Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
Hétfői kérdésünk: Hogyan zárult az idegenforgalmi főszezon? | Aranypáva . ' ■ I IMI ■ ■ —* 4 Tv-közvetítés Szekszárdról Ma a televízió megjelenik valahol, egészen biztosra vehető, hogy rövid, idő után a felvonultatott műszaki felszereléseken túl, érdeklődők, kíváncsiskodók. csoportja is jelzi érkezését. A ■Magyar Televízió pénteken délután megkezdte „felvonulását” Szekszárdra, hogy vasárnap " délután egyenes adásban a Babits Mihály megyei művelődési központ színházterméből közvetítse az Aranypáva nemzetközi népzenei vetélkedő harmadik elődöntőjét. A műszakiak a Bőrdíszmű és a művelődési ház közötti területen parkoltak le, ott álltak meg a több milliós értéket, felszerelésekét szállító gépkocsik. Nem történt elírás, ■ tényleg több millió forintról van szó, hiszen a színes adás valamennyi műszaki, felszerelésének együttes értéke . több 10 millió forintot tesz ki. A megyei művelődési központ - színháztermében már szombaton megkezdődtek a próbafelvételek, amelyeknek célja, hogy a szereplésben kevésbé jártas résztvevők is viszonylag lámpalázmentesen álljanak a kamerák elé, az élő adás közvetítésekor. A szekszárdi harmadik elődöntő mű. sorát különben három próba- felvétel előzte meg. Egy, az úgynevezett száraz forgatás kamerák nélkül, kettő pedig • kamerák előtt történt. Arról írni. hogy a szekszár• di közvetítés résztvevői hogyan szerepeltek, felesleges volna, hiszen szinte minden Tolna megyei család otthonában nézhette végig a műsort, s lehetett, ha rövid időre is, kritikusa az egyre népszerűbbé váló adássorozatnak, melyet a zsúfolásig megtelt színházteremből sugároztak. Bizonyára az olvasó iS egyetért azzal, hogy ha már Szekszárdról közvetített <8 televízió, szívesen láttunk volna a képernyőn, ha nem is a> szekszárdiakat, de legalább Tolna megyeieket, ismerősöket. Sajnos azonban, a képernyőn történő felismerés örömét nem élvezhettük. Végezetül egy igen bosszantó körülményről sem árt szólnunk. Valószínű, mindenki azzal a várakozással kapcsolta be készülékét, hogy no, most aztán kitűnő vétel lesz, a szomszédból „megy” az adás. Nem tudni azonban milyen okból, a közvetítés nem tett eleget a várakozásnak, mivel sajnálatos technikai okok miatt a képernyőnkön, mintegy a szekszárdi adás hátteréül, másik képsorok *S megjelentek.- vj -> Kukoricával fizetnek a gépekért November van. Utazási iro- . dóinknál az értékelés hónapja . ez, s kérdésünkkel mi is arra kerestük a választ, hogyan zárult megyénkben az idegen- . forgalmi főszezon. A főszezon megjelölést hangsúlyozzuk, hiszen az évnek még nincs vége, ám az elkövetkező hetek — és a szakemberek is egyetértenek ezzel — nem hoznak már jelentősebb változásokat a statisztikában. Elsőnek dr. Bercsényi Vincét, a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetőjét kerestük fel, aki kérdésünkre az alábbiakat mondotta: — Nem árt, ha bevezetőben mindjárt tisztázzuk az úgynevezett főszezon időtartamát. "Nálunk, Tolna megyében ezt időben április 15 és november 1 közé tehetjük. Természetesen, vannak olyan helyek, ahol ezek az időpontok mások. Elmondhatom, hogy kiemelkedően jó idegenforgalmi évet zártunk, s eredményeink elsősorban a gemenci vadre- zérvátumra vonatkoznak. Statisztikái adataink szerint idei főszezonunkban közel 25 ezer látogatót utaztattunk a vadrezervátumba, és sajnos, mintegy tízezer érdeklődőt voltunk kénytelenek elutasítani, mivel szállítókapacitás hiányában nem tudtuk valamennyiü- ket az említett helyre kivinni. Az előbb felsorolt adatok alapján is kijelenthetem, hogy ma már Tolna megye is eljutott ahhoz az ellentmondásos helyzethez, amikor a lehetőségeknél jóval többen szeretnék megismertetni megyénk nevezetességeit. Arról van sző, hogy gyorsabban növekszik az idegenforgalmi igény anyagi erőforrásainknál. Hogy kik látogatták legtöbben a Gemencet? Elsősorban belföldiek. Közülük sokan voltak a fővárosiak, szegediek, győriek, tatabányaiak. Közel másfél ezren érkeztek külföldről, elsősorban Ausztriából, Szovjetunióból, Jugoszláviá- "ból. Az előbb említetteken túl közel nyolcezer átutazó vendéget is fogadtunk, akik elsősorban Szekszárd nevezetességeivel ismerkedtek. Mindezeken "túl sok ember utazását szerveztük a nagyobb megyei eseményekre, így a Sárközi lakodalomra, a szekszárdi szüreti napokra. Idegenforgalmunkat jelentősen1 növelte a két új megyei termálfürdő, a dombóvári és a tamási is. A jövő évvel kapcsolatban hadd említsem meg, hogy jelentős forgalomnövekedést várunk a restaurált simontomyai vártól. amely a jövő évben már újjávarázsolva fogadja a látogatókat. Kerekes Ferenc, az IBUSZ Tolna megyei Irodájának igaz- gátó-helyettese: — A közelmúltban lezárult főszezonról mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a ta- vályi évhez viszonyítva irodánk lényegesen nagyobb külföldi utaztatást végzett a belföldinél. Elsősorban jugoszláviai, spanyolországi útjaink voltak a legnépszerűbbek. Mindenesetre a legtöbb Tolna megyei turistát a jugoszláv tengerpart vonzott az idén nyáron. Csoportos bel- és kül1913. a .......... 13. f öldi utazáson több mint kétezren vettek részt, s ezen túl az általunk szervezett külföldi tapasztalatcsere látogatások keretében több mirít százan lépték át az országhatárt. Kiemelkedő valutaforgalmat bonyolítottunk le a főszezonban. A számadat önmagáért beszél, mivel valutaforgalmunk megközelítette a 9 milliót. A megye növekvő idegenforgalmát bizonyítja az is, hogy külföldi állampolgárok másfél millió forint értékű valutát váltottak be. Szálloda és fizetővendégszolgálatunk forgalma háromszor volt nagyobb mint tavaly. Andorka Sándor, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Tolna megyei kirendeltségének vezetője: — Elnevezésünkből is adódik, hagy elsősorban a diákok kül- és belföldi túráit szervezzük meg. Különösen szép eredménnyel zártuk a belföldi utak lebonyolítását, hiszen közel 9 ezer fiatalt utaztattunk az ország különböző tájaira. Legnépszerűbb útvonalaink voltak a Duna-kanyar, Észak- és Nyugat-Magyaror- szág. Az idén rendezvény- üzletágunkban közel ezer személynek biztosítottunk Tolna megyei programot, s ezen túl háromszáz esetben kértek tőlünk szállodai helybiztosítást. Érdemes külön is említést tenni a megye mezőgazdaságában dolgozó fiatalok üdültetéséről is. A főszezonban mintegy száz, elsősorban termelőszövetkezeti fiatalt üdültettünk az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács által biztosított kedvezményes formában. Külföldre csoportosan 720 Tolna megyei fiatal utazott irodánk szervezésében, elsősorban a Szovjetunióba, az NDK- ba és Romániába.. Ezeken túl egyéni külföldi utakat is szerveztünk néhány esetben, többek között Angliába és Skóciába. Végezetül a jövő évről annyit, hogy máris háromszázötven fiatal külföldi útját megszerveztük. Kovács Zoltán, Volán Utazási Iroda vezetője: — A főszezont a diákok országjáró kirándulásainak megszervezésével kezdtük. Uj szolgáltatásként vezettük be, hogy vállaltiak _ egy-egy általános vagy középiskola diákjainak egyszerre történő utaztatását, összegezésképpen tehát 56 iskolai csoportot, közel két és fél ezer diák országjáró útját szerveztük meg. Egy problémánk van ezekkel az utakkal kapcsolatban, nevezetesen, hogy az iskolák általában egy időben, a tanítási szünetekben szeretnék lebonyolítani kirándulásaikat, ami sok esetben tumultushoz, autóbusz-hiányhoz vezetett. A diákutazáson túl forgalmunk jelentős részét képezik egyes munkahelyeknek, gyári, vállalati kollektíváknak csoportos útjai. Eddig több mint 8 ezer embert - vittünk el az .ország különböző pontjaira. Ezenkívül szervezésünkben sok belföldi turista kereste fél megyénket. November 1-ig 170 csoport; több mint 8500 személy érkezett hozzánk. Külföldre kilerfc társasutazást • szerveztünk, négyszáz résztvevővel. Galbicsek Győzőné, a Coop- tourist Tolna megyei kirendeltségének vezetője: — Tapasztalhatta, hogy nehéz bennünket megtalálni itt, a MÉSZÖV székházában. Rossz körülményeink természetesen visszahatnak. forgalmunkra is. Persze, azt is el kell mondanom, hogy irodánkat még korai lenne régi, nagy tapasztalatokkal rendelkező utazási irodákkal összehasonlítani. Még nincs is két éve, hogy egyáltalán megkezdtük működésünket. Ami pedig a számadatokat illeti, az idén eddig kétmilliós forgalmat bonyolítottunk le. Külföldre majd ezer személyt utaztattunk, s ők szinte valameny- nyien szövetkezeti dolgozók. A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága megbízott bennünket a Szovjetunióba indított béke-vonat szervezésével. Bízom benne, hogy a kívánalmaknak eleget' tettünk. Belföldi forgalmunk elég gyenge volt, de közrejátszottak ebben rajtunk. kívülálló tényezők is, például sok esetben nem tudtunk autóbuszt biztosítani. Mindenesetre így is sikerült tíz csoportban közel ötszáz ÁFÉSZ-dolgozót utaztatni az ország különböző pontjaira. Végezetül hadd mondjam el, hogy véleményem szerint a megye legmostohábban kezelt utazási irodája vagyaink. Úgy érzem, ahhoz, hogy nagyobb forgalomról számolhassunk be, a jövőben nagyobb támogatást kell kapnunk mindazoktól, akik munkánkban segítségünkre tudnak lenni. Eddig tehát a nyilatkozatok. A növekvő számadatok pedig önmagukért beszélnek! Az év elején arról írtunk, hogy a birka á perifériára szorult a mezőgazdasági üzemekben. Az elmúlt években az anyagi erők a sertés- és a szarvasmarhaprogramra, az állomány fejlesztésére, illetve a csökkenés megállítására koncentrálódtak, így az ország — benne a megye — juhállománya is rövid néhány év alatt a felére csökkent. A csökkenésben közrejátszottak szemléletben! okok. és anyagi tényezők, így az a nemkívánatos helyzet állt elő. hogy a mezőgazdaságnak ezt a biztos valutatermelő ágazatát helyére tevő kormányintézkedésre volt szükség. Ez az intézkedés — a sertés- és a szarvasmarhaprogramhoz hasonló anyagi ösztönzést adott a juhtenyész- tési kedv visszaállításához. Alig fél év természetesen kevés ahhoz,, hogy egy intézkedés hatását „földet rengető” változásokban mérni lehessen. Re miként a most közreadott statisztikai jelentés arról számolt be, hogy nőtt a sertés- és a szarvasmarha-állomány, hasonlóan kedvező a változás a juhtenyésztésben is. Azt mondhatni, valami elkezdődött. A számszerű csökkenés megszűnt, sőt, lényeges — elsősorban minőségi — fejlesztés indult meg — a pálfai, a- kölesdi, a paksi, az ireg- szemcsei, a nagykónyi; a tamási termelőszövetkezetek jóvoltából, amrivek m;nte',v elő- z’e roe^s'^/e p? ^ ^ mányintézkedéseket,- már akA decsi Sárközi Egyetértés Termelőszövetkezet aktívan részt vesz a bajai kukoricaprogramban. A termelőszövetkezet most nagy kapacitású, nyugati gépeket vásárol. A tsz úgy döntött, hogy három ame. rikai gyártmányú — négy- kerék meghajtású traktort vásárol a hozzávaló ekével, kombinátorral, vetőgéppeL A három gép a termelőszövetkezet. kor elkezdték az állomány . fejlesztését, amikor más gaz- 1 daságok csökkentették, vagy éppen felszámolták a juhállományt. Teljesen pontos számok még nem állnak rendelkezésre, de az idén — a mintegy harmincötezres szaporulatból 15 000 jerkebárány marad vissza tenyésztésben, p rendkívül kedvező exportár ellenére is. Ezekből a számadatokból az is kiderül, hogy a juhtartó nagyüzemek a megye jelenlegi, eléggé elöre^dett anyaállományát számottevően fiatalították. A gyapjúforgalmi vállalat akciója révén további három és fél ezer fiatal anyát kaptak az üzemek, amelyek a következő évben szaporulattal +örlesztenek. Az állomány elmúlt években bekövetkezett* elöregedésének hatása még ugyan a jövő évben is jelentkezik. de 1975-re már felfrissül, megfiatalodik az állomány, és a becslések szerint 1978— 80-ra eléri a 80—100 ezret az anva.iuhok száma. Említettük, hogy a juh- é-znori — főleg a tejes. de még inkább a pecsenyebárány — még ennél a nagyon meg- , fogyat kozott állománynál is szé-*i'tte-iő. Tolna m»c"'éből ez ideig — csak a gyapjúforgal- m'. vá’Irin tón keresztül — 11 000 bárány ment exportra, és karácsony közeledtével — még. elmegy további, mintegy, háromezer. Miután az állat- for^'mi vápáját is foglakozik juhfelvásárlással, végeredményben mintegy 20— nek — megfelelő üzemeltetés esetén — elég a talajelőkészítéshez. A három gép a hozzávaló kiegészítő felszereléssel együtt 9 millió forintba kerül. A termelőszövetkezet angoí gyártmányú Heston típusú Bzecskázógépet is vásárolt, mely értéke egymillió-hatszázezer forint. A gépek ellenértékét 3 év alatt kukoricával fizeti ki a tsz. 22 000 bárányt exportálnak á gazdaságok. A szemléletváltozás tükröződik az exportminőségben is: a gyapjúforgalmi vállalaton keresztül értékesített bárányok 90 százaléka elérte az extrém minőséget. Ma már nem ritkaság, hogy 4—6 hónapos korukra elérik a 30—35 kilós súlyt. (Az exportár kilónként negyven forint jelenleg.) Az export elsősorban Olaszországba, Franciaországba, az NSZK-bp irányul, de spanyol kereskedők személyében újabb külföldi vásárlók is jelentkeztek. A külkereskedelmi prognózis szerint hosszú évekre biztosított az exportpiac, amely jó a juhtartó üzemeknek, de jó a népgazdaságnak is. A juhágazat másik fontos terméke a gyapjú. A termelt gyapjú mennyiség» még hasonló az előző évihez — tehát változatlanul stagnál, a minőségben viszont javulás következett be, amely után — és a felemelt gyapjúár révén — nagyobb bevételhez jutottak a gazdaságok. Az év közeoén hozott, ösztönző kormányintézkedés legfőbb hatása tehát abban mérhető le, hogy a kedvező export ellenére is sokkalta több bárányt tartottak visszp tenyésztésre, az állomány fel- frissítésére, mint az előző években. Az ötszáz forintos dotáció, a gyapjú és a szaporulat révén egv m-ke gyakorlatilag másfél é - ?' -*1 visszafizeti az értékét. B. L — vj. — 20—22 000 bárányt exportáltak Tizenötezret tenyésztésbe fogtak a megye juhtenyészto gazdaságai /
