Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-02 / 257. szám
Párt szervezés — pártirányítás Mérlegen: a pártmegbízatások teljesítése Valamennyi pártszervezet munkájának eredményessége tagjainak tevékenységén múlik. A kommunistákén, akik nagyobb munka sikerekre, fegyelmezett helytállásra késztetik a munkatársaikat, eredményesen munkálkodnak a jdbb, alkotóbb munkahelyi légkörért, akik formálták párton kívüli munkatársaik tudatát és erősítik elkötelezettségüket szocialista rendszerünk irárft. A pártszervezetek munkája ugvanakkor olyan szervezett, céltudatos tevékenység, amely a mindennaoi élet valameny- nyi kérdésében — leeyen az gazdasági, politikai, kulturális vagy egyéb feladat — az egyes párttagoktól nem általánosságok ismételgetését, hanem nagyon is konkrét, kézzelfogható cselekvést kíván. Az előttünk álló feladatok hatékony megoldása nem tűri a szólamokat, az általános megállapításokat, így tehát maguk a párttagok sem végezhetnek pártmunkát csak úgy „általában”. A párt politikájának megvalósításához az élet valamennyi területén az szükséges, hogy minden egyes párttag megbízatása konkrét, kézzelfogható, s így ellenőrizhető is legyen. Alapvető követelménye ennek, hogy a felsőbb pártszervek határozatait a pártszervezetek vezetőségei ne csupán lemásolják, hanem azokat a maguk sajátos helyzetének megfelelően dolgozzák fel, alakítsák ki saját munkaprogramjukat, s ennek alapján határozzák meg minden egyes párttag személyre szóló feladatait. Ahol gondot jelent a párttagok megbízatásokkal való ellátása, ott általában az a baj, hogy a pártvezetőségek ezt az alapvető feladatukat elmulasztják. Amilyen sokoldalú és színes a mindennapi élet, ugyanolyan sokoldalú és színes lehet a pártmegbízatások köre. Ahol a pártvezetőségek tudatosan törekeditek erre, ott a közélet szinte valamennyi területén dolgoznak világosan körvonalazott pártmegbízatással kommunisták. Az emberek formálásán, a gazdasági munka fejlesztésén munkálkodnak például a szocialista brigádok kommunista tagjai. Tevékenykednek a tömegszervezetekben és mozgalmakban, a tanácsokban. az üzemi, a lakóterületi, a hivatali murfka minden területén. Sok helyen az ő fáradozásuk, tettrekészségük eredménye, hogy javulnak a gazdasági mutatók, élénkebb, demokratikusabb a közélet, eredményesebb a küzdelem a kispolgári nézetek és magatartás ellen. Találni azonban még a párttagok körében passzív, feladataikat nem teljesítő embereket, s ebbe nem szabad belenyugodni. A pártszervezetek túlnyomó többségében meg is találták az effajta magatartásmód ellenszerét. Évente egyszer taggyűlésen szabják meg valamennyi párttag — személy szerinti — pártmegbízatását, s ugyanígy taggyűlésen kérik számon ezek teljesítését. Sok helyen a pártcsoportokban év közben is rendszeresen számon kérik minden párttagtól, hogyan teljesítette a párttól kapott feladatait. A pártcsoportok ilyen tevékenységének nagy előnye, hogy az egyes párttagoknak év közben sem lehet „lazítani”, hanem folyamatosan végzik pártmunkájukat A párt- csoportbizalmiak rendszeresen tájékoztatják a pártmegbízatások teljesítéséről a pártvezetőséget amely — ha a párt- csoport figyelmeztetése nem használ — felelősségre vonja a feladataikat nem teljesítő párttagokat A beszámoló taggyűléseken pedig minden egyes kommunista munkáját, magat-rtását, személy szerint értékelik. A kommunisták a mindennapi munka támasztotta követelmények teljesítése közben fejlődnek még öntudatosabbá, fegyelmezettebbé, válnak a párt odaadó harcosaivá. A szigorú, de segítőkész ellenőrzés nélkülözhetetlen a párt egységének szilárdításában, cselekvései egysége erősítésében. Senki nem mondhatja magáról, hogy „kész” kommunista. nincs szüksége a kollektíva ilyen irányú segítségére. De még inkább szükségük van erre azoknak, akik rövidebb ideje tagjai a pártnak, akik csak röviddel ezelőtt vállalták önként a párttal, a társadalommal szemben a több, az odaadóbb munkát. A pártszervezetekben ezekben a hetekben — először a pártcsoportokban — kezdetét veszi az összegezés: mit tett a kommunista kollektíva munkahelyén, területén a párt politikájának valóra váltásáért. Ezt az összegezést megelőzi a párttagokkal való beszélgetés, személyük, munkájuk értékelése. A pártvezetőségeknek, pártcsoportoknak ez a munkája sokoldalú mérlegelést, tárgyilagosságot kíván. Hiszen nem minden esetben a párttagok a hibásak egy-egy megbízatásuk teljesítésének elmulasztásáért. Megtörténik, hogy a pártvezetőségektől nem kapják meg ehhez a szükséges segítséget. Nem ritka az sem, hogy a pártmeeMzatás kiadásakor nem vették kellően figyelembe az illető párttag fel- készültségét, lehetőségeit. Ugyanígy nem kevés számban kaptak párttagok olvan „megbízatást”, amely formális, s csupán arra jó, hogy a pártvezetőség odaírja az illető kommunista neve mellé, mi a pártmunkáia. Igv lesz azután egyes párttagoknak olyan megfoghatatlan megbízatásuk, hogy „népnevelők”. így lehet találni néhol meghökkentően sok saitóteriesztéssel megbízott párttagot. Arról nem is szólva, hogy néhol a megbízatás nem terjed túl azon, amit a munkakör ellátása aműgvis megkövetel. Amikor a pártvezetőségek és a pártcsoportok értékelik egy-egy kommunista politikai, társadalmi, gazdasági tevékenységét, s arról véleményt mondanak, egvben magukkal szemben is kritikusnak kell lenniük: vajon hogyan gazdálkodtak az alaoszervezet kommunistáinak képességeivel, cselekvőkészségével, alkotókedvével. A pórtmegbíza- tások teljesítésének év végi ellenőrzése, összegezése tehát eredményezze azt is: megfelelőbb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a jövőben az egyes párttagok még „testre- szebottabb” feladatokat kapjanak és teljesítsenek. mihck Sándor Kopogtatás nélkül A Szekszárdi Szabó Szövetkezetben az a szokás, hogy a munkahelyeken minden hónapban egyszer azért állítják le a szalagot, a munkagépeket, hogy az emberek beszéljenek — munkaidő alatt. A szövetkezet kél megyében tart fenn üzemeket, do'gozóinak létszáma megközelíti az ezret. Dél-Baranyából, Szekszárdiéi és Tolnáról nem lehel összegyűjteni a dolgozókat termeién, tanácskozásra, csak a helyszínen lévő üzemben. A termelésről azonban mindig kell beszélni. A munkások fóruma a brigádértekezlet is. Itt a brigád sajátos helyzete kerül szóba: ki, hogyan végzi a munkát, milyen a norma, hogyan keletkezik a selejt. A brigád- vezető és a művezető válaszol a kérdésekre. Amikor a vidéki üzem értekezletére kerül sor —- már ,,magasabb" érdekek kerülnék vitára: az üzem a feladatát hogyan teljesíti, milyen hatékonyan végzik ott a munkát? A negyedévenként tartott termelési tanácskozások a fórumai az üzemi gondok, eredmények megbeszélésének. Tehát, akinek van véleménye, elmondhatja. Választ a helyszínen lévő üzemvezető vagy a központi iroda valamelyik vezető munkatársa ad. Vun azcnban a szövetkezetben egy teljesen új „taná'skozási" rendsz’r is, amelyhez hasonló, úgy hisszük, másutt nincs. A szövetkezet elnöke és párttitkára tart minden hónapban, rendszeresen fogadóórát a munkahelyen. A munkateremben tartják rendszerint ezeket a tanácskozásokat, leállítják a gépeket és megkezdődik a véleménycsere. A dolgozót még a birgádériekezlet, a termelési tanácskozás után is foglalkoztatja jó néhány kérdés, s ezeket beszélik meg, ezeken a „kopogtatás nélküli”, kötetlen beszélgetéseken. Ilyen alkalmakkor sokkal oldottabb a légkör, számos olyan kicsinek látszó gond is szóba kerül, amely a termelési tanácskozáson nem, holott éppen ezek foglalkoztutják hosszú időn át a dolgozót a munkovég- zés során. A beszélgetés — Lánycsókon vagy Tolnán például — ez ideig mindig úgy végződött, hogy a „tervezett" időt soha nem tudták betartani. A gazdasági és a politikai vezető kötetlen beszélgetésére azért van ilyen formában szükség, mert nincs arra mód, hogy mindig vagy gyakrabban a munkahelyen, tartózkodjanak. Lévén ennek a szövetkezetnek tucatnyi üzeme, az üzemek többségében pedig két műszak. A dolgozó elől persze nincs elzárva a szövetkezet vezetősége, és ezen u kopogtatás nélküli tanácskozáson túl is, felkereshetik gondjaiKkai azt, akiben jobban bíznak... Az 'kérni demokrácia szélesítése, a dolgozók és szövetkezeti tagok nagyobb részvétele a szövetkezet vezetésében, éleiében egyre kívánatosabb. Ez a havonta tartott munkahelyi nyílt fórum, egy új találkozási pontja a vezetőknek, a munkásoknak. Találkozási pont ahhoz is, hogy „hivatalos” fórumokon, mint a termelési tanácskozás, nehezen megközelíthető kérdések — személyi ügyek : —, megnyugtató módon intéződjenek eL-PJBrigádok a kesztyűgyárban A pécsi kesztyűgyár dombóvári gyáregységében huszonkét brigád dolgozik. Valamennyi részt vesz a munkaversenyben, hu* szonegy versenyez a „szocialista brigád" címért. A vállalásokat több formában értékelik, negyedévenként tér* melési tanácskozáson, brigádvezetői értekezleten, — amely ebaen az évben kétszer volt —, folyamatosan értékel a szakszervezeti bizottság, sőt, maguk a brigádok is, akik a kulturális és egyéb vállalásokról naplót vezetnek. A termelési eredményekről a versenytabló tájékoztat minden hónapban. A Tyereskova brigád eddig ötször érte el a szocialista elmet, az első féléves tervüket 119,7 százalékra teljesítették. A vállaló« suk 115 százalék volt. A Hunyadi brigád három éve nevezett először, sikerült is kétszer elnyerniük a szocialista címet. A férfiakból álló szabászbrigádnak nagy szerepe van a jó minőség elérésében. A József Attila ifjúsági brigád is kétszer nyerte el a szocialista címet. Termelési vállalásukat az első félévben 10,1 szá- zálékkul teljesítették túl. — KZ —
