Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-11 / 238. szám
A selyemgyári klíma Ezen a héten próbaüzemelésre állították a Tolnai Selyem'onogyár klimatizáló berendezését, amely egyedülálló hazánkban, sőt Közép-Euró- pában is Ijeresni kell a hasonlót. A berendezés rendeltetése, hogy fonalterjedelmesítéshez szükséges páratartalmat biztosítsa a több mint 3500 négyzetméteres üzemcsarnokban, illetve megfelelő munkakörülményeket az itt dolgozó több mint kétszáz munkásnőnek. A klimatizáló berendezés körülbelül tízmillió forintba került. A munkásnők a terjedelme- sítőben eddig 35—40 fokos hőségben dolgoztak, olyan teremben, amelynek csak két ajtaja van, ablaka egy sem. s a két ajtó is zsiliprendszerű, a túlnyomás miatt. Ebben a teremben az emberek nem érzékelik az időjárást, azt sem ha borul, ha esik, ha fúj a szél. Itt a légkör állandóan egyenletes — most már majd 24—28 Celsius fokú és 65 százalék relatív Páratartalmú — a világítás ped'g azt az érzést kel i, mintha mindig éjszaka volna. Aki jlyen folyamatos műsza- kú termelőhelyeken dolgozik, különösen érzékeny minden hatásra. Idegesítő, ha idegen járkál a zakatoló-forró gépek között, nem nyugszik meg a kedély, ha a gyerek rosszul ébred, ha a testvér az iskolából rossz jegyet hoz, ha a férj munkahelyéről idegesen érkezik haza. A hat plusz kettes munkarend egyben azzal is jár, hogy az itt dolgozók bizonyos értelemben magasabb fizetést és több szabad időt kapnak. Ebben a terjedelmesítő üzemben a klíma jó. Nemcsak azért jó. mert a tízmillióba kerülő amerikai— nyugatnémet berendezést a legjobbnak tartják a világon, s nemcsak azért jó a klíma, mert ez a gép a vizet, a hűtött levegőt pontosan adagolja, és a teremben a levegőt óránként legalább ötször kicseréli. A selyemfonógyárban a klíma azért jó, mert az emberekkel megkülönböztetett gonddal bánnak. A héten, égj • — különben egyszerű — iígv, nemcsak a művezetőt foglalkoztatta, hanem a gyárigazgatót, főmérnököt, párttitkárt is. Az egyik asszony azt mondta, hogy nem tudja vállalni a munkát a meleg teremben, a zajos gép mellett. Idegesíti, túlságosan elárasztja. Megtehette volna a művezető, hogy az asszonynak tanácsolja: más munkát nem tudok adni, menjen a munkakönyvéért... Ha ezt az asszonyt ilyen kurtán- furcsán küldték volna el, híre szal'őt "olna a gvárban rögNapirend a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtása Ülést tartott a megyei KI$Z*vb Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága. Varjas János megyei első titkár elnökletével. Első napirendi pontként Be- nizs Sándor megyei titkár beszámolt a párt Központi Bizottsága 1970. februári ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásáról. Az előadó bevezetésképpen arról szólt, hogy az ifjúság szocialista nevelése — amint a határozatban is megfogalmazódott — — össztársadalmi ügy. E feladat végrehajtásához társadalmi összefogásra és munka- megosztásra van szükség. Ebből adódóan a Kommunista Ifjúsági Szövetség is jelentős részt vállalt a párthatározat végrehajtásából. Az első és legfontosabb feladat volt a határozat minél szélesebb körű ismertetése. Benizs Sándor ezután ez eddig elért eredményekről szólt. Elmondotta többek között, hogy a korábbi időszakokhoz képest az elmúlt egy-két év sorén jelentősen • növekedett medvénkben a különböző testületekben ténykedő fiatalok száma-án”'a. örvendetes az is, hogv rendszeresebbé vált a párt-, állami és gazdasági vezetők kapcsolata a fiatalsággal, s különböző fórumokon egvre gvakrabban szerepelnek azok a feladatok, amelyeket az ifjúság érdekében végre kell haitani. Gyakorlattá vált, hogv üzemeken, vállalatokon, intézményeken belül nemcsak a KISZ számol be arról, hogy milyen eredményeket ért el a párthatározat végrehajtásában, hanem a gazdasági vezetők, a különböző testületek képviselői is számot adnak arról, mit tettek, vagy éppen mit nem tettek meg az ifjúsággal kapcsolatos feladataikból. Ezek után a h'ányosságok- ról beszélt a KISZ meevei bizottságának titkára. Elsősorban arról, hogy mennyire fontos a fiatalságot tájékoztatni a szőkébb iakóhelv a munkahely politikai, gazdasági célkitűzéseiről, de ez sajnos, sok esetben nem történik meg. A KISZ eszmei-politikai munkájának színvonala örvendetesen nőtt az utóbbi időben, s ez azzal magyarázható, hogy a KISZ-alapszervezetek szervezetileg megerősödtek, közös programjaik színvonalasabbak, tartalmasabbak lettek. Végezetül a KISZ érdekvédelmi tevékenységéről beszélt Benizs Sándor, majd ismertette a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásával kapcsolatos további feladatokat. A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága második és egyben utolsó napirendi pontjaként a KISZ Tolna megyei Bizottságának 1974. évi költ- ' ségvetéséről hallgatott meg beszámolót Kiss Józsefné megyebizottsági osztályvezető előterjesztésében. vest: így bánnak a munkás- nőkkel ! ? Mert a selyemgyárban nem így bánnak a munkásnőkkel. — Az a véleményem, az asz- szanyek igen jól érzik magukat, keresni is tudnak, a brigádokban az egyetértés * jó, mindennap, minden műszakban tudnak dolgozni, elmondják véleményüket, ha kell. bírálják a vezetést, a szakszervezetet is, meg a gazdasági vezetést is, szóval jó a légkör. — mondja a párttitkár elvtárs. A gyári gazgató. Bői vári Józsefné kedden három óra után érkezett haza a megyei párt- biaottság vb-üléséről. Az asztalán ott volt egy üzenet: „A terjdelmesííőből itt járt Ró- zsika, valamilyen fontos ügyben, csak igazgató elvtársnővel akar beszélni.” Az igazgatónő még nem ebédelt, éppen csak szusszanásnyí ideje volt az irodában, átlapozta a postát és máris indult a ter.ipde!- mesítőbe, Rózs: kához. Hányszor ment vajon Solváriné, félretéve sok fontosnak tűnő okmányt, aktát, a munkásnőkhöz, azokhoz, akikkel valamikor egy főzősornál dolgozott, Rózsikák'-oz, Katikákhoz, Evén nénihez, olyan nénihez?! Ugv hiszem. a selyemfonógyári „klimatizáló berendezés”, amely évek óta jó! működik, amely nem amerikai, nem nyugatnémet, hanem csak magyar és selyemgyári, amelyet talán úgv is nevezhetünk, hozv kommunista vezetők munkastílusa. A selyemfonógyári klíma, a hangulat, a munkásnők alkotókedve, tenni akarása — nem mérhető műszerrel. Az emberekben lévő klímát érzékelni közelről lehet, fia beszélünk a munkásnőkkel. ha véleményüket halljuk arról, hogy itt miért jó dolgozni. A Tolnai Selyemfonógyárat a nagy rekonstrukció teljesen megváltoztatta. A hernyóselyem eltűnt az ipar műselyemmel. különféle műszálakkal pótolja. Most a hazai köt- szövőipar egyik nyersanyag- bázisa Tolna, jövőre 1690 tonna fonalat terjedelmesítenek, idén 1200 tonnányit. (Egy női pulóver készítéséhez huszonöt deka szükséges.) Az új gyárat berendezték, a klimatizáló berendezést. — az utolsó gépegység az új gyárban — is próbaképpen üzemeltetik. Az ünnepélyes átadás egy hónap múlva lesz. Addigra a klimatizálót ase- lyemgyéri klímához igazítják, hogy ez is pontos, hasznos legyen, hogy ez is a munkásokat szolgálja: minden műszakban jó külső légkört adjon a meglévő, a munkásnőkben lévő belső jó légkörhöz.- Pj Pártsservexés — pártira nyitás A kollektíva részeseként A szervezeti szabályzatban is rögzített alapelv. hogy pár- turfk minden tagjának azonosak a jogai és a kötelességei. így a lenini elveknek megfelelően — minden párttagnak kötelessége részt venni alapszervezetének munkájában. beosztásától, társadalmi rangjától függetlenül. Bár formailag azonosak a kötelezettségeik, az állami, gazdasági. társadalmi élet kommunista vezetőivel szemben mégis nagyobbak a követelmények és az igények. Nem ellentétes ez a szervezeti szabályzattal, sőt, logikusan következik abból, hogy ezek a vezetők — éppen beosztásuknál és tisztségüknél fogva — bizonyos területeken több ismerettel, nagyobb át- tekintési lehetőséggel rendelkeznek, mint alapszervezetük tagsága általában. S nagyon fontos kérdés, hogvan hasznosítják ezt a „többletet” az nlapszervezet munkájának fejlesztése, politikai befolyásának növelése, más szóval a párt vezető szerepének fokozottabb helyi érvényesülése érdekében. Különösen fontos e kérdés vizsgálata a párttaggyűiések munkájával kapcsolatosan, hiszen a taggyűlés az alapszervezet legmagasabb fóruma, s a párttagság intézményesen e fórum révén kapcsolódik a párt politikájának alakításához és megvalósításához. A párttagok egyenlőségének elvéből következően a taggyűlés részvevőiként is egyenlőek a párttagok jogai. Az ismeretekben, felkészültségben mutatkozó különbözőségek sem változtatnak ezen: a nagyobb tudás nem jár több joggal, mint ahogy a sarzsi hiánya sem kárhoztathat senkit arra. hogy puszta szemlélője és hallgatója legyen egy-egy téma vitájának. S hogy a helyi vezetők ezeket az elveket helyesen vagy helytelenül értelmezik-e a gyakorlatban. az a legkevésbé sem mellékes: nagyon sokat segíthetnek — vagy árthatnak — ezzel az alapszervezetük pártéletének. Az első fontos követelmény e vonatkozásban a taggyűléseken és egyéb pártrendezvényeken való rendszeres, példamutató megjelenésük és részvételük. Az a tapasztalat, hogy e tekintetben is sokat javult a pártfegyelem, a kommunista vezetők döntő többsége alapszervezetében is becsülettel és példamutatóan teljesíti párttagságából fakadó kötelezettA kutatásfejlesztés jelentősége Tegnap a Bőr- és Műanyag, feldolgozó Vállalatnál nagyon hasznos és érdekes előadás hangzott el Találmányok, újítások és a kutatásfejlesztés jelentősége a műszaki fejlesztés területén címmel, melyet Dobrotka László, a Könnyűipari Minisztérium főosztály- vezetője tartott a műszaki könyvnapok alkalmából. Az előadó bevezetőül méltatta a műszaki könyvnapok jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az ember, különösen az iparban dolgozók részére milyen hasznos ismereteket tár. nak fel a műszaki könyvek. Ezután azokról a távlati perspektívákról beszélt, melyekhez a mai mesterségbeli tudás kevés lesz. hiszen az élet minden területén, úgy a társadalomtudományokban, mint a természettudományokban robbanásszerű változások állnak be 1990-ig. Ahhoz, hogy valaki korszerű műveltséggel rendelkezzék, háromféleképpen szükséges magát képeznie: ismernie kell a szépirodalom időtálló alkotásait, a szakmáját érintő irodalmat és az egzakt- társadalmi tudományokkal foglalkozó műveket A továbbiakban a termelést érintő konkrét kérdésekről Népújság 3 1973. október 11. szólt, hangsúlyozva, hogy olyan fogyasztási cikkeket kell előállítani, amelyek élvezhetőek, tartósak, olcsók, tehát a közönség, a vásárlók számára megvásárolhatók. A kutatókkal szemben ma már követelmény, hogy ne a látványos dolgokat tartsák szem előtt, hanem a terméket, méghozzá úgy, hogy egy-egy témára koncentráljanak. Lényegesen csökkenteni kell a kutatások átfutása idejét. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatban pozitív példaként említette a Simontomyai Bőrgyárat, mely új termeléstechnikai eljárás bevezetéséhez kért pénzt a műszaki fejlesztési alapból. Örömmel jelentette be. hogy a kért összeget megkapják. Ezután kérdésekre válaszolt az előadó. ségeit. Éppen e kedvező fejlődés alapján lehetséges és kívánatos, hogy a nem így cselekvőktől a pártalapszerveze- tek — a minden párttagra nézve azonos mérce alapján — még következetesebben igényeljék ezt, s az irányító pártszervek is adjanak ehhez megfelelő segítséget. Az előbbinél összetettebb kérdés, milyen legyen a párt- csoport-üléseken és a taggyűléseken, általában az alapszervezet életében való részvételük. hogyan nyilvánítsanak véleményt, milyen formában adják tovább ismereteiket, gondolataikat. Azok járnak el helyesen, akik e vonatkozásban is tartózkodnak a szélsőségektől. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert — ha kis számban is — vannak, akik lebecsülik pártcsoportjukat vagy alapszervezetüket, míg mások, éppen fordítva,, szinte „rátelepszenek” azokra. Velük szemben az olyan vezetők sokaságát állíthatjuk követendő példaként, akikben él és hat a szándék, készség és képesség a kommunista kollektíva munkájában való aktív részvételre. Az ilyen vezető nem akar több lenni, mint az alapszervezet más tagjai, ugyanakkor készségesen és szerényen adja tovább, teszi az egész közösség számára hasznosíthatóvá azokat a többlet-ismereteket, azt a nagyobb tudást, amellyel rendelkezik. S mindezt úgy, hogy ezzel erősítse a pártszerű, demokratikus légkört, fejlessze az alap-, szervezet munkájának színvonalát. Az ismert tapasztalatok szerint célravezető, ha a vezetők mindig a tárgyalt napirendhez kapcsolódva hasznosítják ismereteiket, s nem külön napirendi pontként tájékoztatják a pártalapszervezet tagságát. (Más kérdés és teljeseit rendjén lévő dolog, hogy rendszeresen vannak külön tájékoztató jellegű napirendek is.) Azt a gyakorlatot lehet tehát ajánlani, hogy a napirenden szereplő téma kapcsán segítsék a helyi viszonyoknak megfelelően megszabni a párthatározatokból adódó tennivalókat. Ezen túlmenően valóban csak a legszükségesebb esetben — a pártvezetőséggel előzetesen egyeztetve, illetve a párttagság igényének megfelelően — célszerű a napirendtől független külön tájékoztatást adni. Sokszor aprónak látszó formai dolgok is lényegesek. így például általában hasznosabb, ha egy-egy témáról elsőként nem a vezető beosztásban dolgozó párttag fejti ki a véleményét. Nem könnyű, de fontos megfelelően érzékelni, hogy mikor a legeredményesebb és a leghelyesebb a vitába való bekapcsolódása. Formainak tűnő, ám nagyon is fontos kérdés, hozzászólásának időtartama és közérthetősége is. Ez többek közt azt is jelenti, hogy nem szükséges a vezetőnek minden témához, vagy egy témához többször is hozzászólnia. Ez természetesen egyáltalán nem jelenthet igazolást vagy felmentést azok számára, akiknek taggyűlések sorozatán át nincs érdemi véleményük, mondanivalójuk. A párt vezető szerepének helyi érvényesülése, tekintélyének és politikai befolyásának növekedése nagyon sok tényezőtől függ. Ezek egyike a kommunista vezetők magatartása. alapszervezetükben végzett tevékenysége, példamutató pártszerűsége. LUKÁCS GYULA az MSZMP KB munkatársa
