Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

% TOLNA MÉGYÉI * viíXs pfio«fXé3Áí;eeresoúgreKi A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNRÁSPÁ R T f ü na MlGY-E I BJ7 0TTS í'G A NA r',;t j Pl a XXXIJ. évfolyam, 238. szám ARA: »0 FILLÉR liest tartott a megyei tanáé9 Csütörtök, 1973. október 11. a területfejlesztési terv teljesítéséről Közel-Kelet Tegnap főként a légierők csaptak össze Szerdáin hajnalban — mi­Félidőben Tegnap délelőtt a régi me­gyeháza nagytermében tartot­ta meg esedékes ülését a Tol­na megyei Tanács. Az ülésen a tanácskozás fő témájában érdekelt meghívottakon kívül részt vett K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, to- vábbá Fülöp László országgyű. lesi képviselő is. A tanácsülés ügyrendjének megfelelően Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke üdvözöl­te a résztvevőket, majd je­lentést tett a lejárt határide­jű tanácshatározatok végre­hajtásáról. tájékoztatót adott a megyei tanácstagok interpel­lációira született válaszokról. Végül pedig tájékoztatta a me­gyéi tanács elnöke az ülés résztvevőit a központi szervek vezetőivel folytatott tárgyalá­sokról. a végrehajtó bizottság két tanácsülés között hozott fontosabb döntéseiről. Ezt követően dr. Gyugyi Já­nos általános elnökhelyettes szóbeli és írásbeli előterjesz­tése alapján foglalkozott a megye vezető testületé, a me­gyei tanács a IV. ötéves terv területfejlesztési terve teljesí­tésének értékelésével, summáz­va természetesen azokat a feladatokat is, amelyek a te­rületfejlesztési célkitűzések maradéktalan megvalósítását szolgálják majd a tervidőszak még hátralévő, alig több mint két éve során. Emlékeztetőül ismételjük, hogy az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1970 márciusában hozott határozatot a terület- fejlesztés tervezésének, szabá­lyozásának irányelveiről, a te­rületfejlesztési gazdaságpoliti. kai koncepció főbb célkitűzé­seiről, valamint a végrehajtás­hoz szükséges tennivalókról. A határozat alapján kiadott kormányintézkedések nyomán valamennyi megyében, így Tolna megyében is elkészült a IV. ötéves terv időszakára ér­vényes területfejlesztési terv, mely első ízben tartalmazta — igen okszerűen — a tanácsi fejlesztési terv célkitűzésein kívül a nem tanácsi szervek (ipari üzemek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, vállala­tok. szövetkezetek) fejlesztési célkitűzéseit is. Mint azt a napirend vitája során többen is megállapítot­ták, fontos dolga a megyei tanácsnak félidőben mérleget készíteni a tervidőszak terület- fejlesztési tervének teljesítésé­ről. hiszen ez a tery tartal­mazza az egyes ágazatok főbb fejlesztési tendenciái mellett az azok fejlesztésével össze­függő foglalkoztatási és beru­házási feladatokat is. A mérlegkészítés mpnkája nemcsak azért volt igen fele­lősségteljes feladata a megyei tanács tegnapi ülésének, mert gazdamódra kellett mérnie az eredményeket, gondokat egy­aránt. hanem azért is. mert a mep-'ei tanácsok most készí­tettek első ízben a soros öt­éves terv öt évére szóló terü­letfejlesztési tervet. Ez a ma­gyarázata annak, hogy kita­posott út híján, idevágó ta­pasztalatok hiányában készült a területfejlesztési terv. a vál­lalatok, szövetkezetek által adott előzetes információk alapján. Márpedig az infor­mációban jelzett adatok a kü­lönféle gazdasági szabályozók hatására időközben módosul­tak, sőt további módosulások­ra is számítani lehet. A terü­letfejlesztési terv. mint ezt többen is kifejtették hozzá­szólásukban : „ilyen körülmé­nyek között is alkalmas arra, hpgy megyénk gazdaságának fejlesztéséhez, illetve a fejlesz­tés értékeléséhez támpontot nyújtson.” E tudósítás terjedelmi kor­látái miatt nincs mód érdem­ben közreadni a területfejlesz­tési tervek megvalósulásáról és következő feladatairól szó­ló előterjesztés adatait. La­punk egyik későbbi számában viszont visszatérünk interjú formájában a félidő munkájá­nak eredményeihez. Pontosab­ban; ismertetni kívánjuk a megvalósulás eredményeit, s nevükön nevezni éppen a na­pirend felett nyitott eszme­csere ösztönzésére a megvaló­sítás még hátralévő közös gondjait. Füzesi Pál megyei tanácstag a foglalkoztatottság alakulá­sának problémájához szólt hozzá, illetve ennek kapcsán intézett kérdéseket az előter­jesztés előadójához. Dr. Or­das József, az ipartelepítés és közműellátottság kérdésében fejtette ki véleményét. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára a foglalkoztatott­ság adataira hivatkozva ve­tette fel. hogy korainak tart­ja azt a megfogalmazást, amely szerint megyénkben a foglalkoztatottság máris teljes, nek tekinthető, mivel megkö­zelítettük, de el nem éhük még ezt a célkitűzést. K. Papp József a továbbiakban ugyan­csak az ipartelepítés, a köz­művesítés. majd a lakásépítés feladatairól beszélt. Horváth József elnökhelyettes, a mező- gazdaság és a szolgáltatások helyzetéről beszélve pontosí­totta soros tennivalóinkat. Vi- dóczy László, megyei tanács­tag a dpmbóvári Városi Ta­nács elnöke hozzászólásának elgjén méltatta a megye lakos­ságának tevékeny közreműkö­dését a területfejlesztési ter­vek időarányos teljesítésében, majd a korábban kialakított dombóvári ipartelep hasznosí­tásának soros gondjairól szólt. Császár József, a szekszárdi Városi Tanács elnöke a lakás­építés, kommunális ellátás fel­adatainak problémáit ismertet­te. Keserű János megyei ta­nácstag a megyeszékhely^ két iDari szövetkezete által vállalt fejlesztési tennivalók megvaló­sításához kért segítséget a me­gyei tanács illetékes osztályai­tól. A vitában felmerült kérdé­sekre adott válaszok elhang­zása után Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke foglal­ta össze röviden a területfej­lesztési terv végrehajtásának eredményeit, majd a megyei tanács olyan határozatot ho­zott, hogy végrehajtó bizottsá­ga november 30-ig mérje föl a IV. ötéves terv reálisan vár­ható teljesítését és szakosztá­lyain keresztül kísérje figye­lemmel ágazatonként a terü­leti fejlesztési terv teljesíté­sét. Túl ezen, tegyen intézke­déseket is szükség esetén a terv teljesítése érdekében. A megyei tanács ülése ez­után a megyei tanács terv- gazdasági bizottságának jelen­tésével folytatódott, majd Ötö­dik napirendként került sor az interpellációkra. E napi­rend során dr. Ordas József a simontornyaiak panaszát tolmácsolva mondotta el. hogy a nagyközség lakossága több- szöjj emelt kifogást az 1972— 73. évi menetrend ellen azért, mert a gyorsvonatok nem áll­nak meg Simontornya állomá­son. Jelzéseikre eddig semmi válasz nem érkezett. Azt sze­retnék. ha legalább egy gyors. vonatpár megállna a jövőben Simontomyán is. Az interpellációra Fábián Imre, az ÉKV-osztály vezető­je elmondotta, hogy most gyűj­tik az új menetrenddel kap­csolatos észrevételeket, javas­latokat, amelyek továbbítását, feldolgozását követően érdem­ben tudja majd tolmácsolni a MÁV menetrendszerkesztőinek válaszát. A megyei tanács ülése a ko­ra délutáni órákban ért véget. után éjszakára csillapodott a katonai tevékenység — kiújul­tak a harcok a közel-keleti frontokon. Az egyiptomi erők folytatták előnyomulásukat a Sínai-félszigeten, miközben az izraeli légierő szíriai és egyip­tomi célpontokat támadott — egészen a szíriai—iraki ha­tárig, ahol, bejrúti lapértesü­lések szerint, szíriai területre lépnek be az erősítésül küldött iraki gyalogos és páncélos egy­ségek. Izraél .bejelentette, hogy ki­ürítette a korábban „bevehe­tetlennek minősített Bar—Lev vonalat, ami — az UPI fogal­mazása szerint — katonai tör­ténelmének egyik legsúlyosabb veresége. A homokba ásott, il­letve épített árok- és bunker­rendszer most már vitathatat­Az ENSZ-közgyűlés legutób­bi ülésén elhangzott felszólalá­sokból általában kidomboro­dott, hogy a nemzetközi köz­vélemény komolyan aggódik a közel-keleti események miatt, elítéli az izraeli agresszort és támogatja az arab népek jogos követeléseit. Zaka/ia malaysiai küldött hangoztatta, az izraeli agresz- szió legyen komoly figyelmez­tetés a népeknek, hogy egy pillanatra sem szabad abba­hagyni a harcot a béke meg­óvásáért. Macovescu román küldött rámutatott, hogy a közel-kele­ti hadműveletek komolyan veszélyeztetik a békét és az álta'ános biztonságot. Rámu­tatott, hogy a megszállás ál­landó feszültség forrf.sa és a hadműveletek megújulásának veszélyét rejti magában. Kö­zödé hallgatóságával, hogy Ro­mánia a közel-keleti konflik­tus politikai eszközökkel törté­lanul egyiptomi kézen van, s így Izraelnek azzal is számol­nia kell, hogy a Szuezi-csatpr- na felé irányuló ellencsapás esetén az önmaga által létre­hozott erődítményvonalból kell az egyiptomi haderőt kiszorí­tania. Szaadeddin Sazli tábor­nok, egyiptomi vezérkari főnök televíziós nyilatkozóiéban kö­zölte; A Szuezi-csatorna men­tén az egyiptomi haderő el­lenőrzi a szárazföldet, a lég­teret és a vizeket. Áz új helyzetnek megfelelő­en az izraeli katonai közle­mények inkább józanító cél­zatúnk: arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy „hosszú és nehéz harcra” kell felkészül­nie. nő megoldása mellett szál! síkra. A leszereléssel össze­függésben a román küldött megjegyezte, hogy a katonai költségvetések csökkentésére irányuló szovjet indítványt Románia a leszerelés felé ve­zető konkrét léoésnek tekinti. Huerta, a chilei katonai jun­ta képviselője, megkísérelte a chilei katonai puccs és a jun­ta által kirobbantott véres ter­ror igazolását. Beszéde alatt verekedés tört ki a karzaton, amikor a „Gyilkosok! Le a juntával!” kiáltásokkal a hallgatóság so­raiban tüntető chilei hazafiak­ra támadtak a junta felbérelt emberei. A támadókat végül az ENSZ biztonsági személy­zete fékezte meg. Raul Roa kubai külügymi­niszter v:sszautasította a junta képviselőjének hamis állítása­it, és a chilei lázadók bűncse­lekményeit a náci gaztettekhez hasonlította. Felháborodás az izraeliek terrorbombázása miatt Diplomaták az áldozatok között Feszült, indulatoktól terhes, komor hangulatban zajlott le a Biztonsági Tanács ülése. A megbeszélésre a Damaszkusz izrael légibombázásának sú­lyos következményeiről folya­matosan érkező tájékoztatások nyomták rá bélyegüket. A szíriai főváros polgári lakó- és diplomáciai negyedeinek terrorbombázása, n szovjet dip­lomáciai képviselet példátlanul súlyos emberélet-vesztesége ál­talános megdöbbenést és fel­háborodást váltott ki a vi­lágszervezet székhelyén. A lé­gitámadásról az első hivatalos bejelentést Szíria ENSZ-kép- viselője a közgyűlés délelőtti ülésének bezárása előtt tette. A hír hatására a Biztonsági Tanács ülésterme, amelyben általában csak a BT tagjainak hivatalos képviselői vannak je­len. ezúttal zsúfolásig megtelt ENSZ-delegátusokkal. s ha­sonlóképpen minden hely foglalt volt a sajtónak és a nagyközönségnek fenntartott karzatokon is. A tanács ülése, amelyet 24 órán belül másodszor hívtak össze a közel-keleti „tűzoltás” lehetőségeinek megvitatására, a damaszkuszi terrorbombázás árnyékában kezdődött és an­nak a bejelentésnek jegyében ért véget, hogy Kairót is izra­eli légitámadás érte, amikor az elsőként felszólaló Milos Mi­nies jugoszláv miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter után Louis de Guiringaul francia képviselő bejelentette, hogy megerősítették a damasz­kuszi szovjet kultúrközpont elleni izraeli bombatámadás hírét és részvétét fejezte ki a Szovjetunió képviselőjének a bombázás áldozatai miatt, at­tól fogva Izrgel megf'm,a)ői minőségben jelen lévő ENSZ- küldöttságe egyértelműen a vádlottak padjára került. A szíriai külügyminiszter­helyettes a közben befutott részletesebb jelentések alap­ján közölte, hogy a légitáma­dás során életét vesztette egy norvég ENSZ-megfigyelő fele­ségével és leányával együtt, s több más nemzetiségű diplo­mata is van a halálos és sebe­sült áldozatok között, majd felolvasta a szíriai külügymi­niszter Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárhoz intézett részvéttá­viratát a támadás áldozatává vált ENSZ-diplomata és csa­ládtagjai halálával kapcsolat­ban. A jelen lévő ENSZ-főtit- kár válasza után Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője megköszönte a francia delegátus részvétnyil­vánítását. majd éles szavakkal bélyegezte meg „ezt a hitleris­ta nácik cselekményeire emlé­keztető véres bűntettet”. Itt az ideje — hangsúlyozta rendkí­vüli nyomatékkai —, hogy „a világ vessen véget az izraeli agressziónak, ennek a nemzet­közi banditizmusnak, amely miatt sok ország népeinek kell szenvedniük”. (Folytatás a 2. oldalon) ENSZ-höxgyííléa A nemzetközi közvélemény aggódik

Next

/
Thumbnails
Contents