Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-07 / 235. szám
Az új színházi évad elé Szovjet tudós a biológia filozófiai kérdéseiről BÉRLETEK, BÉRLETEN KÍVÜLI ELŐADÁSOK A Cigánybáró nyitányára megy szét a függöny pénteken a szekszárdi színházban. Uj színházi év kezdődik. Az előkészületi munkák befejeződtek. Vége a bérletezésnek, immár nyolcadszor. — Az első alkalomkor. 1970-ben ezer sem volt. ma 3200 a bérletes, s a gyerekelőadások nézőivel 4500 a rendszeresen színházba járók száma. Mire jó a bérlet? Előnye, hogy sokan járnak színházba, országosan is kiemelkedően; hátránya, hogy különböző mű_ , fajú és fajsúlyú darabok keverednek benne, s ennélfogva nem mindig találkozik a nézők speciális igényeivel. — Erőssége továbbá, hogy _ a bérletben jobban érvényesülnek a művelődéspolitikai célkitűzések, elvek, mint a szórt előadásokban. És — úgy véljük — ez a lelke, az erőssége. A mennyiségi mutatókon túl a minőség, a tartalom is gyarapszik, gazdagodik vele. — Talán egy konkrét példa erre: 1970-ben külön operabérlettel próbálkoztunk — tegyük hozzá mindjárt, nem nagy sikerrel. Egy Mozart, egy Verdi sem vonzott többet két-háromszáz nézőnél, még a legkörültekintőbb szervezéssel sem (a hangversenyeknek sincs nagyobb közönségük!) A mostani szezonban háromezren találkoznak a Carmennel. — Hogy lehet ez? — Úgy. hogy a szépre érzékeny lelkű emberek, ha a szépet megismerik, meg is szeretik. Ha nem így lenne, mivel magyaráznék a tavalyi Travia. tá, Fidelio sikerét? — Az ízlésfejlesztésben kimutatható két. ségtelen előrehaladás — magától értetődően — nemcsak a zenés műfajok kategóriájában, hanem a próza világában is áll. De mi lesz azokkal, akiknek nincs bérletük, vagy reménytelen várományosai a bérleteknek? —- Őrájuk is gondoltunk. Az év kezdetén: október 14- én a Cigánybáró; 15-én Teli torokból címmel Majakovsz- kij-műsor (budapesti Irodalmi Színpad) bérletszüneíi előadásokkal. (Egyébként valameny- nyi előadásra kaphatók jegyek korlátozott számban). MŰSOROK — MŰSORPOLITIKA t Nemcsak bérleti rendszerünket, hanem műsorainkat, műsorpolitikánkat is gyakran éri bírálat innét is. onnét is, joggal. jogtalanul is. — Úgy látszik a színház ezreket érdek, lő kulturális tényezővé vált! Szóba kerül a családban, beszélnek róla a fodrásznál, megvitatják a munkahelyeken. — A vélemények zöme nagyjából két egymássá] ellentétes póluson csapódik ki.y— A nagyobbik rész vallja, hogy a napi munkában megfáradt ember a színházban felfrissülni, szórakozni kíván. Ezért szívesebben veszi a könnyed, cselekményes, zenés, szórakoztató előadásokat. — A másik oldal elmélyülésre, élményre. ínyencségre, irodalmi csemegére vágyik. Mindkét igényt tiszteletben tartjuk és jogosnak véljük. A kétfajta igény kielégítése — tekintve, hogy az utóbbiak száma nem tölti meg a nézőteret — a mi gyakorlatunkban egyfajta sajátos kompromisz- szummal párosul: Az ízléskülönbségekben mutatkozó ellentéteket olyan formában kívánjuk feloldani, hogy az úgy feleljen meg a többség óhajának, hogy eközben műsorpolitikai elveink és célkitűzéseink is érvényesüljenek. Egyszóval nem játszunk csak operettet és zenés bohózatot, pedig széles körben ennek van sikere, hanem gondolunk az új magyar darabokra, a klasszikusokra, a balettbemutatókra is. (Testvérek, Tartuffe, Éjjeli menedékhely, Koldusopera, Az ügynök halála, Traviata, Fidelio, Bolyongás stb.. hogy csak az elmúlt évnél maradjunk.) Gondosan ügyelünk az értékgyarapításra. a műfaji arányok megtartására. Műsorpolitikai elveink szerint az ún. könnyű műfajba tartozó előadások száma nem lehet több az előadások 50 százalékánál. — A most közreadott műsorajánlatunkban ez az arány ennél is kedvezőbb, mert a félévre tervezett 21 darab közül csak 9 esik a mérleg könnyebbik serpenyőjébe. A kialakult arányok azonban korántsem örökérvényúek, mert a közönség igényéhez, az ízlésfejlődésben beálló változásokhoz kell igazodniuk. A jövőt illetően — minden valószínűség szerint — a Ba- bits-bérletben tovább nő a „nehézsúlyú” darabok száma. Ennek logikus kiegészítője, hogy akik ezt nem kívánják, azok részére hasonló értékű helyet biztosítunk a másik bérletben. Műsorpolitikánknak csak egyik meghatározója a közönségigény, mert számolni kell a lehetőségekkel is. — A mi színházunknak nincs saját társulata, művészgárdája. Ebből az objektív helyzetből egyenesen következik az, hogy azt tudjuk adni. amit kapunk, amiből választhatunk. Hozhattunk volna három Shakespeare-t. de egyre esett a választás — azt is ifjúságnak szánva —. mert a műfaji arányokkal is számot kell vetni. — Hozhattuk volna Gyárfás: Történetek a kastélyból c. színművét, de nem rokonszenveztünk vele, mert nincs a műnek egységes cselekménye, csupán a színhely a kerete a három egyfelvonásosnak. Miért esett a választás a Lebegő Atlaszra? —kérdezhetné bárki —. hiszen ez is zsákbamacska. Annyira, hogy Ga- rai Gábor első színpadra szánt prózai műve. Mégis bízunk az íróban, sokat várunk a szereplőktől (Bánffy György Jászai- díjas, érdemes művésztől, Pásztor Erzsitől, az új filmcsillag Vörös Esztertől, a Já- szai-díjás Szabó Ottótól, Buj- tor Istvántól és a többiektől), nem utolsósorban a rendezőtől. Nógrádi Róberttól. Reméljük. hogy nem csalódunk. A KÖZÖNSÉG Nemcsak minket, hanem a nálunk szereplő művészeket is ámulatba ejti a közönség viselkedése, a művészetek iránti fogékonysága, a lelkesedés, a nemegyszer hosszan tartó ünneplés, amely a megérdemelt produkciót, a jót, a szépet követi. Ilyenkor hangzik el az öltözőben: ez az előadás jobban sikerült, mint otthon. — És a tömör véleménynyilvánításban benne vannak a tárgyi feltételek, az ideális körülmények, de első helyen a közönség, amely sajátos atmoszféra teremtésére képes. És ez így jó. Jó. mert hamarosan éljutunk oda. hogy a városok rangját nemcsak^a lakosság és az üzemek számával, a közművekkel, a beépített utak szélességével és hosz- szával, hanem a népiélek szép. ségével. kultúra iránti fogékonyságával is mérik. Annak reményében. hogy műsoraink ismét gazdagodást és közönségsikereket hoznak, kívánok minden kedves nézőnknek hasznos időtöltést és jó szórakozást. DR. VADAS FERENC A TIT biológiai szakosztályának' rendezésében Jurij Andrej évi cs Holodov. a moszkvai Idegélettani és Ideg- gyógyászati Intézet tudományos munkatársa, a biológiai tudományok doktora tartott előadást a TIT megyei szervezetének székhazában A biológia filozófiai kérdései címmel. Az előadás első része az élet lényegével és az ezt kifejező meghatározásokkal foglalkozott. Azt hangsúlyozta az előadó, hogy elsősorban filozófiai tevékenység az élet lényegre törekvő megismerése. A továbbiakban az élőlények és a környezetük egységéről beszélt. Gondolatait dia-át>rák vetítésével szemléltette. E témakör jelentőségét világossá tette annak elemzésével, hogy éppen .napjainkban az ember kényszerül a környezete védelmére mindent elkövetni, hogy még hosszú távon biztosítsa létét a Földön. Előadása befejező részeként ismertette saját munkakörét, az elekro- mágneses sugárzások hatását kísérleti körülmények között, kísérleti állatokra és az emberre. Ennek az egy környezeti tényezőnek jelentőségét és bizonyos filozófiai vonatkozásait is ecsetelte. Az előadás végeztével a hallgatóság kérdéseket tett fel az előadás mindhárom részével kapcsolatban. melyek elősegítették, hogy élénk eszmecsere alakult lei. Különösen örvendetes, hogy a filozófiai szakosztály tagjai és a Marxista-Leninista Esti Egyetem filozófiai szakosító tagozatának hallgatói közül is sokan részt vettek az előadáson és kérdéseikkel segítették feltárni a biológia és filozófia kapcsolatát egyes témákban, pl. az idegműködés vizsgálata vonatkozásában. Kétéves a s7eW,áríii nyugdíjasok klubja A szekszárdi nyugdíjasok klubjának vezetője, dr. Kiss Sándorné leveleket, üdvözlőlapokat vesz elő és sok-sok fényképet. Ezek a kül- és belföldi utakról írt levelek, lapok is azt bizonyítják, hogy a klub tagsága az elmúlt két év folyamán közösséggé vált. Nem is kicsi közösséggé. Közel száz rendszeres látogatója van a klubfoglalkozásoknak, különféle összejöveteleknek. És ezen túl is kialakult egy olyan ötvenfős csoport, amely nem hagyna ki egyetlen programot sem. Az idős emberek egymáshoz való ragaszkodását ezernyi apróság bizonyítja, az is, hogy valaki előbb jött haza gyerekeitől, de később indult a szanatóriumba, csak azért, hogy találkozhasson a klubtársakkal. A kétesztendős tevékenységet értékelve kérdeztük dr. Kiss Sándomét: véleménye szerint mi a klub legnagyobb érdeme? Az, hogy közösséggé kovácsolja a nyugdíjasokat, s a valahova tartozás biztonságát adja azoknak, akik közül ez ideig legtöbben magányosan éltek. Az induló évek gazdag programot kínáltak, és amíg korábban kéthetente tartottak, addig a múlt év közepétől már heti két alkalommal tartanak klubfoglalkozásokat a nyugdíjasok. összejöveteleik fő programját a klubtagokat érdeklő előadások, előadássorozatok adják. Különösen hasznos az az előadás-sorozat, amely az idős emberek egészségügyi problémáira, s az ezekkel összefüggő kérdésekre igyekezett választ adni. Sok útibeszámolót, történelmi, irodalmi előadást is hallhattak nyugdíjasaink. A Hazafias Népfront városi nöbizottságától és a klub fenntartójától, a Babits Mihály művelődési központtól igén sok segítséget kapnak a többségükben már hatvan felett járó- tagok. A művelődési központnak köszönhető az az évi két nagy kirándulás, melynek során — az intézmény autóbuszával — ingyen nyílik lehetőség elutazni az ország különböző nevezetes, vagy kevésbé ismert tájaira. Tavaly tavasszal dél-magyarországi kirándulást tettek, őszei pedig a Duna-kanyar- hoz látogattak. Idén tavasszal Nyugat-Magyarországon, őszi útjuk során pedig Szegeden jártak. Azt mondja dr. Kiss Sándorné, hogy a nyugdíjasok klubjának képviseletében a város valamennyi kulturális megmozdulásán, rendezvényén ott láthatjuk az idős asszonyokat, férfiakat, akik igen élénken érdeklődnek szűkebb hazájuk minden eseménye iránt, s cselekvő részesei is azoknak. Az összetartást példázzák még a látogatásaik is. Beteg társaikat rendszeresen felkeresik. s ajándékkal, jó szóval próbálják sürgetni mielőbbi gyógyulásukat. Kapcsolatot tartanak fenn a szekszárdi öregek napközi otthonával is, kölcsönös látogatások útján. A nyugdíjasok klubja iránt a megyehatárokon túl is egyre nagyobb az érdeklődés. A nyár folyamán a Fejér megyei Mórról járt itt néhány idős ember és igyekezett megismerkedni a klub munkájú-# val. A közelmúltban arról adtak hírt, hogy több mint száz taggal megalakult a móri nyugdíjasak klubja. A mintául kiválasztott klubban az év hátralévő részében régészeti és földrajzi előadássorozat kezdődik az összejövetelek, klubfoglalkozások mellett. — vj — Újjászületett az Áquineumi Porcelángyár Népújság 7 1853-ban alapították a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Aquincumi Porcelángyárát. A gyár kézi korongozásé és festésű díszműárukat készít, kis sorozatban. A gyár re- kon frukciója 4 éve kezdődött éj 1972. végén íc e.-.ődött be. Két új körkemencét, nyers- gyártó műhelyt, masszagyártó ré.z’eget és új festőműhelyt építettek. Képünkön: Pillanatkép az új festőműhelyből. (MTI foto: Bara István — KS)
