Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

Tolna megye környezetvédelmi helyzete és társadalmi feladatai (1) Az ember tudatára -ébredt környezetének, belátta, hogy a természet a saját szabálya­it követi, és nem alkalmazko­dik a mi civilizációs törekvé­seinkhez. Röviden így lehet jellemezni az ökológia tudo­mányénak felbukkanását és Szükségességét. A szót ma­gát, vagy száz éve alkották, ez­zel jelölték az állatok, növé­nyek életrendszerének tudo­mányos tanulmányozását. Leg­újabb definíció szerint az ökológia állati és növényi szociológia. Az egymással való nagy összefüggések, az öko­szisztémák egymástól váló függőségükben egy rendkívül bonyolult hálózatot mutatnak. Egyelőre ez a bonyolultság sokkal szövevényesebb, mint ahogy azt egyáltalán él tud­nánk képzelni. Megpróbáljuk összeegyeztetni a természet törvényeivel azt, amit alko­tunk. de ne áltassuk magun­kat, ezek mindig csak az adott helyzeteik kényszerű le­galizálásai. A környezeti hatások közül a település egészségügy terü­letén jelentkező új jelenségek rövid áttekintése azért célsze­rű. mert ezek közismertek mindenki által felmérhetők, de gondoljunk arra, hogy ezekkel párhuzamosan vannak még egyéb környezeti ártal­mak mint pl. zaj-, sugár-, közlekedés-, munkahelyi, táp­lálkozási, komfort- stb. ártal­mak. Mindezeknek komponensei, hogyan, hol és milyen ere­dőt alkotnak? Erre a kérdés­re nem lehet még válaszolni, de a szakemberek erre még nem is szívesen gondolnak. Szilárd hulladékok elhelyezése Manapság á szemét elneve­zés helyett a szilárd hulladék helyesebben fogalmazza meg azt, ami kikerül a háztartás­ból, vagy üzemből. Közismer­ten megváltozott a mai sze­mét összetétele. Közegészség- ügyi vonatkozásban ez első­sorban ezért fontos, mert na­gyon sok olyan anyagot tar­talmaz. ami nem rothad és nem komposztálható. Ezek az anyagok a konzervdobozok, üvegek, fóliák, flakonok, mű­anyag, műbőr, gumi stb. Ma a világon kb. 350 olyan anya­got tartanak nyilván, amikre mint nyersanyagokra folyama­tosan szükség van, és amik a hulladéktelepeken nagy mennyiségben megtalálhatók. Egyelőre azonban még úgy látszik, hogy olcsóbb ezeknek az anyagoknak a bányászata, kohászata, vagy vegyi úton történő előállítása, mint a hulladékból történő kiváloga­tás, újrafeldolgozás. Talán a színes fémek azok, amelyek­nek hulladékból történő fel- használása gazdaságosnak lát­szik. . Ha viszont megváltozott az összetétel, akkor a megsemmi­sítés, vagy tárolás technológiá­ja is szükségszerűen megvál­tozott. illetve változtatás alatt áll és keresik a legkedvezőbb megoldást világszerte. A tö­kéletesnek látszó szemétége­tés nem oldja meg kielégítő­en, sőt ennek bizonyos veszé­lyeit már fel is mérték: 1,5 ezrelékben kéngázok, 1 ezre­lék por. fluorhydrogén stb. keletkezik. Vagy például egy tonna szén elégetésénél kelet­kezik annyi CO, mint 5 ton­na hulladék elégetésénél. Vé­gül is még mindig marad 10 százalék maradandó hulladék, amelyből 3000 to évente 1 ha. továbbiakban felhasználatlan területet foglal el. Ennél korszerűbb megoldás az úgynevezett köztisztasági földfeltöltés. * A hulladékot összezúzzák — vagy az égé­si maradékot — majd föld­feltöltést végeznek vele. me­lyet naponta friss földdel fed­nek be, Az így keletkezett dombot, vagy hegyet parkosít­ják, sportpályákat létesítenek úgy, hogy a földfeitakaráshoz felhasznált területen mester­séges tavat képeznek ki. Ilyen hegy volt látható a müncheni olimpia területén, az ott kiala­kított hegyet München város háborús romjaiból képezték kí. Virginia államiban így ké­pezték ki egy amfiteátrumot., Chicago mellett pedig ródli- és sípályát. A legkorszerűbb, de egyben & legköltségesebb megoldás a piroiízls, amikoris a hulladé­kot légmentes kamrában 1650 C fokra hevítik. Ennek elő­nye, hogy nem ég ki a ros­tély, ellenőrizhető a légszeny- nyeződés. felbomlanak a ke­vésbé égő anyagok a megol­vadó fémek „ fenékre szivá­rognak. Különösen eflőnyös a műanyagok megsemmisítése piroiízls útján, miután azt gázzá, folyadékká roncsolja el. Tolna megyében a szeméttele­pek elhelyezése a védőtávolsá­got illetően megfelél az elő­írásoknak, a hibák azonban a szeméttelepek kezelése során jelentkezik. Ismételten tanúi vagyunk a szemétégetésnek. Ez tilos, és nem lehet azt mondani, hogy intézményesen égetik. De mint mindennek, ennek is várt egy bevált trükk­je. A szeméttelep an összehor­dott olyan hulladékot, amely elég, összegyűjtik ugyan egy helyre, de közvetlen mellé ön- , gyulladásra hajlamos szemetet tárolnak, az előbb-utóbb meg­gyullad és meggyújtja a mel­lette „véletlenül” tárolt éghe­tő hulladékot. A telep vezető­je pedig tanácstalanul tárja szét a karját, mit lőhet itt tenni? Pedig 6 nagyon jól tudja, hogy mit lehet, de még nem tartunk ott, hogy a sze­metet szelektálják pontosab­ban, hogy a nem komposztál­ható hulladék megsemmisíté­sére megoldást dolgozzunk ki. A VOLÁN Vállalat bontótele­pén a fáradtolajat egy föld­medencében gyűjtötték össze, a gumiabroncsokat melléje, azután meggyújtották. A KÖ­JÁL figyelmeztetésére ezt a gyakorlatot megszüntették. Most áthordják a szemétte­lepre, ahol az említett öngyul­ladásos eljárással elég. Nagyon sok gondot jelente­nek, a dögkütak, afnelyéket ismételten fosztogatnak, vagy megtelnek és bűzzel szennye­zik a levegőt. Mi propagáljuk a monori Mezőgép által gyártott hulladékégető kemen­cét. amely a fenti célra meg­felel, csupán az a hátránya, Tiogy fel kell darabolni a hul­lat, viszont az 1000 C fok hő­mérsékleten 70 százalékos nedvességtartalom mellett is tökéletesen megsemmisül. Volt egy csaknem kialakult kapcsolatunk hulladékügyben Baranya megyével. A hidasi enyvgyár a hulladékát fel­ajánlotta a bonyhádi tsz-nek azzal, hogy az jól komposz­tálható, és magas trágyaérté­ke van. Mivel azonban a bony­hádi szeméttelepen alíarták tárolni, vagy legalábbis köz­vetlen a 6-os műút mentén, a KÖJÁL tanácsára a bonyhádi tsz elállt az ajánlattól. ve — szennyezi. Balogh Já­nos zoológus írja könyvében, hogy bármilyen hihetetlenül is hangzik, de az egész vilá­gon mindössze öt kutatócso­port foglalkozik a talajban történő bomlás problémájá­val. pedig igen nagy mennyi­ségű szárazanyag bomlik le a talajban évente és ugyanak­kor az élelmiszerekbe terelő­dik. Joggal tették fél egyszer ez­zel kapcsolatban azt a kér­dést, hogy a világ kezdete óta állandóan szennyeződik a ta­laj. hát akikor miért aktuális egyszerre most talajszennye­ződésről beszélni. EZ igaz is, de most változott meg a szennyező anyag minősége, a mennyiségről nem is beszél­ve. A természet mindig és mindenütt ellátja a feladatát a maga szabályai szerint. A régi talajszennyeződés kizáró­lag organikus eredetű volt, amely egy ma jól Ismert, úgynevezett miheralizáción megy keresztül, lebomlfic és nein károsítja a talajt. Ma azonban olyan anyagok jut­nak a talajba, amelyek q ter­mészet számára a talajban idegenek és a természet nem tud vele mit kezdeni, vagy legalábbis a talaj öntisztulása végeláthatatlan, mint pl. a DDT esetében, amelynek fele­zési ideje kb. 5—6 év, tehát a teljes lebomlásig egy évszázad fog eltelni. Vagy gondoljunk arra, hogy a talajt még az öntözéssel is lehet szennyezni. A magas kloridtartalmú víz öntözésre azért alkalmatlan, mert a klorid nem bomlik to­vább. Egy magyar tervező- csoport készítetté él Irakban az öntözés tervét, történt ez Mezopotámiában, az emberi­ség bölcsőjében. Az egyik ér­dekessége az volt a tervezés­nek, hogy bázis öntözőcsatór- nákat pontosan oda jelölték ki, ahol 4Ó00 évvel ezelőtt voltak, a másik igen tanulsá­gos tapasztalat viszont „z volt, hogy a 4000 évvel ezelőtti ön­tözés annyira feldúsította a talaj klóridtartaimát. hogy ma azt áta nosáss al kell termelésre alkalmassá tenni. Az akkori magas kultúra végéhez hozzá­járult a talaj termőképessé­gének csökkenése. Tolna megyében „ talaj­szennyeződés vizsgálatára a KÖJÁL a higanyszennyező- dés kutatását tűzte ki felada­tául. A talaj higannyal a csá­vázott vetőmagvak révén szennyeződik, az organikus kötésű higanyt a csapadék le- oldja, közvetlenül beleterülve a talajba követi a csapadékvíz útját, ami megyénkben leg­többször völgyzár as halasta­vakhoz vezet Vizsgálataink során megta­láljuk a higanyt nemcsak a talajban és a halastavakban, de természetesen magukban a halakban is. Egyik halastó vizében igen magas értéket találtunk, to­vább kutatva, meghatároztuk á tó vízéből öntözött terület mezőgazdasági termékeit a paprikát, paradicsomot és hagymát. Ezekben' a termé­Talajszennyeződés £ talaj kémiai szennyező­dése ismét csak paradox mó­don a mi érdekünkben törté- n&b nert a mezőgazdaság többet akar termelni, amit vi­szont nem tud másképpen el­érni, csak úgy, hogy a talajt _a higiénikus szemével néz­G erencsér Miklós t Aradi na 44. Kénytelen voltam elhárítani kedvességét. , Arra hivatkoz­tam, rendkívüli elfoglaltságom miatt hátrányba kerültem ren­des napi munkámban. Sok a beteg, ébresztőtől takaródéig dolgom van közöttük, ha lelki- ismeretesen gondoskodni aka­rok róluk. És valóban, etekin- tetben a lehető legőszintébb voltam Tichy őrnagyhoz. Mert ha történetesen egyetlen be­teg sem lenne a várban, ak­kor kitalálok valami hihető hazugságot, hogy semmiképp he kelljen az őrnaggyal va­csoráznom. Meglátogattam Lenkey Já­nost, október hatodika egyet­len túlélőjét a karmaikba ke­rült lázadó vezérek közül. Re­ménytelen állapotban van. Ül­dözési mániája mind hatalma­sabban eluralkodik rajta. Ha egyáltalán lehetséges ép elmé­jű ember számára, hogy meg. kísérelje átélni tudatbomlásá­nak folyamatát, Lenkeyvel a következő történhetett. Az általánosan Ismert drá­mai eseményeken belül a leg­személyesebb lelki katasztró­fán kellett átesnie. Akár hir­telen, akár fokozatosan, de ez a katasztrófa feltétlenül be­következett nála. Miként én keresem most tragédiájának okait, úgy kereshetett ő is választ valamilyen megrendítő dilemmára, A nagy különbség a dilemma térfogatában lehet és abban, hogy a beitegnél a válaszkereséshez igen heves lelki megpróbáltatás társult. A lélek és az értelem közös erőfeszítésében megbomlott a harmónia. Pszichikai roggya- nását minden bizonnyal a tu­dat elbizonytalanodása követ­te. S ahogy fogyatkozott a lelki erőtartalék, úgy süllyedt támasz nélkül maradt ész a képzelődés útvesztőibe. Csak egy, vagy néhány tévedésnek kellett ki csírázni a benne. Ezek aztán önmagukat fejlesztették mind burjánzóbb organizmus, sá. Amilyen mértékben ter­jeszkedett ez áz organizmus, olyan mértékben hullott szét Lenkey János személyisége, így a minőségben visszájára fordult értelem és érzelem im­már a kór tökélyét építi to­vább egészen a pusztulásig. Pillanatig sem vitás, hogy betegségét valódi démonok váltották ki: mi, osztrákok. Belső tusakodása közben Összekeveredtünk a levegő­démonokkal, amelyek csak Lenkey János számára létez­tek. A vesztére törő fantom­lények benépesítették kóros képzeletét. Ádáz ellenségei kezdetben a távolból leselked­tek rá. Ahogy mélyült a be­tegség, úgy közeledtek feléje. Egy ideig a falakon dörömböl­tek, majd a cellájába költöz­tek, Szünet nélkül leselkedtek rá, megrohanták, birkózni kényszerült velük. Dulakodás közben önmagát törte össze és csak akkor csillapult, amikor az eszméletlenségig kimerült a küzdelemtől. Már nem a falakon kívül, nem is a cellájában, hanem a mellkasában élnek a démo­nok. Belülről tépik, falják a szörnyetegek. Mindent meg­próbál, hogy szabaduljon tő­lük. Vergődik, fetreng, kiabál, önnön testét szaggatja. — Vigyenek Egerbe! — kö­nyörög változatlanul. Bizonyos, bármilyen környe. zetváltozás segítene rajta, leg­alább is enyhítené szenvedé­seit. A 6zabad levegő, a ter­mészet viszonylagos nyugalmat hozna rá. De hát ez lehetetlen. Hiszen épp azért kellene meg­gyógyítanom, hogy felakasz- szák. Narkotizálom, hadd aludjék minél többet. Hivatásom szé­gyenére mindössze ennyit te­hetek érte. Hivatásom etikája szerint kötelességem gyógyí­tani, hogy megmentsem az Írekben szintén m'egfalattuk á higanyt. Ez ezetben tehát a higanyszennyeződés egy zárt körben folyamatos, mivel a higanytartalmú vízzel öntözött területről a csapadék ismét visszamoss-! a higanyt a Ha­lastóba. Jellemzőül még meg kell említeni, hogy a vizsgá­latokhoz szükséges volt egy állandó kontroll, azaz kéllett találni ©gy oyan tavat, ami nincs higannyal szennyezve. Ezt egy erdő közepén meg is találtuk, viszoftt a benne levő halakban már ismét Volt hi­gany, mivel az odatel épített halak higannyal szennyezett tóból származtak. Igen veszé­lyes talajszennyezés! formá­nak tartjuk a fáradtolaj tala­jon történő elégetését, ugyan­is az olaj beszivárog a talaj­ba. Székszárd város vízellátá­sát olyan kutak táplálják, me­lyeknek nincs, vagy alig van védőrétegük, ezek a kutak a Duna-teraszra vannak telepít­ve és 25—30 m mélységből szolgáltatják a Vizet. Egy hosszabb gyakorlat után az olaj leszivároghat ebben a Víz­adó rétegbe és beszennyezheti a vezetéki vizet Különösen ki kell hangsúlyozni, hogy a Volán-bontótelep a hidrogeo­lógiai védőövezet határán fek­szik.- Volt egy nagyobb talaj­szennyeződés Bátaszéken, «hot mulasztásnak tekinthető, hogy egy földbe elhelyezet olaj-J tartályból kiszivárgott az olaj, sajnos hanyagság követ­kezménye. DR. SZELÉNYI BÉLA * A HNF megyei környezetvé­delmi bizottságának elnöke pló életnek. Parancsolóim akarata szerint kötelességem gyógyíta­ni, hogy végezhessenek vele; Kezdem érteni, miért őrült meg Lenkey János, • Ä különleges hadbíróság még annyi szünetet sem tar­tott a tizenhárom magyar ge­nerális kivégzése után, hogy szusszantson egyet. Erőltetett menetben folytatja a tárgyalá­sokat. Haynau táborszernagy úr még a saját alárendeltjei­hez is barátságtalan büntető­kedvében. Röviden, gorombán utasította hadbíróit, hogy mel_ lőzzenek a perrendtartásban minden ostoba formalitást. Gyorsan, határozottan, léhyeg- retörően folytassák le a tár­gyalásokat. Hatott az intelem. Egy hét leforgása alatt száznál több halálos ítéletet hoztak Ernst törzshadbíró és társai. A siet­ség arra vall, hogy báró Hay­nau őkegyelmessége könnyel­mű időpocsékolásnak tekinti a tábornokok tárgyalására fordí­tott heteket. Sürgetésével minden kétséget kizáróan em­lékeztetni akarta az aradi had­bíróságot a maga cselekvési gyorsaságára. A hadsereg fő- parancsnoka is járt Aradon. Ittlétekor, szeptember húszon., kettedikén báró Majthényi császári komisszárus kedvtelés­ből átadta neki Ormay Norbert honvédezredest. Az eset dél­után négy órakor történt és a rögtönítélő bíróság hevenyé­szett tárgyalás után halálra ítélte a szerencsétlen foglyot. Haynau báró úr abban a pil­lanatban jóváhagyta az ítéle­tet, s a következő pillanatban végre is hajtotta volna, de nem volt a környéken akasz­táshoz értő ember. Egy cigány gyöprtiestert kerítettek vala­honnan, ez aztán felakasztotta Ormay Norbertét, a várudvar egyik rejtett zugában. Az első áldozat hat qf* előtt már ha­lott volt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents