Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
Hírcsokor öt termelőszövetkezetből r ÖTSZÁZ HEKTÁR LEN Az igar—simontornyai Lenin Termelőszövetkezet az ország egyik legnagyobb rostlen termelő gazdasága. A 2709 hektár szántóterületből évente mintegy 500 hektáron termesztik ezt a fontos ipari növényt. Eddig a terméseredmé. nyék nagyon jók voltak, jövedelmezősége még a búzáét is felülmúlta. 1972-ben példá- ■ ul 63,9 métermázsát takarítottak be hektáronként, az idén viszont csak 33 mázsa termett. Ennek oka a kedvezőtlen időjárás volt, a rövid tenyészidejű len ugyanis fokozottan megsínylette a csapadékhiányt. A szövetkezetnek ez két és fél milliós árbevétel-kiesést jelentett, de a kiesést. bőven pótolta a búza többlethozama, amihez nagymértékben hozzájárult a lennek, mint pillangós növénynek talajjavító hatása. (A búza előveteményeként alkalmazzák.) EGYESÜLÉS UTÁN Ez év márciusában két szövetkezet: a Vörös Szikra és Üj Élet egyesülésével jött létre Tamásiban a 4657 hektáros Béke Termelőszövetkezet. Igaz. nehezen született meg az elhatározás, előnyei azonban máris mutatkoznak: amíg régen kölcsön kellett kérni gépeket az aratáshoz, kukorica- szedéshez, addig az idén átcsoportosítással, megfelelő szervezéssel 13 nap alatt végeztek az 1770 hold búza betakarításával, de a kukorica is rekordidő alatt kerül rendeltetési helyére. Azelőtt többször problémát okozott a havi munkabérelőleg kifizetése, ebben az évben ez még' egyszer sem fordult elő. A jelenlegi helyzet jogos reményekkel tölti el a tagságot és bíznak abban, hogy rövidesen sikerül kiegyenlíteni azt az állami támogatást, amelyet a volt Vörös Szikra eladósodása miatt vettek igénybe. SEGÍTSÉG A HÁZTÁJINAK Jelenleg mindössze 18 háztáji fejőstehén van a nagy állattartási múlttal rendelkező Nagyszékelyben. Az okok között első helyen a tagság életkorának alakulása szerepel. A fiatalok ugyanis — már akik nem keresnek máshol munka. - lehetőséget — nem szívesen töltik szabad idejüket a mun- kaigényés állattartással. A sertésállományt is kedvezőtlenül érintette a tavalyi száj- és körömfájás. Míg az elmúlt évben 1030 darabot értékesítettek a községben, addig az idén 700-ra csökkent ez a szám. A tenyésztési kedv fellendítése érdekében a termelőszövetkezet egész éven át legelőt biztosít a háztáji állatok részére, alomszalma is korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Ezen intézkedések és a sertésprogram hatására máris javuló tendencia mutatkozik: a kocalétszám 1973-ban majdnem megduplázódott (60-ról 110-re emelkedett), úgy. hogy jövőre várhatóan 1500 sertést fognak leadni. FIATAL SZAKEMBEREK A pálfai Egyetértés Termelőszövetkezetben nagy súlyt fektetnek a szakember-utánpótlásra. Jelenleg nyolc ösztöndíjasuk tanul az ország különböző intézményeiben. Ebben az évben három gyakornokot is alkalmaznak. egy gépészmérnököt és két állat- tenyésztőt. Az elnök véleménye szerint nemcsak szakmai tudásuk, szorgalmuk is példamutató ezeknek a fiataloknak. NÖVELIK A SZARVASMARHAÁLLOMÁNYT A, bruttó jövedelem 60 százalékát az állattenyésztés adja a györkönyi Szabadság Termelőszövetkezetben. Már a kormányprogramot megelőzően is évente 80—100 darabbal — Kodály-intézet Kecskeméten Kodály Zoltán szülővárosában, Kecskeméten — a Bács- kiskun megyei Tanács támogatásával — hozzák létre a Kodály-intézetet. A város történelmi központjának patinás műemlékegyüttesében, az egykori ferences-kolostor épületében alakítják ki a zenetudományi intézményt. Terveit a Bács-kiskun megyei Tervező Vállalat készítette. A leendő intézetet a mellette lévő kecskeméti öregtemplommal együtt először „kiszabadították” az egykor falaihoz épült földszintes létesítmények fogságából. A rendház belső, intézeti célra történő kialakítása eredeti tervrajz .szerint történik. A földszintjén az oktató és az igazgatási szoSzínházi élet Dunaföldvárott Hétfőn délután több száz dunaföldvári gimnazista népesítette be a helyi Alpári Gyula művelődési otthon színháztermét. Ez szinte már a „haladó hagyományokhoz” tartozik, hiszen a gimnázium évről évre 4—5 esetben tölti meg az ■Állami Déryné Színház előadásainak nézőterét. Ebben az idényben Renato Lelli olasz szerző „Az éjszaka útja” háromszereplős kamaradrámája volt az első, melyet háromszáznál többen tekintettek meg. A megyehatáron fekvő nagyközség színházi élete küöt év alatt 420-ról 760-ra — fejlesztették a szarvasmarhaállományt. Ezerférőhelyes ser_ téstelepüket nemrég népesítették be. de a kétszázas hízóállat-istálló átadása is ennek az évnek a feladata lesz. A szarvasmarha-férőhelyet a jövő évben 950-re akarják fejleszteni, s akkor együtt lesz az egész állomány. A szociális létesítmények elkészítése, valamint a telep bekerítése ugyancsak szerepel a következő évi tervben. — Tóth — Űjabb régészeti leletek Somogybán Az utóbbi hetekben újabb értékes régészeti leletek kerültek elő Somogybán. Dr. Magyar Kálmánnak a somogyi múzeumok régészének tájékoztatása szerint Balatonali- gán, az egyik üdülő kertjében az ott dolgozók őskori, földművelésre utaló eszközökre: három sarlóra, négy örlőkőre és fenőkőre bukkantak. Kereki határában őskori mammut több csontja került elő. Bala- tonlelle határában, a Rádpusz- ta közelében római kori téglasírt, csontokat és edényeket találtak. A régészek szerint nagy kiterjedésű római kori település maradványai kerültek elő. Kaposvár határában, a nádasdi erdő szélén az egyik homokpartfalban két nagyméretű kemence nyomára bukkantak. Itt vasolvasztásra utaló vasrögöket és öntőformákat találtak. Valószínűleg kelta korban használt vasolvasztó kemencék maradványai kerültek napvilágra. Ha újra kezdhetnék Minél jobban élünk, annál kevesebb a gyerek. Furcsa helyzet, de így van. A két világháború között feleannyi volt az élveszületési arány, mint a múlt század derekán. Alig több mint egy évtizede a természetes szaporulat nullpontra csökkent. Éppen annyi gyerek jött a világra, ahány ember meghalt. A kielégítő táplálkozás, a jobb életkörülmények, a mindenkire kiterjedő orvosi ellátás következtében növekszik az átlagéletkor. A születésekre ugyanezek az okok nem hatnak serkentően. Az 1963-ban bevezetett gyermekgondozási segély nyomán mindössze kétezrelékes emelkedés következett, s ez az arány azóta állandósult; érdemi változás nem történt. De miért nem történt változás? A szemléletben van a hiba! Zalában jártam a minap az olajosoknál. A hivatalos ügyek után szóba elegyedtem az egyik kútfúrómesterrel. Már nem is emlékszem, melyikünk kezdett először a családról, a magánéletről beszélni. Elmondotta, hogy ő nagyon jól kereső szakmunkás, felesége munkaügyis a vállalatuknál; saját házukban laknak, Trabantjukat nemrég cserélték Zsigulira, a nyáron már azzal tettek nyugat-európai körutat. Ök elégedett emberek. — És a gyerekek? — érdeklődtem. Előbb kicsit zavarba jött, aztán élesen válaszolt: — Ráérünk! Fiatalok vagyunk! Előbb élni, szórakozni akarunk! Majd egy pár év múlva jöhet a gyerek. — Talán... Kiderült, hogy harminckét esztendős, felesége huszonkilenc múlt. Meddig akarnak még várni, uramisten? Ma senkit nem hibáztatnak ebben az országban, amiért jól akar élni. Ha tisztességgel dolgozik, ám legyen háza telke, vagy nyaralója. Cserélje ki újból modernebbre háztartási gépeit, autóját. De ne gyűjtsön mint a hörcsög, csak hogy még többje legyen! Az élet célját ne a státusszimbólumot jelentő utazások, luxusvillák és márkás gépkocsik jelentsék! Ne aszerint rangsorolják önmagukat és másokat, kinek futja többre! Eljön a pillanat, amikor rádöbbennek, hogy mitől fosztották meg magukat, amikor a jólét hajszolásában „leírták” életükből a gyereket, — a gyerekeket! Fogalmuk sincs, hogy mit vesztettek. Boldogtalanok! A kicsinyekkel való sok-sok gond és áldozat- vállalásnál sokkalta több a tiszta öröm meghitt, ezernyi felejthetetlen pillanata. Különben jó lenne tudni, hogy a mai gyermektelenek egy-két évtized múlva hogyan alakítanák életűket — ha újra kezdhetnék? Akik csak a más gyerekeiben gyönyörködhetnek, ha sétálni mennek. R. R. bák, emeletén a Kodály- archívum, valamint a vendégszobák kapnak helyet. Az intézet nagy lehetőséget nyújt majd a hazai és a külföldi ének-zenei szakemberek képzésére. Ugyanis mellette van a világhírű Kodály Zoltán éríek-zenei általános iskola és gimnázium, amelyet annak idején a mester szorgalmazására létesített szülővárosa. A tervezett zenei óvoda szintén közelében lesz. A kecskeméti Kodály-inté- zet kialakítását megkezdték. Megnyitását a jövő évben sorra kerülő nemzetközi Kodály- szeminárium idejére tervezik. Körülötte a régészeti feltárások befejezése után romkert létesül. lönben is fejlett. A középiskolások részére 1973/74-ben három előadásra kerül sor és ugyanennyi gyermekelőadást szervezett a művelődési ház. A felnőtt színházlátogatók szórakoztatására négy előadásból álló sorozatot biztosítottak. Ennek első darabját (Szigligeti: A szökött katona) már játszották, a következő három Sme- tana: Eladott menyasszony-a, Gerencsér Miklós: Ferde ház című, mai társadalmi kérdésekkel foglalkozó szatirikus színműve és Taar Ferenc: Sírkő és pántlika című vígjátéka lesz. Gerencsér Miklós t Aradi napló Meglehet, Dessewffy erre is hajlandó lett volna, ha el nem vágjuk előle az összes számbavehető útirányt. Többé már a korlátozott cselekvési szabadsággal sem rendelkezett. Hírt kapott a világosi fegyverletételről, s úgy vélte,, kiszolgáltatott helyzetében Görgey pédáját kell követnie, tehát az oroszoknak akarta megadni marót, /m Lúgosról nesy a távolság Világosig és egész Észak-Bánátot herceg Linch- tenstein serege uralta. Aradtól lefelé a kilencedik hadtest kicsire zsugorodott és minden oldalról matt helyzetbe hozott körletéig- Két megoldás maradt, vagy az öngyilkos hősiesség, vagy a Lichtenstein előtti kapituláció. Dessewffy az utóbbit választotta. * Lázár Vilmos az utolsó az elítéltek sorában. Rá isagyon- lövetés vár. Reggel bekötjük a szemét és legyilkoljuk. Olyasmit művelünk vele. amire ő, a lázadó soha sem lett volna képes. Szelíd, jóságos ember. Inkább hivatalnok volt. mint katona. Gróf Leiningen-Wes- tenburg Károly után ő a legifjabb a büntetés elé néző lázadó vezérek közül. S az egyetlen, aki nem jutott el a tábornoki kinevezésig, sőt ezredessé is akkor léptette elő Bem József, amikor már nem volt lehetősége más parancsnoki cselekedetre, csak a fegyverletételre. Harmincnégy esztendős, Nagybecskereken született, ugyanott nevelkedett. Ifjú éveit a harmincnegyedik gyalogezredben töltötte, ahonnan hadnagyként szerelt le 1843- ban azzal a tudattal, hogy soha többé nem lesz katona. A hadseregben szerzett műszaki képzettségére szándékozott alapítani polgári jövőjét. Visz- szatért szülőföldjére, a Bánátba, megnősült, és családjának Nagybecskereken teremtett otthont. Szorgalommal dolgozott, hogy három gyermeke neveléséhez biztosítsa a megélhetést. Azt hitte, végleges szerencsére lelt, amikor főtisztviselői alkalmazást kapott a Központi Magyar Vas- útigazgatóságnál. Várakozásával ellentétben alig egy esztendő múlva megvált a vasútigazgatóságtól. Szeretett volna civil maradni, de az egyre zavarosabbá váló politikai viszonyok pangásra kárhoztatták a vasútépítést. Elbocsátással, vagy tetemes fizetéscsökkenéssel kellett számolnia Lázár Vilmosnak. Nem akarta megrendíteni családja anyagi biztonságát. Katona lett ismét. Mindjárt jelentkezéskor egy rendfokozattal magasabb rangot kapott, tehát főhadnagyként kezdte szolgálatát a honvédseregben. Szépíteném eljárását, ha csak az anyagi meggondolásaira figyelnék. Okom van feltételezni róla, hogy a rebellisekhez húzódott, s különben is épp elég rossz hírt kapott a Bánátból, különösen a rácok által gyakran szorongatott Nagybecskerekről. ahol családja élt. Az irántunk táplált érzései sem lehettek túlzottan hízelgőek ránk nézve. Erre lehet következtetni a tényből, hogy huszonnyolc évesen, makkegészségesen, minden komoly indok nélkül megvált a harmincnegyedik gyalogezredtől. Amikor megindult Windischgraetz a törvénytelennek deklarált magyar kormány letörésére, Lázár Vilmos fegyver helyett műszaki eszközökkel állt elébe. Vért nem ontott, halálba senkit nem küldött a nyílt osztrák—magyar katonai összecsapás kezdetén« Rá nem alkalmazhattuk a vádat, hogy fegyvert emelt Schwechátnál, uralkodónk hatalmára. Győr előtt irányította az erődítési munkálatokat végző utászcsapatokat, mész- sze a harcoló egységektől. Lelkiismeretes szolgálatáért rövidesen századossá léptették elő. Nem az ő földsáncain múlott, hogy végül is meg kellett hajolniuk Wln- dischgraetz túlereje előtt. Még a tél folyamán Törökszent- miklósig vonták vissza utászaival. Lehet, műszaki különítményét is számításba vették a tervezett szolnoki csatában, mégsem jutott el Lázár Vilmos a középtiszai« majd az azt követő győztes ütközetekhez. A siker megszerzésére egyszer sem lőtt alkalma. (Folytatjuk) nyíIVépújság 4 1973. november 14.
