Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
(Folytatás az 1.- oldalról) megfelelően szabályozza a minisztertanácsi tagság és az államtitkári tisztség keletkezésit és megszűnését. Ennek megfelelően a kormány elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az országgyűlés választja, é~> dönt megbízatásuk megszüntetéséről, amelynek esetei lehetnek: a le. mondás, a felmentés vagy a visszahívás. Az államtitkárok kinevezése és felmentése a Népköztársaság Elnöki Taná- ' csánalc hatáskörébe tartozik. — A törvényjavaslat megfogalmazza a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogait és felelősségük szabályait, valamint a felelősség érvényesítésének biztosítékait. Azonban hangsúlyozni kell, hogy az állam végrehajtó és rendel, kező szervei vezető tisztségviselőinek politikai és jogi felelőssége — közvetett és közvetlen módon — eddig is érvényesült. Alkotmányunk rendelkezése értelmében a kormányt az országgyűlés válasz, tóttá és mentette fel, számoltatta be, döntött előterjesztéseiről, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit. A Minisztertanács tagjainak felelőssége, munkájuk elbírálása a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Hazafias Népfront kezdeménye, zései alapján az országgyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által érvényesült. A most benyújtott törvényjavaslat arra irányul, hogy az országgyűlés az alaptörvényünk rendelkezései és az alkotmányos elvek alapján eddig kialakult és a gyakorlatban jól bevált szabályokat egységes törvényben foglalja össze. — A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok is a köz szolgálói. Megtisztelő megbízatásukkal, magas tisztségükben a’ dolgozó nép hatalmát képviselik. Közéletünk állandó reflektorfényében élnék és dől. goznak. Tevékenységük, emberi magatartásuk jelentősen befolyásolja az állampolgároknak a szocialista államhatalomról alkotott álláspontját. A minisztereket ezért nemcsak a hivatali fegyelem köti, hanem a fokozott társadalmi, politikai és erkölcsi felelősség is. Mindennapos munkájukat úgy kell végezniök, hogy soha ne feledjék: a dolgozó nép bizalmából kerültek magas beosztásukba és csak addig maradhatnak ott, ameddig élvezik e bizalmat — hangoztatta, majd az államtitkári intézményről szólva elmondotta: — Az államtitkári intézmény régi, államjogi, kormányzati intézményeink közé tartozik. Más országokban is sok helyütt van ilyen tisztség. 1949 és 1968 között nálunk államtitkárok nem működtek. A Népköztársaság Elnöki Ta-. nácsa 1968-ban alkotott törvényerejű rendeletet az állam, titkári tisztségről. így került sor az országos hatáskörű állami szerveket vezető elhö- kök államtitkári kinevezésére. A törvényerejű rendelet lehetővé tette minisztériumi államtitkárok kinevezését is, ez. zel azonban az utóbbi időkig nem éltünk. Jelenleg — mint ismeretes — az Országos Tervhivatalban, a Külügymihiszté- riumban, a Művelődésügyi Minisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban működ, nek államtitkárok, akik egyben a miniszterek első helyettesei. Fokozatosan a többi minisztériumokban is javasoljuk ‘majd államtitkárok kinevezését. Az, hogy az első ilyen államtitkári kinevezések az említett minisztériumokban történtek, nemzetközi kapcsolataink bővülésévé^, a törvény- hozással való szorosabb kapcsolatokkal és a kormányzati munka iránt megnövekedett igényekkel indokolhatók. Befejezésül dr. Korom Mihály elmondta: — Alkotmányunk az országgyűlés hatáskörébe utalja a kormányzás szervezetének meghatározását. Ezzel függ össze az az alkotmányos rendelkezés, amely szerint a minisztériumok felsorolását külön törvényben kell rögzíteni. A minisztéritimok felsorolását 1949 és 1087 között az alkotmány tartalmazta. Ez azzal járt, hogy minden átszervezés egyben az alkotmány módosítását; kívánta meg. Ennek elkerülése indokolta, hogy a kérdést az alkotmány külön törvényre utálta. Most teszünk eleget az alkotmány erre vonatkozó rendelkezésének. A törvényjavaslatból kitűnik, a kormány a jelenlegi helyzet rögzítését kéri az országgyűléstől. A vita Ezután szünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként dr. Antalffy György a törvényjavaslatok előadója szólalt fel. Dr. Antalffy György egyetemi tanár (Csongrád m. 8. vlt.) elmondotta, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvitatta a tervezeteket, s megállapította, azok mindenben megfelelnek a szabatos törvény kellékeinek, s tartalmilag is szolgáljáik azokat a jogpolitikai célokat, amelyeket az MSZMP X. kongresz- szusa fogalmazott meg. A bizottsági vita során megfogalmazódott az a vélemény, hogy a képviselők a törvényjavaslatoktól nem új helyzetet, nem újabb követelmények megfogalmazását várják, hanem a fennálló helyzet törvénybe iktatását, s bizonyos értelemben a felelős munkakört betöltő vezetők tevékenységének törvényi formában törté- rtő elismerését is. Ezután megkezdődött a két törvényjavaslat vitája, amelyben elsőként Sarlós István (Budapest 14. vk.) a Népszabadság főszerkesztője szólalt fel. Egyebek közt azt fejtegette, hogy a jog kifejeződése a politikának. A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslatban kifejezésre jut: politikánk egyik alapvető kritériuma. hogy a vezetés kollektív jellegű. Mégpedig nemcsak olyanformán, hogy amikor esy-egy kérdésben dönteni kell, akkor meghallgatjuk a választott testületek képviselőinek véleményét, hartem úgy is, hogy a felelősséget közösen vállaljuk a határozatok végrehajtásában. Dr. Mátay Pál (Fejér megye 8. vk.) megyei főügyész kiemelte: a törvényjavaslat alkotmányos életünk továbbfejlesztését szolgálja, elősegíti az országgyűlés alkotmányos szerepének, a kormányzati munka hatékonyságának növelését, erősiti államéle- tünkben a szocialista demokratizmust. Klaukó Mátyás (Békés megye 9. vk.) a megyei tanács elnöke aláhúzta: a Miniszter- tanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről előterjesztett törvényjavaslat beilleszkedik állami életünk fejlődésének folyamatába, és megfelel azoknak az elveknek, amelyeket a párt X. kongresszusának határozata jelölt meg az állam-. élet és a szocialista demokrácia fejlesztésével összefüggésben. Bartha János (Hajdú-Bihar megye 12. vk.) nyugdíjas a vezető államigazgatási tisztségviselők jogállása és felelőssége kapcsán kiemelte: — Elsőrendű jelentőségű a törvényességért való felelősség. A törvényes rend alapkritériuma az alkotmányos kormányzatnak. A törvényjavaslat erénye, hogy világosan megfogalmazza: magas állami funkciójuk gyakorlása során a Minisztertanács tagjainak és rz államtitkároknak a büntetőjogi, polgári jogi, munkajogi és államigazgatási jogi felelőssége azonos a többi magyar állampolgáréval. Ez így demokratikus, így van összhangban az állampolgári jogegyenlőség elvével. Miután a vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, az elnöklő Varga Gáborné a vitát lezárta és megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügy-mirtiszter- nek. Dr. Korom Mihály hangsúlyozta: a kormány eddig is igyekezett eleget tenni kötelezettségének. Munkáját, a kormány tagjainak és az államtitkároknak a tevékenységét a jövőben tovább serkenti az a bizalom, amely most is megnyilvánult a parlament plénumán. A felszólalások során elhangzottakat — mondta dr. Korom Mihály — munkánkban figyelembe kell majd vennünk, hogy még magasabb színvonalon tegyünk eleget az elénk állított feladatoknak, s fokozott felelősség tudatában dolgozzunk továbbra is dolgozó népünk, szocialista hazánk javára. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb á jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát; majd ezzel együtt a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak elfogadta az országgyűlés — a beterjesztett eredeti szövegezésben — általánosságban és részleteiben a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. Az elnöklő Varga Gáborné bejelentette: az országgyűlés külügyi bizottsága a parlamenti tanácskozás ideje alatt ülést tartott és úgy határozott, hogy a chilei katonai junta terrorja elleni tiltakozásul nyilatkozattervezetét terjeszt az országgyűlés elé. Javasolta, hogy a külügyi bizottság előterjesztése az interpellációk után kerüljön az országgyűlés napirendjére. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután szünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munká. ját az országgyűlés. Napirend szerint következett a statisztikáról Szóló törvényjavaslat tár. gvalása. Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke emelkedett szólásra. Bálint József beszéde Bálint József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgazdálkodásnak, a párt- és állami irányításnak, a társadalmi élet tudományos megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. Beszámolt arról, hogy lényegesen kibővült a statisztikai megfigyelés köre. Olyan területeket is bevontunk a rendszeres vizsgálatba. amiről korábban csak hézagos számításók álltak rendelkezésünkre. A statisztikai megfigyelések gyakoribbá váltak, elmélyültebbek és ma már gyorsabbak a statisztikai elemzések is. Ehhez nagy segítséget nyújtottak a statisztikában fokozódó mértékben alkalmazott modern számítógépek. Fejlődött a statisztikusok szakképzettsége is. A statisztikai feladatok növekedése természetesen együttjárt a statisztikai célokat szolgáló adatgyűjtések szaporodásával. A közelmúlt fontos gazdaságstatisztikai vállalkozása volt például az 1972—1973-ban végrehajtott általános mező- gazdasági összeírás. Az életezínvonal-vizsgálatok- kal kapcsolatban a KSH elnöke «lmondotta: ezek magukban foglalják a személyes jövedelmek, a társadalmi juttatások, a fogyasztás és megtakarítás, az árak, a lakáshelyzet, az iskolai és egészségügyi ellátás, stb. vizsgálatát. Képet tudunk adni arról, hogy társadalmunk egészének és egyes Rétegeinek életszínvonala évről évre hogyan alakul. Ezen belül külön vizsgáljuk a jövedelmek szóródását és a szélsőségeket. Ennek érdekében családi jövedelemvizsgálatot végzünk, amely a, népesség körülbelül egy százalékára terjed ki. Szocialista társadalmi rendszerünkben a statisztikai vizsgálódás legfontosabb tárgya az ember, a társadalmi osztályok, rétegek . fejlődése. Elképzelésünk szerint az ilyen jellegű vizsgálatokat a jövőben fokozni kell. A szocializmus építésében elért előrehaladással párhuzamosan módosult, gazdagodott a statisztika szerepe, feladata. A jövő követelményei még igényesebbek lesznek. A most beterjesztett törvényjavaslat ezeknek a statisztikára ható jogi vetületeit fogalmazza meg. Végezetül szeretném a tisztelt országgyűlés figyelmét felhívni a törvényjavaslatnak még egy lényeges vonására. Az 1952. évi törvény nem tartalmazott intézkedéseket az adat- szolgáltatók védelmére. A jelenlegi . törvényjavaslat, kitér arra, hogy állami, szövetkezeti szervek, társadalmi és más. szervezetek egyedi statisztikai adatait csak különleges feltételek mellett lehet közzétenni. A magánszemélyek körülményeire vonatkozó adatot pedig kizárólag csak statisztikai célra szabad felhasználni. Ez utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert a korszerű statisztika egyre fokozottabb mértékben fordul a réprezentatív felvételekkel magánszemélyekhez. Ennek során mind részletesebb, sőt bizalmasabb adatokat kérdez, például a jövedelmekről, az egészségi állapotról, stb. A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy az általuk közölt adatok nem juthatnak illetéktelenek tudomására. Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat megfelel a reális igényeknek és egyben segítséget nyújt a statisztika továbbfej löd éséhez. Hozzászólások Novák Béla, a budai járási pártbizottság első titkára, (Pest m. 23. vk.), a törvény- javaslat előadója elmondotta, hogy a tervezetet együttes ülésen vitatta meg az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottsága. A bizottságok tagjai valamennyien időszerűnek tartották az új statisztikai törvény megszületését. hiszen a statisztikáról rendelkező, 1952-ben kelt törvény előírásai már túlhaladottak, nem felelnek meg a ma követelményeinek. A most beterjesztett törvényjavaslat figyelembe veszi a társadalomban, a gazdaságban végbement fejlődés támasztotta követelményeket, sőt más, a fejlett statisztikai rendszert alkalmazó országok tapasztalatait. is. A jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság nevében az előadó a törvényjavaslatot — a beterjesztett módosításokkal együtt — elfogadásra javasolta. Novics János nyugdíjas (Baranya megye 4. vk.) felszólalásában hangoztatta: szükség van az információk és ezen belül a statisztikai inf ormáé.'Ak egységes rendezésére és törvényi szabályozására. Varga Sándor (Szolnok megve 9. vk.), a törökszentmiklósi me-. zőgazdasági gépgyár igazgatója egyebek között Szolnok megye nagy vállalatainak véleményét tolmácsolta a statisztikai törvénytervezettel kapcsolatban. Megemlítette: egyöntetű álláspont alakult lei abban, hogy az új törvénv megalkotása időszerű feladat; a jó statisztikai adatszolgáltatásra ugyanis nagy szükség van. Dr. Szép Zoltán. (Budapest); az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tudományos munkatársa hozzászólásában egyebek között arról beszélt, hogy a szocialista statisztika jellege jelentősen eltér a tőkés statisztikáétól. Csak a szocialista statisztika teremtette meg azoknak a lehetőségeknek a felhasználását, amelyek a tudományban rejlenek. Fecser Péter (Somogy megye, 6. vk.) műszaki igazgatóhelyettes többek között rámutatott, hogy az új jogszabályozás szerint a Központi Statisztikai Hivatal, mint a statisztikai tevékenységek szakmai irányítását ellátó országos szervezet, elősegíti a korszerű szakmai módszerek alkalmazását, B a KSH elnöke ellátja a számítástechnika alkalmazásának országos szakmai felügyeletét is. Dr. Fekszi István (Szabolcs megye 11. vk.), a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának elnöke hozzászólásában kiemelte: szükségesnek és helyesnek tartja azt, hogy a törvény különbséget tesz a kötelező és a nem kötelező jellegű adatszolgáltatások között. Sas Kálmán (Heves m. 4, vk.) gyárigazgató hozzászólásában egyebek között saját tapasztalatai alapján bizonyította, hogy a Központi Statisztikai Hivatal, a különböző minisztériumok és főhatóságok adatgyűjtései sokszor eltérő értelmezési, fogalmi, osztályozási rendszert alkalmaznak. A statisztikai törvényjavaslat vitájában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért az elnöklő Apró Antal Bálint József államtitkárnak, a KSH elnökének adott szót. Bálint József leszögezte:, egyetért a vita során elhangzott módosító javaslatokkal, s hasznosnak ítéli meg a végrehajtási utasítással kapcsolatban elhangzott módosító indítványokat is. Külön kitért Fecser Péter képviselő hozzászólására, s arról biztosította a képviselőt, hogy a számítás- technikai program megvalósítása során munkálkodnak a statisztikai tevékenységhez szükséges összhang, munka- megosztás megteremtésén. Szavazás következett, az országgyűlés először a két módosító javaslatot, majd a statisztikai törvényt általánosságban, a módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációkra került sor, majd az országgyűlés elfogadta az országgyűlés nyilatkozatát a chilei katonai junta terrorjáról. A nyilatkozat a magyar nép nevében tiltakozó szavát emeli fel -a dühöngő chilei ellenforradalom véres terrorja ellen és szolidaritását fejezi ki chilei néppel. kifejezi azt a meggyőződését, hogy az ellenforradalom csak időlegesen állíthatja meg a fejlődést. Az országgyűlés a chilei katonai junta elítéléséről szóló nyilatkozatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Apró Antal bejelentette, hogy az országgyűlés befejezte munkáját.
