Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

Hírcsokor öt termelőszövetkezetből r ÖTSZÁZ HEKTÁR LEN Az igar—simontornyai Le­nin Termelőszövetkezet az ország egyik legnagyobb rost­len termelő gazdasága. A 2709 hektár szántóterületből éven­te mintegy 500 hektáron ter­mesztik ezt a fontos ipari nö­vényt. Eddig a terméseredmé. nyék nagyon jók voltak, jö­vedelmezősége még a búzáét is felülmúlta. 1972-ben példá- ■ ul 63,9 métermázsát takarítot­tak be hektáronként, az idén viszont csak 33 mázsa ter­mett. Ennek oka a kedvezőt­len időjárás volt, a rövid te­nyészidejű len ugyanis foko­zottan megsínylette a csapa­dékhiányt. A szövetkezetnek ez két és fél milliós árbevé­tel-kiesést jelentett, de a ki­esést. bőven pótolta a búza többlethozama, amihez nagy­mértékben hozzájárult a len­nek, mint pillangós növény­nek talajjavító hatása. (A bú­za előveteményeként alkal­mazzák.) EGYESÜLÉS UTÁN Ez év márciusában két szö­vetkezet: a Vörös Szikra és Üj Élet egyesülésével jött lét­re Tamásiban a 4657 hektáros Béke Termelőszövetkezet. Igaz. nehezen született meg az elhatározás, előnyei azonban máris mutatkoznak: amíg ré­gen kölcsön kellett kérni gé­peket az aratáshoz, kukorica- szedéshez, addig az idén át­csoportosítással, megfelelő szervezéssel 13 nap alatt vé­geztek az 1770 hold búza be­takarításával, de a kukorica is rekordidő alatt kerül ren­deltetési helyére. Azelőtt több­ször problémát okozott a ha­vi munkabérelőleg kifizeté­se, ebben az évben ez még' egyszer sem fordult elő. A jelenlegi helyzet jogos remé­nyekkel tölti el a tagságot és bíznak abban, hogy rövi­desen sikerül kiegyenlíteni azt az állami támogatást, amelyet a volt Vörös Szikra eladóso­dása miatt vettek igénybe. SEGÍTSÉG A HÁZTÁJINAK Jelenleg mindössze 18 ház­táji fejőstehén van a nagy ál­lattartási múlttal rendelkező Nagyszékelyben. Az okok kö­zött első helyen a tagság élet­korának alakulása szerepel. A fiatalok ugyanis — már akik nem keresnek máshol munka. - lehetőséget — nem szívesen töltik szabad idejüket a mun- kaigényés állattartással. A ser­tésállományt is kedvezőtlenül érintette a tavalyi száj- és kö­römfájás. Míg az elmúlt év­ben 1030 darabot értékesítet­tek a községben, addig az idén 700-ra csökkent ez a szám. A tenyésztési kedv fellendí­tése érdekében a termelőszö­vetkezet egész éven át legelőt biztosít a háztáji állatok ré­szére, alomszalma is korlátlan mennyiségben áll rendelkezés­re. Ezen intézkedések és a sertésprogram hatására máris javuló tendencia mutatkozik: a kocalétszám 1973-ban majd­nem megduplázódott (60-ról 110-re emelkedett), úgy. hogy jövőre várhatóan 1500 sertést fognak leadni. FIATAL SZAKEMBEREK A pálfai Egyetértés Terme­lőszövetkezetben nagy súlyt fektetnek a szakember-után­pótlásra. Jelenleg nyolc ösz­töndíjasuk tanul az ország kü­lönböző intézményeiben. Eb­ben az évben három gyakor­nokot is alkalmaznak. egy gépészmérnököt és két állat- tenyésztőt. Az elnök vélemé­nye szerint nemcsak szakmai tudásuk, szorgalmuk is példa­mutató ezeknek a fiataloknak. NÖVELIK A SZARVASMARHA­ÁLLOMÁNYT A, bruttó jövedelem 60 szá­zalékát az állattenyésztés ad­ja a györkönyi Szabadság Ter­melőszövetkezetben. Már a kormányprogramot megelőzően is évente 80—100 darabbal — Kodály-intézet Kecskeméten Kodály Zoltán szülővárosá­ban, Kecskeméten — a Bács- kiskun megyei Tanács támo­gatásával — hozzák létre a Kodály-intézetet. A város tör­ténelmi központjának patinás műemlékegyüttesében, az egy­kori ferences-kolostor épületé­ben alakítják ki a zenetudo­mányi intézményt. Terveit a Bács-kiskun megyei Tervező Vállalat készítette. A leendő intézetet a mellet­te lévő kecskeméti öregtemp­lommal együtt először „ki­szabadították” az egykor falai­hoz épült földszintes létesít­mények fogságából. A rendház belső, intézeti célra történő ki­alakítása eredeti tervrajz .sze­rint történik. A földszintjén az oktató és az igazgatási szo­Színházi élet Dunaföldvárott Hétfőn délután több száz dunaföldvári gimnazista népe­sítette be a helyi Alpári Gyula művelődési otthon színházter­mét. Ez szinte már a „haladó hagyományokhoz” tartozik, hiszen a gimnázium évről év­re 4—5 esetben tölti meg az ■Állami Déryné Színház elő­adásainak nézőterét. Ebben az idényben Renato Lelli olasz szerző „Az éjszaka útja” há­romszereplős kamaradrámá­ja volt az első, melyet három­száznál többen tekintettek meg. A megyehatáron fekvő nagyközség színházi élete kü­öt év alatt 420-ról 760-ra — fejlesztették a szarvasmarha­állományt. Ezerférőhelyes ser_ téstelepüket nemrég népesítet­ték be. de a kétszázas hízóál­lat-istálló átadása is ennek az évnek a feladata lesz. A szarvasmarha-férőhelyet a jö­vő évben 950-re akarják fej­leszteni, s akkor együtt lesz az egész állomány. A szociá­lis létesítmények elkészítése, valamint a telep bekerítése ugyancsak szerepel a követke­ző évi tervben. — Tóth — Űjabb régészeti leletek Somogybán Az utóbbi hetekben újabb értékes régészeti leletek kerül­tek elő Somogybán. Dr. Ma­gyar Kálmánnak a somogyi múzeumok régészének tájé­koztatása szerint Balatonali- gán, az egyik üdülő kertjében az ott dolgozók őskori, földmű­velésre utaló eszközökre: há­rom sarlóra, négy örlőkőre és fenőkőre bukkantak. Kereki határában őskori mammut több csontja került elő. Bala- tonlelle határában, a Rádpusz- ta közelében római kori tég­lasírt, csontokat és edényeket találtak. A régészek szerint nagy kiterjedésű római kori település maradványai kerül­tek elő. Kaposvár határában, a nádasdi erdő szélén az egyik homokpartfalban két nagy­méretű kemence nyomára bukkantak. Itt vasolvasztásra utaló vasrögöket és öntőfor­mákat találtak. Valószínűleg kelta korban használt vas­olvasztó kemencék maradvá­nyai kerültek napvilágra. Ha újra kezdhetnék Minél jobban élünk, annál kevesebb a gyerek. Fur­csa helyzet, de így van. A két világháború között fele­annyi volt az élveszületési arány, mint a múlt század derekán. Alig több mint egy évtizede a természetes szaporulat nullpontra csökkent. Éppen annyi gyerek jött a világra, ahány ember meghalt. A kielégítő táplálkozás, a jobb életkörülmények, a mindenkire kiterjedő orvosi ellátás következtében növekszik az átlagéletkor. A születésekre ugyanezek az okok nem hatnak serkentően. Az 1963-ban beve­zetett gyermekgondozási segély nyomán mindössze kétezrelékes emelkedés következett, s ez az arány azóta állandósult; érdemi változás nem történt. De miért nem történt változás? A szemléletben van a hiba! Zalában jártam a minap az olajosoknál. A hiva­talos ügyek után szóba elegyedtem az egyik kútfúró­mesterrel. Már nem is emlékszem, melyikünk kezdett először a családról, a magánéletről beszélni. Elmon­dotta, hogy ő nagyon jól kereső szakmunkás, fele­sége munkaügyis a vállalatuknál; saját házukban lak­nak, Trabantjukat nemrég cserélték Zsigulira, a nyá­ron már azzal tettek nyugat-európai körutat. Ök elégedett emberek. — És a gyerekek? — érdeklődtem. Előbb kicsit zavarba jött, aztán élesen válaszolt: — Ráérünk! Fiatalok vagyunk! Előbb élni, szórakozni akarunk! Majd egy pár év múlva jöhet a gyerek. — Talán... Kiderült, hogy harminckét esztendős, fele­sége huszonkilenc múlt. Meddig akarnak még várni, uramisten? Ma senkit nem hibáztatnak ebben az országban, amiért jól akar élni. Ha tisztességgel dolgozik, ám legyen háza telke, vagy nyaralója. Cserélje ki újból modernebbre háztartási gépeit, autóját. De ne gyűjtsön mint a hörcsög, csak hogy még többje legyen! Az élet célját ne a státusszimbólumot jelentő utazások, lu­xusvillák és márkás gépkocsik jelentsék! Ne asze­rint rangsorolják önmagukat és másokat, kinek fut­ja többre! Eljön a pillanat, amikor rádöbbennek, hogy mitől fosztották meg magukat, amikor a jólét hajszo­lásában „leírták” életükből a gyereket, — a gyereke­ket! Fogalmuk sincs, hogy mit vesztettek. Boldogta­lanok! A kicsinyekkel való sok-sok gond és áldozat- vállalásnál sokkalta több a tiszta öröm meghitt, ezer­nyi felejthetetlen pillanata. Különben jó lenne tudni, hogy a mai gyermektele­nek egy-két évtized múlva hogyan alakítanák életű­ket — ha újra kezdhetnék? Akik csak a más gye­rekeiben gyönyörködhetnek, ha sétálni mennek. R. R. bák, emeletén a Kodály- archívum, valamint a vendég­szobák kapnak helyet. Az intézet nagy lehetőséget nyújt majd a hazai és a kül­földi ének-zenei szakemberek képzésére. Ugyanis mellette van a világhírű Kodály Zoltán éríek-zenei általános iskola és gimnázium, amelyet annak idején a mester szorgalmazá­sára létesített szülővárosa. A tervezett zenei óvoda szintén közelében lesz. A kecskeméti Kodály-inté- zet kialakítását megkezdték. Megnyitását a jövő évben sor­ra kerülő nemzetközi Kodály- szeminárium idejére tervezik. Körülötte a régészeti feltárá­sok befejezése után romkert létesül. lönben is fejlett. A középis­kolások részére 1973/74-ben három előadásra kerül sor és ugyanennyi gyermekelőadást szervezett a művelődési ház. A felnőtt színházlátogatók szóra­koztatására négy előadásból álló sorozatot biztosítottak. En­nek első darabját (Szigligeti: A szökött katona) már játszot­ták, a következő három Sme- tana: Eladott menyasszony-a, Gerencsér Miklós: Ferde ház című, mai társadalmi kérdé­sekkel foglalkozó szatirikus színműve és Taar Ferenc: Sír­kő és pántlika című vígjátéka lesz. Gerencsér Miklós t Aradi napló Meglehet, Dessewffy erre is hajlandó lett volna, ha el nem vágjuk előle az összes számbavehető útirányt. Többé már a korlátozott cselekvési szabadsággal sem rendelkezett. Hírt kapott a világosi fegyver­letételről, s úgy vélte,, kiszol­gáltatott helyzetében Görgey pédáját kell követnie, tehát az oroszoknak akarta megad­ni marót, /m Lúgosról nesy a távolság Világosig és egész Észak-Bánátot herceg Linch- tenstein serege uralta. Arad­tól lefelé a kilencedik hadtest kicsire zsugorodott és minden oldalról matt helyzetbe hozott körletéig- Két megoldás ma­radt, vagy az öngyilkos hő­siesség, vagy a Lichtenstein előtti kapituláció. Dessewffy az utóbbit válasz­totta. * Lázár Vilmos az utolsó az elítéltek sorában. Rá isagyon- lövetés vár. Reggel bekötjük a szemét és legyilkoljuk. Olyas­mit művelünk vele. amire ő, a lázadó soha sem lett volna képes. Szelíd, jóságos ember. Inkább hivatalnok volt. mint katona. Gróf Leiningen-Wes- tenburg Károly után ő a leg­ifjabb a büntetés elé néző lázadó vezérek közül. S az egyetlen, aki nem jutott el a tábornoki kinevezésig, sőt ezredessé is akkor léptette elő Bem József, amikor már nem volt lehetősége más parancs­noki cselekedetre, csak a fegyverletételre. Harmincnégy esztendős, Nagybecskereken született, ugyanott nevelkedett. Ifjú éve­it a harmincnegyedik gya­logezredben töltötte, ahonnan hadnagyként szerelt le 1843- ban azzal a tudattal, hogy soha többé nem lesz katona. A hadseregben szerzett műsza­ki képzettségére szándékozott alapítani polgári jövőjét. Visz- szatért szülőföldjére, a Bánát­ba, megnősült, és családjának Nagybecskereken teremtett otthont. Szorgalommal dolgo­zott, hogy három gyermeke neveléséhez biztosítsa a meg­élhetést. Azt hitte, végleges szerencsére lelt, amikor fő­tisztviselői alkalmazást ka­pott a Központi Magyar Vas- útigazgatóságnál. Várakozásával ellentétben alig egy esztendő múlva meg­vált a vasútigazgatóságtól. Szeretett volna civil maradni, de az egyre zavarosabbá váló politikai viszonyok pangásra kárhoztatták a vasútépítést. El­bocsátással, vagy tetemes fi­zetéscsökkenéssel kellett szá­molnia Lázár Vilmosnak. Nem akarta megrendíteni családja anyagi biztonságát. Katona lett ismét. Mindjárt jelentke­zéskor egy rendfokozattal ma­gasabb rangot kapott, tehát főhadnagyként kezdte szolgá­latát a honvédseregben. Szépíteném eljárását, ha csak az anyagi meggondolásaira fi­gyelnék. Okom van feltételez­ni róla, hogy a rebellisekhez húzódott, s különben is épp elég rossz hírt kapott a Bá­nátból, különösen a rácok ál­tal gyakran szorongatott Nagybecskerekről. ahol család­ja élt. Az irántunk táplált ér­zései sem lehettek túlzottan hízelgőek ránk nézve. Erre lehet következtetni a tényből, hogy huszonnyolc évesen, makkegészségesen, minden ko­moly indok nélkül megvált a harmincnegyedik gyalogezred­től. Amikor megindult Win­dischgraetz a törvénytelennek deklarált magyar kormány le­törésére, Lázár Vilmos fegy­ver helyett műszaki eszközök­kel állt elébe. Vért nem on­tott, halálba senkit nem kül­dött a nyílt osztrák—magyar katonai összecsapás kezdetén« Rá nem alkalmazhattuk a vá­dat, hogy fegyvert emelt Schwechátnál, uralkodónk ha­talmára. Győr előtt irányítot­ta az erődítési munkálatokat végző utászcsapatokat, mész- sze a harcoló egységektől. Lelkiismeretes szolgálatáért rövidesen századossá léptették elő. Nem az ő földsáncain múlott, hogy végül is meg kellett hajolniuk Wln- dischgraetz túlereje előtt. Még a tél folyamán Törökszent- miklósig vonták vissza utá­szaival. Lehet, műszaki külö­nítményét is számításba vet­ték a tervezett szolnoki csa­tában, mégsem jutott el Lá­zár Vilmos a középtiszai« majd az azt követő győztes ütközetekhez. A siker meg­szerzésére egyszer sem lőtt alkalma. (Folytatjuk) nyí­IVépújság 4 1973. november 14.

Next

/
Thumbnails
Contents