Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

Hirtelen fngy Hellassban Görögországban meglehetősen hamar veszélyeztetik fa- gyok annak a viszonylagos liberalizálási folyamatnak a jövő. jét, amelyről Athénben is, külföldön is. annyi szó esett. Az országban visszaállították a nem is olyan régen megszüntetett rendkívüli állapotot, ezúttal azonban már kijárási tilalom­mal, letartóztatásokkal, sőt a legutóbbi adatok szerint kilenc halálos áldozattal súlyosbítva. A történtek közvetlen előzménye az volt, hogy a főváros műegyetemének diákjai bevették magukat az egyetem épüle­tébe, elbarikádozták magukat és tüntettek Papadopulosz államfő ellen. A rohamrendőrség a hadsereg páncélosaival betörte a kapukat, és véres összecsapások során távolította el az épületből a diákokat. A drámai események megértéséhez azonban nem elég a közvetlen előzmények ismerete. A- hosszabb távú előzmé­nyek krónikája dióhéjban a következő: 1967 tavaszán már biztosnak látszott, hogy a Papandreu által vezetett polgári centrum és a baloldal blokkja el­söprő választási győzelmet arat. Ezt a hadsereg úgy előzte meg, hogy puccsal a kezébe vette a hatalmat. A junta azon­ban növekvő bel. és külpolitikai feszültségek hatására 1973 nyarán kénytelen volt változtatni eddigi rezzenetlen elnyomó politikáján. Papadopulosz megfosztotta trónjától a már korábban száműzetésbe vonult királyt és maga lett az így született köztársaság elnöke. Amnesztiát, hirdetett, új alkotmányter­vezetet bocsátott ki, és hét év óta először nevezett ki polgári miniszterelnököt, Szpirosz Markezinisz, a Haladó Párt veze­tője személyében. Ez a jobboldali, de a realitások iránt két­ségtelen érzékkel bíró politikus azt ígérte, hogy igyekszik mi­előbb megszervezni a választásokat. Eleinte óvatos derűlátással fogadta ezt a kísérletet a junta ellenzéke is. Amikor azonban két héttel ezelőtt a Papandreu halálának ötödik évfordulóján rendezett gyász­szertartás tüntetéssé változott, amelyet a rendőrség brutálisan szétvert, a helyzet megváltozott. Növekedett a belső feszült­ség, amelynek középpontja — nem először — ismét az athé­ni műegyetem lett. A véres incidens kényes időpontban következett be. Még nem lehet tudni, milyen előjellel, de az már biztosnak lát­szik. hogy a Markezinisz-kísérlet komoly veszélybe került. fc». Páncélosok őrzik a görög parlament épületét Athén bel­városában. £, Aláírták a magyar—osztrák cJj vegyes bizottság jegyzőkönyvét Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter és dr. Jo­sef Staribacher osztrák keres­kedelem- és iparügyi miniszter hétfő délelőtt a Külkereske­delmi Minisztériumban aláír­ta a magyar—osztrák gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működési vegyes bizottság má_ sodik ülésének jegyzőkönyvét. Ebben megállapították, hogy az első ülésen elfogadott aján­lások végrehajtása kedvezően halad. A vegyes bizottság első ülése óta a magyar és osztrák vállalatok közötti kooperációs szerződések száma megkétsze­reződött és eléri az ötvenet. Az aláírásnál jelen volt Friedrich Fröhlichsthal, Auszt­ria budapesti nagykövete is. Közös nyilatkozat (Folytatás az 1-es oldalról) Nemzetközi kérdésekről szólva a két államfő hangsú­lyozta, hogy a jelenlegi világ­helyzetben a tartós béke és biztonság feltételeinek kiala­kítása és megszilárdítása a legfontosabb feladat. Üdvözöl­ték az államok közti békés egymás mellett élés és együtt­működés biztgjó jeleit és re­ményüket fejezték ki, hogy a fegyverkezés korlátozásával lehetővé válik a felszabaduló erőforrások konstruktív cé­lokra való felhasználása, így a fejlődő országok számára szükséges segítség fokozása is. Kifejezték azon meggyőző­désüket, hogy a felszabadító mozgalom erősítésével, a gyarmatosítók és a fajüldözők bojkottálásával a még gyar­mati elnyomás alatt lévő terü­letek js rövidesen felszaba­dulnak. f*. A két elnök megelégedéssel nyilatkozott az el nem kötele­zett országok algíri értekezle­téről, megelégedését fejezte ki, hogy a vietnami háború befe­jeződött. A közel-keleti helyzetről szólva elítélték az erőszakos területrablásokat és hangsú­lyozták, hogy az igazságos és tartós békét a térségben az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1967. novemberi 242. számú határo­zata alapján kell biztosítani. Losonczi Pál meghívta Ig­natius Kutu Acheampong ez­redest, a Magyar Népköztár­saságba. A ghanai államfő a meghívást örömmel elfogadta. Űjabb találkozó a 101-es kilométerkőnél (Folytatás az í. oldalról) patoknak a tűzszünet elrende­lésekor tartott állásokra való visszavonását — alkotja a konfliktus politikai rendezésé, nek minimális előfeltételét —1 állapítja meg a kairói lap. Az ENSZ-szóvivő sajtóérte­kezleten közölte, hogy Szuez városába 34 teherautó érkezett meg élelmiszerrel és gyógy­szerrel, ugyanakkor viszont a Szuezi-csatoma keleti partján tartózkodó harmadik egyipto­mi hadseregnek szánt, 21 te­herautóra felrakodott szállít­mányt a csatorna jobb part­ján az izraeliek feltartóztat­ták. sőt a teherautókat kira­kod tatták. Mint a szóvivő kö­zölte, folytatódott a sebesültek elszállítása Szuez városából. „Kőolaj-politika” Az egyre növekvő üzem­anyag-ellátási nehézségek miatt Belgiumban is életbe léptették az „autó nélküli va­sárnapot”. Hajnali három órá­tól tilos volt a gépjárművek közlekedése, kivéve a mentők, a tűzoltók, a javítószolgálatok kocsijait, a diplomáciai testü­letek autóot és néhány ezer letek autóit és néhány ezer akik közérdekből kaptak men„ tesítést a tilalom alóU Japánt egymás után két „olajsokk” érte a múlt hét végén. Az egyiket Kissinger amerikai külügyminiszter okozta, amikor világosan tud- tul adta, hogy az Egyesült Államoknak nincs módjában támogatást nyújtani Japán szá­mára a gazdasági összeomlás­sal fenyegető olajválság meg­oldásában. A másik megráz­kódtatás az arab országok ama döntéséből fakadt, hogy ellen­tétben a nyugat-európai Közös Piac országaival. Japánt nem mentesítették az olajkorlátozó intézkedések további hatása alóL A Közös Piac tagországai között komoly nézeteltéréseket okoz a tüzelőanyag-hiány. Hol­landia, amelyet izraelbarát politikája miatt sújt az arab országok olajszállítási embar­gója, makacsul követeli közös­piaci partnereitől, hogy, oafe előbb dolgozzanak ki közös energetikai politikát. Tíz kőolajtermelő arab ál­lam vasárnap úgy döntött, hogy decemberben nem alkal­mazza a Közös Piac tagálla­maival szemben a kőolaj­kivitel e hónapra esedékes újabb 5 százalékos csökken­tését. Hétfőn délelőtt Bécsben zárt ajtók mögött megkezdődött a kőolajexportáló országok nem­zetközi szervezetének (OPEC) 36. miniszteri tanácskozása. A 11 tagállamon kívül öttagú megfigyelői delegációval részt vesz a munkaülésen Ecuador is, amely nem teljes jogú tagja a szervezetnek. A miniszteri tanácskozás napirendjét nem ismertették, csak annyi vált köztudottá, hogy termelési és árkérdések­ről tárgyalnak. Megfigyelők szerint elsősorban atX kíván, ják értékelni a tagállamok, hogy a bevezetett intézkedések következtében milyen pozíció­ban vannak most az olaj­termelő országok. Arról is ta­nácskoznak, milyen újabb ha­tározatokra van még szükség az „arab ügy" érdekében, Egy ii ti m íi k « d es a szociális körülmények j a vitásáért A SZOT és a Hazafias Népfront elnökségének értekezlete A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége hétfőn együttes ér­tekezletet tartott, amelyen a szakszervezetek központi ve­zetőségeinek titkárai, a szak- szervezetek megyei vezető tit­kárai, valamint a Hazafias Népfront megyei titkárai is részt vettek. A tanácskozáson Szentistványi Gyuláné, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára és Gál Lász­ló, a SZOT titkára á szakszer­vezeti és népfrontszervek együttműködésének továbbfej­lesztéséről tartott beszámolót. A közelmúltban mindkét el­nökség irányelveket dolgozott ki az együttműködés fejleszté­sére; a mostani tanácskozáson a kapcsolatok elmélyítésének módszereivel, a közös progra­mokkal foglalkoztak. Mindkét fél helyesnek tartja, hogy az országos elnökséghez hasonló­an a budapesti, illetve megyei népfrontbizottságok és szak- szervezeti tanácsok is szoros kapcsolatokat építsenek ki, s működjenek együtt a lakos­ság szociális körülményeit, művelődését érintő kérdések­ben. A két mozgalom a jövőben közös program alapján szor­galmazza, hogy minél több. a nyolcadik általánost még el nem végzett dolgozó befejezze tanulmányait, s ehhez támo­gatást is nyújtanak. Közösen folytatják, s még hatékonyab­bá akarják tenni az olvasó népért mozgalmat, amelyhez az üzemi könyvtárakban is még jobb feltételeket kívánnak teremteni. A szakszervezetek és a nép­front együttesen lépnek majd fel a gyermekes családok na­gyobb megbecsüléséért, ösztön­zik például, hogy a tanácsok és az üzemek minél több böl­csődét. óvodát építsenek kö­zösen. Továbbfejlesztik az is­kolák üzemi támogatásának mozgalmát, s együttesen lép­nek fel, ha a lakóterületeken üzemi zaj, vagy szennyeződés zavarja a lakók nyugalmát. A részletes programot a SZOT és a népfront szervei rövidesen kidolgozzák. A román államtanács törvényerejű rendelete az üzemanyag-fogyasztás korlátozásáról Romániában nyilvánosságra hozták az államtanács tör­vényerejű rendeletét az üzem­anyag-fogyasztás korlátozásáról és adagolásáról, valamint a fűtés és a világítás szabályo­zásáról és korlátozásáról. A törvényerejű rendelet ér­telmében a központi állami, megyei tanácsi szervek, válla­latok, társadalmi szervezetek és közérdekű szervek tulajdo­nában lévő személygépkocsik havi maximális benzinfogyasz­tását a gépkocsi rendeltetésé- sétől függően 180, 320, 400 li­terben állapítják meg. A ma­gángépkocsik havi üzemanyag­fogyasztása november 1. és március 31. között nem ha­ladhatja meg a 40 litert, áp­rilis 1. és október 31. között pedig a 60 litert. Az üzemanyag-takarékosko­dás érdekében korlátozzák a személygépkocsik sebességét a köbcentiméter-nagyságtól füg­gően. Az autóbuszok és teher­autók maximális gyorsasága 50 és 60 km. A külföldi turisták szaba­don beszerezhetik a tartózko­dásuk idejére szükséges üzem­anyag-mennyiséget. Ami a fűtés és világítás sza­bályozását és korlátozását ille­ti, a rendelet előírja, hogy az ipari csarnokok és más fedett termelési térségek fűtési hő­mérsékletét 16—18 fokban rög­zítsék. A lakószobák és más helyiségek fűtési hőmérséklete nem haladhatja meg a 20 fo­kot. A házak vízszolgáltatását naponta egy órán át szünetel­tetik. A rendelet értelmében 50 százalékkal csökkentik a ki­rakatok megvilágítását, az áruházak és más kereskedelmi egységek nyitva tartási ideje alatt. A nyitva tartási időn túl tilos a kirakatok megvilágítá­sa. Az irodákban 30—40 szá­zalékkal, a folyosókon pedig legalább 60 százalékkal csök­ken a világítás. A helyiségek, utcák és más közterületek meg­világítását 50—60 százalékkal csökkentik. A különböző gaz­dasági létesítmények külső és belső megvilágítását a szigo­rúan szükségesre korlátozzák. Ezenkívül Romániában azon­nali intézkedéseket hoznak, hogy a lakosság 30 százalékkal csökkentse az elektromos ener­gia fogyasztását. Szovjet—amerikai űrhajós-találkozóra került sor Csillagváros­ban. Képünkön: Thomas Stafford (jobboldalt) amerikai űrhajós Satalowal és Beregovojjal beszélget az 1975-ös közös szovjet- amerikai űrkiíérletröl.

Next

/
Thumbnails
Contents