Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

A szarvasmarha-tenyésztésről hozott határozatok nyomán Eredmények és feladatok a megyében Az MSZMP X. kongresszu­sának határozata a IV. ötéves terv egyik kiemelt feladata­ként jelölte meg az állat- tenyésztés fejlesztését, ezen belül a modern, iparszerű szarvasmarha-tenyésztés ki­alakítását. A KB 1973. évi népgazdasági terv irányelvei­ről szóló határozata szerint is „a mezőgazdaság fejlesztésé­ben a. szarvasmarha-tenyész­tés fellendítését, a tehénállo­mány növelését és a hozamok emelését” központi feladatnak kell tekinteni. A fejlesztés ér­dekében hozott politikai bi­zottsági és kormányhatároza­tok nyomán számos MÉM-in- tézkedés történt, s ezeket megyei intézkedések sorozata követte. (Pártszervek és szer­vezetek. államhatalmi, társa­dalmi szervek, tsz-szövetségek, tudományos és egyéb szerve­zetek, intézetek részéről.) A kormány határozata nyo­mián történt intézkedések életbe léptetése óta még egy év sem telt, az eredmények ennek ellenére egyes területe­ken biztatóak. — A mezőgazdasági nagy­üzemek, a háztáji és egyéb gazdaságok érdeklődése meg­nőtt a szarvasmarha-tenyész­tés iránt. — A tehénállomány a tsz- éknél növekedett, a tejterme­lés több nagyüzemben, de fő­leg kisüzemi gazdaságokban emelkedett. — Az üzemek többségében már nagyobb gondot fordíta­nak a takarmányozási, tartási és egyéb feltételek folyamatos javítására, s ennek következ­tében a felvásárolt tej meny- nyisége az előző évi ázonos időszakhoz viszonyítva növe­kedett (az emelkedés 9 szá­zalék). — Az állategészségügyi helyzet terén is tapasztalható előrehaladás, bár e téren még sok a tennivaló. A kezdeti eredmények mel­lett tapasztalható néhány fej­lődést gátló tényező is. — Az ipari eredetű — a szarvasmarha-tenyésztésben felhasznált — termékek árá­nak emelkedése leronthatja a jelenleg kalkulált, s elfoga­dott jövedelmezőségi színvo­nalat. (Épületek, technológiák, gépek, tápok, gyógyszerek stb.). — A támogatási, hitelpoli­tikai rendszer az építési (tele­pek) beruházásokra nem elég ösztönző, a forgóalap hitele­zési rendszer sem megnyugta­tó. — Fontos takarmánybeta­karító és -feldolgozó gépek, illetve gépsorok korlátozott számban állnak rendelkezés­re, azok is drágák. — A tehénelőállítás önkölt­ségét az üzemek többségében a jelentős élőmunka-ráfordítás nagymértékben növeli. A komplex-telepek, épületek mű­szaki felszerelése és az alkal­mazott technológiák, munka- szervezés, a hagyományostól alig eltérő. — A tejfelvásárlás növeke­dése a tejipari vállalatot már jelenleg is komoly átvételi és feldolgozási nehézségek elé ál­lította. A kapacitás bővítése, a fejlesztési program sikeres megvalósításának lényeges fel­tétele. — Az üzemek túlnyomó többségében a helyileg ta­pasztalható problémák, hiá­A Paksi Állami Gazdaság villanyszerelő szakmunkásokat felvesz azonnali belépéssel. Oi.: Laki, Paks, ÁG Biritó. (424) nyosságok megszüntetésére nem tesznek megfelelő haté­konyságú intézkedéseket, en­nek hiányában pedig p köz­ponti intézkedések, támogatá­sok önmagukban nem hozzák a várt eredményt. A mezőgazdasági üzemek — állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek — elkészítettél: hosszú távú szarvasmarha- fejlesztési tervüket. A tervek kialakításához. r.o;ndelk<?zés;üír­re állt a MÉM komplex vég­rehajtási pipgramjd. AVdönté- séknél kiemelt- hnhgsúlyU ka­pott a hoSznosítási ■ iránjr szei ririfr- szakosodás - '<ízükségef*é- ge. Áz állami gazdaságok kön-, pontilag eldöntött ». tejirányú szakosodásával szembeni a ter­melőszövetkezetek 55 százalé­kéban tejhasznosításra. 45 százalékában húshasznosftáara szándékoznak szakosítani, de úgy, hogy a másik termelésé­ről sem kívánnak gazdasági okokból lemondani. A kizáró­lagosan h úsh aszncsí tásr a ter­vezett tehénállomány 1985-re is‘mindössze 3.6 százalékot képvisel. Speciális tejelő, vagy hústermelő fajta impor­tálásának szándéka nem sze­repel a tervekben. Az - üzemi tervek az állami gazdaságok­nál a tehénállomány növelé­sét 1975. évre 7,1 százalékkal, a tsz-eknél pedig 37,7 száza­lékkal irányozzák elő 1972. évi bázishoz viszonyítva. Az 1980-ra tervezett 1 tehénre eső hozam alacsony, amely a jövőben gazdaságtalanná vál­hat. (Tsz-eknél 3435 liter, ál­lami gazdaságoknál 3500 liter.) A tervek szerint a marha­hústermelés 1975-ig nem ha­ladja meg az 1972. évi meny- nyiséget. 1975 után is csak 10 százalékos emelkedésre lehet számítani (a vágómarha.. . 10 százalékát tenyészüszőként kí­vánják értékesíteni). A férőhelynövelést a folya­matban lévő szakosított tele­pi építkezések 1973. évi befe­jezésé mellett (2200 férőhely) 1985-ig fokozatosán további 4800 férőhelyet képező új sza­kosított telep és 3280 férőhe­lyet biztosító új egyedi léte­sítmény (tehénistálló) építésé­vel, továbbá 2400 tehénférő­hely rekonstrukciójával terve­zik megvalósítani a termelő- szövetkezetek. Ezzel az 1985- re tervezett tehénállománynak csak 44 százaléka lesz szako­sított telepeken elhelyezhető. A tervezett állományfejlesz- tés megfelél a megye adottsá­gainak, de az üzemek nem foglalkoznak kellően az állo­mány tudatos, hasznosítási irányával (tej, vagy hús) és ez azt mutatja, hogy nem számolnak megfelelően p jö­vőbeni gazdaságosság ténye­zőivel. A jelenlegi helyzet messzemenő figyelembevétele, a lehetőségek maximális ki­használása mellett elengedhe­tetlenül szükséges a hosszabb távon való gondolkodás. A fejlesztési tervek részle­tesen foglalkoznak a takar­mányalap biztosításával is, de a melléktermékek felhasználá­sa, a rétek, legelők javítása, hasznosítása indokolatlanul kevés teret kap a tervekben. A szakember- és szakmun­kás-ellátás távlati - fejlesztésé­vel több üzem foglalkozik, de annak színvonala jelenleg sem mutat érdemi javulást, sőt a fizikai dolgozók szintjén egyes, üzemiekben, évről évre gyengül a munkaerő minősé­ge. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjában jelentős szerepet töltenek be a háztáji és egyéni gazdasá­gok is, ezek tehéntártésára az elkövetkezendő időszakban is számítani kell. A központi in­tézkedések a kisüzemi tehén­tartókat is érintik, de a leg- hathatósabb segítséget a kö­zös gazdaságok tudják nyújta­ni. Jelenleg biztosítottnak lát­szik az állomány létszámának szintentartása. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott határoza­tok végrehajtásának megyei tapasztalatait. az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bi­zottsága e hét elején megtár­gyalta. Megállapította, hogy a program sikeres megvalósí­tása érdekében végzett . sok irányú munkának kezdeti eredményei már tapasztalha­tok,- ugyanakkor számos hiá­nyosságra hívta, fel a figyel­met,:, s meghatározta a további. politikai, gazdasági feladato­kat. Az ágazat fejlesztésére vo­natkozó megyei koncepció ki­alakult, mely az üzemek ter­veivel a szakosítás kivételével egyezik. A jövőben mind a gazdasági, mind p pártvezetés­nek behatóbban kell foglal­kozni a szakosodás kérdésével. Jelenleg az üzemek nagy ré­sze még nem tudja a szakosí­tást végrehajtani, de ez nem zárja ki a perspektívában va­ló gondolkodás szükségességét. Vizsgáljál?:, meg adottságaikat, lehetőségeiket és döntsenek még akkor is, ha azt csak né­hány év múlva tudják meg­kezdeni. A jövőben a támo­gatások módozatai is ennek megfelelően változnak. — A kialakult koncepció alapján meg kell tárgyalni az üzemek vezetőivel a fejleszté­si irányt és annak végrehaj­tási módozatait. Ezt követően végérvényesen ki kell alakí­tani a megye közép- és hosz- szabb távú fejlesztési tervét az ötéves tervidőszakokra vo­natkozó taglalásban. A szarvasmarhatartó tele­pek ki" magas folkú, lazaságot nem tű­rő termelési fegyelemre, ala­pos hozzáértésre, szaktudás­ra van szükség. Ezért állandó­an javítani kell a telepveze­tők és dolgozók elméleti és gyakorlati felkészültségét. E téren gyökeres szemléletvál­tozást kell elérni. — Fontos feladatok közé tartozik a tenyésztői munka, a tartási, feltételek állandó ja­A belecskai Szabadság Ter­melőszövetkezet főagronómu- sával, Kelemen Istvánnal jár­juk a betelepítés alatt álló 408 férőhelyes tehenészeti telepet. Az épület, és a berendezés megfelel a korszerű követel­ményeknek. Az építkezést — saját építő­brigáddal — 1971-ben kezdték meg, miután eredménytelen tárgyalást folytattak több épí­tőipari vállalattal. Mindössze a szerelési munkát végeztették alvállalkozókkal. Ezért érthe­tő büszkeséggel újságolták, hogy a telep normán belül épült, eddig 17 millió forintba került. A szövetkezet főagronómusa a következőket mondja a sza­kosított telepről: — Szövetkezetünk összterü­lete 2000, ebből szántó 1100 hektár, összefüggő, nagyüze- mileg hasznosítható 300 hektá­ros rét és legelő van itt. Ez indokolta az idetelepítést ugyanis az állatok tömegtakar- mány-bázisa biztosítottnak lát­szik. Ezt alátámasztja a szarvasi kutatóintézet által készített terv is, mely szerint öntözés­sel, megfelelő műtrágya-adago. lássál (négy-öt mázsa vegyes hatóanyag hektáronként) a rét termőképessége két-háromszo- rosára növelhető. Nyáron szakaszos legeltetést végeznek tüskésdrótos kerítés­sel, ezt jobbnak, biztonságo­vítása, a korszerű állategész­ségügy feltételeinek megte­remtése. Nagy figyelmet kell fordítani a meglévő termelő- eszközök jobb kihasználására, az állomány termelőképessé­gének fokozására, a termelés növelésére, a tervekben rög­zített állománynövekedés biz­tosítására a telepek technoló­giai hiányosságainak folya­matos kijavítására, a techno­lógiai fegyelem szigorú betar­tására. A KB 1971. december 1-1 határozatának a munka- szervezés korszerűsítésére, ál­landó javítására vonatkozó ré­sze minden üzemre általános érvényű, különösen a komplex állattartó telepeken. — Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani az ál­latok szakszerű takarmányo­zására. Alapvető követel­mény, hogy p takarmányozás legyen szinkronban a tartási rendszer igényével. A betaka­rítás, tárolás, tartósítás terén még nagy tartalékok vannak. Jobban kell törődni a gyep­terület terméshozamának nö­velésével és annak hatéko­nyabb felhasználásával. — A kormányprogram vég­rehajtásával kapcsolatos helyi feladatok szervezésében, szak- tanácsadásban, p legjobb mód­szerek, technológiai eljárások propagálásában az állami, tár­sadalmi szerveknek, termelő­szövetkezeti szövetségeknek, tudományos egyesületeknek, oktatási és kutatási intézmé­nyeknek a közreműködését a jövőben is biztosítani szüksé­ges. — A pártszervek és -szer­vezetek továbbra is segítsék p fejlesztési programban célul tűzött feladatok sikeres vég­rehajtását. Ösztönözzék az üzemi vezetőket p feladatok elvégzésére, a helyileg tapasz­talható fogyatékosságok meg­szüntetésére. A program gya­korlati végrehajtását minden gazdaság tekintse központi feladatnak. PEREI DÁNIEL MSZMP megyei bizottság gazd-pol. oszt. vez. h. sabbnak tartják a villanypász- toros legeltetésnél. A téli ta­karmányt a fű besilózásával szintén a legelő adja, aminek az egynemű takarmányozás szempontjából van nagy jelen­tősége. A közeljövőben fűlisz­tet is akarnak előállítani, bél­tartalma ugyanis lényegesen jobb, mint a silóé. Az öntözést NDK gyártmá­nyú gördülő szárnyvezetékes öntözőberendezéssel oldják meg. Négy ilyen szárnyveze­tékkel a rétet teljesen öntömi tudják. A víz nem okoz gon­dot. a legelő közvetlenül a Ka­pos mellett van. A betelepítés jelenleg ötven százalékos. A közeljövőben vá­sárolnak az állattenyésztési felügyelőségen keresztül továb­bi 200 bonyhádi fajta elő- hasi üszőt. Úgy tervezik, hogy a fiatal állomány a második laktációban eléri az évi 3000 —3500 literes tejhozamot, ami a gazdaságosság szempontjából is egyelőre megfelelő ered­mény. Most még gondot jelent a saját szaporulat elhelyezése, mert nem rendelkeznek ele­gendő férőhellyel, szakosított telepen viszont nem lehet nö­vendékállatot tartani. Hogy ne kelljen a borjakat két-három hónapos korban eladni, jövő­re belekezdenek egy nővén- dékmarha-telep építésébe, ami­nek elkészülte után jövedel­Gazda-újság Pincehelyen Termelőszövetkezeti híradót indított a héten a pincehelyi Vörösmarty Tsz. Az üzemi lap havonta jelenik meg, de — amint beköszöntőjéből kitűnik — rendkívüli kiadásaira is le­het számítani. Az újság első száma — többek között — ar­ról tudósít, hogy Patkó István- né. Csehi István, Molnár Gyu­la és Sándor Mihály, a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója cí­met nyerte el. s hogy Szabó Julianna a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dicsérő oklevelét kapta. Megírja, hogy a vezetőség Farkas Mihályt felvette a tagok sorába. Előre jelzi a község és a szövetkezet életének várható fontosabb ese­ményeit; tájékoztat a párt- és KISZ-életről, a kedvezményes lakásépítésről. A híradó humorrovatában olvastuk, hogy egy 120 eszten­dős bácsi szerint mi a hosszú élet titka. A válasz: „Sokáig kell élni!” Ezt kívánjuk a hír­adó születése alkalmából a szerkesztőknek, úgyszintén azoknak, akik számára a hoz­záértéssel összeállított lap készül. — b. z. — Űj bőrdíszmű-üzem Megkezdődött a Rákospalo­tai Bőr. és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregysé­ge új üzemének építése. Az üzem a Keselyűsi úton, a MEZŐGÉP mellett lesz. A te­rületen a földmunkákat befe­jezték, kivitelező a Tolna me. gyei Tanácsi Építő- és Szerelő- ipari Vállalat. Társadalmi munka — óvodáért A Sárköz—Völgységi Vízi. társulat szocialista brigádjai mintegy 100 ezer forintos tár­sadalmi munkával járulnak hozzá a Kadarka utcai 100 férőhelyes óvoda építéséhez. Bár a kivitelezés csak 1974-ben kezdődik, a TOT ÉV irányításá­val már most megkezdték az építkezés előkészítési, terepren­dezési és vízelvezetési mun­kálatait mezőbb lesz a szarvasmarha­tartás. Gondoltak a szakembergárda kialakítására is. Még épült a telep, amikor 12 embert Ozo- rára küldtek tanfolyamra, ahol megismerkedtek a munkafo­lyamatokkal, eljárásokkal, amelyek egy ilyen korszerű telep működtetéséhez szüksé­gesek. Az állattenyésztésben dolgo­zók életkora nagyon kedvező, harminc év alatt van. Éppen a fiatalok érdekében vezették be a kétműszakos rendszert, és a nyolcórás munkanapot. A következő évben hat szolgála­ti lakás építését is megkezdik. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalság zöme nem kíván­kozik el a faluból. — Tóth — MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, Keselyűsi út FELVESZ: VILLANYSZERELŐKET, MÜHELYI ANYAGMOZGATŐK AT SZÁLLÍTŐ- ÉS RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁSOKAT. (460) Legelőre épült szakosított telep Belecskán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents