Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

I

Közlemény

Újabb

magnószalag-válság

Újabb „W atergate-bomba” robbant Washingtonban: Frederick Buzhardt, Nixon elnök fehér házi fő- jogtanácsosa közölte John Sirica szövetségi bíróval, hogy az elnök beszélgetéseiről titokban készített magnófelvételek közül a bíróság által bizonyítékként bekért 9 tekeres közül 2 „egyáltalán nem létezik’’. Mint ismeretes, 3 hónapon át folyt a „magnócsata”: a Fehér Ház először tagadta a két bírói fórum döntésének teljesítését, majd a múlt héten — Archibald Cox különleges államügyész elbocsátása, illetve Richardson igazságügy-miniszter és Ruckelshaus igazságügyminisz- ter-helyettes lemondása nyomán támadt közfelháborodás tetőpontján — Nixon elnök váratlanul bejelentette, hogy mégis átadja a 9 magnótekercset Sirica bírónak „magánmeghallgatásra’’.

Az általános megrökönyödést keltő elnöki bejelentésig a Fehér Ház sohasem vitatta Nixon elnök 9 Water- gate-vonatkozású bizalmas és dátumszerűen megjelölt beszélgetését rögzítő magnótekercsek bármelyikének létezését. Most viszont Buzhardt közölte, hogy az elnök személyes szerepe szempontjából perdöntő fontosságú két beszélgetésiül nem készült felvétel. A Fehér Ház legújabb verziója szerint nincs hangszalag Nixon elnök és John Mitchell volt igazságügy-miniszter, elnökválasztási kampányigazgató 1972. junius 20-i telefonbeszélgetéséről. (Mitchell szenátusi vallomása^ szerint ez vQlt a Watergate-kémbetörés után az első beszélgetése az elnökkel.) Buzhardt magyarázata szerint Nixon elnök a fehér házi magánlakosztályában lévő telefonon beszélt, és ez a készülék nem volt bekötve az elnök hivatali helyiségeit és telefonjait automatikusan lehallgató rendszerbe.

A másik beszélgetés 1973. április 15-én zajlott le Nixon elnök és volt fehér házi főjogtanácsosa, John Dean között. Dean eskü alatt tett szenátusi vallomása szerint ez alkalommal közölte az elnökkel, hogy előző napon vallomást tett a vizsgálatot folytató nagy esküdtszék ügyészei előtt, mert a Watergate-ügy el- palástolása nem folytatható tovább. Dean állítása szerint az elnök ekkor elismerte, hogy „ostobaságot” követett el, amikor Charles Colsonnal, volt tanácsosával Howard Huntnak, a Watergate-betörés egyik fővádlottjának adandó elnöki kegyelemről beszélt. Buzhardt szerdai közlése szerint erről a beszélgetésről nem készült felvétel, mert lefutott a magnószalag és az automatikus szerkezet meghibásodása következtében nem indult be az új szalag.

Buzhardt magyarázata szerint csak múlt hét végén vették észre, hogy a 9 beszélgetés közül kettőről egyáltalán nem készült felvétel. Ennek alátámasztására megjelent Sirica bíró előtt a Fehér Ház technikusa, aki „megerősítette”, hogy az április 15-i Nixon —Dean beszélgetésről a készülék meghibásodása miatt nem készült felvétel. A technikus más hasonló „meg- I! hibásodásról" nem tudott, s erre az esetre is csupán azért emlékezik, mivel — 2 órával a bíróság előtt való megjelenése előtt — Buzhardt „emlékeztette” erre.

A szenzációs bejelentés után viszont újságírók Buzhardtot emlékeztették a következőkre: a fehér

házi lehallgatási rendszer működéséért felelős Steve Bull a szenátusi vizsgáló bizottság előtt korábban azt vallotta: 1973. június 27-én Alexander Haig, a Fehér Ház törzskarának főnöke San Clementéből telefonon utasította, hogy futárgéppel azonnal küldje el a kaliforniai üdülőjében tartózkodó elnöknek az április 15-i Nixon—Dean beszélgetésről készült magnófelvételt. Miután ez nehézségekbe ütközött, Haig utasította Bulit, hogy a szóban forgó magnótekercset játssza le Buzhardt főjogtanácsosnak, aki ezután jegyzetei alapján telefonon tájékoztatta Nixon elnököt a beszélgetés tartalmáról.

A kulcsfontosságú hangszalagok „nemlétezőnekn nyilvánítása végső csapást mért arra a feltételezésre, hogy a magnótekercsek esetleg tisztázhatják az elnök szerepét. James Buckley new york-i konzervatív szenátor, Nixon elnök egyik leghívebb támogatója szerdán este kijelentette: „A bizonyítás feladata most már kizárólag az elnökre hárul. Nixon elnöknek kell meggyőznie az amerikai népet arról, hogy igazat mond”.

(Folytatás az 1. oldalról)

A nemzetközi reakció mesterkedéseit jelenleg megköny. nyíti és sokszor közvetlenül is az imperializmus kezére játszik a maoista vezetők szov- jetellenessége és szembenállása a szocialista közösség konstruktív nemzetközi törekvései, vei.

A nemzetközi helyzet tartós enyhüléséért küzdve a jövőben is számolni kell bonyodalmakkal, megtorpanásokkal, a nemzetközi helyzet időszakonkénti éleződésével. Történelmi tény azonban, hogy bár az imperialista erők ismételten megkísérlik a béke vészé, lyeztetését, már nincsenek abban a helyzetben, hogy megrendítsék a szocializmus világát és megakadályozzák a népek szabadságtörekvéseit.

3. A nemzetközi helyzet ked. vező alakulásában döntő szerepe van a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán kidolgozott békeprogramnak, amely a lenini külpolitika elveit alkalmazza a mai viszonyokra. A szovjet békeprogram széles körű nem. zetközi támogatást élvez.

Az MSZMP Központi Bizottsága e program megvalósításában alapvető jelentőséget tulajdonít a szocialista országok egységes, közös fellépésének. A szocialista közös, get tulajdonít a szocialista ködés erősítésének, a külpolitika egybehangolásának szempontjából kiemelkedő esemény volt a nyolc szocialista ország pártvezetőinek július vé. gén a Krím-félszigeten megtartott találkozója. A szocialista országok egységes ereje, hatékony, közös fellépése továbbra is legfőbb garanciája jövőbeni eredményeinknek. Pártunk, a Magyar Népköztár. saság a jövőben is egyezteti és összehangolja erőfeszítéseit a többi szocialista országgal.

4. A Központi Bizottság értékelte és hasznosnak minősítette azokat a kétoldalú eszmecseréket. amelyeket pártunk képviselői a testvérpártok és más haladó szervezetek vezetőivel folytattak. Eredményes, nek értékelte pártunk és kor. mányunk képviselőinek a szocialista és más országok kormányainak vezetőivel folytatott tárgyalásait:

— A magyar—vietnami kapcsolatok kiemelkedő állomása volt a Vietnami Demokratikus Köztársaság Pham Van Dong

kínai térség katonai, politikai feszültségének enyhítését szolgáló laoszi megállapodásoknak, amelyek megnyitották az utat e térség békéjének megteremtéséhez, új szakasz kezdetét jelentik a laoszi hazafias erők harcában.

A Központi Bizottság nagyra értékeli azokat a jelentős sikereket, amelyeket a kambodzsai hazafias erők az elmúlt időszakban a nemzeti függetlenségükért vívott harcuk során értek eL Szolidárisak vagyunk a hazafias erőkkel. a felszabadító erők oldalán állunk; támogatjuk No- rodom Szihanuk kormányát

— Kádár János elvtárs ez év júliusi jugoszláviai látogatása és Joszip Broz Tito elvtárssal és más jugoszláv vezetőkkel folytatott tárgyalásai jelentősen hozzájárulnak a két testvérpárt, a két szomszédos szocialista ország barátságának és együttműködésének fejlesztéséhez. A találkozó további ösztönzést ad kétoldalú kapcsolatainknak és megerősítette a nemzetközi kérdésekben való együttműködést.

— Fock Jenő elvtáre augusz tusi megbeszélései Alekszej Koszigin elvtárssal, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökével a két ország gazdasági együttműködéséről kedvező alanot nyújtanak a következő ötéves terv folyamatban lévő kialakításához, hazánk további biztonságos gazdasági fejlődéséhez.

— Fock Jenő elvtárs és Piotr

Jaroszewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnökének augusztusi varsói megbeszélésén született megállapodások a magyar— lengyel gazdasági együttműködés további bővítését, újabb közös vállalkozások megvalósítását szolgálják.

— A Finn Köztársasághoz fűződő kapcsolataink jelentős eseménye Kádár János elvtárs látogatása Finnországban és megbeszélései Urho Kekkonen elnökkel és más finn vezetők, kel. A látogatás eredményeképpen tovább fejlődnek a magyar—finn kapcsolatok. A Központi Bizottság megelégedéssel állapítja meg. hogy fontos nemzetközi kérdésekben, mindenekelőtt az európai béke és biztonság ügyében egyetértés van a két ország között.

előírja az 1967. novemberi határozatának végrehajtását is. A Biztonsági Tanács határozatainak következetes végrehaj. tása lehetővé teszi a közel-ke- Jeti térségben élő valamennyi nép súlyos problémáinak igazságos politikai rendezését.

6. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a nemzetközi enyhülés folyamatában változatlanul megkülönböztetett jelentősége van az európai földrésznek.

— A Központi Bizottság üd. vözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben, júliusban lezajlott első szakaszának eredményeit. Kiindulva abból, hogy Európa valamennyi országa egyformán érdekelt a helsinki tanácskozáson elfogadott négy napirendi pontban, támogatjuk az értekezlet Genf ben folyó második szakaszának munkáját. s kívánatosnak tartjuk, hogy minél előbb sor kerüljön a harmadik, befejező szakaszra.

— Eprópa országainak közös érdeke az is, hogy a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről tárgyaló. október 30-án ismét megnyílt bécsi értekezlet — figyelembe véve az egyenlő biztonság elvét — eredményes munkát végezzen.

— A Központi Bizottság üdvözli a két német állam felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Pártunk , és kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít a Német Demokratikus Köztársaság növekvő nemzetközi tekintélyének és a teljes jogú nemzetközi elisme. rés nyomán mind szélesebhé váló nemzetközi kapcsolatainak.

— A szocialista országok és

a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának teljes normalizálásához elengedhetetlen, hogy az NSZK kormánya tart. sa magát az elmúlt években megkötött egyezményekhez és a négy nagyhatalom Nyugat- Berlinre vonatkozó megállapodásához. Ennek figyelembevételével kerülhet sor a magyar—nyugatnémet diploma-,

ciai kapcsolatok felvételére.

7. A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt .időszakban újabb lendületet kapott a nemzetközi munkásosztálynak a monopol- tőke elleni harca, a nemzeti függetlenség, a béke, a haladás erőinek antiiinperialista küzdelme.

— Jól szolgálta a nemzetközi munkásosztály érdekeit a Várnában ez év októberében megtartott VIII. szakszervezeti világkongresszus, amely ösztönzést adott a világ szakszervezetei közötti együttműködés erősítésének, a szakszervezeti akcióegységnek.

— Az el nem kötelezett országok algériai csúcsértekezlete eredményesen járult hozzá az imperializmus és a neokolonializmus ellen harcoló erők frontjának kiszélesítéséhez.

— Az elmúlt napok kiemelkedő eseménye volt a békeszerető erők moszkvai világ- kongresszusa. a békemozgalom eddigi legnagyobb fóruma, amely eredményesen segítette elő a béke híveinek összefogását az egész emberiség javára. A magyar társadalom, a Magyar Népköztársaság üd. vözli és támogatja a kongresz- szusnak a világ népeihez inté. zett békefelhívását

•

A Központi Bizottság áttekintve a nemzetközi helyzetet, megállapította, hogy minden ok megvan a bizakodásra, a

szocializmus, a haladás, a béke erői a reakció minden gáncsvetését, minden akadályt leküzdve előretörnek, erősödik a különböző társadalmi bérén, dezkedésű országok békés egy. más mellett, élésének irányza. ta. Pártunk, kormányunk a jövőben is minden tőle telhetőt

megtesz, hogy ezt a kedvező folyamatot elősegítse. Tovább erősíti szövetségét és testvéri együttműködését a Szovjetunióval. a baráti szocialista országokkal, a kommunista és munkáspártokkal, következe, tesen munkálkodik a nemzetközi enyhülés folyamatának megszilárdításán, a békés egymás mellett élés politikájának további kibontakoztatásán, cselekvőén hozzájárul « nemzeti függetlenségért, a békéért és haladásért folytatott világméretű küzdelemhez.

o

A Központi Bizottság személyi kérdésekben az alábbi döntéseket hozta:

— Maróthy László elvtáreat, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába;

— Jóváhagyta a művelődés- ügyi miniszterré megválasztott Nagy Miklós elvtárs felmentését a Központi Bizottság osztályvezetői megbízatása alól;

— Kornidesz Mihály elvtársat kinevezte a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya vezetőjévé, s egyben megválasztotta a Központi Bizottság mellett működő agitá- ciós és propagandabizottság tagjává;

— Javaslatot tett a Népköz.

társaság Elnöki Tanácsának a megüresedett miniszterelnökhelyettesi tisztség betöltésére,

(MTI)

Népújság 2

1973. november 8,

elvtárs vezette párt_ és kormányküldöttségének magyar- országi látogatása 1973. júliusában. A Magyar Népköztársaság a vietnami nép áldozatos harca iránti őszinte és mély elismeréseként lemon. dott az eddig nyújtott hitelek visszafizetéséről. A látogatás során újabb fontos mególlapo. dások születtek pártjaink, országaink és népeink sokoldalú együttműködésének további megerősítésére. A vietnami párt- és kormányküldöttséggel folytatott eszmecserék során kölcsönösen megerősítettük nézetazonosságunkat és közös cselekvő készségünket a nemzetközi politika fő kérdéseiben.

Hazánk, miként eddig, a jövőben is következetesen eleget tesz a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tagjaként vállalt kötelezettségének a párizsi békemegállapodások végrehajtása érdekében.

— A Központi Bizottság e kérdés kapcsán áttekintette az indokínai helyzetet, s kifejezte, hogy pártunk, kormányunk, népünk a jövőben is szolidáris az indokínai népek nemzeti függetlenségi harcával és támogatja a térség problémáinak idegen beavatkozástól mentes megoldását.

A Központi Bizottság támogatja a vietnami kérdések igazságos rendezését. Nagy je. lentőséget tulajdonít az indo— Pierre Messmer francia miniszterelnök júliusi budapes. ti látogatása az álláspontok alaposabb megismerésével hoz. zájárul a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak bővítéséhez, a magvar —francia kapcsolatok fejlődé, séhez. különösen a gazdasági együttműködés útjában álló akadályok elhárításához.

5. A Központi Bizottság megtárgyalta a közel-keleti helyzetet és megállapította, hogy a háború kiújulásáért minden felelősség az 1967-es háborút kirobbantó, s azóta is kihívó, agresszív magatarr tást tanúsító izraeli kormányt terheli. A válság kiéleződésének alapvető oka az, hogy Izrael több, mint hat éve arab területeket tart megszállva és makacsul elzárkózott a politikai rendezés minden kísérlete elől. Az izraeli uralkodó körök agresszív politikája, amely el. lentmond az izraeli nép valóságos érdekeinek is, a világ közvéleménye előtt lelepleződött és mindinkább elszigetelődik.

A Szovjetunió, a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság követkeretesen és hatékonyan támogatta és támogatja az arab népek jogos törekvéseit. A Központi Bizottság üdvözli és támogatja a Biztonsági Tanácsnak a Szovjetunió és az Egyesült Ál. lamok közös javaslatára elfogadott. ez év október 22-i tűz. szüneti határozatát, amely