Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-22 / 273. szám
az ő véleménye AZ ŐSZINTESÉGRŐL \ MISETICS ANNAMÁRIA ÜGYINTÉZŐ Szerintem minden igazi emberi kapcsolatiak az őszinteségen kell alapulnia. A fiatalok szerintem elég gyakran nem őszinték egymáshoz, az idősebbekhez pedig még kevésbé. Persze, mindenkiben megvan az, hogy szebbnek, jobban akar látszani, mint amilyen valójában, pláne, ha a másik nem képviselőjével áll szemben. Ez nem mindig hiba, hiszen később elhiszik, amit mondanak, s viselkedésüket, magatartásukat is ennek megfelelően formálják. Sajnos, az esetek többségében ez nem így van. Sokszor valótlant állítanak és nemcsők jót, de rosszat is. A fiatalok és az Idősebbek között az őszinteség még ritkább, és ez mindkét félre vonatkozik. Az általános iskolás gyerektől megkérdezik, hogy feleltél? A gyerek sZemrébbenés nélkül elhallgatja a rossz jegyet. De a gyereket, ha úgy vesszük már óvodás korában átverik a felnőttek, különösen, ha egy nagyon dviaios témáról van szó, azaz „honnan van az öcsiké”? A gyerek az igazságot végül is máshonnan, elferdítve tudja meg, és végül becsapottnak érezheti magát. Az őszinteségnek másik oldala is van. Vannak emberek, akik őszintének álcázva magukat pletykákat terjesztenek vagy igazság címén sértéseket vágnak társaik fejéhez. Végül csak annyit mondok az őszinteségről, hogy ezzel elég gyakran és sokan visszaélnek, s éppen ezért az ember meggondolja, hogy őszinte legyen-e. Szerintem az lenne az ideális, hogy mindig mindenki felemelt fejjel nézhetne a másik szemébe, hogy senkinek ne legyen mások előtt szégyellnivalója. Módszervásár Ml van a tarisznyában, mármint az az ifjúsági klubbk vezetőinek, tagjainak tarisznyájában? Erre a kérdésre keresett választ — lengyel és csehszlovák példa nyomán — az ifjúsági kliibmozgalom irányításával foglalkozó központi szerv. A pályázatot tavasszal hirdették még, volt idő bőven a felkészülésre, ennek ellenér# több megye távol maradt, a főváros egy klubbal, megyénk két klubbal képviseltette magfct a vásáron. A vásár nem mindennapi képet mutatott: volt irodalmi színpadi produkció, disc-jockey program, város- és megyebemutató, technikai trükkök és eredményjelző készülékek felvonultatása, Petőfi ,,nyomozása", zoknistoppolás, lisztfújás, csokievés késsel-villával, léggömbfújás, stb. A bemutatott 42 produkció közül sajnos csak 4—5 bemutató volt, amely valóban a vásár célját szolgálta, azt, hogy olyan új ötleteket, módszereket hozzanak piacra, amelyek az ország különböző klubjaiban is felhasználhatóak. Ilyen volt például az első helyezett hajdú-bihari kisközség, Nyirmártonfalva klubjának könyvismertető játéka. Egyszerű, rendkívül hasznos és bárhol megvalósítható módszer: magnetofonszalagról egy könyv „vcU” önmagáról, tartalmáról, „lakhelyéről" (szabadpolc) és „szomszédairól". Megyénket két klub — a Fiatal Utazók Klubja és a Húszon felüliek Klubja — képviselte, mérsékelt sikerrel. A mezőny első harmadában végeztek a „szomszédaink-barátaink" és ,,ismered-e" című, forgatókönyvek megjelenítésével. Nem vittek új módszert, hönern ahogy a zsűri értékelte a bemutatót, módszerükben az új a feladatok láncfűzése. A módszervásár végén megkezdődött a forgatókönyvek csereberéje, ötletet csak ötletért lehetett kapni, és ekkor derült ki, hogy a forgatókönyvek jobbak, mint a bemutatóki összegezve a vásár tapasztalatait megállapíthatjuk, hogy ez a vásár sok tanulsággal járt: tükröt tartott a mozgalom irányítói, a klubok elé: itt tartunk, innen kell továbblépni! Talán voltak, akik a múlt héten hallották a rádiónak a módszervásárról készített felvételét és ott részletesebb tájékoztatást is hallhattak. Kaiser Ssván klubvezető Sliiii Szolidaritás, irodalom, klub A tolnai művelődési központ ifjúsági irodalmi színpada „Chile mikor lesz...?” címmel zenés, irodalmi-politikai mű. sorral készül. Az összeállítás több ókból Is figyelmet érdemel. Már a cím is magában hordozza, kifejezi a célt: Szolidaritás, illetve tiltakozás a chilei néppel szemben alkalmazott fasiszta módszerek ellen. A helyi bemutatóra november 17-én került sor, a tolnai művelődési központ ifjúsági klubjában. Az összeállítás valamennyi szereplője maga is klubtag. És végül: önzőek nem vagyunk, nem csupán magunkért dolgozunk. Klubtalálkozó kereté, ben kívánjuk továbbadni, az igazi demokrácia eszméjét hirdetni az ifjúság körében. Meghívásokat szívesen fogadunk. Barcza Klára klubvezető Fiúk sportja? Foto: K. A íűtésszerelők gondjairól Be kell vallanom, hogy én soha nem akartam központifűtés-szerelő lenni. Nem is tudtam mi az. A véletlen műve, hogy mégis ezt csinálom. Általános iskola után gimnáziumba jelentkeztem, de nem vettek fel. Ma sem tudom pontosan, hogy miért. így ipari iskolában kezdtem el tanulni. It(j megismerkedtem ezzel a számomra addig teljesen idegen szakmával? Elméleti és gyakorlati téren egyaránt jól Oktattak, mert volt .rá idő és kevesen ' Voltunk. Sikeresen vizsgáztam, és á kezdeti — majd későbbi — nehézségeket leküzdve megszerettem ezt az igen változatos és sokrétű munkát. Nagyszerű dolog az, amikor a hegesztőpisztoly me_ legétől úgy hajlik a vascső, ahogyan én akarom és szép látvány, amikor olvad a fém. Büszkeség tölti el az embert, ha egy lakásban melegszik a radiátor, vagy a vízcsapból folyik a meleg víz. Vannak sikeres, szép munkák, mint például a művelődési központ, de vannak nem dicséretre méltó épületek, így a kilencemeletes toronyház. Problémák is adódhatnak ilyen sokrétű és komoly felkészülést igénylő munkában. Ez a szakma velejárója. Mindezt egy mondatban leírva: — fűtést csinálni szép, érdekes és hasznos munka. Ha valaki fűtésszerelő akar lenni, három évig tanul az ipari iskolában. Éz az idő egyesek szerint sok, de a gya. korlat azt bizonyítja, hogy inkább, kevés. Nem a három év kevés, hanem az, amit ad. Három nap iskola, három nap gyakorlati foglalkozás. Sok probléma forrása a gyakorlatlanság és az ezzel járó bizonytalankodás. Nem ok nélkül. Ha például egy tanuló kikerül egy brigádba, mit kap? Szerszámot, felszerelést nem, mert a szerelőknek sincs elég. Ez a helyzet jellemző az egész városra. Ö pedig nem adja oda a Sajátját, mert a tanuló háromszor annyi idő alatt és rosszabbul csinálja meg a feladatot, mint' az adott, jól begyakorolt szakmunkás. így tehát marad számukra az a munka, amit senki nem végez el szívesen. A csőhordás és a vésés. De! Nem lehet cél egy vállalat és egy iskola szá_ mára, hogy csak csőhordásra alkalmas „szakembereket” neveljen. Milyen oktatási módszer az, amelynek keretében a tanulók 30—40 százaléka megDecsen mi-klub" Kiss János klubvezető rajza a veleinéri templomról. A decsi „mi” ifjúsági klub az ifjúsági alapból kirándulást szervezett. A túrán 35 helyi fiatal vett részt, hogy megismerkedjen hazánk két néprajzi érdekességű tájegységével, Göcsejjel és az Őrséggel. / Zalaegerszegen megtekintet, ték a Göcsej Múzeumban Németh János keramikus kiállítását, majd a falumúzeumot. A következő napon az Őrségben tettek túrát. Útvonal: Őriszentpóter, Magyarszombat- fa, majd Velemérben a XIII. századi római katolikus temp. lom. Hazafelé Keszthely és Tihany nevezetességeiben gyönyörködtek a klubtagok. A következő klubfoglalkozáson vetélkedőt rendeznek a klubban Göcsejről és az Őrségről. „Mi” ifjúsági klub Decs bukik? Az ok szerintem ott keresendő, hogy a vállalatok egyre több tanulót iskoláztatnak be, de a megfelelő szerszámmennyiséget nem tudják biztosítani. így a tanulókat kiadják brigádokhoz, de mivel a szakmunkások anyagilag érdekeltek a termelésben, ők sem adnak szerszámot. így a fiatalok nem sajátíthatják el a szakmai fogásokat, és ez a nagy arányú bukások oka. Ki a felelős ezért? A tanuló, aki dolgozna és tanulna, ha lenne hol és mivel? Vagy az iskola és a vállalat,, amelyik ezt nem tudja biztosítani számára? Aki mégis felszabadul, azt épp a fenti okok miatt a Vállalat nem szívesen veszi vissza. A tanuló nem kap bért, de a rossz szakmunkásnak is fizetni kell. A „tandíjat” ez esetben a vállalat fizeti meg. Mindezt azért írtam le, mert most következnek a pótvizsgák. ahol á bukottak bizonyíthatnak. Ez számukra erkölcsi, leg és anyagilag is nagy hátrányt jelent, s ebben nemcsak őket kell elmarasztalni, A megoldás e téren egy alapvetően más oktatási módszer kidolgozása lehne, ami megoldható iskolai, sőt vállalati szinten is. Csoportos, oktatásra gondolok, ahol egy épületben, szakemberek irányítása mellett, minden munkafolyamatot maga a tanuló csinálna. Érdé. mes lenbe, hiszen nem közömbös, hogy milyen lesz a jövő szakmunkása. Az ideális ezerelő legyen önálló gondolkodású, szakmailag jól képzett. Mindannyiunk hasznára és örömére lehet is, 'kell is megtanulni ezt a szép szakmát. Ne csak követeljünk, ha. nem teremtsük meg a jó eredmény eléréséhez szükséges körülményeket. Ha ez meglesz, bízhatunk a sikerben is. Nagy Vendel központifűtés-szerelő szakmunkás Üzenetek Tornyos Marianne-nak, Koch Róbertnak, Réger Gábornak és többi úttörő-tudósítónknak üzenjük, hogy írásaik az úttörőoldalon jelennek meg. Antal Júlia, Decs. Verseidben találtunk okos gondolatot, szép sorokat, de közlésre még nem érettek.
