Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

KORUNK Ipari és mezőgazdasági korrózióvédelem Filmvetítés, kiállítás, tanácsadás Pálánkon Közműveink, és fejlesztésük lehetőségei Jön a tél és... De inkább egyszerűsítsük a példát: Fe­lejtsünk berni a jégszekrény­ben egy vaskulcsot — napolt, alatt rozsdaette vasdarab lesz belőle, amit első alkalommal beletörünk a kulcslyukba. Ámde én ugyanazt a Lehel ■hűtőszekrényt használom már vagy tizenöt éve, amelyben egy vékony drótrács tartja az ételes edényeket — és ez a rács nemcsak hogy meg sem görbül, de rozsdának híre- hamVa sincs rajta.. Miért? Erre a választ a korrózió- védelem adja. Hull a hó és jegesednek az utak. az autósztrádák is... De persze fel is enged a fagy, mert vagy melegszik az idő, vagy sózzák az utat. A kü- s lönbséget leginkább az autók alvázán észlelhetjük: sótalan vagy sózott úton kocsikáztam vele? Az utóbbi esetben a féltett, fiatal gépkocsi hangja tavaszra „megemberesedik”, úgy recseg, mint az a bizonyos repedt fazék”. Az ok? A hangtompító és a kipufo­gócső korróziója. Ámde, ha a felhasznált sóba inhibitort ke­vernek, és ha védőanyagot'fú- jatok az alvázra, a rozsda el­kerül. Ami azonban egy családi háztartásban elviselhető kár, az a népgazdaságban sokszor romboló tájfunként, természe­ti csapásként söpör végig és milliárdos károkat okoz. De hiszen korróziós károk az egész világon keletkeznek, miért törjük rajta mi a fe­jünket? A hazai korróziós „tájfun­nak” van egy különlegessége. Nem ugyanúgy viselkedik mint máshol. Statisztikai ada­tok szerint a korrózió más or­szágokban elsősorban az ipar ellensége, míg a mezőgazdaság kárai aránylag jóval kisebbek. No nem azt mondom, hogy nálunk az ipar mentes az ilyen károktól — mert hiába, a szerkezeti elemek, a fémek és a nem fémek egyaránt — már gyártás közben igyekez­nek visszaalakulni az emberi beavatkozás előtti, természe­tes állapotukba és közben ak­korákat „sóznak” a népgaz­daságra, hogy felszisszenünk tőűe: pl. amikor a rozsdásodó gombostűk miatt nem lehetett eladni a velük összetűzött in­geket, vagy az épületek, épít­mények betonját néha furcsa károk érik.;. —- de nálunk a mezőgazdaság „vezet” a lis­tán. Gépek mennek tönkre, épületek, tartályok, vízvezeté­-----------------------------­Á rpád-kori krónika bontakozik ki a pusztaszeri ásatások eredményeként, s napvilágra kerül szá­mos értékes, honfoglalás Kori — vagy még régebbi — emlék: erről ad rész­letes beszámolót a Delta Magazin új száma. ,,A világűr csavargói" címmel az üstökösökről, elsősorban az idei télen különös fényességgel látható Kohoutek üstökösről közöl cikket. Is­merteti az időjárási frontérzékenység­ben, s mindennapi közérzetünkben rendkívül jelentős ionok szerepéről fel­kutatott új adatokat, cikket közöl a Wankel-motor térhódításáról, a kompu­ternyelvek kialakítását célzó kutatá­sokról, a gyógyítás új gépeiről, a munkára fogott hővezető csövekről, a tengeri tartálykoiosszusokról és a szí­nek élettani (sőt gyógyító) hatásáról tett nagy jelentőségű szovjet meg­állapításokról. Látványos képekkel bi­zonyítja a térhatású elektronmikroszkó­pok fontos szerepét a biológiai ku­tatásokban és közli a Nap-kutatás új fotóit, amelyek eddig elképzelhetetlen és ismeretlen képeket adnak központi égitestünkről. Számos hír, információ, ötlet, találmány és újdonság, valamint Delta-lexikon egészíti ki a lap új szá­mát, amelyet ezúttal is száznál több — javarészt színes — látványos fotó tesz teljessé. kék, konzervdobozok, mű­anyag tetők stb. stb., elsődleges és másodlagos kárai teszik használhatatlanná, értéktelen­né, csúffá a legszebb, legjobb építményeinket, eszközeinket. Ha nem vigyázunk..; De hadd idézem a Korróziós Fi­gyelő 1973. évi 2. számából (NIM) Kiss Béla cikkének né­hány sorát: „A technikai forradalom részben az emberiség által használt eszközök sokféleségé­nek és mennyiségének növelé­sével, részben a vegyi anyagok széles körű elterjedése révén, nagymértékben növelte a kor­róziós veszélyt, illetve a kor­róziós kórok nagyságát. Ugyanakkor azonban a techni­kai forradalom mai korszaká­ra annyira jellemző vegyipari fejlődés a korrózióvédelem le­hetőségeit és anyagait is a ko­rábbinál szélesebb körben bo­csátja rendelkezésre.” A társadalom szemlélete és tevékenysége határozza meg egy gazdálkodás színvonalát. Nemrég jártam Bábolnán, az új Mezőgazdasági Kombi­nátban. Ez a ma már nemzet­közi gazdálkodási központ 6ok dicsőséget hoz dolgozóinak és népgazdaságunknak egyaránt. Messze földön ismerik és vá­sárolják az ott tenyésztett ér­tékes állatfajtákat: lovat, ba­romfit, juhot stb. A gazdaság a komplex kukoricatermesztés egyik bölcsője, nagy nyereség­gel és nagy emberséggel gaz­dálkodik. Nos, ebberf az üzemben mondták el azt, hogy fejlődé­sük alapját az a szemlélet al­kotja, amely a lótenyésztés évszázados munkája során alakult ki: a jószág szeretete, a pontosság, gondosság, egyéni felelősségérzet. Ma nemcsak az értékes tenyészállatok ad­ják a népgazdaság kincsét. A mezőgazdasági üzemben a milliós értékeket a gépek kép­viselik. Egy-egy épület, fel­szerelésével egy régi falu ér­tékéhez hasonlítható. Ezt az értéket 'is csak mű­velt értelemmel és érzelem­mel lehet jó termelési eszköz­zé tenni. A „gazda szemét" a gépek ig meghálálják. A sajtójelentések inkább csak az új típusú személy- szállító repülőgépekről számol­nak be, a teherszállító gép­madarakról ritkán szólnak. Pedig a légi teherszállítás hal­latlan fejlődésen ment keresz­tül az elmúlt két és fél év­tized alatt, s az igazán nagy feladatok még csak ezután várnak rá. Milyen hálásan tud „kacsin­tani” és másfél millió forintos kombájn, ha a korrózióvédő lakkruhája megcsillan a nyári napban... és mennyivel jobb étvággyal habzsolja a ter­ményt. ha a fogát, a vágószer­kezetet gondosan ápoltuk a télen! Míg, ha gondatlanul a sorsára bízzuk, törik, szakad, nyög, leáll és szidja a gazdá­ját, .ahelyett, hogy fizetne ne­ki. Jól mondja a magyar em­ber, ha nyikorgó taligakereket hall: „a gazda elitta a szalon­na árát, azért nincs megken­ve!” Ne érjen hát ilyen vád ben­nünket! örüljünk annak, hogy a korrózióvédelem kérdése megyénk egyik fő témája lett: a múlt héten tartott: a Veszprémi Nehézrvegyipari Kutató Intézet ,a TIT megyei szervezetében előadói konfe­renciát e kérdésről az agrár- szakosztály rendezésében, és asztalunkon a meghívó, ame­lyet a TIT-en kívül a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let, a Nagynyomású Kutató intézet és az ÁFOR, valamint a szekszárd-palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola készített, az ipar és a mezőgazdaság korrózióvé­delmének szolgálatában. No­vember 28-án, szerdán reggel kilenc órától a palánki iskolá­ban (vasúti és autóbusz- megálló!) előadást hallunk az ipari és mezőgazdasági korró­zióvédelem anyagairól, fel- használásuk módjáról. Kiállí­táson láthatjuk a legkorsze­rűbb vegyszereket és gyakor­lati bemutatón figyelhetjük meg azok alkalmazását a gé­peken. Külön jelentőséget ad a bemutatónak az is. hogy a Szekszárdi Állami Gazdaság a komplex kukoricatermesztési gépsorok ápolását is bemutat­ja itt a több megyéből össze- sereglett szakembereknek. Az előadás és filmsorozat, a kiállítás és a bemutató dél­után két órakor ér véget. KISS LÁSZLÓ korróziós szakmérnök Mindezt annak kapcsán bo­csátottuk előre, hogy a Szov­jetunió légi útjain új teher­szállító repülőgép jeleni meg, az IL—76 típusú. A korszerű gépet nagy távolságok meg­tételére tervezték. Negyven­tonnás . terheléssel óránként 850 kilométeres sebességgel repülhet, 5000 kilométert téve meg leszállás nélkül. A közművek a települések ér és ideghálózatának szerepét töl­tik be. A közszolgáltatások szín­vonala döntően befolyásolja az adott település szervezett műkö­dését és ezen keresztül a lakos­ság életkörülményeit. Az általá­nos fejlődés természetes követ­kezménye, hogy napról napra növekszik az igény a vízellátás, a vízelvezetés, a gáz- és az elekt- romosenergia-szolgáItatások foko­zására. Az ellátás színvonala technológiájának korszerűsége és a fejlesztés üteme függvénye a népgazdaság fejlődésének, egyes szakaszokon belül pedig a rendelkezésre álló gazdasági alapoknak. Közművesítettségünk helyzete az igények rohamos nö­vekedéséhez képest elmaradt, ami egyes területeken már a további fejlődést is gátolja. A KÖZMŰVESÍTÉS FELTÉTELEI Műszaki létesítményeik kapaci­tása, telepítése és vonalvezeté­se az egész település nagyságá­ra, szerkezetének kialakítására jelentősen hat, és a fejlesztés ütemét, lehetőségét is meghatá­rozza. Működésükhöz létre kell jöjjön az összhang a település lakó- és középületei, közlekedési létesítményei és közműrendszerei között. Az együttműködés a nagy ütemű fejlődés mai szakaszában és összefüggéseiben már nem korlátozódhat egy településre, a kooperáció határai egyre job­ban kiszélesednek és az együtt­működésben már regionális vagy országos együttműködésre, sőt a közmű különböző ágazatainak gyüttes harmóniája szükséges, zek az átfogó elvek csak komp­lex szemlélettel, nagy területeket és időtávlatokat átfogó tervezés­sel, a település- és közműterve­zés együttműködésével biztosíts hatók. A közművesítés általános or­szágos statisztikai adatain belül igen nagy a szóródás, mert a községek vízellátottsága csak 50 százalékos, a szennyvíz-csatorná­zottság pedig aliq 10 százalékos a vidéki városokhoz viszonyítva. A gázszolgáltatás fejlődését az elmúlt 10 évben a propán-bután gáz elterjedése tette lehetővé és ez elsősorban a főzési igényeket elégíti ki. A propán-butángáz- fogyasztók száma 1960. és 1970. között kilencszeresére, míg ugyanakkor a vezetékes gáz fo­gyasztóinak száma csak 1,6-sze- resére emelkedett. Ezért ország­szerte fejlesztették a propán-bu- tángáz-szolgáltatásokat. 1970-re Az IL—76 éppolyan zárt, túlnyomásos szállítótérrel ren_ •ielkezik, mint a személyszállí­tó gépek, így vágóállatok szál­lítására is használható. Rom­landó áruk továbbítása esetén, a gép fűtésének kikapcsolása után, a szállítótér a külső hő­foknak megfelelő hőmérsékletű levegővel árasztható el, így hatalmas hűtőszekrénnyé válik. öt új töltőtelepet, a palackok szétosztására 450 cseretelepet lé­tesítettek. , A FEJLŐDÉS TOVÁBBI PERSPEKTÍVÁI Uj és egyre nagyobb feladat a jövőben a hulladékok kezelé­se, szállítása, illetve megsemmisí. tése. A növekvő hulladékmennyi­ség — tekintettel a csomagolás- technika fejlődésére — szüksé­gessé teszi, hogy a hulladék összegyűjtésénél és szállításánál új módszereket alkalmazzanak. Napirendre kerül a hulladék el­égetése, amellyel ártalmatlanná teszik az egészségre veszélyes anyagokat, és a hulladékmennyi­séget az eredeti térfogat néhány százalékára csökkentik. Igen nagy feladat a közművek egyre növekvő hálózatának el­helyezése. A régi elhelyezési mó­dok elavultak, nem felelnek meg a korszerű városépítés és forga­lombiztonság szempontjainak. Az a törekvés, hogy 0 jövőben a szolgáltató vállalatok együttesen oldják meg a vezetékek elhelye­zését közműalagutakban vagy közműsávokban. FALU ÉS VAROS Nagy a különbség a városok és falvak közművesítésében. Ar­ra kell törekedni, hogy a közmű- fejlesztésben az ellátottság álta­lános emelése mellett ,az arány­talanságok csökkenjenek. A víz­ellátás területén a következő időszakban a sűrűn lakott nagy települések után a közművesítés a ritkábban lakott városokban és községekben fog fejlődni. A fejlesztésnek ez a módja termé­szetesen drágább, az igénybe vehető felszín alatti vízkészlet aránya csökken, a felszíni vizek felhasználása növekszik, amivel természetesen növekednek a víz előkészítési költségei is. A regio­nális vízrfiűvek számának növelé­se pedig a szállítási költségeket növeli. Ugyanakkor növekszik a lakosonként fogyasztott vízmeny- nyiség is, például Dunaújváros­ban 1960-ban a háztartási víz- fogyasztás 110 liter volt naponta, míg 1970-ben 184 liter. A csök­kenő vízkincs miatt nagyobb tér- ségek komplex vízgazdálkodásá­nak vizsgálata, illetve a korsze­rű többszörös felhasználást 'és komplex gpzdálkodást lehetővé tevő megoldása lép előtérbe. A Wzelosztás gazdaságosabb meg­oldása érdekében a magánerő­ből történt lakásépítkezéseknél is koncentrált telepítésre kell tö, rekedni. Ugyanezek á' megállapítások érvényesek a csatornahálózat építésévé! kapcsolatban is. Sok­ká! nagyobb problémát okoz azonban a szennyvizek kártétel nélküli elvezetése. Élővizeink szennyezettsége Ina már gyors és hatékony beavatkozást igényel. A villamosenergia-szolgáltatás- ban a bekapcsolásra kerülő új fogyasztók nem jelentenek szá­mottevő fejlődést, sokkal lénye­gesebb a már bekapcsolt fo­gyasztók igénynövekedése, amely várhatóan általában 7—10 éven­ként megkétszereződik. Az új igények különösen a többféle­képpen hasznosítható villamos- energia-szolgáltatással kapcso­latban jelentkeznek, így különö­sen a háztartások rohamos gépe­sítésével. P. T. Népújság . vnber 23l „Hűtőszekrény” a levegőben %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents