Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

Az új színházi évad elé Szovjet tudós a biológia filozófiai kérdéseiről BÉRLETEK, BÉRLETEN KÍVÜLI ELŐADÁSOK A Cigánybáró nyitányára megy szét a függöny pénteken a szekszárdi színházban. Uj színházi év kezdődik. Az elő­készületi munkák befejeződ­tek. Vége a bérletezésnek, im­már nyolcadszor. — Az első alkalomkor. 1970-ben ezer sem volt. ma 3200 a bérletes, s a gyerekelőadások nézőivel 4500 a rendszeresen színházba já­rók száma. Mire jó a bérlet? Előnye, hogy sokan járnak színházba, országosan is kiemelkedően; hátránya, hogy különböző mű_ , fajú és fajsúlyú darabok ke­verednek benne, s ennélfogva nem mindig találkozik a né­zők speciális igényeivel. — Erőssége továbbá, hogy _ a bérletben jobban érvényesül­nek a művelődéspolitikai cél­kitűzések, elvek, mint a szórt előadásokban. És — úgy vél­jük — ez a lelke, az erőssége. A mennyiségi mutatókon túl a minőség, a tartalom is gyarapszik, gazdagodik vele. — Talán egy konkrét példa erre: 1970-ben külön opera­bérlettel próbálkoztunk — te­gyük hozzá mindjárt, nem nagy sikerrel. Egy Mozart, egy Verdi sem vonzott többet két-háromszáz nézőnél, még a legkörültekin­tőbb szervezéssel sem (a hang­versenyeknek sincs nagyobb közönségük!) A mostani szezon­ban háromezren találkoznak a Carmennel. — Hogy lehet ez? — Úgy. hogy a szépre érzé­keny lelkű emberek, ha a szé­pet megismerik, meg is szere­tik. Ha nem így lenne, mivel magyaráznék a tavalyi Travia. tá, Fidelio sikerét? — Az ízlés­fejlesztésben kimutatható két. ségtelen előrehaladás — magá­tól értetődően — nemcsak a zenés műfajok kategóriájában, hanem a próza világában is áll. De mi lesz azokkal, akiknek nincs bérletük, vagy remény­telen várományosai a bérletek­nek? —- Őrájuk is gondoltunk. Az év kezdetén: október 14- én a Cigánybáró; 15-én Teli torokból címmel Majakovsz- kij-műsor (budapesti Irodalmi Színpad) bérletszüneíi előadá­sokkal. (Egyébként valameny- nyi előadásra kaphatók jegyek korlátozott számban). MŰSOROK — MŰSORPOLITIKA t Nemcsak bérleti rendszerün­ket, hanem műsorainkat, mű­sorpolitikánkat is gyakran éri bírálat innét is. onnét is, jog­gal. jogtalanul is. — Úgy lát­szik a színház ezreket érdek, lő kulturális tényezővé vált! Szóba kerül a családban, be­szélnek róla a fodrásznál, megvitatják a munkahelyeken. — A vélemények zöme nagy­jából két egymássá] ellentétes póluson csapódik ki.y— A na­gyobbik rész vallja, hogy a napi munkában megfáradt em­ber a színházban felfrissülni, szórakozni kíván. Ezért szí­vesebben veszi a könnyed, cse­lekményes, zenés, szórakoztató előadásokat. — A másik oldal elmélyülésre, élményre. ínyencségre, irodalmi cseme­gére vágyik. Mindkét igényt tiszteletben tartjuk és jogosnak véljük. A kétfajta igény kielégítése — tekintve, hogy az utóbbiak száma nem tölti meg a néző­teret — a mi gyakorlatunkban egyfajta sajátos kompromisz- szummal párosul: Az ízléskü­lönbségekben mutatkozó ellen­téteket olyan formában kíván­juk feloldani, hogy az úgy fe­leljen meg a többség óhajának, hogy eközben műsorpolitikai elveink és célkitűzéseink is ér­vényesüljenek. Egyszóval nem játszunk csak operettet és ze­nés bohózatot, pedig széles körben ennek van sikere, ha­nem gondolunk az új magyar darabokra, a klasszikusokra, a balettbemutatókra is. (Testvé­rek, Tartuffe, Éjjeli menedék­hely, Koldusopera, Az ügynök halála, Traviata, Fidelio, Bo­lyongás stb.. hogy csak az el­múlt évnél maradjunk.) Gon­dosan ügyelünk az értékgya­rapításra. a műfaji arányok megtartására. Műsorpolitikai elveink szerint az ún. könnyű műfajba tartozó előadások száma nem lehet több az elő­adások 50 százalékánál. — A most közreadott műsorajánla­tunkban ez az arány ennél is kedvezőbb, mert a félévre ter­vezett 21 darab közül csak 9 esik a mérleg könnyebbik ser­penyőjébe. A kialakult arányok azon­ban korántsem örökérvényúek, mert a közönség igényéhez, az ízlésfejlődésben beálló változá­sokhoz kell igazodniuk. A jövőt illetően — minden valószínűség szerint — a Ba- bits-bérletben tovább nő a „nehézsúlyú” darabok száma. Ennek logikus kiegészítője, hogy akik ezt nem kívánják, azok részére hasonló értékű helyet biztosítunk a másik bérletben. Műsorpolitikánknak csak egyik meghatározója a közön­ségigény, mert számolni kell a lehetőségekkel is. — A mi színházunknak nincs saját tár­sulata, művészgárdája. Ebből az objektív helyzetből egyene­sen következik az, hogy azt tudjuk adni. amit kapunk, amiből választhatunk. Hozhattunk volna három Shakespeare-t. de egyre esett a választás — azt is ifjúság­nak szánva —. mert a műfaji arányokkal is számot kell vet­ni. — Hozhattuk volna Gyár­fás: Történetek a kastélyból c. színművét, de nem rokon­szenveztünk vele, mert nincs a műnek egységes cselekmé­nye, csupán a színhely a kere­te a három egyfelvonásosnak. Miért esett a választás a Lebegő Atlaszra? —kérdezhet­né bárki —. hiszen ez is zsák­bamacska. Annyira, hogy Ga- rai Gábor első színpadra szánt prózai műve. Mégis bízunk az íróban, sokat várunk a szerep­lőktől (Bánffy György Jászai- díjas, érdemes művésztől, Pásztor Erzsitől, az új film­csillag Vörös Esztertől, a Já- szai-díjás Szabó Ottótól, Buj- tor Istvántól és a többiektől), nem utolsósorban a rende­zőtől. Nógrádi Róberttól. Re­méljük. hogy nem csalódunk. A KÖZÖNSÉG Nemcsak minket, hanem a nálunk szereplő művészeket is ámulatba ejti a közönség vi­selkedése, a művészetek iránti fogékonysága, a lelkesedés, a nemegyszer hosszan tartó ün­neplés, amely a megérdemelt produkciót, a jót, a szépet kö­veti. Ilyenkor hangzik el az öltözőben: ez az előadás job­ban sikerült, mint otthon. — És a tömör véleménynyilvá­nításban benne vannak a tár­gyi feltételek, az ideális kö­rülmények, de első helyen a közönség, amely sajátos at­moszféra teremtésére képes. És ez így jó. Jó. mert hama­rosan éljutunk oda. hogy a városok rangját nemcsak^a la­kosság és az üzemek számá­val, a közművekkel, a beépí­tett utak szélességével és hosz- szával, hanem a népiélek szép. ségével. kultúra iránti fogé­konyságával is mérik. Annak reményében. hogy műsoraink ismét gazdagodást és közönségsikereket hoznak, kívánok minden kedves né­zőnknek hasznos időtöltést és jó szórakozást. DR. VADAS FERENC A TIT biológiai szakosztá­lyának' rendezésében Jurij Andrej évi cs Holodov. a moszkvai Idegélettani és Ideg- gyógyászati Intézet tudomá­nyos munkatársa, a biológiai tudományok doktora tartott előadást a TIT megyei szer­vezetének székhazában A bio­lógia filozófiai kérdései cím­mel. Az előadás első része az élet lényegével és az ezt ki­fejező meghatározásokkal fog­lalkozott. Azt hangsúlyozta az előadó, hogy elsősorban filo­zófiai tevékenység az élet lé­nyegre törekvő megismerése. A továbbiakban az élőlények és a környezetük egységéről beszélt. Gondolatait dia-át>rák vetítésével szemléltette. E té­makör jelentőségét világossá tette annak elemzésével, hogy éppen .napjainkban az ember kényszerül a környezete vé­delmére mindent elkövetni, hogy még hosszú távon bizto­sítsa létét a Földön. Előadása befejező részeként ismertette saját munkakörét, az elekro- mágneses sugárzások hatását kísérleti körülmények között, kísérleti állatokra és az em­berre. Ennek az egy környe­zeti tényezőnek jelentőségét és bizonyos filozófiai vonat­kozásait is ecsetelte. Az elő­adás végeztével a hallgatóság kérdéseket tett fel az előadás mindhárom részével kapcso­latban. melyek elősegítették, hogy élénk eszmecsere alakult lei. Különösen örvendetes, hogy a filozófiai szakosztály tagjai és a Marxista-Leninista Esti Egyetem filozófiai szakosító tagozatának hallgatói közül is sokan részt vettek az előadá­son és kérdéseikkel segítet­ték feltárni a biológia és fi­lozófia kapcsolatát egyes té­mákban, pl. az idegműködés vizsgálata vonatkozásában. Kétéves a s7eW,áríii nyugdíjasok klubja A szekszárdi nyugdíjasok klubjának vezetője, dr. Kiss Sándorné leveleket, üdvözlő­lapokat vesz elő és sok-sok fényképet. Ezek a kül- és bel­földi utakról írt levelek, la­pok is azt bizonyítják, hogy a klub tagsága az elmúlt két év folyamán közösséggé vált. Nem is kicsi közösséggé. Közel száz rendszeres látogatója van a klubfoglalkozásoknak, külön­féle összejöveteleknek. És ezen túl is kialakult egy olyan öt­venfős csoport, amely nem hagyna ki egyetlen programot sem. Az idős emberek egy­máshoz való ragaszkodását ezernyi apróság bizonyítja, az is, hogy valaki előbb jött ha­za gyerekeitől, de később in­dult a szanatóriumba, csak azért, hogy találkozhasson a klubtársakkal. A kétesztendős tevékenysé­get értékelve kérdeztük dr. Kiss Sándomét: véleménye szerint mi a klub legnagyobb érdeme? Az, hogy közösséggé ková­csolja a nyugdíjasokat, s a valahova tartozás biztonságát adja azoknak, akik közül ez ideig legtöbben magányosan éltek. Az induló évek gazdag prog­ramot kínáltak, és amíg ko­rábban kéthetente tartottak, addig a múlt év közepétől már heti két alkalommal tar­tanak klubfoglalkozásokat a nyugdíjasok. összejöveteleik fő programját a klubtagokat érdeklő előadások, előadásso­rozatok adják. Különösen hasznos az az előadás-sorozat, amely az idős emberek egész­ségügyi problémáira, s az ezekkel összefüggő kérdések­re igyekezett választ adni. Sok útibeszámolót, történelmi, iro­dalmi előadást is hallhattak nyugdíjasaink. A Hazafias Népfront városi nöbizottságától és a klub fenntartójától, a Babits Mi­hály művelődési központtól igén sok segítséget kapnak a többségükben már hatvan fe­lett járó- tagok. A művelődési központnak köszönhető az az évi két nagy kirándulás, melynek során — az intéz­mény autóbuszával — ingyen nyílik lehetőség elutazni az ország különböző nevezetes, vagy kevésbé ismert tájaira. Tavaly tavasszal dél-magyar­országi kirándulást tettek, őszei pedig a Duna-kanyar- hoz látogattak. Idén tavasszal Nyugat-Magyarországon, őszi útjuk során pedig Szegeden jártak. Azt mondja dr. Kiss Sándorné, hogy a nyugdíjasok klubjának képviseletében a város valamennyi kulturális megmozdulásán, rendezvényén ott láthatjuk az idős asszo­nyokat, férfiakat, akik igen élénken érdeklődnek szűkebb hazájuk minden eseménye iránt, s cselekvő részesei is azoknak. Az összetartást példázzák még a látogatásaik is. Beteg társaikat rendszeresen felke­resik. s ajándékkal, jó szó­val próbálják sürgetni mi­előbbi gyógyulásukat. Kap­csolatot tartanak fenn a szek­szárdi öregek napközi otthoná­val is, kölcsönös látogatások útján. A nyugdíjasok klubja iránt a megyehatárokon túl is egy­re nagyobb az érdeklődés. A nyár folyamán a Fejér me­gyei Mórról járt itt néhány idős ember és igyekezett meg­ismerkedni a klub munkájú-# val. A közelmúltban arról ad­tak hírt, hogy több mint száz taggal megalakult a móri nyugdíjasak klubja. A mintá­ul kiválasztott klubban az év hátralévő részében régészeti és földrajzi előadássorozat kezdődik az összejövetelek, klubfoglalkozások mellett. — vj — Újjászületett az Áquineumi Porcelángyár Népújság 7 1853-ban alapították a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Aquincumi Porcelángyá­rát. A gyár kézi korongozásé és festésű díszműárukat készít, kis sorozatban. A gyár re- kon frukciója 4 éve kezdődött éj 1972. végén íc e.-.ődött be. Két új körkemencét, nyers- gyártó műhelyt, masszagyártó ré.z’eget és új festőműhelyt építettek. Képünkön: Pillanatkép az új festőműhelyből. (MTI foto: Bara István — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents