadja a csoportot. Ezeken a helyeken előadás és helyszíni bemutatások útján fognak is­merkedni a korszerű hígtrágya­kezelés és elhelyezés módjai­val. Társadalmi őrséget szerve­zünk elsősorban nyugdíjasok és fiatalok soraiból, akik ré­szére útbaigazítást adunk, és megfigyeléseiket, jelzéseiket összegyűjtjük, illetékeseknek továbbítjuk. Egyelőre keressük és próbál­juk az új utakat, módszere­ket különösen olyan irányban, hogy hol és hogyan lehet az érdeklődést aktív részvételre transzformálni. A KISZ és úttörők a fásítás terén kiemelkedő munkát vé­geztek. A KISZ az elmúlt év­ben 112 ha összefüggő erdő- telepítést, fásítást végzett, to­vábbá 280 ha-on végzett ápo­lást. Ezt az Erdőrendezőség jóváhagyott tervei szerint vé­gezték. Az úttörők 7986 fát ültettek (nem erdősítés) és ál­landóan részt vesznek, vállal­nak parkosítást, gondozást. A munkához van kedv, van vál­lalkozás, de: panaszkodnak, hogy kevés a fa, az ingyenfa- akción kívüli fa beszerzése drága, kevés a választék és főleg a tanácsok nem biztosít­ják az ültetendő fákat. Külö­nösen nehezményezik, hogy vagy felhasználhatatlan marad a füvesítésre előkészített terület, vagy pedig nincs koordinálva munkájuk kommunális kivite­lezéssel. Mindkét hiba nagyon kedvszegő és erkölcsi hatásuk is káros. A TIT körlevelet ad ki a járási és városi titkároknak, melyben környezetvédelmi elő­adások körlevelét közösen ad­ja ki a HNF-tal. Vállalja az előadások szervezését, az egészségügyi szakosztály elő­adói konferenciát tart. melyen felkészíti az előadókat. Az MTESZ-nek 15 tudomá­nyos szakosztálya van. Meg­alakította a 3 tagú környezet, védelmi bizottságot. Megkapta központjától az el'gazitó anya­got. Együtt kíván működni a HNF-tal. A Vöröskereszt a tisztasági mozgalmon keresztül kapcso­lódik a környezetvédelmi mun­kába. Nagyobb települések tisztasági feladatait — a prog­ram vontatott végrehajtása miatt — részfeladatokra bont­ja. A legutóbbi vezetőségi ülé­sen határozatot hozott a „Vi­rágos ablakok” mozgalom be­indítására. A környezet: levegő, víz, ta­laj közkincs. Nem lehet a ci­vilizációs törekvéseket úgy externizálni, hogy a legolcsóbb megoldást válasszuk és a mel­léktermékekkel szennyezzük a levegőt, vizet és talajt. Dr. Szelényi Béla, a HNF megyei környezetvédelmi bizottsága elnöke A környezetvédelem mint társadalmi feladat Levegőszennyeződig Gerencsér Miklós s Aradi napló 45. A megváltozott energiahor­dozók, a különböző energia- igények mint pl. hő- és kine­tikai energia új helyzetet te­remtenek. A fűtésnél felhasznált olaj különösen kis háztartá­sokban a tökéletlen elégetés miatt fizikai és kémiai levegő­szennyeződést okoz, közülük talán legkomolyabbak a kén­származékok, mint pl. a kén­dioxid, amely a levegő para- tartalmával egyesülve kénes savvá alakul. Ez felmérhető el­változásokat okoz öregek, cse­csemők légzőszervi megbetege­déseinek előidézésében, amihez hozzásegít a koromszemcsék körül kialakult ködmag. Sajnos a magyar származású fűtő­olajnak magas a kéntartalma. Üzemi méréseink során több helyen betiltottuk a magyar olaj használatát ott ahol a munkazóna égési termékkel szennyeződhet, mint pl. szárító vagy égető technológiáknál. A szovjet olaj kéntartalma na­gyon alacsony és optimális vi­szonyokat lehetett teremteni használatával. Van már egy másik felmérhető következmé, nye is a kéngázoknak, mert pl. Budapesten mintegy 15 000 ké­mény szorul máris rekonst­rukcióra melyeknél olyan kor­róziós elváltozásokat idézett elő a kéngáz, hogy azokat re- kontsruálni kell. Arra is volt példa, hogy ál­gazdaságosságnak nevezhető elgondolásból egyik üzem a központi fűtésénél felhasználta a műbőrhulladékot. Ez klór- tartalmú gázzal szennyezte for­galmas téren a levegőt. Jel­lemzőül még meg kell emlí­teni, hogy mivel eljárásunk idején a levegő tisztaságának védelméről szóló MT rendelet (1—1973. I. 9.) nem volt ér­vényben, eredményes intézke­désünk során a leghatásosabb argumentum az volt, hogy fel­hívtuk az üzem figyelmét ar­ra. hogy a klórgázok tönkre fogják tenni a központi kazánt. Erre felfigyelt az üzem, ezen a ponton találkozott a köz­egészségügyi és gazdasági ér­dek. Mint az igazgató mond­ta, igazunk lehet, mert éven­te kell cserélni a kazántagokat. Egyébként Tolna megye tisz­ta levegőjű kategóriába tarto­zik, de ez egyelőre adottság és nem érdem. Ennek megőr­zése azonban a szemétégetés­nél említett tények miatt már­is komoly feladatot jelent F. év október 6-án délután a szeméttelepen égő nagy meny- nyiségű műanyag és gumiab­roncsok egy 4 km hosszú, több száz méter széles alacsonyan húzódó fekete füstoszloppal szennyezték a várost órákon keresztül. A füstoszlop a vá­rosban átlósan északnyugati irányban haladt az úgynevezett Előhegyig, ahol megtorpant és szétterült. Az egyik lakótele­pen az ablakokat be kellett csukni, a játszótérről a gyere­kek szinte pánikszerűen sza­ladtak fel a lakásokba. Érthe­tő, hiszen ezt a „természeti jelenséget” még nem ismerték. Ugyancsak közel pánikhangu­latot teremtett egy tarlóégetés is melynek Idejét és a szél­irányt nem jól választották ki. Ebből a tanulság az, hogy a tarlóégetést lakóterület köze­lében a meteorológiai viszo­nyok figyelembevételével kell megszervezni. Ilyen tempót kívánt a tá­borszernagy úr. Példamutatá­sát a követés mércéjének szánta. Külön is büszkélked­hetett azzal, hogy a villám­gyors elbánás diszkréten sike­rült. A leendő vádlottak kö­zül senki nem tudta meg. Én csak napok múlva hallottam róla. Akkor már nem rendel­tek orvost a kivégzéshez. És ebben igaza volt Haynaunak, hiszen az orvos jelenléte is a mellőzhető ostoba formalitá­sok közé tartozik. A halál be­álltát minden hóhér meg md- ja állapítani. Még egy gyöp- mester is. Kimondani is dermesztő, hogy alig egy hét alatt száz­nál több embert ítéltünk ha­lálra. A végrehajtásról még semmi hir. Egyelőre senkinek az életéhez nem nyúltak ok­tóber hatodika óta. Remény­kedem. Ennyi irgalmatlan bűn után is reménykedem, bár­mennyire gyermekded meg­alapozatlan reményem. Komárom kapitulálása óta gyorsult fel ennyire a hadbí­rósági buzgalom. Különös mó­don a százával hozott halálos ítéletek ellenére megszűnt az a feszültség, amely a tábor­nokok megöletése előtt és alatt már-már a pattanás végpont­jához érkezett. Amennyivel enyhült a fagyos légkör, aiíy- nyival ízléstelenebb is a viselkedésünk, ha egyáltalán szabad ízlést emlegetni a jo­gászi technikával űzött ember­irtásnál. Látnivaló, a nagy forduló­pont a lázadó vezérek fizikai megsemmisítése volt. Attól kezdve szorongásaiktól, félel­müktől megszabadulva mű­ködnek a hadbirák. Felléleg­zésüket különösen élvezetes­sé tette Komárom visszavéte­lének. Klapka György elvo­nulásának tüdőtágító hatása. Voltaképpen ettől a pillanat­tól dolgoznak lelkileg zavar­talanul a hadbirák. Szó sincs náluk normális konfliktusról. Végre gazdagon szüretelhetnek a katonai jogászok, meghálál­hatják feletteseik bizalmát, ki­érdemelhetik az előmenetelt beosztásban és rendfokozat­ban. Nem tudni miért, de nagyon sietnek. És ez nem használ az ünnepélyességnek, a tekintély­nek. Már csak azért is ipar- szerűvé kellett válnia a had­bírósági működésnek, amely pedig szívesen venné, ha nyü­szítve pillantanának zordon fensőbbségére. De hasztalan. Minél több halálos ítéletet hoznak, annál jobban ráununk mi is, a vádlottak is, hogy tiszteljük őket. Minél sietősebb a katonabírák dolga, annál nyilvánvalóbb, hogy bírásko­dásuk sokkal inkább sunyi haszonlesés, mint az igazság szolgálata. De a formák — egyszerűsí­tett változatukban is — épp oly komolyak, mintha a jog legtisztább tartalmát hordoz­nák. * Eníst törzshadbíró ordonán- ca ma felkeresett és átadta az üzenetet, hogy az őrnagy úr beszélni szeretne velem. Tisztában voltam a kívánság céljával, ezért egy cseppet sem lepődtem meg, amikor a törzs­hadbíró néhány udvarias köz­hely utón Lenkey Jánost hoz­ta szóba. Ez az ügy a különleges hadbíróság kellemetlen restan­ciája — nyűgösködött. — Is­mételten érdeklődnek a fő­hadiszállásról, hogy mikor folytatjuk le végre a függő­ben lévő tárgyalást. Hiába em­legetjük válaszainkban a vád­lott beszámíthatatlan állapo­tát, az érdeklődés újra és új­ra megismétlődik. Mindebből igazán könnyű levonni a kö­vetkeztetést. '»Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents