Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
Szendrey elvtárs udvariasan kinyitja előttünk az ajtót, teljesen fölöslegesen. Az ajtóból, ki tudja mikor, kitörték az üveget — valaki belelépett, mondja a rendész —, a brigádvezetők ajtónyitás nélkül lépnek az étkezdébe. Az asztalon hófehér abroszok. a szemközti falon a láng Brigád üdvözlő dekorációja, körben az U-alakú, rendezett asztaloknál brigádvezetők ülnek. Az elnökség helyet foglal a főasztalnál: KISZ-titkár, a pártszervezet termelési felelőse, a gyáregységvezető, az szb-titkár, a párttitkár és a munkaügyi osztályvezető. A _gyáregységvezető a névsort böngészi, még hiányzik: Haraszin, Hegedűs, Bíró és Székedy. Három perc múlva csendben ők is bevonulnak. Kezdődhet a brigádvezetők értekezlete. Túri Béla szb-titkár orrára ■ülteti a szemüvegét és bele- belepislantva jegyzetébe, lelkes kis rövid beszédben köszönti a „gyár javát, a szocialista és a sima brigádvezetőket”, abból az alkalomból, hogy három évvel ezelőtt avatták a Láng dombóvári gyárát és most a jövő évi munkáról ejtenek szót a brigádok vezetőivel. Születésnapi köszöntő illene ide, virágcsokrot is keEene tán adni az alapítóknak. de ilyen drága virág-világban Erzsébet- és Katalin-napok előtt, nem lehet nyolcvannégy szál szegfűt adni. Mert pontosan ennyi kellene, nyolcvan- négyen vannak még most is az üzemben, akik az avatás napján is itt dolgoztak. „őket köszöntőm elsősorban meleg barátsággal, őket, a törzsgárda jövendő tagjait.” Szendrey Lajos mondja ezeket a szavakat, és látom rajta, kicsit el is érzékenyül, mert ilyenkor egyébként is így szokás. és mert valóban munkahőstett már maga az a tény, hogy ezekre az emberekre az alapítás napjától, inkább a rosszból, mint a jóból jutott sokkal több, mint azt az induláskor remélték. „Most már kerékvágásban vagyunk, egyre jobban mennek a dolgok, felfigyeltek ránk, versenyképesek vagyunk, sok nehéz feladatot kapunk, s nekünk naponta kell bizonyítani. Arra kérem magukat, a jövőben is álljanak teljes súlyukkal, értelmükkel, tudásukkal gyáregységünk, a mi gyárunk mellett ” — ilyenformán fejezte be köszöntőjét a gyáregységvezető. Kár, hogy ezután kissé száraz, — a téma miatt is —. talán kicsit hosszúra is sikerült jelentés felolvasása következett a munkaversenyről, amelyet Stocker István készített. Ezután Tari Miklós, a párt- szervezet termelési felelőse mondotta el, egészítette ki az írásban előterjesztett 1974. évi terv egyes fontosabb, a munkaverseny szervezésekor feltétlenül figyelem.be veendő részeit. Ilyeneket mondott: „Minden munkának ismert a befejezési időpontja, ezt tartani csak úgy lehet, ha a munkaterületen az átlagosnál nagyobb gondot fordítunk erre— tudjuk milyen nehézségeink voltak a múltban, elkerülhetjük ezeket a jövőben... Meg kell szüntetni az anyaghiányt. .. a selejt minimálisra csökkentése, az anyagminőség fokozott ellenőrzése... még egyszer: a határidők rövidítése. ..” A jövő évi termelés értéke is meghaladja a százmillió forintot. Hogyan tud megbirkózni 360 ember ekkora feladattal? Elsősorban az egyéni versenyt, a brigádon belül szü't séges élénkíteni, a felelő--' fegyelem kérdést napirend-* Reklámot a burgonyának Azt hiszem, hogy ilyen gyárjubileum nem is lehet más, mint ez, ahol a brigádok vezetőivel a jövőről, a feladatokról tanácskoznak. Mit mondtak a brigád vezetők? Ők is a gondokról beszéltek, a munka nehezének könnyítési módiát keresték. „A pontozásos értékelés nem teljesen adja vissza a valós munka értékét. mert kevés volt a konkrét felajánlás. De a mostani irányelvek lók, erre lehet alapozni az 1974. évi szocialista brigádok és munksbrieádok versenyét.” — Király János. „A brigád értékelje salát munkáiét is. de a gazdasági egység vezetője is írja a napiéba a véleményét how az értékelést gyorsabban, mindenki előtt érthetően lehessen megfogalmazni— Gilice János. „Minden gyártmányunkat külső ember vesz át. velük jó kapcsolatunk vart. Segítjük azokat a brigádokat, amelvpk nagy figyelmet. felkészülést igénylő munkát kannak.” Gerdát Zoltán. „A dombóvári brigádok kénesek arra. hogy a pestieknél jobb eredményeket érjenek el, a gváreevsé"ek közötti versenyt éppen ezért meg lehet rtverni. csak szervezettebben kell dolgozni, a munka minőségére mindenki saiát területén egv kicsivel jobban figvelien." Száts Sándor. „Az adminisztráció támogatja a Tyereskova brigádot, de a műszakiak segítsék kidolgozni számukra a verseny feltéMoszkvában, ma nyíló kiállításán magyar elektroakusztikai és oktatási készülékeket mutat be az ELEKRO- IMPEX. A rangos kiállításon megyénket a budapesti Elektroakusztikai Gyárral kooperáló Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet képviseli MAGI típusú, feleletválasztós, teszt rendszerű feleltető gépével. A MAGI a MAGISTER típusú gép továbbfejlesztéseként született; az utóbbi helyhez kötött, az előbbi hordozható kivitelben készült. A magister latin szó, iskolamestert, tanárt jelent. — Mit tud MAGI tanár úr? — kérdeztük Fóth Károly technológust? — A „géptanár” az igazi tanárnak nyújt segítséget a diákok, az osztály tudásának felméréséhez. — hangzott a válasz. — Mondjuk így: az igazi tanár egy kérdés feltétele után öt válaszlehetőséget ismertet; ezek közül egy a helytálló. Egyszerre negyven diák vizsgázhat. Mindegyikük kezében ott a lengyel gyártmányú kapcsolókészülék, nyomógombjain a B, D. P. T és V betűvel. — Sajnos nem tudunk lengyelül; minek a rövidítései a betűk? — Semmié. Ezeket a betűket hangzásuk hasonlósága miatt nehéz eredményesen súgni. A gombnyomással történő válaszadás után a vep eérlőasztalon kigyullad a helyesen feledő diákok padjának száma; a készülék ugyanakkor mutatja az osztályátlagot — Milyen szintű oktatásnál előnyös a MAGI használata? — A tervezők elsősorban a középiskolai oktatás színvonalának emelésére szánták, !-> i-.’tn jó szolgálatot tehet — Tildául — a KRESZ-oktatásüúi is. Több más műhelyi brigádnak a vállalását lehet konkrétizálni, a rezsi-brigádét nehéz, holott ők is értékelhető vállalást akarnak tenni.” — Kertész Margit. „A verseny három negyedévének eredményeit itt kellett volna értékelni, elmondani, hogy mi a mozgalom hátráltatója, ha az eredményekről későn értesülünk, a lelkesedés, az érdeklődés mindjárt alábbhagy, ha azt tapasztalják a brigádban, hogy a versenyt értékelők lazítanak. A munkaügyi osztály a törzsgyárban nagyobb felelősségtudattal kép- viselie a dombóvári brigádokat.” Oszlánczi János. „A jövő évi eredményes munka megköveteli, hogy az anyagtakarékosság területén előbbre lépjünk. Szükség volna a brigádok vezetőit elvinni más gvárakba tapasztalatcserére.” Besze László. Ezen a brigádvezetői értekezleten nem döntöttek arról, hogy a jövő évi munkaversenyt egy-egy munkahelyen, brigádban miként szervezzék. Ez jó. A munkaverseny-fel- ajánlásokkal nem lehet köny- nyen dobálózni. A szocialista brigádoknál, és itt a Lánggyárban különösen az a szokás, hogy a vállalás a helyzethez igazodó, a gyár legfontosabb területén, az előrelépés akadályainak gyors megszüntetését célozza. Ezen a jubileumi és munkaversenyt indító értekezésen nagy felelősséggel erről tanácskoztak a gyár étkezdéjében. — Pj — 1 Hídvégi Lászlóné, a tolnai vezérlőasz tálánál, deklődik máris a MAGI iránt; Csehszlovákia eddig harmincat vásárolt, jövőre további 530-at rendelt meg belőle. A GÉM évente ezer MAGI-t képes előállítani« — Melyek a MAGI előnyei # MAQISXBB ííiöttjl A burgonyával sok gondunk, bajunk van az utóbbi években. Már annyi sem terem, amennyi az ország élelmiszer-ellátásához kellene. Az idén is 7000 vagon importburgonya pótolja a hiányt. Az ok közismert: az eddigi, hagyományos fajták ingadozó átlagtermése miatt nem fér be ez a növény a mezőgazdasági üzemek termelésszerkezetébe. A Gül- baba, a Kisvárdai rózsa termésátlaga 40—180 mázsa között ingadozik — ezért keresik sokszor hiába a háziasszonyok a piacokon, az üzletekben. Ráadásul ezek a fajták gyorsan — háromnégy év alatt leromlanak. A fajtaváltás már megindult, bőtermő, külföldi fajták vetőgumó-importjával, de alakulóban vannak bővebben termő, betegségeknek jobban ellenálló, nagyüzemekben is biztosan termeszthető új, hazai nemesítésű fajták is. Csakhogy ezek a fajták a fogyasztók körében ismeretlenek még, a megszokottak mellett nehezen kapnak „polgárjogot” a konyhákban. A kialakult ellátási és forgalmazási körülmények miatt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke maximálta az 1973. évi termésből forgalomba kerülő őszi érésű burgonya fogyasztói árát. A rendelkezés szerint maximált fogyasztói áron kötelesek értékesíteni a burgonyát az állami és szövetkezeti kereskedelmi vállalatokon kívül az állami gazdaságok, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, valamint ezek társulásai, és a magánkereskedők is. (Foto: GottvaM Károly) — A MAGI. mint említettem: hordozható; a MAGIS- TER-t fel kell szerelni. A MAGI használatát nem terheli felszerelési költség, ára Pedig éppen fele a MAGISTER- ének: 30 000 forint. Az eladáskor kimért étkezés} burgonya fogyasztói ára: az L, fajtacsoportban szeptember 1—» december 31 között 3,50, január 1—június 30 között 3,70. A II. fajtacsoportnál 3,20, illetve 3,50, a III. fajtacsoportnál 2,70, illetve 2,90 a maximált ár. Az előre csomagolt őszi érésű burgonya kilónkénti fogyasztói ára legfeljebb 60 fillérrel lehet magasabb a kimért áruénál. Az I. fajtacsoportba tartozik a Gülbaba, a Somogyi sárga kifli, a Nyírségi korai, Axilia, Astilla, Jaerla, Ostora, a ll-ba a Kisvárdai rózsa, Nyírségi rózsa, So- mogy gyöngye, Desirée, Marijke, Resy, Bintje; a lll-ba a Somogyi korai. Somogyi sárga, Keszthelyi sárga, Amsel, Pierwiosnek« Aranyalma, Radosa. A felsorolásból tehát kitűnik,' nemcsak a Gülbaba és a rózsa „a krumpli” — ezeket elsősorban azért favorizálják a háziasszonyok, mert nem ismerik az ugyanolyan jó hazai és külföldi faj-; tákat. Ezért kockáztatjuk meg ismételten a kijelentést, hogy a krumplinak is kell újabban a propaganda. (Jenvai Tivadarnak, a katalinpusztai fajtakísérleti állomás vezetőjének véleményét adtuk közre augusztus elején. Katalinpusztán az idén 57 hazai és külföldi fajtával végeztek ösz- szehasonlító kísérleteket.) Ahhoz, hogyha háziasszonyok megismerjék oz új burgonyafajtákat, legalább annyi ismertetőt kell, hogy kapjanak róluk, mint mondjuk, a Pufi fánkporról. A rádióból időről időre elhangzó főzési tanácsadókban arról is kellene szólni; milyen étel elkészítésére alkalmas a Somogyi sárga kifli, az Astilla, a Nyírségi rózsa, a Somogy gyöngye, a Desirée, a Keszthelyi sárga, a Radosa, illetve, hogy melyik fajta alkalmas sült húsok mellé hasábburgonyának, melyik főze-. léknek, pürének. A kereskedelem különösen sokat tehetne az új fajták népszerűsítése, elterjesztése érdekében. Egyre inkább, jobban terjed az egy-, két-, több kilós elöre- csomagolás. Miután a rendelkezés szerint legfeljebb 60 fillérrel lehet magasabb az előrecsomagolt burgonya fogyasztói ára, mint a kimérté, a csomagba célszerűen beleférne egy kis cetli, amely közölné a fajtanevet, és azt, hogy milyen felhasználásra a legalkalmasabb. A háziasszonyok így nem bosszankodnának, hogy a krumpli szétesett, mire megsült volna, vagy, hogy a főzeléknek, pürének valót mozsárban kellett porrá törni. Nem elég csupán azt bizonygatni, hogy a külföldi fajta is van olyan jó ízű, mint a hazai — ezzel a bizonygatással majdhogynem a külföldi és a hazai nemesítő munka érdemeit, eredményeit kisebbítjük — hanem a háziasszonyokat meg kell tanítani az új fajták használatára, ugyanúgy, mint az automata mosógép használatára, vagy, mint az alufóliás ételek elkészítésének fogásaira. Más kérdés, hogy a mezőgez- dasági üzemeket megfelelően ösztönözni kell arra; rehabilitá1- ják a burgonyát, annyira, hogy az ellátást hazai termésből is fedezhessük. 1973. november Alfeleit, mert egy lakatos-, vagy MAGI tanár úr kérem... Magyar gép szovjet kiállításon GÉM műszerésze a MAGI B, Z, Jubiláló és új feladat előtt álló brigádvezetők
