Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

Közel-Kelet (Folytatás az 1. oldalról) Az egyiptomi előnyomulás mértékéről az egyes katonai források eltérő adatokat közöl­tek. Valószínűnek látszik, hogy az izraeli' hadsereg 10—18 ki­lométerre vonult vissza a Szu- ezi-csatornától. A DPA sze­rint „körülbelül oda. ahol a Bar—Lev rendszer mögött ki­épített első megerősített vé­dővonal húzódik”; Egyáltalán nem bizonyultak megalapozottnak azok az izra­eli jelentések, hogy a Golan- magaslatoko-n — azaz a Szí­riái-.fronton — teljes egészé­ben ^megszűnt a szír haderő ellenállása. A szíriai hadsereg-főparancs- nokSág légi-harcot jelentett a Golarí-fennsíkról. Az ütközet során-' a szíriai vadászgépek egy izraeli Mirage-t lelőttek, a légvédelem pedig egy másik izraeli gépet semmisített meg. Izraeli közlés szerint palesz­tin gerillák libanoni terület­ről rakétákkal lőtték az észak­izraeli Kirjat Smona telepü­lést „és más célpontokat”. Miután kedd éjszaka elültek a páncéloscsaták a közel-ke­leti frontokon, szerdán elsősor­ban légierők csaptak össze. Izraeli- repülőgépek -polgári-és - katonai célpontokat támadtak szerdán Egyiptom és Szíria te­rületén. A támadó renülőegységek sú­lyos veszteségeket szenvedtek a légvédelem tüze és a kibon­takozott légi harcok következ­tében. Áz íraki légierő teljes egé­szében' részt vett az Izrael el­leni harcban — jelentették be szerdán Bagdadban. Ellentmondó hírek érkeznek a szíriai frontról, a- -Kuneitra városért folyó harcokról. Az eltérő beállítású hírekből ,is kitűnik azonban, hogy az elő­retörő szíriai alakulatok már Kuneitra külvárosában har­colnak. Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint Jordánia és Izrael között nem folynak el­lenségeskedések, sőt, állítólag „zavartalan” a forgalom a megszállt Ciszjordániáb és az anyaországot összekötő —- a Jordán folyón átívelő — hida­kon. ­KAMPALA. Ugandái egységek-indultak a közel-keleti frontokra, hogy részt vegyenek az arab orszá­goknak az izraeli agresszió el‘- leni harcában' —. jelentette be Amin uPandai elnök Entebbé- ben, a függetlenség kikiáltása alkalmából rendezett katonai parádén. NEW YORK Egyiptom kérésére vala­mennyi ENSZ-megfigyelői posztot bezártak-a Szuezi-csa- torna nyugati partján. A tisz­teket Kairóba evakuálták. BEJRUT Azi.móv bejrúti' szovjet nagy­követ fogadta Jasíízer Arafa- tot, 'a pálesztiri felszabadítás! szervezet elnökét — jelentette a Wafa palesztin hírügynökség. 1 BRÜSSZEL A kilenc közös piaci ország külügyminisztériumainak úgy­nevezett politikai bizottsága —»•' a minisztériumok politikai fő­igazgatóiból álló testület -r- csütörtökön és pénteken Kop­penhágában sürgős tanácsko­zást tart a közel-keleti hely­zetről. A népgazdaság idei tervének teljesítése jó úton halad A SZOT ülése Valamennyi arab állam szolidáris A tljumanité' kommentárjá­ban Riémeli: A harcok eddigi alakulása azt mutatja, hogy Kairó és Damaszkusz levonta a hat év' előtti vereség tanul­ságait, s ugyanakkor a Szov­jetunió és a többi szocialista ország segítsége is nagy mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy az arabok behozhassák a gyar­mati elnyomás okozta elmara­dásuk égy részét. A lap hang­súlyozza: A konfliktus kime­netelére döntő hatással lesz­nek nem katonai tényezők is, így elsősorban az arab népeku kel világszerte erősödő nem­zetközi szolidaritás. Brüsszelben sajtóértekezletet tártpttak az arab államok nagykövetei. A diplomáciai missziók vezetői hangoztatták: Valamennyi arab állam szoli­dáris Egyiptom és Szíria har­cával. A belga sajtó igen nagy mértéktartással kezeli az újabb háború híreit, s csupán a szél­sőjobboldali lapok foglalnak egyértelműen állást Izrael mellett: A belga televízió kom­mentárja például megállapítot­ta: Damaszkusz bombázása, amelynek sok polgári áldozata volt, egyértelműen a háború kiszélesítését jelenti Izrael ré­széről és beláthatatlan követ­kezményekkel járhat. A szerdai bonni lapok vezér- gondolata, hogy ezúttal nem vilíámháború dúl Izrael és az arab országok között, hanem 'fel kell készülni hosszan tartó ellenségeskedésekve. Másrészt nem várnak gyors megoldást az ÉNSZ-től sem. mert a vi­lágszervezetet — mint írják — patt bénítja meg. A . Süddeutsche Zeitung szembeszállt Abba Ebán , iz­raeli külügyminiszter New York-i beszédével, amely iga­zolni igyekezett azt, hogy Iz­rael nem adta vissza a meg­szállt arab területeket, mert csak így tudta elkerülni a két- frontos háború megsemmisítő veszedelmét. „Ugyanúgy mondhatjuk hzt is — írja a müncheni lap— hogy nem került volna sor erre a véres tragédiára, ha Izrael a legutolsó arab—izraeli háború óta eltelt hat évben elfogadta volna az 1967. évi 242.. sz.... ENSZrhatározatot.. A jobboldali Die Welt Kis- singer amerikai külügyminisz­ternek szurkol, és azt sürgeti, hogy ENSZ-segédlettel az új háború előtti helyzetet állítsák vissza, s csak utána keresse­nek tartós megöldást a közel- keleti konfliktusra. Szerdán ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Nyers .Re­zső. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titká­ra is. Á SZOT első napirendi pontként a szakszervezetek gazdaságpolitikai tevékenysé­gével- foglalkozott. Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára rámutatott, hogy a szakszervezetek kollektív ér­dekvédelmi tevékenysége ma már a termelés, az elosztás és a fogyasztás egészére" kitérj ed. A szakszervezetek megfelelő jogokkal rendelkezne^ ahhoz, hogy valamennyi területen a dolgozók érdekeinek megfele­lően segítsék a gazdasági élet fejlődését. Min> mondotta, a novemberi párthatározat szel­lemében egész sor probléma megoldását kezdeményezték, s álláspontjukat továbbra is rendszeresen kifejtik a szak- szervezetek. Rámutatott, hogy a népgazdaság az elmúlt évek­ben egészségesen fejlődött, az 1S-G3 előtti időszakhoz képest gyorsult-' a nemzeti jövedelem — és a" reáljövedelem növe­kedésének üteme, számottevő­en javult a munka termelé­kenysége. Hangoztatta, hogy most már a műszaki fejlesz­tésben, a munka- és üzemszer­vezésben is gyorsabban kelle­ne előbbre haladni. Szükséges, hogy az eddiginél jóval tágabb teret kapjon az újítómozga­Tanaka japán miniszterel­nök moszkvai tárgyalásainak befejeztével sajtókonferenci­át tartott. Mint ismeretes, Ta- naka Moszkvában a szovjet —japán ’ószomszédi kapcsola­tok elmélyítéséről tárgyalt. Az izraeli Cvat kibbuc (félkatonai település) gyermekei körüliilnek egy bombatölcsért, ami egy Szíriából becsapó­dott rakéta nyomán keletkezett. lom. Javasolta, hogy a gazda­sági szabályozók továbbfejlesz­tése során teremtsenek jobb feltételeket az újítások anya­gi elismerésére. Jelenleg ugyanis a megfelelő anyagi elismerés hiánya gátolja pél­dául a munkavédelmi, az egészségügyi és a beruházási jellegű újítások benyújtását és realizálását. Az előadó n munka- és üzemszervezésben is több problémára hívta fel a figyel­met. Igaz ugyan, hogy az 1971. decemberi párthatározat nyo­mán sokan felismerték á mun­ka- és ..üzemszervezés fontos­ságát. a helyzet azonban még ma sem kielégítő. E fontos munkában még mindig sok a formális vonás. Egyes válla­latok anyagi lehetőségeiket fi­gyelmen kívül hagyva irreá­lis. megvalósíthatatlan szerve­zési programok kidolgozására fecsérlik energiáikat, s a segít­séget a központi pénzalapból várj tó. Másutt még a célok meghatározásáig sem jutottak el, csupán a felmérések kez­deti szakaszában tartanak. Sürgette. hogy a vállalati szakszervezeti szervek is haté­konyabban segítsék a munka- és üzemszervezés korszerűsí­tését. Arról is szólt, hogy , sok­kal határozottabb lépéseket keli tenni a munkaerőhelyzet javítására. Azokról a munka­területekről, amelyek nem nö. vélik, hanem fogyasztják a nemzeti jövedelmet, bátrabban csoportosítsák át a munkaerőt a népgazdaság számára hasz­nosabb munkahelyekre. Részletesen szólt a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésé­nek jelentőségéről. — A dol­gozók joggal teszik- szóvá — mondotta, hogy elrontott mun­kák helyrehozásával, rosszul ütemezett programok hajrá­munkával történő elvégzésével több pénzt lehet keresni, mint kiemelkedő, alkotó tevékeny­séggel. újítással, a munkaver- seny-vállalások eredményes teljesítésével. A munkások er­kölcsi elismerése sem mindig kielégítő. Az előadó utalt ar­ra, hogy az elmúlt öt évben az Elnöki Tanács által ado­mányozott kitüntetéseknek csak mintegy 12—15 százalé­kát kapták a fizikai dolgozók, ők is nagyrészt az alacsonyabb fokozatokat. A szakszervezetek helyesléssel vették tudomásul, hogy az országgyűlés legutób­bi ülésén az Elnöki Tanács is változást sürgetett a kitünteté­sek arányaiban. Az üzemi demokrácia kérdé­seiről szólva kifejtette, hogy a jelentősebb előrehaladáshoz tovább kell korszerűsíteni a Pinochet rémuralma Pinochet tábornok, a chilei katonai junta vezetője kije­lentette. mint eddig, a továb­biakban is a helyszínen min­den tárgyalás nélkül agyonlö­vik az ellenállókat. A tábor­nok nyilatkozatát az ország katonai ellenőrzés alatt álló rádióállomásai ismertették. A terrorhadjáratot elítélő nemzetközi kampányt Pinochet „Chile belügyeibe való be­avatkozásnak” minősítette és a humanitárius követelésekért . nemzetközi kommunizmust” vádolta. A katonai rezsim eddig 513 személy meggyilkolását ismer­te be, de a legóvatosabb becs­lések szerint- is legalább 5000 embert öltek meg. A Washing­ton Post című amerikai lap úgy értesült, hogy a CIA, az amerikai kémszervezet is több mint 3000-re becsüli az áldo­zatok számát. vállalati belső mechanizmust, fokozni kell a helyi vezetők önállóságát, jogkörét és fele­lősségét. Az üzemi demokrá­ciának igen fontos tényezője az immár egy és negyed millió dolgozót tömörítő szocialista brigádmozgalom, amelynek egyre nagyobb a tekintélye. Rövidesen megkezdődnek a vállalati brigádvezetői tanács­kozások. amelyek jó fórumot kínálnak a vezetést és a beosz­tottakat közösen érintő prob­lémák részletes megvitatására. Szólt a fogyasztói árak ala­kulásáról is, hangsúlyozva, hogy fokozottan figyelemmel kell kísérni az áremelkedések mértékét és hatásait. Ha az ár­változások tendenciája a ter­vezettől felfelé eltér, határó­zott és gyors intézkedéseket kell tenni. A szakszervezetek véleménye szerint ilyen intéz­kedésekre jelenleg elsősorban a zöldségárak. valamint a kon­fekcionált felsőruházati cik­kek és a lábbelik árával kap­csolatban van szükség. Végül a szakszervezeti szervek fel­adatait elemezte. A beszámolót vita követte. A napirendi pont vitájában felszólalt Nyers Rezső is. Helyesléssel szólt arról, hogy a szakszervezetek mind a gazdasási vezetők, mind sa­ját munkájuk iránt egyre na­gyobb követelményeket tá­masztanak. — Ez azért is fon­tos — mondotta — mert a szűkén értelmezett szakmai . munka néha még a jól dolgo­zó gazdaság; vezetők figyel­mét is elvonhatja a dolgozókat érintő kérdésekről. A szak- szervezet feladata, hogy erre figyelmeztessen. napirenden tartsa a dolgozók problémáit, s közreműködjék azok megol­dásában. A közös munka eredménye­ként értékelte, hogy a népgaz­daság idei tervének teljesítése jó úton halad. Az ioar és a mezőgazdaság egyaránt teljesí­ti tervét. Az iparon belül meggyorsult olyan fontos ága­zat termelése, mint az építő­anyag-iparé, ahol korábban akadozott a munka. A vegy­ipar. s újabban a könnyűiDar is dinamikusan fejlődik. Kül­kereskedelmünk mérlege anv- nyiban tér el a tervezettől, hogy aktívumunk nagyobb a számítottnál. Mint mondotta, igen fontos feladat külkereske­delmünk fejlesztésének továb­bi megalapozása. A kelet—nyu­gati gazdasági kapcsolatok erő­södésének folyamata egyre in­kább növeli az exporttermé­keink minősége iránti köve­telményeket. Számolnunk kell azzal, hogy a jövőben a szo­cialista és nem szocialista or­szágok egyaránt az egvre jobb minőségű árut veszik át, s már most gondoskodni kell arról, hogy ilyen termékek egyre nagyobb mennyiségben álljanak maid rendelkezésre. Ami az életszínvonal alaku­lását illeti, 1973-ban a reáljö­vedelem és a reálbér emelke­dése egyaránt összhangban van a tervvel. Az elmúlt idő­szakban több szociálpolitikai intézkedés történt, s továbbiak is várhatók, amelyek elsősor­ban a gyermekes családok helyzetét javítják. Mint mon­dotta. a negyedik ötéves terv bérpolitikai intézkedései első­sorban az ipari munkásokat érintik kedvezően, a munkás­ság reáljövedelme és reálbére a tervidőszak végére minden­képpen eléri az ötéves tervben megszabott szintet. ’ Nyers Rezső arról is szólt, hogy a megfelelő' szinteken már előrehaladtak a közgazda- sági szabályozórendszer kor­szerűsítésének előkészületei. Második napirendi pontként Timmer József, a SZOT-titká- ra a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit elemezte.

Next

/
Thumbnails
Contents