Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
i A családi kapcsolatok erősítéséről, a nők családi helyzetéről Vélemények a családjogi törvény módosításáról Fogászati hónap Egészségnevelés kicsiben és nagyban Arccal az ifjúság felé! A hazánkban hagyományos fogászati hónap — november közepétől december közepéig — mely az egyéni meggyőzéstől, a kis csoportokban történő egészségnevelésen át a tömegkommunikációig az egészségre nevelés valameny- nyi módszerbeli eszközének és formájának alkalmazására kiterjed. Valljuk be. megszoktuk már, hogy az év tizenkét hónapjából egy hónap a népbetegség címszóra tömeges méretű elterjedtsége miatt jogosult fogszuvasodás megelőzésére hirdet mozgósító akciósorozatot — országosan. Megszoktuk és helyeslőén vettük tudomásul, hogy az akció elsősorban ifjúságunknak szól és a felnőtteknek csak másodlagosan. Mi felnőttek elég megrögzöttek vagyunk megörökölt, vagy korábban kialakított rossz szokásainkban, nem reménytelenül kapjuk azonban talán a jóra való ösztönzést szülőkként. Azért nem reménytelenül, mert az eléggé közismert tapasztalatok birtokában tudjuk. Jiogy a fogszuvasodás megelőzésének az általános iskolában és az innem kilépő serdültebb ifjúság életében adottak leginkább a lehetőségei. Itt termékenyebb talaj is fogadja azokat a jó- tanácsokat, melyek ha úgy tetszik, idővel vérré válva sikerrel képesek védeni a fogak és a száj egészségét, s az ettől nem független általános egészséget. E hónap során sok szó esik tehát a fogbetegségekről, a helyes táplálkozásról, fogápo- lásról; főként ifjúságunk körében és szervezetten. A nagyszabású, országos akció azonban ezúttal sem nélkülözi az előzményeket. Megyénk iskolafogászati szolgálatot is ellátó fogorvosai —- számszerint negyvenen — évente két alkalommal végeznek iskolájukban szűrővizsgálatokat és részesítik a szükséges fogászati kezelésben a 15 éven aluliakat .Tavaly például az iskolafogászat rendszerében 24 000 általános iskolás gyerek jutóit ellátáshoz, mintegy 10 000 tanulónál végeztek tömést az iskolafogászok, 300 gyereket pedig — rendellenes állású fogazatuk miatt — fogszabályozásra utaltak. Ez utóbbira, a fogszabályozásra a korábbi években csak Budapesten és Pécsett volt lehetőség. Az elmúlt évben Szekszárdon is elkezdte munkáját egy fog- szabályozó szakorvos. Tavaly a fogászati hónap megnyitója Tamásiban volt. Az idén Dombóvárott nyitotta meg a fogászati hónapot a megye főstomatológusa. dr. Oszetzky Tibor szájsebész főorvos. Az előadás az egészség- ügyi ellátás fejlődésén belül megyénk fogszakorvosi ellátásának alakulásáról szólt, igen szép számokkal dokumentálva a fogorvosi hálózatnak növekedését. A meggondolkodta- tásra alkalmas adatokat helyszűke miatt nem idézve, hadd adjuk itt közre a nyitóelőadás legmegkapóbb gondolatait. A beteg fogazat — mondotta az előadó — nemcsak legszebb ékszerétől fosztja meg az arcot, hanem kiinduló helye számos betegségnek is. A szív- betegségek, izületi bántalmak, gyomorpanaszok, bőr- és szem- betegségek jelentős százalékban e beteg fogaktól származnak. Szükségtelenül, mert hazánkban ingyenes a fogászati ellátás. Megyénkben ennek ellenére hetvenezer fogat kellett kihúzniok 1972-ben fogorvosainknak, csak 48 ezer fogat tudtak töméssel megmenteni és 11 ezer esetben kellett fogpótlást végezniük. 1945 előtt a megyében mindössze négy helyen veit Többen felvetették azt a problémát, hogy a munkásoknál a munkaközi szürfetet 4 forintos órabérrel számolják el, holott a jelenleg érvényben lévő rendelkezések értelmében a legalacsonyabb órabér 5 forint. A kérdést vizsgálva a következőket állapítottuk meg: A 15/1962. (XII. 23.) Mü. M. számú rendelet 3. §-a kimondja: „A munkás állományba tartozó dolgozók munkaközi szünet idejére járó díjazásának elszámolásának alapjául szolgáló bértételt a miríiszter a szakszervezettel egyetértésben határozza meg. Ez óránként három forintnál kevesebb, illetve a bányászat kivételével hat forintnál több nem lehet.” A régi Mt. V. 137. § (1) bekezdése szerint a munkaközi szünetre járó díjazást a túlórapótlék elszámolásának alapjául szolgáló munkabérre kellett elszámolni. A 113/1967. (15) Mü. M. számú rendelet az órabérek minimumát 4 forintban1 állapította meg. A 8/1970. (X. 6.) Mü. M. számú rendelet 8/A §-a pedig úgy rendelkezik, hogy a munkaközi szünetre járó díjazás mértékét a jogszabályok keretei között a kolGerencsér Miklós : 41 Aradi napló 41. Ezekben a percekben csak a hóhér nem törődött a lélekkel. Amíg tartott az imádkozás, gondosan megvizsgálta a bitókat. Mindegyiknél előkészítette a zsinegeit. Tüzetesen, mozgékonyán dolgozott, mint a hosszú gyakorlattal bíró főkellékes, aki gondoskodik a zárójelenethez szükséges eszközökről. Mintha nem is igazi, hanem csak színpadi halált ígért volna a szörnyű dráma főszereplőinek itt az újaradi réten. Szinte sugallta tárgyilagos mozdulataival, könnyed lépéseivel: semmi baj, játék az egész, a lehulló függöny mögött majd föleszmélünk a dráma lidérces rettenetéből. Schück százados, a hadbíró már úgy viselkedett, hogy igenis komoly a játék. Amikor előrelépett a négyszög közepére, háttal a kilenc bitó sorfalának. még a hóhér is feléje fordult. — Ahogy a törvény rendeli, végrehajtás előtt felolvasom az ítéleteket — mondta olyan fenyegető nyomatékkai, mintha nem bízott volna eléggé A családjogi törvény módosításakor — amint ez a jogszabályreform előzetes társadalmi vitájából kitűnik — a házasság intézményének védelméhez kapcsolódó téma, hogy a feleség névviselésére vonatkozó szabályokat gyökeresen módosítani kell, a nők egyenjogúságának e terén is következetes megvalósítása érdekében. Ezt az álláspontot képviseli az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő főosztálya, ahonnan az alábbi információt kapta az MTI tudósítója: — A ma használatos névviselési forniákat törvényben kell rögzíteni, ezáltal több változat lektív szerződésben kell meghatározni. Ezt mondja ki az Mt. 40. §-a is. A 10/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 5. §-a (1) bekezdése szerint azokon a területeken, ahol a munkaközi szünetre 1968. január 1. napja előtt díjazást adtak, azt csökkenteni, vagy annak fizetését megszüntetni nem szabad. Miután a jelenleg érvényes Munka Törvénykönyve hatályba lépésekor az órabérminimuma 4 forint volt, a kollektív szerződésekben általában a 4 forint alapján állapították meg a munkaközi szünetre járó díjazást. A 7/1971. (IV. 1.) Mü. M. számú r. az órabér alsó határát .5 forintra emelte fel. Az előbb idézett 8/1970. (X. 6.) Mü. M. számú rendelet 8/A §-a a jogszabály keretei között teszi lehetővé a kollektív szerződésekben meghatározott munkaközi szünetre járó díjazást, nincs akadálya annak, hogy a vállalatok a kollektív szerződésekben a munkaközi szünet díjazását legalább 5 forintos órabér alapján határozzák meg. KÖRÖSI ISTVÁN SZMT Közg. Biz. vezetője abban, hogy az ítéletek önmagukért beszélnek. Megjegyezte: — a négy, golyó általi kivégzést ma reggel hat óra és fél hét között végrehajtottuk. Ezután, elővette papírjait és olyképpen, ahogy a legzordo- nabb evangéliumi idézetek szoktak templomi szószékről elhangzani, felolvasta az ítéletek szövegét. Damjanich János változatlanul szivarozott. Mivel a rá vonatkozó verdikt került sorra utolsónak, a felolvasás befejeztével méltóságteljesen mordult a hadbíróra: — Kár volt annyit fáradnia. Nincs az a hosszú beszéd, ami elfedné gyalázatukat. A szigorú, katonás arcvonásait változatlan önérzettel őrző Aulich Lajos pedig így szólott: — Rajtunk bosszút állhatnak, az igazságon soha. Gyilkosok ítélkeztek felettünk. Tisztjeink úgy tettek, mintha nem hallottak volna semmit. A hadbíró intett a zászlóaljparancsnoknak, az pedig a főtörzsfoglárnak. Wochen gr • bér forma szerint kegyelmet kért az elítélteknek. Tichy őrközül való választást kell lehetővé tenni. Így például Kovács Imre és Tóth Erzsébet házasságkötése esetében a feleség neve lehet: Kovács Imréné, Kovácsné Tóth Erzsébet, Kovács Erzsébet, vagy Tóth Erzsébet. A nőnek mind a házasságkötés előtt, mind a házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása esetében szabad választási jogot kell adni. Nem függ tehát ezekben az esetekben a névviselés sem belügyminisztériumi engedélytől, sem bírósági határozattól. Ha azonban a nő az így választott névtől el kíván térni, ehhez már belügyminisztériumi engedély szükséges. Érdemtelenségre hivatkozással a nőt nem lehet eltiltani az általa választott név viselésétől (akár házasság megszűnésekor, akár utóbb). Ennek megfelelően sem a volt férj, sem esetleg annak rokonai nem léphetnek fel ilyen igénnyel, és a bíróság sem hozhat ilyen határozatot. A névviselés e tervezett új szabályai megfelelően tükröződnek a gyermek névviselésében is. (Például a közös gyermek, illetőleg az örökbe fogadott gyermek nevénél.) A házastársi vagyonközösséget — az egyenlő arányú közös vagyoni részesedést — továbbra is fenn kell tartani, sőt erősíteni kell. A házastársi vagyoni igények elbírálásakor (kiadások, beruházások, karbantartási és más költségek elszámolása során) meg kell szüntetni az esetleges méltánytalanságokat. Mindezek az elvek nem állnak ellentétben azzal az elgondolással, hogy a személyes használatra szolgáló (szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű), valamint a külön vagyon értékén szerzett vagyontárgyak továbbra is külön vagyonba tartoznak, hosszabb együttélés után a mindennapi közös életvitelt szolgáló különvagyoni tárgyak nagy be sem várta a mondat végét Szinte bosszúsan sietett a felelettel: — Istennél a kegyelem. * — Lovag Pöltenberg Ernő! — kiáltotta a hadbíró, csak úgy, mint a hadseregben oly gyakori névsorolvasásban. Az első szólított sorra megölelte az összeg tábornokot. A porkolábok máris karon ragadták és a szélső bitónál várakozó hóhérhoz vezették. Mögötte a fehér karinges minorita szerzetes. Nem követte a tekintetem a bitóig. A földet néztem. Miközben viaskodtam eszméletemért, felhangzott a józan kiáltás: — Török Ignác! A karcsú, izmos termetű tábornok ünnepélyesen, szótlanul fogott kezet társaival; Úgy indult a vesztőhelyre, ahogy mindig is járhatott. Még arra is ügyelt, hogy _ne hagyja esetlenül csüngeni megbilincselt kezét. Az ő vesztét sem volt erőm végignézni. — Lahner György! — ocsúdtam a harmadik névre. helyett vásárolt vagyontárgyaié pedig közös vagyonná válnak. A családjogi törvény módosításakor még szilárdabban kifejezésre kell juttatni, hogy nem cél a gyermeknek „mindenáron” apát biztosítani, hanem azt kell elérni, hogy a vér szerinti apa és a vér szerinti gyermek jusson egymással jogilag is szülő-gyermeki kapcsolatba. A leszármazásra vonatkozó nyilatkozatoknak kifejezetteknek és határozottaknak kell lenniük. Meg kell szüntetni, hogy a gyermek anyjával való házasságkötés már önmagában — a férj nyilatkozata nélkül is — a gyermek apaságának elismerését jelentse. Ennek érdekében kifejezett elismerő nyilatkozatot kell tenni. Az apaság vélelmét ma egy év alatt lehet megtámadni. Ha az a személy, akit apának kell tekinteni, ezt a határidőt elmulasztotta, nincs lehetősége arra, hogy az apaságot megtámadhassa. Lehetőséget kell nyújtani ezért arra, hogy ilyen esetben az ügyész támadja meg az apaságot akkor, ha ezáltal a vér szerinti szülő és a vér szerinti gyermek kerülhet egymással jogilag is kapcsolatba. Az örökbefogadás vonatkozásában további szabályokkal kell elősegíteni az örökbefogadott beilleszkedését új családjába. Elejét kell venni annak, hogy a vér szerinti rokonok helytelen ráhatással rossz irányba, örökbefogadói ellert hangolják a gyermeket.' Ugyanakkor biztosítani kell a vér szerinti szülő jogait ért sérelmek orvoslását. Az örök- befogadásra lehetőség nyílik olyan módon is, hogy a vér szerinti szülő önként lemond gyermekéről és arról, hogy az örökbefogadók nevét megtudja. Az örökbefogadást a gyámhatóság szükség esetén a gyermek intézeti elhelyezésének közbeiktatásával folytatja le. (MTI) Túl volt a búcsúzkodáson; mire szólították. Keserűen, konokul, egyenes tartással ment a bitó felé. így lépett ki a látószögemből. Arról, amerre távozott, titokzatos, halk neszek érkeztek hozzám, egészen tisztán, miközben belülről süketté tett az ólomnehéz kábulat; Összerezzentem a hadbíró parancsoló hangjától; — Knézich Károly! Ez a fekete szakállú. merész orrú, acél ‘homlokú férfi úgy viselkedett a tegnapi ítélethirdetésnél. mint akit semmilyen körülmények között sem képes megrendíteni a félelem. Most tűrte, hogy átfogja vállát a minorita pap. De most sem a félelem látszott rajta, hanem a szomorúság. Keserű arcáról felénk sugározta tragédiájának vádoló bánatát. Nem láttam utolsó pillanatait. Nagysándor Józsefre kellett figyelnem. Tudta, ő fog következni. Merészen, mereven, szűk szemréssel nézett a bitó felé. A dac energiái remegtették. Minden szó nélkül. a puszta lényével fejezte ki, hogy szerencsés ember: a sors megáldotta nemes érzelmekkel, amelyekből nem enged. Minél jobban meg akarják alázni, annál büszkébben vigyáz emberi előkelőségére. (Folytatjuk) — óa — Milyen órabérrel kell elszámolni a munkásoknál a munkaközi szünetet ? fogszakorvosi rendelés a biztosított betegek. számára. 1973-ra már 50 rendelőintézeti fogász állott szolgálatukban és több mint 200 000 ellátásra szoruló kereste föl fogászati szakrendelőinket. Szép, mert hatalmas fejlődésről tanúskodó számadatok ezek. Mindenképpen alkalmasak arra, hogy félretétessék velünk közönyünket, felelőtlenséggel határos nemtörődömségünket, még akkor is, ha a fogászati hónap eseményei elsősorban az ifjúságnak szólnak, fiataljaink magatartását, szokásrendjét kívánják alakítani! na —
