Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
o j : Ht Gi TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. évfolyam, 270. szám. mammtsammammama ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1973. november 18. A Fővárosi Tanács ünnepi ülése KÁDÁR JÁNOS: Éljen, virágozzék szocialista hazánk szeretett fővárosa, Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítésének .100. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott szombaton a Vígszínházban Budapest Főváros Tanácsa. A centenáriumi ünnepi tanácsülés elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke i6. > Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökének általános helyettese — az ünnepi tanácsülés elnöke — köszöntötte a megjelenteket, majd Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen felszólalt Kádár János, az MSZMP KB. első titkára is. A többi között a következőket mondotta: Tisztelt tanácsülés! Kedves elvtársak, elvtársnőkl Nagy megtiszteltetés számomra. hogy részt vehetek és szólhatok a Fővárosi Tanács mai ünnepi ülésén, amelyet a három ősi város, Óbuda, Buda és Pest közigazgatási egyesítése, az egységes magyar főváros, Budapest megteremtése századik évfordulójának szenteltek. Átadom Önöknek, a Fővárosi Tanács tagjainak, az ünnepi ülés minden résztvevőjének, s az önök személyében Budapest lakosságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának szívből jövő üdvözletét és jókívánságait. Kedves elvtársak! Fővárosunk, Budapest az elmúlt száz év alatt területileg, lélekszámban hatalmas mér. tékben gyarapodott, minden tekintetben épült é6 szépült, lüktető életritmusú kétmilliós világvárossá növekedett, amelyet nem mi, a lakosai, hanem a messziről jött elfogulatlan külföldi vendégei a nagy európai folyam, a Duna ékességének neveznek. Budapest fejlődésének nagyszerű mutatói, a számvetés, amelyet a Fővárosi Tanács a jubileumi év alkalmából készí_ tett és felmutathatott, büszkeséggel tölthet el és tölt is el minden budapestit De van olyasmi is, amit a számok nem fejeznek ki. Nemzedékek hosz- szú sora élt dolgozott itt úgy, hogy miközben az emberek építették, szebbé, jobbá és nagyobbá formálták Budapestet A hivatalos baráti látogatáson a Ghánái Köztársaságban tartózkodó Losonczi Pál szombati programjában vidéki látogatás szerepelt. Az Elnöki Tanács elnöke Ignatius Kuti Acheampong ezugyanákkor a város őket magukat is formálta, jobbá tette, és felemelte saját magához. Ma is százezrével élnek még és dolgoznak a fővárosban olyan emberek, — és hálás vagyok a sorsnak, hogy én is kö_ zéjük tartozónak vallhatom magam —, akik egykor ide felkerülve, itt láttak életükben először többemeletes házat, villamost. gépkocsit, repülőgépet; itt ismerték meg a városi életet, a jövő hordozóját, a munkásosztályt, a munkásmozgalmat. Fővárosunk fejlődése rendkívül gyors volt, s ma is az; lakosainak élete sohasem volt gondoktól mentes, és ma sem az. A mai ünnepi napon azonban mindenek előtt arra gondolunk, hogy a város minden nehézséget leküzdött és él; a második világháborút követően a romokból főnixként újjászületett, és azóta szebb lett, mint (Folytatás a 2. oldalon) redes, államelnök, a Nemzeti Cjjászületés Tanácsának elnöke kíséretében Kumasiba, Ghana második mezővárosába repült, ahol a kumasi terület katorfai biztosa fogadta. Losonczi Pál Ghánában-ti. meg a ^ -j c.—.1 elsuhanó gépkocsik vezetői, utasai számára ismerős látvánnyá váltak már a Duna jobb partján magasodó kavics, hegyek. Most a futószalagok mellé — melyek a Dunából kitermelt kavicsot szállították az uszályok gyomrából a partra — kát nagyteljesítményű úszódaru is érkezett. Ezek rakják k' az uszályokból a kiA renge.es kő alkotja majd a szilárd alapját az új vasútvonalnak. Mert a Duna partján az atomerőműhöz vonat fog haladni. Vasúti szerelvények szállítják az épülő paksi atomerőműhöz az építőanyagot, gépeket. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a MAHART-tói bérelt két úszódaru segítségév —i . ..ja — *..ít — g elkezdett, nem mindennapi vasútépítést, amíg a Dunán megjelenő jégtáblák a darukat védett kikötőbe nem űzik. Addig folyamatosan érkeznek Paksra a Dunakanyarban levő Dunabogdánybói az uszályok, melyek szállítják a követ. Foto: Komáromi. j Erreépítjük I « jö November derekán a vállalatoknál többnyire megkezdőd_ nek a leltározások a szó közvetlen és átvitt értelmében egyaránt. Bár a hátralevő másfél hónap, a finis még valamelyest korrigálhat az eredményeken, azért már napjainkban is alkalmas „leltár" készülhet a tervezéshez, a jövő évi tennivalók számbavéte. léhez. Még nagyobb biztonsággal készíthető el a negyedik ötéves terv eddigi megvalósításának mérlege. Csaknem három esztendő eredményeit, problémáit számba véve meghatározhatók a hátralevő két év, köztük az 1974-es feladatok úgy. hogy a negyedik ötéves terv népgazdasági és vállalati célkitűzései hiánytalanul s a legjobb hatásfokkal teljesüljenek. Van mire építenünk a jövőt. A népgazdaság egésze s a vállalatok túlnyomó többsége a tervnek megfelelően fejlődött az utóbbi években. A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedési üteme 5,8 százalék volt 1971—72-ben s minden jel szerint az idén is elérjük a negyedik ötéves tervben előirányzott 5,5—6 százalékos évi átlagos növekedési szintet. Az ipari termelés az első két esztendőben átlagosan 6 százalékkal nőtt, az idén valószínűleg eléri a 7 százalékot. Bár végleges számokat még nem ismerünk: a mezőgazdasági termelés töretlenül fejlődött tovább s túlteljesíti az első három év előirányzatait. S e számszerű eredményeket a minőségi mutatók javulása alapozta meg. A nemzeti jövedelem növekedése például teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott az első két esztendőben. Korszerűsödött a termelés szervezete, fokozódott a hatékonyság, növekedett a termelés nemzetközi versenyképessége, javult a népgazdaság egyensúlyi helyzete. Jelentős gazdasági gondokon likerült menetközben úrrá lennünk. A beruházási piac felfokozott feszültségeit a párt és a kormány határozott intézkedéseinek nyomán sikerült felszámolni. 1970-ben és 1971-ben a többletberuházások miatt a belföldi felhasználás több volt, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A különbözetet külföldi adóssággal, külkereskedelmi deficittel fedeztük. 1972 —73-ban viszont jelentős külkereskedelmi aktívumok, kiviteli többletek képződtek, mivel a beruházások korlátozása miatt a belföldi felhasználás nem érte ei a megtermelt nemzeti jövedelem szintjét. A gazdaság, a külkereskedelem kedvező egyensúlyi helyzete lehetővé teszi, hogy a jövőben némikévven ismét növeljük a beruházásokat. Valamelyest gyorsuló ütemben gyarapodhattak tovább a lakosság jövedelmei is. Amíg 1973-at a nagyüzemi munkások és művezetők béremelése fémjelezte, addig 1973. a szociálpolitikai intézkedések esztendeje lesz. (Már ismertek azok a kormányhatározatok, amelyek növelik a gyermek- neveléssel kapcsolatos kedvezményeket és állami támogatásokat.) Ezek a jövedelem- politikai intézkedések szükségesek is ahhoz, hogy az első két esztendő lemaradd á: pótolva a lakosság életszínvonala (reálbére, reáljövedelme) az eredeti tervnek megfelelően növekedjék. Csaknem három év ismeretében megállapíthatjuk: a gazdaságpolitika elvei kiállták a próbát. A népgazdaság negyedik ötéves tervének célkitűzései reálisak, teljesítésük jó alapot szolgáltai az 1976—1980, as tervidőszakhoz. Az első középtávú vállalati tervek — bár teljesítésükről nincs, nem is lehet átfogó kép — bizonyosan nagyban hozzájárultak a népgazdaság eredményeihez. Mindenekelőtt azzal, hogy növelték a tervszerűséget, az előrelátást, a távlatok szerepét a napi munkában. Az 1974. évi vállalati feladatok meghatározásánál is kiindulási alap a saját ötéves terv teljesítésének elemzése és szükség szerint az eredeti célkitűzések időszerűsítése. Egyre több vállalatnál ilyenkor az esztendő végén nem egyszerűen csak a következő év feladatait határozzák meg, hanem a középtávú tervüket is felülvizsgálják, érvényességi idejét újabb esztendővel megtoldják. Így mindenkor idő- szerűsitett és öt évre szóló célokhoz igazodva szabhatják meg a rövid távú éves operatív feladatokat. Ezeknél az élenjáró vállalatoknál céltudatosabb, hatékonyabb munkára nyílik lehetőség, mert nem a múlt fejlődési vonalát vetítik előre mechanikusan, hanem a távlatokhoz igazodva igyekeznek szükség szerint új ösvényeket vágni. A tervezés, a fejlesztés fő kérdése náluk a „hogyan másként”. Napjaink időszerű feladatai: a gyártmányösszetétel korszerűsítése, a hatékonyság és versenyképesség fokozása, a munka_ és üzemszervezés, az élenjáró tudományos és technikai vívmányok alkalmazása stb. nem képzelhető el rögtönzéssel, a múlt kritikus elemzése, és a távlatok alapos ismerete nélkül, A vezetés lényege: az előrelátás, különösen fontos az 1974-es feladatok számbavételénél. Jövőre ugyanis a vállalatok is elkezdik az 1980-ig szóló új ötéves tervük kidolgozását. Kapnak ehhez majd központi információkat a minisztériumtól, az irányító hatóságoktól, de a távlati látásmódot, a megbízható és célravezető tervezési módszereket helyileg kell kialakítani. Így ne.m .!e.sz törés a vállalatnál a kát ötéves tervidőszak között s az 1974-es feladatok végrehajtásával már az 1980-ig szó. ló távolabbi célokhoz is közelebb kerülnek. Bár munka van bőven, az év végi hajrá, a túlórázás, a rohammunka azért már egyre kevésbé jellemző. Ez is az előrelátás, a tervszerűség térhódításának egyik jele. De a vállalatok nem érhetik be ennyivel. többre, másra van szükség. Miután a termelés napi sodrása, a rögtönzés általában már nem köti gúzsba a vállalati felső vezetést, tovább lehet és tovább szükséges lepni: az éves tervek „improvizálásáról” a távlatok, a jövő kutatására. a stratégia kialakítású. ra, finomítására. Geometriai axióma: két pont között legrövidebb út az egyenes. Ha ismerik a jelent és azt a távoli pontot, amit az éves tervek sora köt össze, hosszú távon is töretlen lesz a fejlődés.
