Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

r Csökken a panaszek számi az Országos Kereskedelmi Felügyelőségnél ' Tvnapló A kereskedelmi és szolgál­tató vállalatok egyre hatéko­nyabb intézkedéseket tesznek 3 lakosság panaszainak meg­előzésére. Ezt tükrözi az is, hogy 1973. harmadik negyed­évében egyharmaddal keve­sebb panasz érkezett az Or­szágos Kereskedelmi Felügye­lőség panaszirodájához, mint az előző év azonos időszaká­ban. A 298 panaszból október közepéig 198-at már kivizs­gáltak, ezek 34 százalékánál orvosolták a vásárlók jogos Sérelmét, 11 százaléknál csu­pán információra volt szük­ség, a bejelentők 21 százaléka pedig ilyen úton találta meg b keresett árut, a panaszok több mint 23 százaléka tájé­kozatlanságból adódott, vagy alaptalan volt. A vegyesipareikk-kereske- delemben is csökkentek a pa­naszok, de az OKF mégis fi­gyelemre méltónak tart né­hány visszatérő közérdekű gondot. Továbbra is hiányos a kerékpár- és a hozzá tartozó alkatrészellátás, és a tél be­állta előtt különösen az ol­csóbb típusú gáztűzhelyekből nem volt megfelelő a válasz­ték. Sokan keresték az írógép- filcalátétet, amelyet kivontak a forgalomból. A ruházati ter­mékek kínálatának jelentős növekedése következtében itt csak szórványosan érkeztek panaszok, ezek nagy része is nagyobb választékot kért, vagy az extra méretű lábbelik hiá­nyát kifogásolta. Változatlanul sok problé­mát okoznak a lakosságnak a szervizhálózat tevékenységé­nek hiányosságai. Az előző ne­gyedévhez képest növekedett az import háztartási készülé­kek minőségére, illetve javí­tásának elhúzódására vonatko­zó panaszok száma. Változat­lanul bonyodalmakat okoznak még a különböző garancia- jegyek, azért is, mert egyes vállalatok nem tüntetik fel a garancia-jegyen a javítást vég­ző szerviz nevét. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek még . sokszor nem elég rugalmasan intézik a reklamációkat. A legtöbb a gond továbbra is a ruházati termékeknél, ezen belül a ci­pőknél. A bútorok minősége a gyártás, szállítás és tárolás hibái miatt többször kifogásol­ható, de az ok megállapítása szerint a vásárlók kifogásait többnyire előzékenyen és gyor­san orvosolják. A fogyasztók megkárosítá­sára vonatkozó bejelentések örvendetes módon még na­gyobb arányban csökkentek, mint az összeg panaszok. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a vállalatok szigorúb­ban lépnek fel a vásárlókat megkárosító dolgozóikkal szemben. A ZÖLDÉRT Válla­lat egyik dolgozója harmad­ízben számolt hibásan, ezért elbocsátották. A kereskedelmi és vendég­látóipari dolgozók magatartá­sát 31 bejelentés kifogásolta, a legtöbb nézeteltérésre az üvegvisszaváltásnál került sor. Visszatérő panasz az élelmi­szerboltokban a higiéniai elő­írások, vagy a szeszes italok értékesítésére vonatkozó ren­delkezések megszegése. Beje­lentés alapján jutott a fel­ügyelőség tudomására, hogy a VASÉRT Vállalat olyan im­port gázbojlert hozott forga­lomba, amelyre nem volt en­gedélye, ezért a szolgáltató vállalat elutasította azok be­kötését. DfínlSít n Legfelsőbb Bíróság Pernyertes szekszárdi méhészek SO OOO forint a tét — Érvelés helyett gorombaság Szép szenvedély a méhészet; eredményes gyakorlása ezen túl népgazdasági érdek is. Az alábbiakból az tűnik ki, hogy jog eszközével miként serken­tette a termelési kedvet, és szolgált ezzel fontos gazdasági érdeket « bíróság. Melter József alkalmi mun* fcás, Szabó József segédmun­kás, Szabó János traktoros a szekszárdi szőlőhegynél lévő újtelepen — a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság közelében — pnéhészkedik. A méhészeket 1969-ben is. 1971-ben is az a bosszúság érte, hogy az álla­mi gazdasági növényvédelmi munkák következtében — amelyeket nem jelentett a tanácsnál —, elpusztultak mé- heik. Káruk per útján térült meg mindannyiszor. Az elmúlt esztendőben a gazdaság végre bejelentette a városi tanácsházán, hogy nö­vényvédelmi porozást végez. Az arra illetékes tanácsi dol­gozó — miért, miért se' — elmulasztotta a porozás ki­hirdetését. ismét elhullott egy sereg méh; így a méhészeket 50 000 forintos kár érte. Noha Emlékkönyvet adott ki a pécsi Na«y Lajos Gimnázium Hazánk egyik legrégibb, leg­nevesebb oktatási intézménye, a XVII. századi pécsi Nagy Lajos gimnázium, forrás ér­tékű emlékkönyvet adott ki fennállásának 285. és az is­kolák államosításának 25. év­fordulója alkalmából. Az or­szágos hírű középiskola falai között olyan jeles személyek tanultak, mint Faludi Ferenc, Garay János, Vas Gereben, Babits Mihály, s az 1919-ben mártírhalált halt dr. Buday Dezső. Cséby József és László forradalmárok. A gimnázium növendéke volt a múlt szá­zad közepén a nagy horvát regényíró, August Snoa is. Emléküket márványtáblákon örökítették meg az iskola házi panteonjában. Az évfordulóra dr. Rajczi Péter tanár tudo­mányos alapossággal feldol­gozta a jubiláló gimnázium csaknem három évszázados történetét a török hódoltság utáni alapításától napjainkig. ők mind a peres eljárás előtt, mind a bíróság elé terjesztett beadványukban korrekt em­berhez méltó magatartást ta­núsítottak. a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság jogi képviselője becsületük csorbítására alkal­mas indulati kitörléseket tar­talmazó előkészítő iratot nyúj­tott be a Szekszárdi Járásbí­rósághoz. Azok azonban „a jogi érveket nem helyettesít­hetik — mutatott rá ítéletében a járásbíróság — és az anyagi igazságot lerontani alkalmat­lanok”; Keresetlenebbül: nem argumentum a gorombásko­dás ... A járásbíróság a körültekin­tő bizonyítási eljárási során azt is megállapította, hogy az állami gazdasággal egy időben a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóság^ is végzett poro­zást — de az igazgatóság ál­tal használt kemikáliák nem veszélyesek a méhekre. A Szekszárdi Járásbíróság annak hangsúlyozása mellett, hogy a vegyszeres védekezés fokozott veszéllyel járó tevé­kenység, az állami gazdaságot az 5Ö 000 forintot meghaladó kár és q perköltség megfizeté­sére kötelezte. A Szekszárdi Megyei Bíróság megváltoztatta a járásbíróság ítéletét — és a méhészeket kötelezte mintegy 5000 forint költség megfizetésére, A má­sodfokon eljárt bíróság lé­nyegében arra alapozta íté­letét, hogy az állami gazdaság a tanács szakigazgatási szer­vénél tett bejelentésével tel­jesítette a kár megélőzése érdekében elvárható kötelessé­gét; Mind méhész-; mind jogi körökben élénk érdeklődés előzte meg, emel-e a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bí­róságának elnöke a méhészek jogi képviselőjének kezdemé­nyezését követően törvényes­ségi óvást... Az óvásra sor került. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét ha­tályon kívül helyezte, a Szek­szárdi Járásbíróság ítéletét pe­dig helybenhagyva, azt jog­erőre emelte. A Legfelsőbb Bíróság ítéle­tének indokolásában kifejtette, hogy az állami gazdaság nem mentesülhet a kártérítő fele­lősség alól azon a címen, hogy bejelentési kötelezettségét tel­jesítette, de az államigazga­tási szerv mulasztása miatt a felperesek nem értesültek idő­ben a porozásról. A Legfel­sőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy az állami gazdaságnak éppen korábbi, sajnálatos ta­pasztalatai alapján Jett volna szükséges a méhészeket érte­sítenie, de legalább meggyő­ződnie arról, hogy a tanácsi szerv értesítette őket a poro­zásról; B. Z. Grillparzer Medeája Franz Gillparzemek, az osztrák irodalom legnagyobb- jónak, nem volt szerencséje nálunk, műveit alig ismerik, drámáinak színházainkban igazi sikere sose volt. Pedig lett volna idő megismerni, mert élete csaknem betöltöt­te a XIX. századot, (1791— 1S72), s mindvégig a Btirg- theater ünnepelt szerzője volt hazájában, Nálunk talán az riasztotta vissza tőle a szín­házakat és az olvasókat, hogy ő is írt egy Bánk bán-drámát, sajnos, teljesen félreértve nemzeti jelentőségét, hisz az ő Bánkja (Ein treuer Diener sei­nes Herrn) nem a király nő ellen lázad, hanem épp ellenkező­leg, a felkelők bosszújától menti meg a királyi családot. No de a nagy német regény­író, Fontane, is írt egy regényt gróf Petőfvről, ráadásul ynal. Grillparzer pedig valóban jó drámaíró, pontosan tudja a hatás titkát, van jellemábrá­zoló képessége ' s német so­rai klasszikus tisztaság­gal zengenek. Korai ro­mantikus túlzásaitól időben megszabadult, s klasszikus periódusában szívesen fordult ihletért a görögökhöz. Ezek közül való Medea-drámája is, amit vasárnap este láthattunk a Katona József Színház elő­adásában, Grillparzer Medeája tulaj­donképpen húség esen követi forrását, Euripidészt, s ami­vel több, vagy legalábbis más, a szerelem és féltékenység élesebb vonalú rajza, a lélek­tanilag hitelessé tett bosszú. Krearnt is ezért hagyja életben, ellentétben Euripidésszel, az apa lánya halálával bűnhő­dik. Magyarországon nagyon ré-> gén játszottak Grillparzert, s a tv tulajdonképpen jól vá­lasztott, amikor műsorára tűzte, bár az vitatható, hogy mindenki megtalálta-e benne vasárnap esti szórakozását. Az előadás, egészében, a kelleténél jobban volt roman­tikusra hangolva; egyszerűbb eszközökkel bizonyára hatáso­sabb lett volna. Grillparzer tudatosan törekszik arra, hogy klasszikus eszményeit meg­valósítsa, amit á(jár a bieder­meier igazságérzete, midőn at bűnösöknek bűnhődniük kell, s épp a megbántott Medea lesz az igazságosztó, míg az ä sorsa az istenek kezében varié Néhány szép színészi alakí­tásra szívesen emlékezünk vissza, Kohut Magda Mediá­jára; Agárdi Gábor Kreonjál ra elsősorban. S örömmel hali lőttük Keresztúrit Dezső tisz-Á tán csengő, költői fordítását. 'A jelmezekkel viszont ne­hezen barátkoztunk wieg, 0 görögök ugyanis nem jártak ilyen öltözékben, nem is be­szélve a gyerekek térdnád«• tágjáról, a a Medeára (da miért medúzaszerű?) aggatott csörgőkről, j Cs, 1 ÁFÉSZ Gyünk —« áteé- péli italboltjába ITALBOLTVEZET ÖT FELVESZÜNK AZONNALI BELÉPÉSSEL. Érdeklődni a Györki ÁFÉSZ irodájában lehet (214) Gerennaér Miklóst Aradi napló 34. Amíg Görgey Artúr seregé­be tartozott Dessewfíy Arisz- tidesz lovashadosztályával, addig rendre-sorra gyűjtötte a siker babérjait. A Schlicktől elszenvedett két vereségért a kápolnai és a verpeléti csa­tában fizetett vissza. Elő is léptették ezredessé. A honvéd­sereg legjobb parancsnokai so­rába emelte a hadiszerencse az összes többi mérkőzésben: GödöRő, Isaszeg, Vác, Nagv- salló, Komárom lettek a dia­dalsorozat állomásai. Ahogy egykor a Radeczky-huszárok- ról beszéltek, úgy most a Dessewffy-huszárokat emle­gették. Budavár ostromához is elvezette hadosztályát, de mivei lovassággal nem lehe­tett rohamozni, a háttérből biztosította az ostromlókat. Mégis emlékezetes számára Budavár bevétele, mert ez­után emelték a tábornoki kar­ba­Érdemeire és képességeire való tekintettel rábízták a ki­lencedik honvédhadtest pa­rancsnoki posztját Eperjes székhellyel- így a csaták kel­lős közepéből visszatérhetett áhított városába. Egyáltalán nem gondolhatta, hogy a boldog hazatérés csak illúzió, ám annál valóságosabb a rö­videsen kezdődő megpróbálta­tások sorozata. Schlick hadseregénél sokkal komolyabb erő tűnt fel a lát­határon. Megérkeztek Magyar- országra a cár katonái. A Hernád völgyében ereszkedtek alá Galícia felól megszámlál­hatatlan őzömnél. Dessewfíy Arisztidesz. aki katonailag fe­lelt ezért az országrészért, a cár seregei ellen vezette had­testét a siker minden esélye nélkül, Ezúttal nem kereste a csata lehetőségét Taktikája mindössze arra szorítkozott, hogy apró csetepatékkal hát­ráltassa a támadó ék előre­nyomulását. Eleinte abban bí­zott, megérkezik az erősítés, mint annak idején Görgey Kassa alá, de igen harlar belátta, az abszolút erőviszo­nyok akkor is reménytelenné tennék helyzetüket, ha az egész magyar hadsereg a se­gítésére sietne- E felismerés ellenére makacsul késleltette az orosz előnyomulást és csak a végső esetben folyamodott hátráláshoz- A közben esat- lakozó seregtöredékekkel együtt vonult vissza a Tisza jobb partján. Míg Görgey hadtestei északon, majd az Alföld keleti szegélyén mene­kítették magukat Arad felé, addig az a §pregrész, amely­hez Dessewffy is csatlakozott, az ország közepén át közelí­tett Szegedhez, a menekülő lázadó kormány ideiglenes székhelyéhez, gzeged fölött a főparancsnok Dembinsky tá­madására szánta el magát. Kísérlete a magyarok kataszt­rófájával végződött. Kossuth kormánya tovább menekült Aradra. Dessewffy véres utóvéd har­cokkal biztosította visszavonu­lását Temesvár felé, mivel csak ez az egyetlen mozgási lehetőség maradt nyitva szá­mára. Temesvárnál ugyanig még lábon állt Bem József se­rege- Ezzel akart egyesülni. Sikerült az elgondolás, de az­zal a ránézve lesújtó követ­kezménnyel, hogy a Dembins­ky vezette ütközetben hason­lóan Bem is csatát vesztett Újra a hátrálásban keresett kiutat- Hiába próbált rendet tartani, már kibontakozott a teljes káosz. Ráadásul talál­kozott Lugason ^ menekülő Kossuth-tal és ebből végképp megértette, hogy veszve van minden reményük. Kossuth le­velet bíz rá azzal a kéréssel, hogy továbbítsa* Bemhez, s máris menekül tovább. Des sewffy ehhez a levélhez mel­lékeli a maga levelét, amely­ben értesíti parancsnokát a Lúgosra szorított kilencedik hadest kilátástalan helyzeté­ről. A leveleket soha jiem kap­ta meg Bem, mert azok 3 mi kezünkbe kerültek; herceg Lichtenetein előőrsei elfogták a futárt. Bem futárja viszont megérkezett Dessewfíyhez és közölte a lengyel fővezér pa­rancsát, hogy a kilencedik hadtest haladéktalanul kövesse őt Erdélybe, ahol kiheverik a vereséget és folytatják a har­cot. (Folytatjuk) Népújság 4 1973. november 139

Next

/
Thumbnails
Contents