Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-12 / 239. szám

H „zöld forradalom”-tól az élelmiszerválságig

2. Rizshiány vagy társadalmi átalakulás

A tartalékos

katonai szolgálatot teljesítő dolgozók

A szárazság pusztítja India állatállományát.

Ázsia — sikeres születésszabályozás, vagy minden gazdasági növekményt felemésztő népességrobbanás? Ázsia — eredményes mezőgazdasági forradalom, vagy pusztító éhínség? Ilyen szélsőségek között ingadozik e hatalmas kontinens.

A Fülöp-szigeteken az ország legújabbkori történetében először 1969-ben. 1970-ben

történt meg, hogy nem kellett rizst behozni. Indiában fél évszázad óta 1972-ben első ízben tudták fedezni a szükségleteket, gabonaimport nélkül, Pandzsábban mind több a szivattyús kút. a kisparasztok is felszerelik vele gazdaságukat. A Pandzsáb pakisztáni részén is gyors az előrehaladás. 1970. és 1972. között Ceylonból. Indonéziából is biztató hírek érkeznek. Szakemberek még Afganisztánban is bizonyos változásokról számolnak be.

A múlt év végén, az idei év elején 'érkezett hírek azonban véget vetettek a magasba csapó reményeknek. Indonézia már 1972-ben hatalmas meny- nyiségű, mintegy másfél millió tonna rizs behozatalára kényszerült. Indiában a hosszabbra nyúlt szárazság egyszeriben megingatta az ország nehezen kivívott önellátását. Tavasszal már 200 millió embert sújtott a csapadék nélküli forróság. Maharastra államban zavargások törtek ki az élelmiszerhiány miatt, s a kormánynak a legsürgősebben élelmiszerrel megrakott különszerelvények tucatjait kellett a körzetbe indítania. Az aszály súlyos politikai, társadalmi feszültséget okozott.

Még riasztóbb fordulat bontakozik ki Délkelet-Ázsiában. Nem is annyira az a veszélyes, hogy a Fülöp-szigetek ismét behozatalra szorul (1972-ben mintegy háromnegyed millió tonnára), sokkal inkább az, hogy a hagyományos rizsexportőr országok — mint Burma vagy Thaiföld — a mezőgazda-ági termelés növekedésének lefékeződése és a rendkívül magas népszaporulat miatt kivitelüket kénytelenek megszüntetni. Ha ez az irányvonal uralkodó marad, a nem távoli jövőben importőrökké válhatnak.

Ázsia kezdeti mezőgazdasági változásait „zöld forradalom”- nak nevezték. Kifejező ez a minősítés, csak kissé elsietett. Mi is a „zöld forradalom” lényege? Az 1960-as évek nagyszabású agronómiai kutatásai nyomán sikerült kitermelni olyan hibrid búza-, kukoriea- és rizsfajtákat, amelyekkel a tropikus-szubtropikus területek hektáronkénti hozamát három-ötszörösére növejték.

Sokan egyszerűen a rossz időjárás számlájára írták a „zöld forradalom” első sikeres évei után bekövetkezett hanyatlást. Pedig a legfőbb akadály a „zöld forradalom” eredményeinek széles körű meghonosításában az önmagukat

túlélt termelési viszonyok uralma. Ez gátolja a mező- gazdaság anyagi-műszaki alapjának modernizálását. Az elavult termelési viszonyok miatt a „zöld forradalom” Ázsia-szerte szűk kísérlet maradt (Ahol nagyobb jelentőségre tett szert, ott kivétel nélkül mélyítette a szociális ellentéteket minthogy az új technológiák, a költséges előfeltételek megteremtését kizárólag a tőkeerős kulákok és nagybirtokosok tudták vállalni. Az új agrotechnikai módszerek náluk lényegesen növelték is a terméshozamokat s a profitot. Ez viszont meggyorsította az elemi gondokkal küszködő kis- és törpegazdaságok földjeinek felvásárlását, tulajdonosaik proletarizálódá- sát.)

A fejlődő országok mezőgazdasági önellátásának megteremtéséhez tehát távolról sem elegendők a technikai változások. Mélyreható társadalmi- gazdasági átalakuláson keresztül vezet az út az élelmezési probléma reális, hosszú távra szóló megoldásáig.

*

Az idei afrikai, ázsiai és közép-amerikai szárazság megGerenttsér Mikló» s * * *

Aradi na

7.

Ami annyit jelent, hogy egyetlen tanút sem hallgattak ki. írnokok, segédtisztek, küldöncök és más személyek, akik a különleges hadbíróság mellett teljesítenek szolgálatot, egyszerre láthatókká váltak napközben is.

Délután igazolta gyanúmat Tichy őrnagy is. Tagja lévén az ítélkező hadbíróságnak, barátságosan büszkélkedett előttem bennfentességével. Délután értésemre adta, hogy minden úgy történt, ahogy várni lehetett. Az ítéleteket gyorsfutár vitte jóváhagyásra az Ács mellett táborozó Hay- nau táborszernagyhoz.

*

Gyengélkedő katonáinknál viziteltem az egészségügyi körletben, amikor jelentette az egyik szanitéc. hogy rendelőmben várakozik rám Franz von Ottenfeld főhadnagy úr. Rosszat sejtettem. A főhadnagy szintén tagja a különleges hadbíróságnak. Arra gondoltam, hátha Ernst törzshadbíró küldte további puhítá- somra.

De szerencsére tévedtem. Franz von Ottenfeld szörnyű fogfájásra panaszkodott. Alsó állkapcsának bal hátsó zápfo- ga bizonyult rossznak. Fogóval nem eshettem neki, mert a beteg fog csúnya gyulladást okozott, fog#' nélkül is épp

mutatta azt is, hogy a fejlődő világ élelmezési helyzete időről időre olyan kritikus ponthoz érkezhet, amikor katasztrofális lenne hosszú távú megoldásokra várni. Nemegyszer sürgősen kell cselekedni, segélyt nyújtani. Amikor a FAO elnöke. Boerma a világhoz intézett drámai felhívásában összehangolt akciókra szólította fel az exportáló, s importáló országokat az élelmiszerválság megoldására, megpendített egyúttal egy rendkívül komoly világgazdasági problémát: az élelmiszer-tartalékok veszélyes csökkenését. Mindenesetre az élelmezési szakemberek a legsürgősebb feladatok egyikének tartják egy nemzetközi megállapodáson nyugvó élelmiszer-tartalékolási rendszer létrehozását. Becslések szerint a világ rendelkezésre álló gabonatartalékai 50—100 millió tonna között mozognak. Ez rendkívül kevés és a jövőben is bizonytalanná teszi a fejlődő világot fenyegető élelmiszerválság nemzetközi segítséggel történő enyhítését vagy felszámolását.

GYŐRI SÁNDOR

(Vége)

eleget szenvedett tőle a főhadnagy. A legegyszerűbb, de a legbiztosabb megoldáshoz folyamodtam. Eldugaszoltam tömjénnel a jókora lyukat.

— K;is türelem, főhadnagy úr — bátorítottam. — A hatás rövidesen jelentkezik. De miért nem jött előbb?

Mérlegelte, felelien-e. Igen kenetteljesen. ünnepélyesen, méltósággal nézett rám.

— Küldetésem volt. És lesz a jövőben is. Császárunk, hazánk nevében szolgáltatok igazságot.

Ilyen választ vártam tőle. Ez a papos megjelenés, ez az ájtatos szigorúság, nem is lenne képes másfajta megnyilatkozásra. Ahogy múlt a fogfájása, úgy nyerte vissza fokról fokra túltengő személyiségtudatát. Feltűnően keskeny, hosszú arca, nőies szája, zavarra hajlamos tekintete, a bőrére hegedt kamaszkori pattanásnyomsflí mind-mind arról vallottak, hogy Franz von Ottenfeld főhadnagy krónikus kisebbrendűségi érzésben szenved. Tudja gyengéjét, ezért keresi a védett helyzeteket, amelyekben óvhatja lelki bizonytalanságát. Amíg az erős egyéniségek az élet természetes rendje szerint érvényesülnek. addig a szorongásos személyek önvédelemből válnak akarnakká. Belső gyarkeresetkiegészítésének térítése

Napjainkban több kérdés is érkezett szóban és levélben a szak- szervezetek megyei tanácsához. melyben érdeklődtek, hogy tartalékos katonai szolgálatra történő behívás esetén milyen díjazások, illetőleg keresetkiegészités illett meg őket és azok folyósig tását hol kérhetik.

Régebben jogszabályaink úgy rendelkeztek, hogy a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő dolgozó, az eltartott családtagjainak számától és egyéb szociális körülményektől függően, keresetének csak meghatározott hányadát kapta kézhez.

Az 1967. évben megjelent 21 1967. Korm. számú rendelet és az 1/1967. honvédelmi miniszteri rendelet újólag szabályozta ezt a kérdést. E rendelkezések messzemenőleg biztosítják a hadkötelességet teljesítők érdekvédelmét. Eszerint a tartalékos katonai szolgálatra bevonult dolgozók részére. függetlenül attól, hogy a katonai szolgálat jellege milyen természetű — kiképzés, átképzés, tartalékos kiképzői szolgálat stb. — jár a keresetkiegészítés. A jogosultság szempontjából közömbös az is, hogy a dolgozó mint honvéd, tisztes, illetőleg tartalékos tiszt, vagy tiszthelyettes teljesített katonai szolgálatot. A kérdés elbírálásánál csupán az a lényeg, hogy a hadkötelezettség tartalékos katonai szolgálatnak minősüljön.

A keresetkiegészítés megállapításának szempontjából kü_ lönbséget kell tenni a tekintetben, hogy a tartalékos katonai szolgálat ideje a 10 napot meghaladja vagy sem.

10 napot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálat idejére ugyanis a munkáltató vállalat a teljes átlagkeresetet

köteles folyósítani a behívott dolgozó részére, míg a szolgálat idejére a honvédségtől természetbeni ellátásban részesül. Ilyen esetben téhát az átlag- kereset folyósításakor, a honvédségtől élvezett természetbeni ellátás összegét nem kell figyelembe venni.

Amennyiben a tartalékos katonai szolgálat időtartama a 10 napot meghaladja, úgy annak teljes idejére a honvédség, a rendfokozatnak és a beosztásnak megfelelő illetményt folyósítja és' természetesen ezt meghaladóan a tényleges ellátást. E két ellátás együttes összege és a dolgozó munkahelyén elért átlagkeresete közötti különbözet az, amit a munkáltatónak a dolgozó részére keresetkiegészítés formájában folyósítani kell.

Ami a munkáltatókat illeti: az átlagkereset számítására a 7 1967. Mü. M. sz. rendelet 7—

10. paragrafusában foglaltak az irányadók. További szabály, hogy az átlagkereset megállapításánál a nyugdíjjáradékkal csökkentett keresetet kell alapul venni, ennek megfelelően az ily megállapításra kerülő keresetkiegészítés már olyan kifizetés, amely után járulékot vagy adót levonni nem kell.

Értelemszerűen, ha a honvédségtől kapott illetmény és természetbeni ellátás pénzértékének összege eléri a bevonulást megelőző és nyugdíjjárulékkal csökkentett átlagkeresetet, úgy az illetőt kereset- kiegészítés nem illeti meg.

Körösi István

SZMT közgazdasági bizottság vezetője

p 1 ó

tudat. Utóbbi megjegyzésemből mintha arra következtetett volna, hogy tudomásom vau rendkívüli beosztásáról.

— Remélem, tudok időt szakítani. Ámbár rengeteg műn-» kát adnak ezek a rebellisek.

— Bizóny, nagy felelősség — szóltam, s ezzel a helyeslés látszatát keltettem.

Szívesen kapott az alkalmon.

— Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy igazságunk egyúttal népszerű. Ennek megfelelően a büntetés egyöntetű. Kifejezi ezt a hadbíróság összetétele is. Káplárok. őrmesterek, hadnagyok, főhadnagyok, őrnagyok, ezredesek törtek Pálcát a bűnösök felett. Az egész hadsereg.

— Gratulálok, főhadnagy úr — bólintottam én is olyan ünnepélyességgel, mint amilyennel megejtette Franz von Ottenfeld a felsorolást.

Büszke volt és elégedett. Végre látta kivilágosodni agyamat, konstatálhatta, hogy tisztában vagyok kilétével. Megállapodtunk, a másnapi vizitben, s fájdalmától megszabadulva távozott.

Népújság

1973. október 12.

lóságukat hatalmas külső mentsvárak mögé rejtik. Isten, császár, haza: kell-eezeknél hatalmasabb mentsvár. Aki túlságosan gyakran hivatkozik ilyen abszolút tekintélyekre, annak nagy céljai vannak önmagával.

Észrevettem Franz von Ot- tenfeld viselkedésén, hogy szívesen tartózkodott rendelőmben. Szívesen és feszengve.

— Csodát művelt velem, főorvos úr — hálálkodott. Továbbra sem mutatta jelét annak, hogy távozni szeretne.

Ezt is megértettem. Legalábbis véltem érteni. A hiúság hozzávetőlegesen minden ember sajátja. Mivel a főhadnagy egész lényét szemmel láthatóan átitatta a fontosságtudat, valószínűleg zavarta. hogy esetleg nem vagyok tisztában kilétével. Franz von Otten- feldben két ellentétes igény viaskodott: igényelte a kenetességéhez oly nagyon illő titokzatosságot, s igényelte a hiúságához oly nagyon illő bámulatot.

— Holnap is megnézném a fogát, a biztonság kedvéért, főhadnagy úr — ajánlattam neki a lehető legudvariasabban. — Persze csak úgy, ha a szblgólata engedi.

Megint kiült arcára az a bizonyos kenetteljes fontosság