Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
Alkotás közben Oroszul tanul a világ Dombóvárott élete egyik legszebb és eddigi legnagyobb alkotásába kezdett Szekeres István, a pásztorból lett népi iparművész. A 63 éves népművész fába és szaruba faragja Tolna megyei szülőföldjének virágait, növényeit, állatait, a pásztor- és betyárhistóriák alakjait Mindezeket megjeleníti diófából készülő új munkáján: a tulipánfigurás támlájú két székből, egy sarok- padból és dohányzóasztalból álló bútorgamitúrán, amelyet saját otthona díszének szán. A diófaasztal lapját virágos futószél díszíti, s mind a négy sarkába más-más, régi csárdajelenetet faragott a mulató szegénylegényekről. Ezzel a művével szülőfaluja, Szakcs környékén az öregek által még ma is emlegetett Sobri Jóskának, a legendás betyárvezérnek: az emlékét is felidézi. (Sobri Jóska 1837. február 16-án halt meg önkezétől a Szakccsal szomszédos lápaföi erdőben vívott közelharcban. A néphagyomány szerint többször megjelent a környékbeli csárdákban, ünnepeken.) Szekeres István feleségével együtt régi pásztordinasztia utódja. Otthonuk valóságos faragó népművészeti házimúzeum. nagyon szép használati és dísztárgyak gyűjteménye. Valamennyi az idős mester remekbe faragott munkája. Legtöbbjét, mint például két karikás ostort, a szilajökör szarválegiobb hím a rajzos lirlttis hói faragott kürtöt, s a galagonyafából készített díszmozsarat semmi pénzért sem adnák el. Képünk új alkotása közben örökítette meg Szekeres Istvánt Ballabás László Gottvald Károly felvétele Az utolsó jogi formaság után következtek a porkoláb pribékek. Wochengruber velük együtt buzgólkodott. Leszedték a tábornokokról a nehéz vasakat, majd a kabátjukat, s kezüket nyomban szorosan hátrakötötték. Eközben olyan csend volt, hogy a műveletekkel járó legapróbb neszt, a leghalkabb szavakat is pontosan hallottam. Virított a négy elítélt fehér inge a katonaszínek tarkaságában és a kopár környezet őszi fakóságában. Azért kellett ingre vetkőzniük, hogy még a kabát szövete se gyengítse a golyók halálos hatását. Mind a négyen kérték, ne kössék be a szemüket. Tichy őrnagy csak Kiss Ernőnek engedte meg, hogy szembe nézhessen a puskacsövekkel. Schweidel József megmutatta a melléje rendelt papnak a kis ezüst feszületet, amelyet a markába zárt. mielőtt hátrakötözték kezét. A vele bajlódó pribékekre nem ifi figyelt. Azt mondta, a kis feszületet édesanyjától örökölte és szeretné, ha a pap kiszedné a kezéből agyonlöve- tése után, hogy eljuttassa a várban raboskodó fiához a családi ereklyét; Dessewffy Arlsztidesznek mintha terhére lettek volna az utolsó percek. Mintha terhére lettünk volna mi, osztrákok ezzel az egész borzalmas cirkusszal. Szűkszavúan elköszönt papjától, rábízta feleségének szóló végső üdvözletét és többé nem törődött senkivel. semmivel. Lélekben halott volt már Lázár Vilmos is. A megmaraAz orosz nyelv, mint a nemzetközi közlés eszköze, hódit minden földrészen. Tanulása a világ minden országában az iskolai és egyetemi képzés szükséges eleme lesz. Az 1972/73-cs tanévben oz orosz nyelvet 3ő ország iskoláiban és 62 ország felsőoktatási intézményeiben tanították, a tanfolyamokon pedig, beleértve a rádiót és a televíziót is, 87 országban, A tanulók száma a Szovjetunió határain túl eléri a Iá,5 milliót. A nyelvet tanulók száménak hirtelen növekedése a szovjet nép által megnyitott „kozmikus korszak" utáni évekkel esik egybe. A világ különböző országainak az orosz nyelv iránti érdeklődése növekedését a következő példák is illusztrálják: Angliában 1957-ben az orosz nyelvet 40 tanintézetben, 1972-ben pedig 40 főiskolán és 802 iskolában tanították; az USA-ban 1957-ben csupán 10 középiskolában, jelenleg pedig több mint 600 iskolában; Franciaországban az utóbbi tíz év alatt az oroszt tanulók száma megkétszereződött. Orosz nyelvet Franciaországban 400 líceumban, Svédországban 130 gimnáziumban, Finnországban 109 iskolában tanítanak; Ausztria, Dánia, Norvégia, Franciaország és más országok minden egyetemének tantervi anyaga. Az orosz nyelv a szocialista országok számára a műszaki, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok mind szélesedő területein a kommunikáció általános eszköze. Ezekben az országokban szervesen beépült az általános és felsőfokú képzés rendszerébe, s egyike az általános műveltséget nyújtó tantárgyaknak. dós leheletnyi esélyében az utolsó pillanatig lehet reménykedni. Ha nem halálos a találat, életben kell hagyni az elítéltet. Lázár Vilmos azt kívánta, ismét tüzeljenek rá, ha elsőre elvétenék a lövéseket. Tichy őrnagy lova hátáról, fejével intett a négy papnak, hogy lépjenek már hátra a katonák sorfala mögé. Kiss Ernő kezet fogott lelkészével, mert az ő csuklóit csak most akarták hátrakötözni. Amint kézfogással búcsúzott, ezt mondta a papnak; — Köszönöm önnek a vigasztalást. Szegény hazám ... Verje meg az isten a hóhérait. A papok hátramentek, a föld felé fordított arccal. Mihelyt eltűntek a katonák mögött, Tichy őrnagy intésére Wachengruber főporkoláb és emberei a várfal tövéhez hátráltatták a négy tábornokot. Szóltak nekik, hogy térdeljenek le. Miután ez is megtörtént, bekötötték szemüket fekete kendővel. Csak Kiss Ernő arca maradt szabadon. Rajláncban sorakozott eléjük a tizenhat lövész. Négynégy célzott egy-egy térdelő- re. alig puskahossznyi közelről, A lóháton ülő őrnagy megsuhintotta kardját és rövid, szakadozott ropogással eldördült a tizenhat lövés. Des- seWffy Arisztidesz, Lázár Vilmos, Schweidel József azonnal meghalt. Tetemük előrebukott. De a Kiss Ernőre Célzó lövészek megrettentek az elítélt rójuk szegeződő tekintetétől. A lőporfüst eloszlásakor láttuk, hogy a szerencsétlen tábornak hevesen vergődik mozdulatlan társai mellett. Széles területen terjed az orosz nyelv Ázsia, Afrika és Latin- Amerikd országaiban is. Japán 70 egyetemén és intézményében, India 40 felsőfokú tanintézetében, az afrikai kontinens országainak több mint 20 főiskoláján tanulják. Tanítása olyan országokban is megkezdődött, ahol azelőtt egyáltalán nem volt, például Bangla Desben, Burmában, La- oszban. Kongóban. Korunkban felmerült annak az igénye is, hogy a különböző országok russzistái összehangolják tevékenységüket a tudományos November 10-én mutatta be a Nemzeti Színház társulata Kende Sándor pécsi író „Sze- relmetes barátaim” című drámáját a Katona József Színházban. A mű disezidens magyarok között, Rómában játszódik, Mács Ernő, a Kossuth-díjas magyar mérnök, a háború utáni első ideiglenes dunai híd építője elhagyta hazáját Olasz, országban már nem mérnökként. hanem szövetügynökként vívta ki magának a nagy- polgárság közé való tartozást, így ambícióit fia karrierjének szervezésére fordítja, melyben nem ismer emberséget, határokat. Fia, Mács Gábor közben nemzetközi hírű építész lett azonban nem tud, és nem ifi akar szülei zsarnokságától elszakadni, önálló életet élni. Apja és anyja egyre jobban hajszolja az újabb és újabb Josef Tichy ráparancsolt a sor szélén álló lövészre; — Végezzen vele! A lövész kivált százada arc- vonalából, futólépésben sietett a vergődőhöz. A halántékára tette a puskacsövet, úgy sütötte el fegyverét. Kiss Ernő feje 6zétroncsolódott. Ezután következtem én, az orvos. Előírás szerint megállapítottam, hogy a halál valamennyi elítéltnél beállt. Any- nyi volt ez, mintha ezt mondtam volna ünnepélyes cinizmussal: „istennél a kegyelem”. Az egyik porkoláb összeszedte és a hóna alá gyűrte a kivégzettek kabátjait. Hiszen a hadbíróság ítélete szerint az elítéltek minden előtalálható és elő nem található ingó vagyona lefoglalható a kincstár javára. Államunk tehát gazdagabb lett négy magyar férfi kabátjával. Krisztus köntösén is katonák osztoztak. És ezt minden húsvét- kor elmondjuk templomainkban. ^ Érzem, magam is hasonlítok a szörnyetegekre, hogy úgy írtam le a négy tábornok agyonlövetését, mint egy orvosi látleletet Hasonlítok ebben a gyilkosok hidegvérűsé- géhez. De érzem, hírt kell adnom az elhatározott, szakszerűen véghezvitt borzalomról. S a látottakról nem írhatok mást, csak látleletet. A bosszúállókhoz képest mindössze annyit tehetek, hógy nevén nevelem a bűnt. Egyedül’ mentségem a kárhozatos szégyenben : nem tartozom a gvilkosok közé, (Folytatjuk) és szakmai kapcsolatok létrehozására az oktatás modern módszereinek elterjesztésében, kicseréljék tapasztalataikat a tankönyvírásban és a taneszközkészítésben. Ezért alapították 1967-ben az orosz nyelv és irodalom tanárainak párizsi nemzetközi egyesületét. Az egyesület, a megalakulása utáni hat év alatt 28 nemzetközi és területi találkozót, valamint szimpóziumot tartott. Jelenleg az egyesülés a világ 34 országának 91 kollektíváját fogja össze. (APN—KS) munkákba és vállalkozásokba, hogy mind jobban magukhoz láncolják fiúkat. Még „áldozatokra” is képesek, kivitetik Rómába Gábor szerelmét, Anikót. hogy fiúk számára ne legyen semmi visszahúzó erő Magyarországra. Anikó felesége lesz Gábornak, mert azt hiszi, hogy közös életprogramjuk, fiatalkori céljaik megvalósításához a férfinak szüksége van rá. Azonban, ha két ember társulásának az alapja az egyik ember mérhetetlen önzése, akkor ea a kapcsolat már eleve tragédiához vezet Hamarosan fér- je és annak szülei még az életteret is megvonják tőle. Van hivatása: gyermekorvos, de nem praktizálhat, mert az ő társadalmi helyzetükben ez nem lehetséges, az íratlan szabály szerint ugyanis a férjj tartja el feleségét Nem avatkozhat a háztartásba, gyermekeit nem nevelheti, mert ez a személyzet dolga. Anikó a luxuskörnyezetben, a számára megnyomorító jólétben a nagy célok megvalósítása helyett fuldoklik a feleslegesség érzetétől és a magánytól. Hiába küzd a férjéért, már eleve vesztes, mivel föladta egyéniségét, tehetségét, szabadságát Egy utolsó kísérletet tesz, hogy megmentse magukat az idegen életforma nyomasztó bűvköréből. Másképp akar élni, távol a szülőktől, úgy, hogy ő is segítsen azoknak, akik tőle várják a segítséget. Gábor beleegyezik az elköltözésbe. de Anikó nem tudja, ez a régi barát, Méliusz István be- toppanása miatt van. István Anikóért jött Magyarországról, hogy az idegen világból megpróbálja kiragadni. Anikónak azonban már nincs ereje és bátorsága megfogni a kinyújtott kezet. Gábor ismét a szülei döntését és az újabb karrier lehetőségét fogadja eL Anikó rádöbben, hogy ő csak férje önzését szolgálta, nem a nagy célok közös megvalósítását. Nem társ, hanem árnyék volt. Már csak egy lehetőséghez van ereje és bátorsága: távol hazájától öngyilkos lesz. Kende Sándornak, aki lapunkban is többször szerepelt, ez az első színpadi munkája. A mű regényalakban 1970-ben jelent meg, hasonló címmel. A regényben Anikó mondja el húsz év történetét időrendi sorrendben. A színpadi műben a tragédia előtti utolsó pár napban sűrűsödik össze minden. A szenvedélyek és indulatok végső összecsapása ez. A drámában jó hangsúlyt kap, hogy az az ember, aki feladja önmagát, hivatását, tehetségét, bármennyire is szimpatikus egyéniség, pusztulásra van ítélve. A jó ritmusú előadás rendezője Félix László volt. Anikót Kohut Magda hívta életre. Mács Ernőt Velenczey István, feleségét. Lukács Margit,- Gábort őze Lajos, Mélius Istvánt pedig Sinkó László alakította. KiS8§S!50«cly Éva Gerencsér Miklós s Aradi napló 39. Pécsi szerző műre A budapesti Katona József Színházban
