Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

Alkotás közben Oroszul tanul a világ Dombóvárott élete egyik legszebb és eddigi legnagyobb alkotásába kezdett Szekeres István, a pásztorból lett népi iparművész. A 63 éves nép­művész fába és szaruba farag­ja Tolna megyei szülő­földjének virágait, növényeit, állatait, a pásztor- és betyár­históriák alakjait Mindezeket megjeleníti diófából készülő új munkáján: a tulipánfigurás támlájú két székből, egy sarok- padból és dohányzóasztalból álló bútorgamitúrán, amelyet saját otthona díszének szán. A diófaasztal lapját virágos futószél díszíti, s mind a négy sarkába más-más, régi csárda­jelenetet faragott a mulató szegénylegényekről. Ezzel a művével szülőfaluja, Szakcs környékén az öregek által még ma is emlegetett Sobri Jóskának, a legendás betyár­vezérnek: az emlékét is fel­idézi. (Sobri Jóska 1837. febru­ár 16-án halt meg önkezétől a Szakccsal szomszédos lápaföi erdőben vívott közelharcban. A néphagyomány szerint több­ször megjelent a környékbeli csárdákban, ünnepeken.) Szekeres István feleségével együtt régi pásztordinasztia utódja. Otthonuk valóságos faragó népművészeti házimú­zeum. nagyon szép használati és dísztárgyak gyűjteménye. Valamennyi az idős mester remekbe faragott munkája. Leg­többjét, mint például két ka­rikás ostort, a szilajökör szarvá­legiobb hím a rajzos lirlttis hói faragott kürtöt, s a gala­gonyafából készített díszmozsa­rat semmi pénzért sem adnák el. Képünk új alkotása köz­ben örökítette meg Szekeres Istvánt Ballabás László Gottvald Károly felvétele Az utolsó jogi formaság után következtek a porkoláb pribé­kek. Wochengruber velük együtt buzgólkodott. Leszed­ték a tábornokokról a nehéz vasakat, majd a kabátjukat, s kezüket nyomban szorosan hátrakötötték. Eközben olyan csend volt, hogy a műveletek­kel járó legapróbb neszt, a leghalkabb szavakat is ponto­san hallottam. Virított a négy elítélt fehér inge a katonaszínek tarkasá­gában és a kopár környezet őszi fakóságában. Azért kel­lett ingre vetkőzniük, hogy még a kabát szövete se gyen­gítse a golyók halálos hatását. Mind a négyen kérték, ne kössék be a szemüket. Tichy őrnagy csak Kiss Ernőnek en­gedte meg, hogy szembe néz­hessen a puskacsövekkel. Schweidel József megmutat­ta a melléje rendelt papnak a kis ezüst feszületet, ame­lyet a markába zárt. mielőtt hátrakötözték kezét. A vele bajlódó pribékekre nem ifi figyelt. Azt mondta, a kis fe­születet édesanyjától örökölte és szeretné, ha a pap ki­szedné a kezéből agyonlöve- tése után, hogy eljuttassa a várban raboskodó fiához a családi ereklyét; Dessewffy Arlsztidesznek mintha terhére lettek volna az utolsó percek. Mintha ter­hére lettünk volna mi, oszt­rákok ezzel az egész borzal­mas cirkusszal. Szűkszavúan elköszönt papjától, rábízta fe­leségének szóló végső üdvözle­tét és többé nem törődött sen­kivel. semmivel. Lélekben halott volt már Lázár Vilmos is. A megmara­Az orosz nyelv, mint a nem­zetközi közlés eszköze, hódit minden földrészen. Tanulása a világ minden országában az is­kolai és egyetemi képzés szük­séges eleme lesz. Az 1972/73-cs tanévben oz orosz nyelvet 3ő ország iskolái­ban és 62 ország felsőoktatási intézményeiben tanították, a tan­folyamokon pedig, beleértve a rádiót és a televíziót is, 87 or­szágban, A tanulók száma a Szovjetunió határain túl eléri a Iá,5 milliót. A nyelvet tanulók száménak hirtelen növekedése a szovjet nép által megnyitott „kozmikus korszak" utáni évekkel esik egy­be. A világ különböző országai­nak az orosz nyelv iránti érdek­lődése növekedését a következő példák is illusztrálják: Angliában 1957-ben az orosz nyelvet 40 tanintézetben, 1972-ben pedig 40 főiskolán és 802 iskolában taní­tották; az USA-ban 1957-ben csupán 10 középiskolában, jelen­leg pedig több mint 600 isko­lában; Franciaországban az utóbbi tíz év alatt az oroszt ta­nulók száma megkétszereződött. Orosz nyelvet Franciaországban 400 líceumban, Svédországban 130 gimnáziumban, Finnország­ban 109 iskolában tanítanak; Ausztria, Dánia, Norvégia, Fran­ciaország és más országok min­den egyetemének tantervi anya­ga. Az orosz nyelv a szocialista országok számára a műszaki, a gazdasági és a kulturális kap­csolatok mind szélesedő terüle­tein a kommunikáció általános eszköze. Ezekben az országok­ban szervesen beépült az általá­nos és felsőfokú képzés rend­szerébe, s egyike az általános műveltséget nyújtó tantárgyak­nak. dós leheletnyi esélyében az utolsó pillanatig lehet remény­kedni. Ha nem halálos a ta­lálat, életben kell hagyni az elítéltet. Lázár Vilmos azt kívánta, ismét tüzeljenek rá, ha elsőre elvétenék a lövése­ket. Tichy őrnagy lova hátáról, fejével intett a négy papnak, hogy lépjenek már hátra a katonák sorfala mögé. Kiss Ernő kezet fogott lelkészével, mert az ő csuklóit csak most akarták hátrakötözni. Amint kézfogással búcsúzott, ezt mondta a papnak; — Köszönöm önnek a vi­gasztalást. Szegény hazám ... Verje meg az isten a hóhé­rait. A papok hátramentek, a föld felé fordított arccal. Mi­helyt eltűntek a katonák mö­gött, Tichy őrnagy intésére Wachengruber főporkoláb és emberei a várfal tövéhez hát­ráltatták a négy tábornokot. Szóltak nekik, hogy térdelje­nek le. Miután ez is megtör­tént, bekötötték szemüket fe­kete kendővel. Csak Kiss Ernő arca maradt szabadon. Rajláncban sorakozott elé­jük a tizenhat lövész. Négy­négy célzott egy-egy térdelő- re. alig puskahossznyi közel­ről, A lóháton ülő őrnagy megsuhintotta kardját és rö­vid, szakadozott ropogással el­dördült a tizenhat lövés. Des- seWffy Arisztidesz, Lázár Vil­mos, Schweidel József azon­nal meghalt. Tetemük előre­bukott. De a Kiss Ernőre Célzó lövészek megrettentek az el­ítélt rójuk szegeződő tekinte­tétől. A lőporfüst eloszlásakor láttuk, hogy a szerencsétlen tábornak hevesen vergődik mozdulatlan társai mellett. Széles területen terjed az orosz nyelv Ázsia, Afrika és Latin- Amerikd országaiban is. Japán 70 egyetemén és intézményében, In­dia 40 felsőfokú tanintézetében, az afrikai kontinens országainak több mint 20 főiskoláján tanul­ják. Tanítása olyan országokban is megkezdődött, ahol azelőtt egyáltalán nem volt, például Bangla Desben, Burmában, La- oszban. Kongóban. Korunkban felmerült annak az igénye is, hogy a különböző or­szágok russzistái összehangolják tevékenységüket a tudományos November 10-én mutatta be a Nemzeti Színház társulata Kende Sándor pécsi író „Sze- relmetes barátaim” című drá­máját a Katona József Szín­házban. A mű disezidens magyarok között, Rómában játszódik, Mács Ernő, a Kossuth-díjas magyar mérnök, a háború utá­ni első ideiglenes dunai híd építője elhagyta hazáját Olasz, országban már nem mérnök­ként. hanem szövetügynökként vívta ki magának a nagy- polgárság közé való tartozást, így ambícióit fia karrierjének szervezésére fordítja, melyben nem ismer emberséget, hatá­rokat. Fia, Mács Gábor köz­ben nemzetközi hírű építész lett azonban nem tud, és nem ifi akar szülei zsarnokságától elszakadni, önálló életet élni. Apja és anyja egyre jobban hajszolja az újabb és újabb Josef Tichy ráparancsolt a sor szélén álló lövészre; — Végezzen vele! A lövész kivált százada arc- vonalából, futólépésben sie­tett a vergődőhöz. A halánté­kára tette a puskacsövet, úgy sütötte el fegyverét. Kiss Ernő feje 6zétroncsolódott. Ezután következtem én, az orvos. Előírás szerint megál­lapítottam, hogy a halál vala­mennyi elítéltnél beállt. Any- nyi volt ez, mintha ezt mond­tam volna ünnepélyes ciniz­mussal: „istennél a kegye­lem”. Az egyik porkoláb össze­szedte és a hóna alá gyűrte a kivégzettek kabátjait. Hi­szen a hadbíróság ítélete sze­rint az elítéltek minden elő­található és elő nem található ingó vagyona lefoglalható a kincstár javára. Államunk te­hát gazdagabb lett négy ma­gyar férfi kabátjával. Krisz­tus köntösén is katonák osz­toztak. És ezt minden húsvét- kor elmondjuk templomaink­ban. ^ Érzem, magam is hasonlí­tok a szörnyetegekre, hogy úgy írtam le a négy tábornok agyonlövetését, mint egy or­vosi látleletet Hasonlítok eb­ben a gyilkosok hidegvérűsé- géhez. De érzem, hírt kell adnom az elhatározott, szak­szerűen véghezvitt borzalom­ról. S a látottakról nem írha­tok mást, csak látleletet. A bosszúállókhoz képest mind­össze annyit tehetek, hógy ne­vén nevelem a bűnt. Egyedül’ mentségem a kárhozatos szé­gyenben : nem tartozom a gvilkosok közé, (Folytatjuk) és szakmai kapcsolatok létre­hozására az oktatás modern módszereinek elterjesztésében, ki­cseréljék tapasztalataikat a tan­könyvírásban és a taneszköz­készítésben. Ezért alapították 1967-ben az orosz nyelv és iro­dalom tanárainak párizsi nem­zetközi egyesületét. Az egyesület, a megalakulása utáni hat év alatt 28 nemzetközi és területi találkozót, valamint szimpóziu­mot tartott. Jelenleg az egyesü­lés a világ 34 országának 91 kollektíváját fogja össze. (APN—KS) munkákba és vállalkozásokba, hogy mind jobban magukhoz láncolják fiúkat. Még „áldo­zatokra” is képesek, kivitetik Rómába Gábor szerelmét, Ani­kót. hogy fiúk számára ne le­gyen semmi visszahúzó erő Magyarországra. Anikó felesége lesz Gábor­nak, mert azt hiszi, hogy kö­zös életprogramjuk, fiatalkori céljaik megvalósításához a fér­finak szüksége van rá. Azon­ban, ha két ember társulásá­nak az alapja az egyik ember mérhetetlen önzése, akkor ea a kapcsolat már eleve tragé­diához vezet Hamarosan fér- je és annak szülei még az élet­teret is megvonják tőle. Van hivatása: gyermekorvos, de nem praktizálhat, mert az ő társadalmi helyzetükben ez nem lehetséges, az íratlan sza­bály szerint ugyanis a férjj tartja el feleségét Nem avat­kozhat a háztartásba, gyerme­keit nem nevelheti, mert ez a személyzet dolga. Anikó a luxuskörnyezetben, a számára megnyomorító jólétben a nagy célok megvalósítása helyett fuldoklik a feleslegesség érze­tétől és a magánytól. Hiába küzd a férjéért, már eleve vesztes, mivel föladta egyéni­ségét, tehetségét, szabadságát Egy utolsó kísérletet tesz, hogy megmentse magukat az idegen életforma nyomasztó bűvköréből. Másképp akar él­ni, távol a szülőktől, úgy, hogy ő is segítsen azoknak, akik tőle várják a segítséget. Gá­bor beleegyezik az elköltözés­be. de Anikó nem tudja, ez a régi barát, Méliusz István be- toppanása miatt van. István Anikóért jött Magyarországról, hogy az idegen világból meg­próbálja kiragadni. Anikónak azonban már nincs ereje és bátorsága megfogni a kinyúj­tott kezet. Gábor ismét a szü­lei döntését és az újabb kar­rier lehetőségét fogadja eL Anikó rádöbben, hogy ő csak férje önzését szolgálta, nem a nagy célok közös megvalósí­tását. Nem társ, hanem ár­nyék volt. Már csak egy lehető­séghez van ereje és bátorsága: távol hazájától öngyilkos lesz. Kende Sándornak, aki la­punkban is többször szerepelt, ez az első színpadi munkája. A mű regényalakban 1970-ben jelent meg, hasonló címmel. A regényben Anikó mondja el húsz év történetét időrendi sorrendben. A színpadi műben a tragédia előtti utolsó pár napban sűrűsödik össze min­den. A szenvedélyek és indu­latok végső összecsapása ez. A drámában jó hangsúlyt kap, hogy az az ember, aki feladja önmagát, hivatását, tehetségét, bármennyire is szimpatikus egyéniség, pusztulásra van ítélve. A jó ritmusú előadás ren­dezője Félix László volt. Ani­kót Kohut Magda hívta élet­re. Mács Ernőt Velenczey Ist­ván, feleségét. Lukács Margit,- Gábort őze Lajos, Mélius Ist­vánt pedig Sinkó László ala­kította. KiS8§S!50«cly Éva Gerencsér Miklós s Aradi napló 39. Pécsi szerző műre A budapesti Katona József Színházban

Next

/
Thumbnails
Contents