Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

Losonczi Pál Nigériában (Folytatás az 1. oldalról) tárgyalásokon eszmecserét folytassanak nemzetközi és re­gionális kérdésekről. Ennek jegyében került sor ikedden délelőtt Lagosban, Gowan elnök rezidenciáján Losonczi Pál és Yakubu Go- won hivatalos megbeszélései­re. A baráti légkörben lefolyt tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú kapcsolatok kérdé­sét és eszmecserét folytattak nemzetközi és regionális kér­désekről. Losonczi Pál és Yakubu Gowon tárgyalásai előtt és azokkal párhuzamosan az El­nöki Tanács elnökével érke­zett szakértők nigériai partne­reikkel folytattak megbeszélé­seket. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete kedden kora délután Lagosból Kanéba, az ország északi részén fekvő szövetsé­A Mexikói KP kongresszusa Mexikóvárosban megtartotta 16. országos kongresszusát a Mexikói Kommunista Párt. A kongresszus megvonta az elmúlt hat esztendő pártte­vékenységének mérlegét, jó­váhagyta a központi bizottság munkáját és kijelölte a jövő­beni feladatokat. A részvevők elfogadták az MKP új prog­ramját és a párt új alapszabá­lyait, meghatározták a kom­munisták stratégiáját és tak­tikáját. A kongresszus üdvö­zölte azokat az erőfeszítése­ket, melyeket a Szovjetunió tesz a béke védelme és a vi­lág biztonságának erősítése Brandt sürgeti az együttműködést a KGST és az európai szocialista országok között gi állam azonos nevű fővá­rosába repült. A Losonczi Pált és kísére­tét szállító, Boeing-típusú ni­gériai gép több mint egyórás repülés után szállt le Kano modern repülőterén. Az Elnö­ki Tanács elnökét Alhaji Audu Bakó, Karto állam katonai kormányzója és a szövetségi állam vezetői üdvözölték. Lo­sonczi Pált államfőnek kijáró katonai tiszteletadással fogad­ták. Losonczi Pál nem sokkal megérkezése után találkozott a Kanoban dolgozó magyar szakértőkkel, akik a két or­szág közötti megállapodások alapján tevékenykednek Ni­gériában. Este Alhaji Audu Bakó, Ka­no állam katonai kormányzó­ja fogadást és vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hang­zottak el. érdekében. A felszólalók ki­jelentették, hogy a mexikói KP küzdeni fog a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének további szi­lárdításáért. Szolidaritásukat nyilvánították a chilei mun­kásosztállyal, a chilei néppel, és a Chilei Kommunista Párt­tal. A kongresszus üdvözletét küldte Luis Corvalannak, a Chilei KP főtitkárának és el­határozta, hogy hadjáratot in­dít a chilei pártvezető azon­nali szabadon bocsátásáért. A kongresszus a mexikói kommunisták nevéberi távirat­ban üdvözölte Kuba népét és forradalmi kormányát is. A közel-keleti tűzszüneti megállapodás értelmében az ENSZ-csapatok átvették a fontosabb stratégiai pontok ellen­őrzését. A képen: egy ENSZ-egység a Kairó—Szuez ország­út 101-es kilométerénél. (Telefoto — AP — MTI — KS) Az osztrák belpolitika „Elvetjük a nagykoalí­ció minden gondolatát, a szocialista kormány 1975. októberéig marad hivatal­ban” — jelentette ki Bru­no Kreisky osztrák kancel­lár. A kormányfő Inns­bruckban elmondott be­szédében elemezte a bel­politikai fejleményeket és hangsúlyozta, pártja nem támogatja a nagykoalíciót, minthogy erre nincs is szükség. A szocialista kor­mány a legközelebbi par­lamenti választásig irá­nyítja az ország ügyeit. Miközben a kancellár a tiroli szocialisták tarto­mányi gyűlésén így nyi­latkozott, Bécsben a Nép­párt sorainak erősítésén fáradozik. Két év múlva esedékes a parlamenti vá­lasztás, de az ellenzék leg­nagyobb pártja már min­dent ennek jegyében ké­szít elő. Várható személy- cseréket is emlegetnek Bécsben, de elsősorban csak a „második tanai­ban”. Valószínű, hogy Ratzenböck, a Néppárt fel­ső-ausztriai tartományi szervezetének titkára ke­rül a bécsi pártközpontba. Személyét kívánják a vá­lasztási gépezet irányító­jává tenni, miután Ratzen­böck éppen októberben már bizonyított Felsö- Ausztriában, ahol a Nép­párt sikereket ért el a tar­tományi választáson. Hallatják hangjukat a szabadságpártiak is, akik Klagenfurtban rendezett tartományi gyűlésükön el­utasították ■ a szocialisták­kal esetleg létrehozható későbbi kiskoalíciót. A „kékek” párton belüli el­lenzéke, a karintiai szer­vezet bírálta a párt elnö­két, Pétért, aki hajlamos a szocialistákkal ,való kompromisszumra. Az Osztrák Kommunista Párt is folytatja előkészü­leteit. A párt előtt két nagy feladat áll. Január­ban pártkongresszuson mérik le az eddig meg­tett út eredményeit és ha­tározzák meg a feladato­kat. Ezenkívül további erőfeszítéseket tesznek, hogy a párt a következő parlamenti választáson képviseletet nyerjen. Az erősödésnek újabb jele, hogy a vasárnap Ternitz- ben tartott községtanácsi választáson, amelyen a szocialisták és néppártiak szavazatokat vesztettek, a kommunisták több mint háromszáz voksot nyertek és a községtanácsban im­már két képviselettel ren­delkeznek. Az Ukrán SZSZK Legfel­sőbb Tanácsáhak elnöksége kegyelemben részesítette Iván Dzjubát, az Ukrán írószövet­ség volt tagját. Az ukrán írót 1965-ben írt .internacionalizmus vagy oro- jzosítás?” című munkája miatt, amelyben tévesen ér­telmezett egy sor nemzetiségi Problémát, a szovjet szocialista társadalom internacionalista természetét, valamint az SZKP nemzetiségi politikáját 1973 márciusában a kijevi fel- ebbviteli bíróság ötévi sza- iradságvesztésre ítélte. A Lityeraturnaja Ukraina című ukrán irodalmi lapnak adott nyilatkozatában Dzjuba a többi között elmondotta: tudom, hogy helytelenül ér­telmeztem a szovjetunióbeli nemzeti kapcsolatok jelenlegi Ä nyugat-európai integráció soron következő szakaszának konkrét programját fejtettek! kedden Willy Brandt nyugat­német kancellár strasbourgi beszédében. A szövetségi kor­mányfő az európai parlament 'ülésén mondta el beszédét, amelyet nyomban nyilvános­ságra hoztak a nyugatnémet fővárosban is. Bevezetőben Brandt beha­tóan foglalkozott a közel-ke­leti konfliktussal, amellyel — az Egyesült Államok és a Szovjetunió különleges fele­lősségének elismerése mellett — szembe kéül néznie Nyu- gat-Európának is. A kancellár ismét hitet tett a nyugatnémet—izraeli kap­csolatok különleges jellegének fenntartása mellett, majd szorgalmazta a konfliktusoktól sújtott közel-keleti térség ál­lamai között egy „regionális együttműködés” kialakítását. állapotát és sötét színekben ecseteltem Szovjet-Ukrajna nemzeti helyzetét. Kérésemre lehetővé tették, hogy otthonról és közkönyvtárakból megfelelő forrásmunkákhoz juthassak. Munkámban egyrészt szeret­ném alapos érvekkel feltárni idézett művem számos alap­tételének képtelenségét és ká­ros voltát, másrészt pedig ki­fejteni az e kérdéssel kapcso­latos jelenlegi nézeteimet és elvileg síkraszállni az ukrán burzsoá nacionalizmus ideoló_ giája ellen. Az ukrán parlament Dzjuba kegyelmi kérvényének elbírá­lásakor figyelembe vette, hogy az író a vizsgálat idején be­ismerte bűnösségét, segítséget nyújtott a vizsgálat lefolyta­tásához és őszintén megbánta tettét. (TASZSZ) Ebben alkotóan közre kell működnie a Közös Piacnak is. Javasolta, hogy a Közös Pi­ac juttasson élelmiszersegélyt a térségnek, támogassa a menekültek letelepedését és éljen a már meglévő koope­rációs lehetőségek bővítésével. Nyugat-Európában — mon­dotta a továbbiakban Brandt — most megkezdődhet az in­tegráció új szakasza. A nyugat-európai uniót nem ugrásszerűen, hanem fokozatos fejlődés útjái) kell elérni, de az uniónak még ebben az évtizedben valósággá kell vál­nia. Nem szavakra, hanem konk­rét eredményekre van szükség — folytatta. A legfontosabb a Közös Piac működőképes­ségének növelése, a politikai együttműködés fokozása. A cél: egy ésszerűen megszer­vezett nyugat-európai kor­mány megalakítása, mely kor­mány a közös politikában döntési joggal rendelkezik, tevékenységét pedig a közös parlament ellenőrzi. A közös kormány megala­kulásával jár egy közös al­kotmány kidolgozása is, ame­lyet a tagállamok lakosságá­nak jóvá kell hagyniok. Még az idén pontosan meg kellene határozni a közösség viszonyát az Egyesült Államokhoz, majd a Kanadához és Japánhoz fű­ződő viszonyt és a KGST-vei kialakuló kapcsolatokat. Nyugat-Európa és Amerika viszonyának meghatározása hosszú folyamat, amely „csak az európai unió beteljesedésé­vel zárulhat le” — mondotta, majd hivatkozott arra, hogy Amerikát és az EGK-t közös vagy hasonló eszmények kötik össze. A kancellár együttműködést sürgetett a Közös Piac és az európai szocialista országok között. Azzal érvelt, hogy a? (Folytatás az 1. oldalról) Az AFP Tel Avív-i jól érte­sült forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a fogolycse­EGK nem tekinthető elzárkó­zó közösségnek, mert „a nyugat-európai tömörülés nincs kárára az össz-európai együttműködésnek”. Másrészt — mondotta — az európai együttműködés nem tartóztat­hatja fel a nyugat-európai in­tegrációt. A közel-keleti események vi­lágossá tették Nyugat-Európa függését a nyersolajforrások­tól. Nem engedhető meg, hogy az EGK-ban különböző vélemények legyenek a kö­zös energiagazdálkodásról, mert az egység létfontosságú. Brandt sürgette a közös intézmények kiépítését, a par­lament jogkörének kiszélesíté­sét, egy nyugat-európai szám­viteli szék létrehozását. A so­ron következő csúcsértekezlet­nek erre döntő ösztönzést kell adnia. Az állam- és kormány­főknek pontosan számba kell venniök az eredményeket és új útmutatásokat kell adniok. Szükségállapot Angliában Az angol kormány kedden- rendkívüli ülésen vitatta -meg az ország energiaellátási hely-, zetét. Délután bejelentették, hogy szükségállapotot vezetnek be az energiaellátás biztosítá­sára. A szükségállapot rend­kívüli felhatalmazást ad a kormánynak és egyebek között lehetővé teszi katonai egysé - gek bevetését is. A kormány energiaellátási gondjai az arab országok olaj- szállítmányainak . csökkenésé^ bői, a 270 000 bányász hétfő óta tartó túlórabojkottjából és az erőművek gépmunkásainak háromhetes munkalassítási sztrájkjából származnak. rét. melynek kedden kellett volna megkezdődnie az egyip­tomiak és az izraeliek kö­zött, elhalasztották, ezenfelül Izrael nem hajlandó gyógy­szereken kívül egyéb ellát­mányt átengedni az egyipto­mi harmadik ■ hadsereghez. Egyiptomi illetékesek szerint Izrael akadályozza a tűzszü- net-megerősítő megállapodás végrehajtását — jelenti a UPI Kairóiból. Hivatalos he­lyen „súlyos nehézségekről” beszélnek a legutóbbi Gama- zi—Jariv találkozó után. A Pekingben időző Henry Kissinger amerikai külügy­miniszter interjút adott az amerikai rádió- és ■ televízió- hálózat tudósítóinak; A közel-keleti helyzetet ele­mezve Kissinger kifejtette, hogy egy arab—izraeli béke­megállapodás létrejötte esetén feltehetően szükség lesz arra, hogy esy vagy több állam nemzetközileg garantálja Izra­el határainak biztonságát. Ha a tervezett béketárgyalások sikerrel járnak, s eredmé­nyükként kijelölik Izrael vég­leges a jelenlegi tűzszüneti vonalaktól eltérő határait, azonnal fel fog vetődni a ga­ranciák kérdése,— ami annál is fontosabb, mivel a nagyha­talmak bizonyos mértékben érintettek a Közel-Keleten, s ezért mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a harcok esetleges kiújulása elvezessen a nagyhatalmak konfrontáció­jához — mondotta Kissinger. Az amerikai külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a tűz­szünetet megerősítő megálla­podás aláírása után most Egyiptomon és Izraelen áll annak végrehajtása. A ter­vezett békekonferenciát pedig ,(heteken belül kellene meg­tartani”. Arra a kérdésre válaszolva, valón az Egvesült Államok köt-e kétoldalú megállapodást Izraellel, Kissinger ismét meg­erősítette, hogy az Egyesült Államok hagyományaihoz hí­ven változatlanul támogatja Izraelt minden formális meg­állapodás nélkül, s ezen a po­litikáján nem szándékszik a legcsekélyebb mértékben sem változtatni. Iván Dzjuba kegyelemben részesült t Közeí-Kel et

Next

/
Thumbnails
Contents