Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

Párt szervezés — pártirányítás Mérlegen: a pártmegbízatások teljesítése Valamennyi pártszervezet munkájának eredményessége tagjainak tevékenységén mú­lik. A kommunistákén, akik nagyobb munka sikerekre, fe­gyelmezett helytállásra készte­tik a munkatársaikat, ered­ményesen munkálkodnak a jdbb, alkotóbb munkahelyi légkörért, akik formálták pár­ton kívüli munkatársaik tuda­tát és erősítik elkötelezettsé­güket szocialista rendszerünk irárft. A pártszervezetek munkája ugvanakkor olyan szervezett, céltudatos tevékenység, amely a mindennaoi élet valameny- nyi kérdésében — leeyen az gazdasági, politikai, kulturá­lis vagy egyéb feladat — az egyes párttagoktól nem általá­nosságok ismételgetését, ha­nem nagyon is konkrét, kézzel­fogható cselekvést kíván. Az előttünk álló feladatok haté­kony megoldása nem tűri a szólamokat, az általános meg­állapításokat, így tehát ma­guk a párttagok sem végez­hetnek pártmunkát csak úgy „általában”. A párt politiká­jának megvalósításához az élet valamennyi területén az szük­séges, hogy minden egyes párttag megbízatása konkrét, kézzelfogható, s így ellenőriz­hető is legyen. Alapvető követelménye en­nek, hogy a felsőbb pártszer­vek határozatait a pártszerve­zetek vezetőségei ne csupán lemásolják, hanem azokat a maguk sajátos helyzetének megfelelően dolgozzák fel, ala­kítsák ki saját munkaprog­ramjukat, s ennek alapján ha­tározzák meg minden egyes párttag személyre szóló fel­adatait. Ahol gondot jelent a párttagok megbízatásokkal va­ló ellátása, ott általában az a baj, hogy a pártvezetőségek ezt az alapvető feladatukat el­mulasztják. Amilyen sokoldalú és szí­nes a mindennapi élet, ugyan­olyan sokoldalú és színes lehet a pártmegbízatások köre. Ahol a pártvezetőségek tudatosan törekeditek erre, ott a köz­élet szinte valamennyi terü­letén dolgoznak világosan kör­vonalazott pártmegbízatással kommunisták. Az emberek formálásán, a gazdasági mun­ka fejlesztésén munkálkodnak például a szocialista brigádok kommunista tagjai. Tevékeny­kednek a tömegszervezetekben és mozgalmakban, a taná­csokban. az üzemi, a lakóterü­leti, a hivatali murfka min­den területén. Sok helyen az ő fáradozásuk, tettrekészségük eredménye, hogy javulnak a gazdasági mutatók, élénkebb, demokratikusabb a közélet, eredményesebb a küzdelem a kispolgári nézetek és maga­tartás ellen. Találni azonban még a párttagok körében passzív, feladataikat nem teljesítő em­bereket, s ebbe nem szabad belenyugodni. A pártszerve­zetek túlnyomó többségében meg is találták az effajta ma­gatartásmód ellenszerét. Éven­te egyszer taggyűlésen szab­ják meg valamennyi párttag — személy szerinti — párt­megbízatását, s ugyanígy tag­gyűlésen kérik számon ezek teljesítését. Sok helyen a párt­csoportokban év közben is rendszeresen számon kérik minden párttagtól, hogyan tel­jesítette a párttól kapott fel­adatait. A pártcsoportok ilyen tevékenységének nagy előnye, hogy az egyes párttagoknak év közben sem lehet „lazíta­ni”, hanem folyamatosan vég­zik pártmunkájukat A párt- csoportbizalmiak rendszeresen tájékoztatják a pártmegbíza­tások teljesítéséről a pártve­zetőséget amely — ha a párt- csoport figyelmeztetése nem használ — felelősségre vonja a feladataikat nem teljesítő párttagokat A beszámoló tag­gyűléseken pedig minden egyes kommunista munkáját, magat-rtását, személy szerint értékelik. A kommunisták a minden­napi munka támasztotta kö­vetelmények teljesítése közben fejlődnek még öntudatosabbá, fegyelmezettebbé, válnak a párt odaadó harcosaivá. A szigorú, de segítőkész ellen­őrzés nélkülözhetetlen a párt egységének szilárdításában, cselekvései egysége erősítésé­ben. Senki nem mondhatja magáról, hogy „kész” kommu­nista. nincs szüksége a kol­lektíva ilyen irányú segítsé­gére. De még inkább szük­ségük van erre azoknak, akik rövidebb ideje tagjai a párt­nak, akik csak röviddel ez­előtt vállalták önként a párt­tal, a társadalommal szemben a több, az odaadóbb munkát. A pártszervezetekben ezek­ben a hetekben — először a pártcsoportokban — kezdetét veszi az összegezés: mit tett a kommunista kollektíva mun­kahelyén, területén a párt po­litikájának valóra váltásáért. Ezt az összegezést megelőzi a párttagokkal való beszélge­tés, személyük, munkájuk ér­tékelése. A pártvezetőségek­nek, pártcsoportoknak ez a munkája sokoldalú mérlege­lést, tárgyilagosságot kíván. Hiszen nem minden esetben a párttagok a hibásak egy-egy megbízatásuk teljesítésének elmulasztásáért. Megtörténik, hogy a pártvezetőségektől nem kapják meg ehhez a szükséges segítséget. Nem ritka az sem, hogy a pártmeeMzatás kiadá­sakor nem vették kellően fi­gyelembe az illető párttag fel- készültségét, lehetőségeit. Ugyanígy nem kevés számban kaptak párttagok olvan „meg­bízatást”, amely formális, s csupán arra jó, hogy a párt­vezetőség odaírja az illető kommunista neve mellé, mi a pártmunkáia. Igv lesz azután egyes párttagoknak olyan megfoghatatlan megbízatásuk, hogy „népnevelők”. így lehet találni néhol meghökkentően sok saitóteriesztéssel megbí­zott párttagot. Arról nem is szólva, hogy néhol a megbí­zatás nem terjed túl azon, amit a munkakör ellátása aműgvis megkövetel. Amikor a pártvezetőségek és a pártcsoportok értékelik egy-egy kommunista politikai, társadalmi, gazdasági tevé­kenységét, s arról véleményt mondanak, egvben magukkal szemben is kritikusnak kell lenniük: vajon hogyan gaz­dálkodtak az alaoszervezet kommunistáinak képességei­vel, cselekvőkészségével, al­kotókedvével. A pórtmegbíza- tások teljesítésének év végi ellenőrzése, összegezése tehát eredményezze azt is: megfe­lelőbb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a jövőben az egyes párttagok még „testre- szebottabb” feladatokat kapja­nak és teljesítsenek. mihck Sándor Kopogtatás nélkül A Szekszárdi Szabó Szövetkezetben az a szokás, hogy a munkahelyeken minden hónapban egyszer azért állítják le a sza­lagot, a munkagépeket, hogy az emberek beszéljenek — munka­idő alatt. A szövetkezet kél megyében tart fenn üzemeket, do'gozóinak létszáma megközelíti az ezret. Dél-Baranyából, Szekszárdiéi és Tolnáról nem lehel összegyűjteni a dolgozókat termeién, tanács­kozásra, csak a helyszínen lévő üzemben. A termelésről azonban mindig kell beszélni. A munkások fóruma a brigádértekezlet is. Itt a brigád sajátos helyzete kerül szóba: ki, hogyan végzi a munkát, milyen a norma, hogyan keletkezik a selejt. A brigád- vezető és a művezető válaszol a kérdésekre. Amikor a vidéki üzem értekezletére kerül sor —- már ,,maga­sabb" érdekek kerülnék vitára: az üzem a feladatát hogyan tel­jesíti, milyen hatékonyan végzik ott a munkát? A negyedévenként tartott termelési tanácskozások a fórumai az üzemi gondok, ered­mények megbeszélésének. Tehát, akinek van véleménye, elmondhatja. Választ a hely­színen lévő üzemvezető vagy a központi iroda valamelyik vezető munkatársa ad. Vun azcnban a szövetkezetben egy teljesen új „taná'skozási" rendsz’r is, amelyhez hasonló, úgy hisszük, másutt nincs. A szö­vetkezet elnöke és párttitkára tart minden hónapban, rendszere­sen fogadóórát a munkahelyen. A munkateremben tartják rendszerint ezeket a tanácskozáso­kat, leállítják a gépeket és megkezdődik a véleménycsere. A dol­gozót még a birgádériekezlet, a termelési tanácskozás után is foglalkoztatja jó néhány kérdés, s ezeket beszélik meg, ezeken a „kopogtatás nélküli”, kötetlen beszélgetéseken. Ilyen alkalmak­kor sokkal oldottabb a légkör, számos olyan kicsinek látszó gond is szóba kerül, amely a termelési tanácskozáson nem, holott ép­pen ezek foglalkoztutják hosszú időn át a dolgozót a munkovég- zés során. A beszélgetés — Lánycsókon vagy Tolnán például — ez ideig mindig úgy végződött, hogy a „tervezett" időt soha nem tudták betartani. A gazdasági és a politikai vezető kötetlen be­szélgetésére azért van ilyen formában szükség, mert nincs arra mód, hogy mindig vagy gyakrabban a munkahelyen, tartózkodja­nak. Lévén ennek a szövetkezetnek tucatnyi üzeme, az üzemek többségében pedig két műszak. A dolgozó elől persze nincs elzárva a szövetkezet vezetősége, és ezen u kopogtatás nélküli tanácskozáson túl is, felkereshetik gondjaiKkai azt, akiben jobban bíznak... Az 'kérni demokrácia szélesítése, a dolgozók és szövetkezeti tagok nagyobb részvétele a szövetkezet vezetésében, éleiében egyre kívánatosabb. Ez a havonta tartott munkahelyi nyílt fórum, egy új találkozási pontja a vezetőknek, a munkásoknak. Találko­zási pont ahhoz is, hogy „hivatalos” fórumokon, mint a termelési tanácskozás, nehezen megközelíthető kérdések — személyi ügyek : —, megnyugtató módon intéződjenek eL-PJ­Brigádok a kesztyűgyárban A pécsi kesztyűgyár dombóvári gyáregységében huszonkét brigád dolgozik. Valamennyi részt vesz a munkaversenyben, hu* szonegy versenyez a „szocialista brigád" címért. A vállalásokat több formában értékelik, negyedévenként tér* melési tanácskozáson, brigádvezetői értekezleten, — amely ebaen az évben kétszer volt —, folyamatosan értékel a szakszervezeti bizottság, sőt, maguk a brigádok is, akik a kulturális és egyéb vállalásokról naplót vezetnek. A termelési eredményekről a versenytabló tájékoztat minden hónapban. A Tyereskova brigád eddig ötször érte el a szocialista elmet, az első féléves tervüket 119,7 százalékra teljesítették. A vállaló« suk 115 százalék volt. A Hunyadi brigád három éve nevezett először, sikerült is két­szer elnyerniük a szocialista címet. A férfiakból álló szabász­brigádnak nagy szerepe van a jó minőség elérésében. A József Attila ifjúsági brigád is kétszer nyerte el a szo­cialista címet. Termelési vállalásukat az első félévben 10,1 szá- zálékkul teljesítették túl. — KZ —

Next

/
Thumbnails
Contents