Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

J

Nem a pénz, a megbecsülés!

Asszonyok együtt és egyedül

Személyzeti ügyekkel foglalkozik egy túlnyomó többségben nőket foglalkoztató intézményben. Innen van még a negyvenedik életéven és hét éve özvegy. A gyereket, — a nyolcéves fiút — egyedül neveli, s nyilvánvaló, hogy nem gondok nélkül, hiszen a gondok mindennap megteremnek, mind a munkahelyen, mind pedig otthon. Ez az asszony mégis azt mondja, hogy így érzi igazán jól magát, s ha annyi pénze lenne, hogy nem győzné pincébe és padlásra hordani, akkor sem tudna ott. hon maradni.

—- Kell a pénz is, az igaz,

de szerintem a dolgozó embernek egyébre is szüksége ván és azt az egyebet csak a munkájáért kapja meg. Én dolgoztam jóval a férjem halála előtt is, de föl sem merült közöttünk, amikor összeházasodtunk, hogy maradjak otthon. Egyszóval, már a közös indulás miatt Sem tudnám vállalni azt a fajta beszűkülést, bezártságot, ami a háztartásukat vezető asszonyok sajátja, ősz. tályrésze. ha még csak nem is akarnak túl látni áz otthon falán.

A munkahely vezetőjének a véleménye:

— Égy kicsit sem érzem kényelmetlen feladatnak, hogy olyan intézményt vezetek, amelyben sok nő dolgozik. Igaz, itt nehezebb a munka- szervezés, végtére is nem szólhatunk bele. ki mikor szüljön, vagy abba, hogy ki mikor maradjon inkább otthon a gyerek betegsége miatt. Mégis, minden megbecsülésem az itt dolgozó asszonyoké, közöttük is elsősorban azoké, akik egyedülállók. Az a tapasztalatom, hogy korra való tekintet nélkül érettebb gondolkodásúak, felelősségtudóbbak azok az asszony dolgozóink, akik valami okból családfenntartók is lettek, Valahogy keményebbek, az átlagosnál tisztázottabb a felelősségtudatuk.

0

E beszélgetés előtt néhány héttel találkoztam egy asszony, nyal, aki érthető okokból fáradt $mber, s azt sajnálja, hogy „öreg”, mert a nyugdíjtól mindössze három év választja csak el.

— Hä most kezdeném a munkát, legszívesebben könyvtáros lennélk. Annak idején tíz évvel ezelőtt nem volt sok választásom. Egyszerűen dolgozni kellett. Elváltam az

uramtól, két lányom tanult. Nem lettem boldogtalanabb, sőt! Pedig addig legföljebb ahhoz értettem, hogyan kell puhára párolni a vénebb marha húsát, vagy eltenni a befőtteket. Csak háziasszony voltam, tanulással kellett kezdenem a munkáséletet, és nem bántam meg. Igaz, időnként nagyon nehéz volt, a falu még ma is nehezen emészti meg a válást, sokféle indulat kavargóit körülöttem is. lesték mit mondok, csinálok, aztán lassan-lassan elült/a szenzáció. Elfoglalta a helyét mindig Valami más. Kis helyen szívesen foglalkoznak egymással az emberek, bár indítékuk nem Valami pozitív.

Kérdő kíváncsisködáe nélkül áZt mondta még el eZ az aSZ- ezony, hogy életének az a fordulata —■ amire, mert „nem úgy nevelték”, csak akkor került sor, amikor már nem tűrhette tovább iszákos férjének a brutalitását — bekövetkezhetett volna hamarabb is.

— Most valamivel gazdá- dabb életre nézhetnék vissza.

így nem elég gazdag az élete? Dehogynem. Emberileg fölszabadult, megtalálta a he. lyét és azzal az azóta elért céllal, hogy diplomát adjon a két lány kezébe. Az ő valamikori útra valójánál jóval többet az önmegvalósításhoz, mert ebben látta saját példáján okulva — a boldogulás kulcsát.

— Ennyi idős korára nem mindenki fárad el úgy, mint én. Az előzmények fárasztottak eL Ismerek vitalitástól majd kicsattanó idős embereket, akik nem tudnak százszázalékosan nyugdíjasok lenni. Én most Úgy gondolom, hogy csak pihenni fogok majd, de megtartom azért a társadalmi megbízatásokat is, amíg érdemesnek tartanak ezekre, mert megint bezárkózni azért nem akarok,

•

Ápolónő ismerősöm nem több 43 kilónál. Kétgyerekes édesanya é» ha jól meggondolom, három műszakjának 8—8 óráin túl bőven van futkdsni- valója a család körül, a családért úgy napi négy-öt órányi. Ennyi á ráadás.

Mert ugye, ha hatkor kezd, akkor a férj viszi a gyerekeket a bölcsődébe. Illetve óvodába, de értük neki kell mennie vé_ sárolni is keik váltásban csinálják, egyszer 6, egyszer a férj. Nem megy másként Ha éjszakás, hazaérve le sem fekszik. Fordul vissza a gyerekekkel Amikor Végre vízszintes helyzetbe kerül, az sem tart sokáig. Hol ezt kell otthon elvégezni, hol amazt.

Törékeny, mint egy kamaszlány, s örökmozgó.

— Nem sok magának, amit vállal?

Nevet.

— Sok Vagy nem sok, szeretem a munkámat.

— Nem is akarta serfia ítt- bagyni?

Nem. Soha sem jutott eszébe ilyesmi, pedig csakugyan nehéz néha, mért kevesen vannak az osztályon. Otthon a múlékony idő sarkantyúzza szüntelenül, itt a tennivalók sokasága. Alig jut szusszanás. nyi idő a műszak nyolc órája alatt, hogy kifújják magukat Nem vigasz, de a kórház többi osztályán is ugyanez a helyzet

— Az az igazság, hogy kevesen vagyunk, pedig nem sok ilyen szép és nők számára különösen alkalmas pálya között lehet válogatni. Én egészen kis lány voltam még, amikor elhatároztam, hogy ápolónő leszek. Édesapám betegeskedett sokat és én sokszor voltam bent nála a kórházban, ha anyu úgy dolgozott, hogy nem tudott beszaladni. Talán ennek a nem kellemes emlékű vélet. lennek köszönhetem, hogy mielőtt még végképp eldöntöttem, hogy a nővérképzőben tanulok tovább, már tudtam, amit választok, az nem csak foglalkozás. Ha csak foglalkozás lenne, a szakma elsajátított tudnivalóit az ember érzések, gondolatok nélkül mechanikusan tudná alkalmazni. Ez a mi munkánkban kizárt dolog.- Ez vonzott és éz tart itt. Két gyerekkel valóban nem kicsi lecke úgy helytállni három műszakban, hogy jusson energia az otthonra is, de ftem tudom elképzelni, hogy bármi okból megválók egyszer a munkámtól, és otthon maradok. Nem a pénzért Azért is,

de nem csak azért •

Hosszan folytathatnám a Sort. Idézhetném a hétköznapi — és nem is túl változatos — történetek hőseiként megkér_ dezett asszonyok vallomásait. Nem folytatom, mivel a vallomások sUntmázata százból kilencvenkilencszer ugyanaz. Dolgozó nőink ragaszkodnak a munkával teljes emberi élethez.

— óa

Takarító gépsor

’Á közintézményekben.. a szállodákban, a kórházakban és a tömegközlekedési járműveken mind nagyobb gondot okoz a takarítás, a munkaerő- hiány miatt. Ezért került előtérbe a takarítás komplex gépesítése, amelynek megoldásához a hazai gyártáson túl lehetőséget keresnek a vállalatok korszerű és gazdaságos külföldi termékek beszerzésére is. Ehhez nyújtott segítséget a napokban több bemutatóval Budapesten az angol Dice és az FMS cég. Az angol takarító gépsor három kis gépegységével több mint 40-féle száraz és nedves tisztítási műveletet lehet gyorsan elvégezni a porszívástol, a padló- és falmosástól a szennylé eltávolításáig. A bemutatott gépeket megvásárolta a Met- ropol Szálló és a Fővárosi Fürdőigazgatóság, s a tapasztalatok alapján további ajánlatokat kértek különböző idegenforgalmi, egészségügyi intézmények, közlekedési és iparvállalatok. A MÁV tárgyalásokat folytát a személy* vagonok tisztításához szükséges speciális kisgépekről, valamint jegyautamalák. beszerzéséről. Az angol cégek felvették a kapcsolatot a Meko- fém szövetkezhettél, s lehetőséget kínálnak egy« tisztítóberendezések mágyar-*ahgol gyártási kooperációjára is.

ANYAI OROM

Huszonöt éves törvény a nők egyenjogúságáról

„Mindazokban a társadalmi rendszerekben, amelyek lényegüknél fogva a nők valóságos felszabadítására törekszenek, a nők egyenlő jogainak deklarálását a nők szociális védelmét biztosító rendelkezések és intézkedések kísérik". Ezek a szavak az országgyűlés vitájában hangzottak el. Azon a vitán, amelyet a nőkre nézve hátrányos helyzet megszüntetéséről szóló törvény- javaslat kapcsán folytattak — éppen huszonöt évvel ezelőtti 1948. november 24-én.

A felszabadulástól a javaslat törvényre emeléséig számos intézkedés, rendelet született, amely a nők egyenjogúsítását hirdette. Elég csak a magyar nők előtt megnyílt új pályákra utalni. Megnyíltak a nők előtt az egyetemek korábban bezárt fakultásai. S az olyan törvények is, mmt a földreform, a választójog, vagy az egyenlő munkáért egyenlő bér alkalmazásának elve — sem tett különbséget a nők és férfiak között.

Mégis, maradt az életnek, a közjogban és a magánjogban néhány olyan területe, amelyen o nők nem részesültek a férfiakkal egyenlő elbírálásbon. Ezek megszüntetését, a minden téren érvényes egyenjogúság elismerését szorgalmazta a javaslat.

Vitában, ellenérvek hangoztatása mellett fogadta el az országgyűlés a törvényjavaslatot. Egyik-másik képviselő a nők nőiességét féltette a szabad pályaválasztástól. Volt, aki még azt is megkérdőjelezte, szüksége van-e a nőnek egyáltalán hivatásra, tanulásra, munkavállalásra. A kételkedőket meggyőzték, s meggyőz, te őket az idő! S érdemes idézni azt a ma is aktuális megjegyzést, hogy „a nő csak akkor gyakorolhat egyenlő jogokat a férfival, ha a kormányzat azonos lehetőségeket nyújt á munka, a pihenés és a művelődés terén, ha korszerű Intézkedésekkel gondoskodik az anya és gyermek állandó védelméről, ha biztosítja terhesség esetén a fizetett szabadságot és messzemenően védi társadalom fontos egységének, a családnak az érdekeit”. Jóboru Magda, aki a javaslatot a nők egyenjogúsításáról beterjesztette, így értékelte az eseményt: „Ez a törvényjavaslat betetőzése mindazoknak a törvényeknek, rendeleteknek, amelyek a felszabadulás óta születtek meg a nők egyenjogúsítása érdekébert".

Napirenden:

A népfront művelődési politikája

Tájékoztatót tartott a Hazafias Népfront nőbizottsága Szekszárdon, csütörtökön délután a hiegyei népfront székBitó—Sinhas

Jövőnk kulcsa: az energia

A technika az efrtfeer életében egyre nagyobb szórepet tÖft bé, Az energia pedig a technikai fejlődés egyik kulcstényezőjét jéfen«, darrtő szerepe van az emberi társadalom életviszonyainak kiőlakrtósábart. A Szerzők nagy feladatra vállalkoztak, élvezetes és mégis szakszerű képet adnak az ener- giatemelés és «felhasználás rendkívül szerteágazó és szók átlódul gyor9 fejlődéséről. Ennek Megfelelően az olvasó meg ismerkedik a hagyományos és a még megvalósulóira váró energia- forráíbkkal, olyannal rtntrit amilyen pl. a kimeríthetetlen energiaforrásnak ígérkező, ellenőrzött táftteomifcleóris fúzió,

ha sikerül megvalósítani. Természetesen nemcsak a jövendőt igyekeznek felvázolni, hanem a jelen lehetőségeit is bemutatják: a hagyományos fűtőanyagokkal üzemelő erőműveket, majd tíz atomerőműveket, előnyeiket, és az utóbbiak rejtett, de leküzdhető veszélyeit, bizonyítva, hogy ezt az erőforrást szükségszerű felhasználni dz emberiségnek, de csak átmeneti enyhítést kínálhat az energiaéhség csillapítására.

A könyv mondanivalóját sok ábra teszi könnyebbén érthetővé, és a legszükségesebb alapfogalmakat a szerzők külöft függelékben magyarázzák meg.

Ss. Lukács Imrét

Elveszett szegénység

Sí. Lukács Imre, akinek „Szegények krónikája" című könyvét néhány éve szeretette! fogadták az olvasók, újabb könyvében b bizonyságot tesz arról, hogy kereeztSf-kaeul betért • aagyaz

falut, az új föld új embereit, gondjaikat és örömeiket, és remek írói szemmel-toilól tart tükröt SZok elé, akik hittel és szívvel építik az új magyar társadalmat.

házában. A megjelentek előtt Szűcs Gyorgyné, fl megyei népfront nőreferense tartott előadást „A népfrontmozga- lom művelődési politikájának lehetőségei a nőik körében” címmel.

Áz elmúlt három évben ugyanis a rvépfron(bizottságok nagyobb figyelemmel keresték a lehetőségeket a nők művelődési, társadalmi aktivitásának felkeltésére, A*on munkálkodtak, hogy a lakóterületen élő asszonyokhoz is eljuttassák a párt politikáját.

A cél megvalósítására többféle módszert alkalmaztak. Előadásokat, vitafórumokat, klub- és szakköri foglalkozásokat szerveztek, és személyes beszélgetéseket folytattak. Szorgalmazták a 8. általános iskola elvégzését. A megyében az 1972—73-as tanévben 458-an végezték el áz ál- általános iskola 7. osztályát, 462-en pedig osztályozó vizsgát tettek a 8. általánosból. Az 1973—-74-es tanévre eddig 30 csoport jelentkezett, s ez azt jelenti, hogy újabb 8Q0 ember iparkodik megszerezni

a magasabb iskolai végzettséget.

Beszélt az előadó a népfront és a különböző szervek, a TIT, a Vöröskereszt, az iskolai szülői munkaközösségek kapcsolatáról, az együtt végzett munkáról, s ezek hatásáról. A nőbizottságok, az ÁFÉSZ-ek segítségével a tél folyamán több községben könyvbemutatót, könyvismertetőt. vetélkedőt rendeznek. Részt vesznek a nőbizottságok a nemzeti hagyományok ápolásában is. Példaként került szóba, hogy Váralján á nőbizottság, a tanács és a tsz segítségével falumúzeum létrehozásán fáradozik.

Tradíciókban gazdag á népfront művelődéspolitikai munkája. s ehhez kapcsolódik a nőmozgalom népművelő munkájának gyakorlata. Az őszi- téli hónapok alkalmasak a különböző rendezvények, politikai, kulturális és egészség- ügyi előadások tartására. Jól szolgálják a közösségi élet kialakítását , a szakköri és klubfoglalkozások, s megfelelő programmal hasznos a családi esték szervezése is, ahová a férfiakat is meghívják.

POZSONYI IGNACNß

*>