Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-25 / 276. szám
Tolna megye környezetvédelmi helyzete és társadalmi feladatai (2) Vízszennyeződés, szennyvíz Országos mértékkel mérve vizeink, folyóink tisztábbak, mint másutt. A Duna már öntisztulási folyamatot mutat megyénkben. A Sió a Balaton vizét tisztán hozza megyénkbe, de nálunk kapja első szennyeződését a Kapos révén, tovább szennyeződik Simontornyán, majd legerősebben szennyeződik a Sárvíz összefolyásánál, mely iparvidékek erős szeny- nyezettségét hozza. A Simon* tornyai Bőrgyár megépített tisztítóberendezése csaknem megoldotta gyári szennyvíz- tisztítását, megoldatlan a ke_ letkezett szennyvíziszap elhelyezése. A Baranyából érkező Völgységi patak tiszta vizet hoz, de Mázától kezdve Bony- hádig fokozott mértékben szennyeződik. Az úgynevezett bátai főcsatorna okozott ez év májusában egy halpusztulást a bátai öbölben. Mint az újság írta, a halpusztulás oka a szekszárdi ipari szennyvíz volt. Pontosabban felmérve azonban mi úgy találjuk, hogy a száraz időszakban felhasznált gyomirtó szereket májusban egykét napos nagyobb csapadék (30 mm) bemosta a főcsatornába és ezután következett be a halpusztulás. Egyébként ha ipari szennyvíz okozta volna, akkor éppen aszályos időben kellett volna bekövetkezni, amikor kisebb hígításban érkezik a szekszárdi szennyvíz a bátai oböAbe a főcsatornán keresztül. A városi szennyvizeknek általában 1 százalékát teszik ki azok az anyagok, amik ipari szennyezettségnek tekinthetők. Ezek közül megyénkben a legtöbb gondot okozza a galvanizáló berendezések cián- és krómtartalmú szennyvízéből leválasztott iszap. A KÖJÁL kidolgozott egy módszert, ezeknek az iszapoknak az elhelyezésére, mely abból áll, hogy a szekszárdi kerámia- és téglagyárak hajlandók ezt az iszapot bedolgozni és az agyaggal együtt téglának kiégetni. Ennek gyakorlati alkalmazása azonban még várat magára. A megyében keletkező szennyvizek tisztítására irányuló kezdeményezések, megoldások csaknem kivétel nélkül az utóbbi évek alatt indultak el Illetve nyertek kivitelezést. Természetesen nagy az eltérés a vízvezeték- és csatornahálózat között. 610 km vízvezetéki hálózat mellett 31 km csatornahálózatunk van. A falusi törpevízművek száma 51, az itt keletkező házi szennyvizek kezelése és elhelyezése nem megnyugtató, de ez idő szerint epidemiológiai következmények nem voltait. Hogy a korszerű technológia milyen károsító hatással van a környezetre arra egyik jó példa a modern állattartás. Marha- de különösen sertéstelepeken igen nagy mennyiségű szennyvíz keletkezik. Ennek a mechanikai ülepítéssel kiválasztott iszapja gyakorlatilag a trágya. A fennmaradó híg szennyvíz elhelyezése azonban megoldatlan. Tolna megyében a 2000 férőhelynél nagyobb sertéstelepek száma 22. Van köztük olyan, amely napi 300 köbméter szennyvizet termel. Ezek a szennyvizek egye_ lőre csaknem a gravitáció törvényei szerint helyezkednek el és máris több hektár területet öntenek el, illetve teszik örökre használhatatlanná. Ezek a keletkezőben levő szennyvíztengerek potenciális közegészségügyi veszélyt jelentenek. Az ország legnagyobb sertéstelepéről, a bajairól novemberben adott helyszíni közvetítést a rádió. Az agronómus elmondta, hogy a naponta termelt 800 000 liter mennyiségű szennyvizet a Duna vízével hí_ gítva konyhakerti öntözésre fogják felhasználni. A levegőszennyeződést 50 százalékban a gépkocsik gázai okozzák. Általában itt csak a kipuffogó gázról történik említés. A gépkocsi által okozott szennyeződés forrásai: kipuffogó gáz, kartergáz és benzintartály. Ha ezen szennyező anyagok súlyát tekintjük, akkor 42 százalék a közelekedés- ből származik — ebből 21 százalékot tesz ki az álló kocsik dolgozó motorjai által termelt gáz. A kipuffogó gázok úgynevezett CO szénhidrogének, nitrogénoxidok, melyek bizonyos légköri viszonyok melleti a napfény hatására ún. Los Angeles-i típusú smogot illetve fotókémiai smogot okozA környezetvédelem társadalmi feladatait a Miniszter- tanács a Hazafias Népfront feladatkörébe utalva azzal, hogy a népfront, mint politikai tömörülés hangolja össze a társadalmi szervek tevékenységét, mint tömegmozgalom pedig a környezetvédelem társadalmi igényét erősítse. Ennek szellemében a Tolna megyei HNF ez év szeptemberében megalakította a környezet- védelmi munkaközösséget. Ennek tagjai hatósági és társadalmi szervek. Következő lépésben megkezdődtek a járási és városi népfront-értekezletek, ahol egy tájékoztató és felvilágosító előadást vita követ. Azt gondolná az ember, hogy ennek a témának már megvan teremtve a közvéleménye, ilyen értekezletek tapasz, talatai viszont arra engednek következtetni, hogy az ismeretek helyenkint még elemi szinten is hiányoznak és szinte alig lehet valami nyomót találni a tájékozottságnak. Ugyanakkor azonban az érdeklődést nagyon könnyű kiváltani, sőt mindjárt lelkesedésbe átcsapva máris megkezdődnek a tervezgetések és a mondanivalók adaptációi. nak. Jellemző rá a látási viszonyok romlása és levegőben történő fokozott oxidáció. A kartergáz a dugattyúk mellett elillanó benzingőzből ered, mely kifúj a hengerekben és feloldja a karterolajat. Az üzemanyag nemcsak a tankolásnál párolog, hanem más alkalommal is. A műszaki megoldás mindhárom levegőszennyeződési forrásra kidolgozott. Legérdekesebb a kipuffogó gázok semlegesítése, melynél egy konverteren keresztül halad a gáz, miközben az egészségre ártalmas gázok vízgőzzé és CO-vé alakulnak át, A Tolna megyei Népújság rovatot nyitott „Környezet- védelmi őrjárat” címmel, ahol aktualitásokat közlünk riport formájában. A Tolna megyei Hazafias Népfront tanulmányi kirándu, lást szervez a mezőgazdasági szakemberek részére. A Bihar- keresztesi Á. G. és Mg. Tsz, valamint a Szarvasi Á. G. fogadja a csoportot. Ezeken a helyeken előadás és helyszíni bemutatások útján fognak ismerkedni a korszerű hígtrágyakezelés és elhelyezés módjaival. Társadalmi őrséget szervezünk elsősorban nyugdíjasok és fiatalok soraiból, akik részére útbaigazítást adunk, és megfigyeléseiket, jelzéseiket összegyűjtjük, illetékeseknek továbbítjuk. Egyelőre keressük és próbáljuk az új utakat, módszereket különösen olyan irányban, hogy hol és hogyan lehet az érdeklődést aktív részvételre transzformálni. A KISZ és úttörők a fásítás terén kiemelkedő munkát végeztek. A KISZ az elmúlt évben 112 ha összefüggő erdő- telepítést, fásítást végzett, továbbá 280 ha-on végzett ápolást. Ezt az Erdőrendezőség jóváhagyott tervei szerint végezték. Az úttörők 7986 fát ültettek (nem erdősítés) és állandóan részt vesznek, vállalnak parkosítást, gondozást. A munkához van kedv, van vállalkozás, de: panaszkodnak, hogy kevés a fa, az ingyenfa- akción kívüli fa beszerzése drága, kevés a választék és főleg a tanácsok nem biztosítják az ültetendő fákat. Különösen nehezményezik, hogy vagy felhasználhatatlan marad a füvesítésre előkészített terület, vagy pedig nincs koordinálva munkájuk kommunális kivitelezéssel. Mindkét hiba nagyon kedvszegő és erkölcsi hatásuk is káros. A TIT körlevelet ad ki a járási és városi titkároknak, melyben környezetvédelmi előadások körlevelét közösen adja ki a HNF-tal. Vállalja az előadások szervezését, az egészségügyi szakosztály előadói konferenciát tart. melyen felkészíti az előadókat. Az MTESZ-nek 15 tudományos szakosztálya van. Megalakította a 3 tagú környezet, védelmi bizottságot. Megkapta központjától az el'gazitó anyagot. Együtt kíván működni a HNF-tal. A Vöröskereszt a tisztasági mozgalmon keresztül kapcsolódik a környezetvédelmi munkába. Nagyobb települések tisztasági feladatait — a program vontatott végrehajtása miatt — részfeladatokra bontja. A legutóbbi vezetőségi ülésen határozatot hozott a „Virágos ablakok” mozgalom beindítására. A környezet: levegő, víz, talaj közkincs. Nem lehet a civilizációs törekvéseket úgy externizálni, hogy a legolcsóbb megoldást válasszuk és a melléktermékekkel szennyezzük a levegőt, vizet és talajt. Dr. Szelényi Béla, a HNF megyei környezetvédelmi bizottsága elnöke A környezetvédelem mint társadalmi feladat Levegőszennyeződig Gerencsér Miklós s Aradi napló 45. A megváltozott energiahordozók, a különböző energia- igények mint pl. hő- és kinetikai energia új helyzetet teremtenek. A fűtésnél felhasznált olaj különösen kis háztartásokban a tökéletlen elégetés miatt fizikai és kémiai levegőszennyeződést okoz, közülük talán legkomolyabbak a kénszármazékok, mint pl. a kéndioxid, amely a levegő para- tartalmával egyesülve kénes savvá alakul. Ez felmérhető elváltozásokat okoz öregek, csecsemők légzőszervi megbetegedéseinek előidézésében, amihez hozzásegít a koromszemcsék körül kialakult ködmag. Sajnos a magyar származású fűtőolajnak magas a kéntartalma. Üzemi méréseink során több helyen betiltottuk a magyar olaj használatát ott ahol a munkazóna égési termékkel szennyeződhet, mint pl. szárító vagy égető technológiáknál. A szovjet olaj kéntartalma nagyon alacsony és optimális viszonyokat lehetett teremteni használatával. Van már egy másik felmérhető következmé, nye is a kéngázoknak, mert pl. Budapesten mintegy 15 000 kémény szorul máris rekonstrukcióra melyeknél olyan korróziós elváltozásokat idézett elő a kéngáz, hogy azokat re- kontsruálni kell. Arra is volt példa, hogy álgazdaságosságnak nevezhető elgondolásból egyik üzem a központi fűtésénél felhasználta a műbőrhulladékot. Ez klór- tartalmú gázzal szennyezte forgalmas téren a levegőt. Jellemzőül még meg kell említeni, hogy mivel eljárásunk idején a levegő tisztaságának védelméről szóló MT rendelet (1—1973. I. 9.) nem volt érvényben, eredményes intézkedésünk során a leghatásosabb argumentum az volt, hogy felhívtuk az üzem figyelmét arra. hogy a klórgázok tönkre fogják tenni a központi kazánt. Erre felfigyelt az üzem, ezen a ponton találkozott a közegészségügyi és gazdasági érdek. Mint az igazgató mondta, igazunk lehet, mert évente kell cserélni a kazántagokat. Egyébként Tolna megye tiszta levegőjű kategóriába tartozik, de ez egyelőre adottság és nem érdem. Ennek megőrzése azonban a szemétégetésnél említett tények miatt máris komoly feladatot jelent F. év október 6-án délután a szeméttelepen égő nagy meny- nyiségű műanyag és gumiabroncsok egy 4 km hosszú, több száz méter széles alacsonyan húzódó fekete füstoszloppal szennyezték a várost órákon keresztül. A füstoszlop a városban átlósan északnyugati irányban haladt az úgynevezett Előhegyig, ahol megtorpant és szétterült. Az egyik lakótelepen az ablakokat be kellett csukni, a játszótérről a gyerekek szinte pánikszerűen szaladtak fel a lakásokba. Érthető, hiszen ezt a „természeti jelenséget” még nem ismerték. Ugyancsak közel pánikhangulatot teremtett egy tarlóégetés is melynek Idejét és a szélirányt nem jól választották ki. Ebből a tanulság az, hogy a tarlóégetést lakóterület közelében a meteorológiai viszonyok figyelembevételével kell megszervezni. Ilyen tempót kívánt a táborszernagy úr. Példamutatását a követés mércéjének szánta. Külön is büszkélkedhetett azzal, hogy a villámgyors elbánás diszkréten sikerült. A leendő vádlottak közül senki nem tudta meg. Én csak napok múlva hallottam róla. Akkor már nem rendeltek orvost a kivégzéshez. És ebben igaza volt Haynaunak, hiszen az orvos jelenléte is a mellőzhető ostoba formalitások közé tartozik. A halál beálltát minden hóhér meg md- ja állapítani. Még egy gyöp- mester is. Kimondani is dermesztő, hogy alig egy hét alatt száznál több embert ítéltünk halálra. A végrehajtásról még semmi hir. Egyelőre senkinek az életéhez nem nyúltak október hatodika óta. Reménykedem. Ennyi irgalmatlan bűn után is reménykedem, bármennyire gyermekded megalapozatlan reményem. Komárom kapitulálása óta gyorsult fel ennyire a hadbírósági buzgalom. Különös módon a százával hozott halálos ítéletek ellenére megszűnt az a feszültség, amely a tábornokok megöletése előtt és alatt már-már a pattanás végpontjához érkezett. Amennyivel enyhült a fagyos légkör, aiíy- nyival ízléstelenebb is a viselkedésünk, ha egyáltalán szabad ízlést emlegetni a jogászi technikával űzött emberirtásnál. Látnivaló, a nagy fordulópont a lázadó vezérek fizikai megsemmisítése volt. Attól kezdve szorongásaiktól, félelmüktől megszabadulva működnek a hadbirák. Fellélegzésüket különösen élvezetessé tette Komárom visszavételének. Klapka György elvonulásának tüdőtágító hatása. Voltaképpen ettől a pillanattól dolgoznak lelkileg zavartalanul a hadbirák. Szó sincs náluk normális konfliktusról. Végre gazdagon szüretelhetnek a katonai jogászok, meghálálhatják feletteseik bizalmát, kiérdemelhetik az előmenetelt beosztásban és rendfokozatban. Nem tudni miért, de nagyon sietnek. És ez nem használ az ünnepélyességnek, a tekintélynek. Már csak azért is ipar- szerűvé kellett válnia a hadbírósági működésnek, amely pedig szívesen venné, ha nyüszítve pillantanának zordon fensőbbségére. De hasztalan. Minél több halálos ítéletet hoznak, annál jobban ráununk mi is, a vádlottak is, hogy tiszteljük őket. Minél sietősebb a katonabírák dolga, annál nyilvánvalóbb, hogy bíráskodásuk sokkal inkább sunyi haszonlesés, mint az igazság szolgálata. De a formák — egyszerűsített változatukban is — épp oly komolyak, mintha a jog legtisztább tartalmát hordoznák. * Eníst törzshadbíró ordonán- ca ma felkeresett és átadta az üzenetet, hogy az őrnagy úr beszélni szeretne velem. Tisztában voltam a kívánság céljával, ezért egy cseppet sem lepődtem meg, amikor a törzshadbíró néhány udvarias közhely utón Lenkey Jánost hozta szóba. Ez az ügy a különleges hadbíróság kellemetlen restanciája — nyűgösködött. — Ismételten érdeklődnek a főhadiszállásról, hogy mikor folytatjuk le végre a függőben lévő tárgyalást. Hiába emlegetjük válaszainkban a vádlott beszámíthatatlan állapotát, az érdeklődés újra és újra megismétlődik. Mindebből igazán könnyű levonni a következtetést. '»Folytatjuk)
