Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

/ Szibéria titka Napjainkban Szibériáról an- galul, franciául, németül, spa­nyolul és még sok más nyel­ven írnak. Névért rádió- és tévéállomások sugározzák, tá­jait filmeken láthatjuk... Ml az oka ennek a nagy érdeklő­désnek ? Az ok a növekvő energia­hiány. Az energíahíány már a legfejlettebb országokban is jelentkezik. Londonban a hi­vatalos szervek döntése alap­ján — a villamos energia háá- nva miatt — időre beszünte­tik az áramszolgáltatást. Kial­szanak a lámpák, a hűtőgé­pekben megromlanak az élel­miszerek, az üzemek áttérnek a csökkentett munkanapra, a lakosság felvásárolja a gyer­tyákat, Washington. Az egyik gáz­társaság bejelentette, hogy több fogyasztót nem kapcsol a hálózatára. Lépésüket az ener­giahordozó hiányával indokol­ták. Ugyanakkor az USA vil- lamosenergia-fogyasztása 1970 és 1980 között megkétszerező­dik és 1990-re megközelítőleg a négyszeresére növekszik. Az ötvenes években az ener­getikai építkezés viharos fej­lődésnek indult. Mielőtt a leg­nagyobb szovjet erőmű, a bratszki építéséhez kezdtek, befejezték az Angarán az ir- kutszkit. Ezekben az években kezdték a Nyugat-szibériai Kohászati Kombinát építését is. Befejezték az előkészítő munkálatokat és megkezdték az A baltan—Tajset vasútvonal lefektetését A hatvanas években épült a Jenyiszejen a krasznojárszki vízierőmü. Ekkor tört fel az olaj Tyumeny első kútjaiból. Az itteni olajmező felderítésé* joggal nevezik az „évszázad felfedezésének”. Megkezdődött a világ legnagyobb alumínium- kombinátjának építésé Bratszkban. Ugyancsak itt lé­tesül Szibéria és egyben a vi­lág legnagyobb fafeldolgozó kombinátja. A hetvenes években épül a Szajóno—Susenszkája Vízi­erőmű. Szibéria meghódításá­ 3 nak üteme egyre gyorsabb. Amíg az Orosz Föderáció ipa­ri termelése 1922 és 1972 kö­zött 300-szorosára növekedett, Nyugat-Szibériáé 869-szeresére. Erre az időszakra megvál­tozott a szibériai építkezések jellege. Napjainkban területi­ipari komplexumokat tervez­nek és építenek. Ilyen min­denekelőtt a bratszki és a sza- jáno—susenszki komplexum. Ez ut*óbbi 129 gyárat és üze­met foglal magában. Hozzá­juk tartozik még a norilszki bányászati komplexum is. Ezeknek az ipari centrumok­nak legfőbb jellemzője a vál­lalatok termelésének kölcsön nős összefüggése. Azt a célt tűzték eléjük, hogy az or­szágnak ne nyersanyagot és félterméket, hanem készárut adjanak. . -A kilencedik ötéves terv időszakában Szibéria fejleszté­sére több mint 100 milliárd rubelt fordítanak. JURIJ FEDOROV Vlagyivosztok kikötőjében folyik a tehergépkocsik be­rakodása. A szovjet Távol-Kelet déli részén lévő kikötő mind ez ideig az erre a területre eső szov’et export-, import- forgalom túlnyomó részét bonyolította. Az ázsiai országok­kal, Ausztráliával, az USA partvidékével és Kanadával folytatott kereskedelem nagyarányú bővülése szükségessé tette, hogy északabbra, a Vrangel-öbölben egy új, mély vizű kikötőt építsenek. (Foto: APN — KS) Hasonló nehézséggel küzd még sok más ország is. Mind­ez akkor, amikor az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságá­nak megállapítása szerint az emberiség az összes energia- hordozók kitermelését 7—8 milliárd tonnára növelte és a 2000. évre már 20—25 milliárd tonnára emeli. Ezzé] szemben Szibériában egymás után tárják fel az új energiahordozó-lelőhelyeket. A tyumenyi területen 1975-re el­éri a 130 millió tonnát. A szamotkori körzetben ha­talmas kőolajmezőt fedeztek fel. " voUmVi JnJ.'OL'H. Narimban, hattrillió köbmé­ter földgázkészlettel rendelke­ző lelőhelyet találtak, ami ön­magában háromnegyed része az USA összes készletének. Jakutszk vidékén a geológu­sok akkora lelőhelyet derítet­tek fel, amely egynegyeddel több földgázt tárói, mint Kö­zel-Kelet össze« lelőhelye együttvéve! Olaj, gáz. fémek — mindez nem teljes listája Szibéria kin. cseinek. A sokfajta természeti kincs között- kiemelkedő he­lyet foglal el a vízienergia. Ennek a gazdag vidéknek a kiaknázása már régen megkez­dődött. Példátlan erőfeszítés­sel létesült annakidején a vi­lágon egyedülálló, 10 ezer ki­lométer hosszú transzszibé­riai vasútvonal, amely nagy szerepet játszik a terület to­vábbi fejlődésében. Omszk, Novoszibirszk, Irkutszk. Csiía — ipari központok, úgy he­lyezkednek el a vasútvonalon, mint gyöngyszemek a fonálon. A természeti kincsek kiak­názásának üteme meggyorsult, de növekedtek a beruházási költségek is. Kezdetben millió rubelekről volt szó, ma már tízmilliárdokban számolnak. A harmincas években ki­épült a transzszibériai vasút­vonalhoz csatlakozó Turkszib — Turkesztán—Szibéria — vo­nal. Ezzel Szibéria nemcsak az ország központi területeivel került kapcsolatba, hanem az ipari szempontból nagy jövő előtt álló közép-ázsiai terület­tel is. 1973. október í. Gerencsér Miklós t Aradi napló 3. — Szeretnék önnek segíteni, kapitány úr... — szólítom olyan gyengéden, ahogy csak telik tőlem. összerezzen, csodálkozva néz rám. Firtatja, én is a dé­monok közé tartozom-e. Baju­szának. két vékony szárnya hosszan lecsüng vénné aszott ajkai mellett. Úgy nézeget, mintha meditálna. Majd hir­telen oldalra rándítja fejét, tekintete a falra szegeződik, karját hevesen az arca elé kapja. Rémületes látvány. El kell hinnem, hogy a falból előlépett a szörnyeteg és tá­madóan a beteg fölé magaso­dik. Azt remélem megnyugszik a képzelődő, ha a beszéddel ma­gamra vonom a figyelmét. — Csak én vagyok itt. az orvosa, kapitány úr! Fogyasz- sza nyugodtan a reggelijét Szivart hoztam önnek. Reggeli után rágyújtunk és elbeszélge­tünk. Most végre észrevesz. Annak lát, aki vagyok. De a szivar nem érdekli, pedig erős dohá­nyos volt. mint a legtöbb hu­szár. — Nem hallott a bátyámról? — kérdezi teljesen józanul. Valamit muszáj hazudnom. Semmit nem tudok a bátyjá­ról. Azt sem tudom, egyálta­lán van-e bátyja. — Hogyne] igen jól érzi magát. Épp tegnap érdeklődött kapitány úr felől. Biztosítot­tam, hogy kapitány úr egész­séges, nyugodtan viseli a sor­sát. Idegen izzású tekintetét val- latóan az arcomba égeti: — Maga hazug ember. Egy szavát sem hiszem. Már nem is törődik velem. Hirtelen eszébe jut a létét fenyegető veszély, a cellaíal egy pontját figyeli kimeredő szemével. Strázsáló figyelme egyre rémültebb, egyre elszán- tabb lesz. gyertek; gonoszok. sátánok, gyilkosok! Nem félek tőletek! Iszonyú, hogy képtelen va­gyok a démonok és a beteg közé állni. Csak az lenne iszo­nyúbb, ha Visszahozhatnám a valóságos létbe. így is. úgy is rettenetes.- S .ü ■ • • .«* >.*:*• ^ •' *y Ma megtud tahi. hogy a be­teg testvéhbátyja is az aradi várban tartózkodik. Nem a. fő­őrségi épület cellájába zárták, mint Lenkey Jánost é% a többi tábornokot, hanem a várfal alá mélyedő kazamatákba, ahol a világosi fegyverletétel után elfogott nagyszámú hon­védtisztet őrzik. Károlynak hívják az idősebb Lenkeyt, ez­redesi rangot viselt a lázadók hadseregében. A Vilmos-hu- szárok ezredparancsnoka volt. Figyelembe véve, hogy 1839- ben önszántából hagyta ott felséges császárunk seregét, tavaly pedig ugyancsak ön­szántából esküdött fel Kos­suth zászlajára, minden bi­zonnyal szembe kell nézni'e a felségárulás vádiéval. A hűt­lenség puszta tényét tetőzi az a körülmény, hogy megszég}«e- nítette törvényes rendünk ka­tonáit nem is egy. de számos alkalommal. Rendesen úgy nevezik ezt, hogy diadalmas­kodott a csatákban, méghozzá esetről-esetre vitathatatlan fö­lénnyel. Ilyesmit persze még körülírva sem szabad beis­merni. Kiváltképp ama vitéz­séget .nem, amelyet a Vilmos- huszárok tanúsítottak Buda­vár elfoglalásánál tavaly má­jusban. Ez a csata volt a ránk nézve oly arcpirító tavaszi veresé­gek mélypontja, illetve a had­járat csúcspontja i a lázadók részéről. Ilyen csatában hu­szárezredesként jeleskedni — túlságosan feltűnő ajánlólevél a különleges haditörvényszék számára. A mi seregünkből sok olyan tiszt van itt. aki nem volt képes megvédelmezni a birodalom és a dinasztia becsületét Budavár ostroma­kor. Mostanra felocsúdott büszkeségük. Ilyen önérzetnö­vesztő változásra bizony kivá­lóan alkalmas az aradi erőd. Itt veszélytelenül feszíthet a büszkeség. Szegény, szerencsétlen Len­key Károly huszárezredes, job­ban tetted volna, ha nem szomjúhozol a dicsőségre. Ezt a vágyadat bűnös hiúságnak fogják nevezni és keményen elítélnek érte. * Rengeteg a dolgom, csak­úgy. mint az összes beosztot­tamé. Feltűnőan sok a sebesült a lázadó tisztek között. Szá­mosán még odafönt. «, Sajó és a Bodrog körüli ütközetekben sérültek meg. mások a deb- reiftni csatában váltak harc- képtelenné. Zúzott csontokkal, fe’szakított izmokkal érkeztek ide, a fegyverletétel színhe­lyére. Amit lehet, megteszünk gyógyulásukért. Még Damja­nich törött lábát is lelkiisme­retesen ápoljuk, noha tudjuk, nincs már ideje felépülni... Mindenki bizonyosra veszi, hogv halálra fogják ítélni. Bármennyire igénybe vesz a kötelesség, törődnöm kell Lenkey Jánossal. Egyrészt bármelyik pillanatban részle­tes számadást kérhetnek álla­potáról. Másrészt különösen érdekel ez az ember. Valami makacs sugallatra azt remé­lem. tisztábban láthatom en­nek az öldöklő időnek valódi természetét, ha megismerem az okokat, amelyek a beteg lelki« katasztrófájához vezet­tek. (Folytatjuk) — Csak gyertek... Csak Ez a hatalmas papírüzeni csak kisebb egysége a Erat.zkban létesüli óriási fa­éj alairúuhimfeldoigozó ipari komplexumnak, amely a világ legnagyobb — az Angarán létesített — vízi erőműjének energiáját hasznosítja. A vég elen kelet- zibériai erdő­ségek között létesített új város lakóinak száma már meghaladta a s ázezret. (Foto: APM — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents