Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

A

An kérdez

Levélcímünk: 7101, Szekszárd, Postafiók 71.

— Á szülési szabadsággal és a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos kérdésére a 3/1967. Korm. szá. mú rendelet és a Munkaügyi Minisztérium ezzel kapcsolatban kiadott állás- foglalása ad választ, amely szerint: „A gyermekgondozás céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a munka- viszonyban töltött idő számításánál teljes mértékben figyelembe kell venni. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapí. tása szempontjából ez alkalmazandó még a rendelet hatályba lépése előtt ilyen címen igénybe vett fizetés nélküli szabadságra is...” Ugyancsak munka- viszonyban töltött időnek kell tekinteni természetesen a szülési szabadságon töltött időt is. Ha tehát Nagy József né most, a lejárt szülési szabadsága után gyermeke gondozására fize_ tés nélküli szabadságot vesz igénybe, a munkaviszonya folyamatos, s amennyiben ezen idő alatt ismét szülne,

— természetesen amennyiben a hivatkozott jogszabályban megjelölt egyéb feltételek is fennforognak

— gyermekgondozási segélyre igényjogosult lesz.

Közlekedési lámpa

Vaszkó György Szekszárd, Martos Flóra u. 35. szám alatti olvasónk írta: „Huzamos ideje rossz — azóta már megjavították a szerk. megjegyzése — a villanyrendőr a központban. Állítólag a diódák mondták fel a szolgálatot. Végül is azonban azt a szerkezetet túl nagy költséggel építették ahhoz, hogy most belenyugodhassunk hasznavehetetlenségébe. Már arra gondoltam, tán kézi irányítással is használható lehetne, mondjuk az Otthon Áruház erkélyéről, vagy valami más megoldást kellene találni, de mindenképpen használhatóvá kellene tenni. Mi várható í"

A kérdésre Imre József, a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóságának igazgatója adott választ:

— A forgalomirányító lámpa vezérlése a korszerűség követelményeinek megfelelően teljes mértékben automatizált. Az erősen ingadozó forgalom minél gyorsabb átvezetése érdekében a berendezés hazánkban csak a legutóbbi időben terjedő műszaki megoldásokkal készült, kézi ve. zérlés alkalmazása, beveze. tése jelentős többletköltséggel járna. A megoldást a jövőben a javítási idők lehetőség szerinti rövidítésében látjuk. A korábbi — sajnálatosan gyakori — meghibásodás elkerülése ér. dekében a szükséges intéz, kedéseket megtettük.

I

Hás is járhat így

Nagy Józsefné Mórágy, Alkotmány a. 35. szám alatti olvasónk levele látszólag egyéni problémával foglalkozik, Véleményünk szerint azonban — mivel sok a bedolgozó családtag a termelő- szövetkezetekben — nem haszontalan, ha ők is megismerkednek a jogaikkal. Nagy Józsefné leveléből idézünk: „1970 augusztusától dolgoztam a pincehelyi Vörösmarty Tsz egyik üzemágában, ahol rádióelemeket készítettünk. Én ott úgy szerepeltem, mint bedolgozó családtag, de a munkakönyvembe nem írták be a munkaviszonyomat és az SZTK-t csak három vagy négy hónapig vonták tőlem. Pincehelyen létesült egy gáztöltő üzem és így sokan otthagyták a tsz-üzemet. Ekkor,

1972. július 1-től beszedték a munkakönyveket. Én akkor még lánykori néven szerepeltem, utána mentem férjhez, és Szekszárdon, a TOTÉV-nél dolgoztam, megszakítás nélkül. 1973. június 21-én született egy kisfiam. Ot hónapig kaptam a gyermekágyi segélyt. Ez október 10-én lejárt, és az a legbosszantóbb, hogy nem részesülök gyermek- gondozási segélyben, a tsz hibájából. Miért nem lehetett beírni akkor a munkaviszonyomat, amikor beléptem a munkába? Jogosan hábor- gok-e, amikor így körülbelül 21 600 forintot elveszítettem?

A másik kérdésem: ha

most fizetés nélküli szabadságot kérek a vállalatomtól, mert a picitől nem tudok dolgozni menni, és közben szülnék egy második gyermeket, beleszámít-e a munkaviszonyba a gyermekágyi segély, amit már igénybe vettem, és a fizetés nélküli szabadság? Jogosulok-e így gyermekgondozási segélyre?"

A bonyolult jogi kérdésre dr. Deák Konrád csoportvezető ügyésztől kértünk választ:

— A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény (1971. évi III. tv.) végrehajtása tárgyában ki. adott, a 15/1971. MÉM. számú rendelettel módosított 6/1987. MÉM számú rendelet 12 paragrafusa kimondja: „Családtag és termelő- szövetkezet között munka- viszony csak akkor jön létre, ha a felek kifejezetten munkaszerződést kötöttek.” Kimondja a jogszabály azt is: „A közös munkában rendszeresen részt vevő családtag családtagi minőségben eltöltött ideje, ha a termelőszövetkezetbe tagként belép, a mezőgazdasá. gi termelőszövetkezeti ta. gok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló jogszabályban megállapított feltételekkel a nyugdijévek- be is beszámít.” Rendelkezik a jogszabály abban a tekintetben is, hogy mi tekintendő rendszeres részvételnek a közös munkában és kimondja: „...a közös

munkában rendszeresen részt vevő szövetkezeti tag. gal, családtaggal minden esetben munkamegállapodást kell kötni, kivéve, ha a tag a szövetkezettel munkaviszonyban is áll.”

— Nagy Józsefné leveléből nem tűnik ki, hogy kötött-e munkaszerződést a termelőszövetkezettel, létre, jött-e közte és a termelő- szövetkezet között munkamegállapodás, de nem állapítható meg az sem, hogy a jogszabályban írtak szerint rendszeres résztvevője volt-e a közös munkának? Hangsúlyozom: a kérdésnek nem az a lényege, hogy egyáltalán munkaviszonyban állt-e a termelőszövetkezetnél, hiszen valamilyen munkának — akár ismételt — végzése nem jelent feltétenül munkaviszonyt. (A termelőszövetkezetben munkaviszonyban az úgynevezett alkalmazottak állnak, a tagoknak tagsági viszonyuk van, ami nem azonos.)

— Végül utalok a fentebb már hivatkozott végrehajtási rendelet 221. paragrafusára, amely szerint: „...tagsági vita akkor keletkezik, ha valamely tagsági jog vagy kötelezettség érvényesítésével kapcsolatban a termelőszövetkezet illetékes szerve által tett intézkedést vagy annak elmulasztását a tag, illetőleg a családtag magára sérelmesnek tartja.” A vita eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Ugyancsak a szövetkezeti döntőbizottság jár el a termelőszövetkezet és alkalmazottai között felmerült ilyen tárgyú vitában, fel kell azonban hívni a figyelmet arra, „...a tagsági viszonyból származó igény három év alatt elévül” s ide kell sorolni azt a követelést is, amely a családtagnak a közös munkában való részvételéből ered.

Hogyan vehető a jugoszláv 2. adás?

Maró István tolnai olvasónk kérdését telefonon tette fel: „Milyen csatornán foghatnám a jugoszláv műsor 2. adását?"

A kérdésre a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat (GELKA) művezetője, Harangozó János válaszolt:

— A kérdésre a követke. ző választ tudom adni. A IV-es sáv 24. csatornáján rendszeresen sugároz a Növi Sad-i adó. Kísérleti jelleggel ad a bejei adó a 38, csatornán (Eszék környé. kén). A tervek szerint Szabadka is fog sugározni műsort a 40. csatornán. Ezen adók vétele azonban a nagy távolság miatt csak sokelemes antennákkal lesz kielégítő.

Hem nagy ügy?

Dr. Makra Sándor Simon, tornya, Iskola u. 9. szám alatti olvasónk megírta esetét a simontomyai posta egyik alkalmazottjával. Igaz, hogy hosszú, de úgy érezzük, tanulsága miatt teljes terjedelmében indokolt a közlése. , Ugyanis nemcsak a postán járhat így az ügyfél. De lássuk, mi is történt?

„Nem nagy ügy, de az egész napomat elrontotta Kapom a gyászjelentést, atyai barátom Fodor József Kos- suth-díjas költő temetéséről. Nem tudom, fel tudok-e utazni Pestre a temetésére, igy hát elkészítem a részvétnyilvánító távirat szövegét. Rohanok a postára, hogy tizenkettő előtt odaérjek. Sikerül. Ot perc híja a tizenkettőnek. Négy perc a blanketta kitöltése, egy percem marad a feladásra. Fellélegzek. Gyerünk! A postáskisasszony (bizony nem illeti meg az elv- társnő megtisztelés) legnagyobb meglepetésemre kijelenti : „Zárva vagyunk.” Mondom: ,Még nincs tizenkettő.' Meg sem hallja. Ehelyett kötekedő hangon: ,Mit gondol uram, nekem is ebédelni kell!’ (Mintha ugyan bizony kevés volna neki másfél óra az ebédelésre, mert bőven ennyi marad még akkor is, ha fél órát leszámítok.) Utána hozzáteszi: ,Különben is, egy negyedóra míg kiszámítom a távirati díjat.’ Nem tágítok, mert nem szeretnék újabb félórát elpazarolni feleslegesen a munkaidőmből. Két órakor megint megjelenek: a kisasszony nem egészen egy perc alatt beszedte tőlem a távirat díját. Utána panaszt teszek a hivatalvezetőnél, aki meglepetésemre közli velem: .Miért nem ment a telefonszoba ablakához, ott hat óráig van felvétel.’ ,Mert a kisasszony elfelejtette ezt velem közölni.’ (Ő azt állítja, hogy mondta, de nekem nincs tanúm.) Aztán a .véletlenül’ itt-tartózkodó telefon- kezelő szólal meg felém fordulva: ,Nem tetszett bekopogni.’ Mindenki igazolta magát Mit tehetek erre? Retirálok. Ám amikor kilépek a kezelő- hivatalból, bosszankodom, mert lám, az ajtóval szemben valóban ki van írva: .Felvétel 12—2 között is.’ ,Na már most, gondolom, az a logikus, ha a telefonszoba ablaka feletti felvétel csak a telefonra vonatkozik. Hiányos lenne a logikám? Inkább talán a felírás. Nem nagy ügy? Ahogy vesszük. Mit lehet belőle kihámozni? Én ezt vettem ki: a felírás szerint a kezelőszobában a hivatalos idő 12-ig tart. Amikor én 12 előtt öt perccel beléptem, már csak az illetékes Kisasszony tartotta a hivatalos időt testben, lélek nélkül. Ebből következik: kissé baj

van a munkához állásával, a modorával, meg az emberségével. Nem hiszem, hogy ez a szocialista embertípus.

Ami a továbbiakat illeti: fájt, hogy ezért nem a postáskisasszonyt marasztalták el, hanem a ,kedves* ügyfelet. Gondolom a további ügymenetelben nem lesz hiba. Fodor József barátom özvegye idejében megkapja a táviratot. Akkor miért írtam le ezeket a sorokat? Hogy a simon- tornyaiak nevében több udvariasságot és emberséget kérjek a helybeli posta néhány alkalmazottjától, tisztelet a kivételnek!”

Az írást teljes terjedelmében ismertettük a Pécsi Postaigazgatósággal, ahonnan megérkezett Garam_ völgyi Miklós , igazgatónak a válasza:

„Dr. Makra Sándor si- montornyai lakos postai közönségszolgálattal kapcsolatos észrevételét tartalmazó levelükben foglaltakat megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy az észrevétel jogos volt, mert a szolgálatot teljesítő dolgozó nem tanú_ sított elég udvarias és előzékeny magatartást nevezettel szemben, s felvilágosítása, magatartása sem volt megfelelő. Az érdekelt dol_ gozót ezért szigorúan figyelmeztettem, s utasítottam a helyes eljárás mindenkori betartására. Megjegyzem azonban, hogy az észrevételező által is említett tájékoztató felirat megállapításom szerint egy_ értelmű, — főként a hivatalnál gyakran megforduló helybeli lakosok számára — melyet bizonyít az az egyszerű tény is, hogy eddigiekben hasonló jellegű

panasz, észrevétel még

nem merült fel. Ennek ellenére, a hasonló esetek jövőbeni elkerülése érdekében utasítottam a hivatalt, hogy a tájékoztató táblát újólag, félreérthetetlen för. mában, a munkahely tevékenységét pontosítva készítse el és függessze ki.”

Nem jött a csőtörő

Nagy Gergely Bálaszék, Gábor u. 2. szám alatti olvasónk leveléből való a következő idézet: „Negyvenhárom éves vagyok, három éve beteg. Évekig dolgoztam a termelőszövetkezetben Alsónyéken, az állattenyésztésben. Influenzám a tüdőmre ment, keresőképtelenné váltam. Amúgy is agyonfáradt családomat szerettem volna idén megkímélni azzal, hogy háztáji földemről a kukoricát a szövetkezettel töretem le. Nem sikerült. Azt mondták, hogy a csőtörővei a többi tag földjén már jártak, én csak akkor kapom meg a munkát, ha a csőtörö munkással megbeszélem. Pedig, amikorra ígérték, én kimentem a földemre. Nem tehettem róla, hogy ígéretüknél hamarabb, értesítés nélkül végezték el a munkát a többieknél. Hogy bízzak meg most Pikó Mihály csőtörő jóindulatában, mikor a termelőszövetkezet sem vette komolyan, mennyire szorult helyzetben van egy onnan kibetegedett tagja?”

Nagy Gergely levelére a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet elnökétől, Vincze Józseftől kértünk és kaptunk választ:

— Nagy Gergely érvelésével, miszerint — „agyonfáradt családomat szerettem volna idén megkímélni azzal, hogy háztáji földemről a kukoricát a szövetkezettel töretem le” — nem értek egyet. A termelőszövetkezet alapszabálya ugyanis abszolút lehetőséget nyújt arra, elsősor_ bán az öregek és betegek érdekében, hogy aki altarja, a kukorica-, illetve a háztáji földjét- (nyugdíjasoknak is egy hold jár) pénzben vegye ki és ezért az összegért tetszése szerint 25 mázsa májusi morzsolt vagy ennek megfelelő csöves kukoricát vegyen a termelőszövetkezettől, amit hazaszállítunk a tag bárminemű munkája nélkül. Ennek ellenére termelő- szövetkezetünk 1973. október 27-én Nagy Gergely kukoricáját csőtörővei letörte. Megjegyezni kívánom még, hogy termelő- szövetkezetünk ezen munkát elsősorban a dolgozó tagjainak végezte olyan alapon, hogy a közös munkából azok ne hiányozzanak, és ha az idő engedte másoknak is elvégeztük a kukoricatörést a csőtörővei. Egyébként a háztáji kukorica letörése a tag kötelessége.

r

Telefonszámaink : 129—01, 123—61. Ml VHLHSZOLUNK