Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
V O Hépmíívészeti csoportjaink mérlege Majdani öregek mondják MINTHA FELNYÍLT VOLNA az ország szeme. Egyszerre elkezdtünk figyelni népünk művészetére. Pánikban-e, félve a késedelemtől, ami ezúttal végzetes, hiszen, az urbánus életforma terjedésével. az élet gyorsulásával egyre kevesebben élnek mindennapi testközelségben a népi művészetekkel? Vagy csak feltámadó érdeklődéssel? A tévé, rádió mozgósított, és hamarosan pénz is akadt a mozgalom támogatására. Kedvben sincs hiány. Megyénkben két éve még csak öt állandó népi együttes működött — Öcsény, Decs, Ma- docsa, Szakály és Báta községekben — ma már 23. Igaz, nálunk — egyedül az országban — van egy ember, akinek hivatali dolga a törődés a nép- művészeti csoportokkal. Bogár István, akinek szívügye a népi kultúra, ráadásul szervezési készséggel is megáldott; A megyei tanácsok között sincs sok. amely többet áldozna erre, mint éppen a tolnai, nem véletlen hát, hogy sokszínű népművészetű megyénk sorrá aratja az elismerést, sikert a megye határain túl is. Közeledvén az év vége, mérleget rögtönöztünk Bogár Istvánnál: hol és hogyan szerepeltek a Tolna megyei nép- művészeti együttesek 1973- ban? A hét éve alakult őcsényi népi együttes 45 főből áll, Bogár István vezeti. Szerepléseik helye: Röpülj páva találkozó. Budapesten, az Erkel Színházban, Pécs, Nemzeti Színház a dél-dunántúli nép- művészeti héten, a megyei folklórműsorban kétszer, Kalocsán, Kiskunhalason a -Duna menti folklórfesztiválon. a Sárközi lakodalomban. és számos megyebeli községben, Debrecenben, a virágkarneválon. Az együttessel két alkalommal készített a tévé. több alkalommal a rádió felvételt. DECSEN tánccsoport, asszonykórus és a Csillagrózsa együttes működik. Az elsőt Gál János. utóbbiakat Czakó Sándor- né vezeti. A Csillagrózsa szerepelt a legtöbbet, Pécsen, Zalaegerszegen, a megyei folklórműsorban. Baján, a Duna menti folklórfesztiválon, ahol nívódíjat kaptak, Keszthelyen, a Helikonon, ahol ezüst fokozatot nyertek. Szerepeltek a tévében, felvételeik vannak a rádióban. Bejutottak az „Aranypáva” elődöntőjébe; A BÄTAI NÉPI EGYÜTTES 50 fős csoport. Péter Albert iskolaigazgató vezeti. Szerepeltek a Meefú.iom a furulyám című népdaléneklési verseny döntőjében, a szüreti napokon és a debreceni virágkarnevá- lon. Bátaszéken székely asszonykórus működik, vezetője Tamás Istvánná tsz-tag. A bátai Me°fúiom a furulyám népdaléneklési versenyben és a Szüreti napokon szerepeltek. Bogyiszlón most van alakulóban a népi eSvüttes. A Szüreti napokon már bemutatkoztak, és lakodalmi jelenetükkel első díjat nyertek. Sióagárdon szeptemberben alakult népi együttes Tóth Nagydorogon, a község köz. pontjában állami segítséggel a tanács orvosi lakást és rendelőt építtet. A munkát a községi tanács költségvetési üzeme készíti. A kétszintes épület, melynek költségvetése túlhaladja az egymillió forintot, a rendelő, az ügyeletesszoba és a várószoba a földszinten, míg János tsz-dolgozó vezetésével. Eddig 20 tagú asszony- tánccsoport működött. Szerepeltek a Sárközi lakodalomban, Pécsen és Zalaegerszegen, a kalocsai folklórfesztiválon, a margitszigeti folklórbemutatón. Novemberben részt vesznek n Nemzeti Galériában, decemberben pedig a Táncantológia 73 programjában. KÉTYEN 25 fős székely csoport működik, Hegyi Józsefné tanítónő vezetésével. Szerepeltek a Megfújom a furulyám versenyben, a kecskeméti országos népzenei találkozón, az őcsénvi honvédelmi napon, a megvei folklórműsorban, a megyében több községben és a bonyhádi székely napon is. Felvételt készített velük a rádió. Felsőnánán 16 fős székely asszonycsoport működik. Magdalin Lörincné tsz-tag vezetésével. Eredményesen szerepeltek a Megfújom a furulyám versenyben, a megyei folklórműsorban, a székely napon. Bejutottak az Aranypáva tévé-verseny elődöntőjébe. Több rádiófelvételük van: Zombán tánc- és éneklőcsoport van. Szabó Lajosné tanítónő vezetésével. A Megfújom a furulyám versenyben a legiobb megvei éneklőcsoport díját kapták. Szerepeltek a nagyobb megyei rendezvényeken, a buzsáki napokon, Pécsen. Tevelen székely énekkar működik. Szauer János iskolaigazgató vezetésével. Ezüst koszorús minősítésűek. Szerepeltek a nagy megyei rendezvényeken, Pécsen, Baján, a székely napon a bátai Megfújom a furulvám versenyen. Több rádiófelvételük van, két szólistájuk, akik önállóan szerepeltek Zalaegerszegen. Cserekapcsolatuk van Baranya megyei csoportokkal. Kakasdon az év elején alakult székely népi együttes. Részt vettek a nagyobb megvei rendezvényeken, a székely napon, szerepelni fognak Budapesten és rádiófelvétel is készült velük. MADOCSÄN n kétszeres kiváló néni együttes már 25. éve működik. Földesi János, nyugdíjas tanácselnök a vezetője. A nagvobb megyei műsorokon kívül szerepeltek Pécsett és Zalaegerszegen, a Margitszigeten és a Táncantológia 72 műsorában. Szólótáncosuk. Seregi István, a népművészet mestere. Pakson tamburazenekar működik. Ádám József nyugdíjas vezetésével. Szerepeltek Pécsen, á megyei nagvobb rendezvényeken, önálló műsorukat felvette a rádió. IREGSZEMCSÉN öregek népdalkórusa működik, Bőgős Gyuláné művelődésiház-igaz- gató vezetésével. Tagjai hatvan év feletti öregek, akik Bartók gvűjtötte dalokat énekelnek. Szerepeltek az Erkel Színházban, a Sárközi lakodalomban. Rádió- és tévéfelvételük volt. Szakályban tíz éve működik az énekkar, Máté Aladár- né tanítónő vezetésével. Országosan minősített népdaléneklő csoport. Részt vett a megyei rendezvényeken, a Kaaz orvosi lakás az emeleten nyer elhelyezést. Az építők legfontosabb feladata, hogy még a rossz idő beállta előtt elérjék azt a fokozatot az épít. kezésen. hogy a tél folyamán is munkát tudjanak ott adni a szakembereiknek. így az épületet márciusban át tudják ad. ni rendeltetésének. pos menti csoportok bemutatóján. Minden hónapban önálló estet tartanak, vannak rádió- felvételeik is. Ozorán tavasszal alakult meg a Palánki László vezette éneklőcsoport. Szerepeltek Tamásiban, Bátán és Zalaegerszegen. Ebben az évben alakult meg a regölyi népi együttes is. Szerepeltek Tamásiban és Bátán. MEGYÉNKBEN öt nemzetiségi csoport is működik, Gyünkön a gimnázium német énekkara, Györkönyben énekkar, színjátszó és tánccsoport, Póriban éneklőcsoport, Német- kéren ének- és tánccsoport, Nagymányokon hét „családi csoport”. Valamennyien gyakran szerepelnek, több csoport részt vett a Reich brüderlich die Hand országos versenyen, ahol a gyönkiek első díjat kaptak. A györkönyiek bronzkoszorús minősítésűek. A megve népművészeti csoportjainak idei legnagyobb elismerése az volt, hogy a Duna menti folklórfesztiválon, ahol 52 magyar csoport versenyzett, a „Tiszta folklór megőrzéséért” címet mindösz- sze négy csoport kapta meg, köztük a két Tolna megvei szereplő, öcsény és Sióagárd csoportja. A gálaesten a fellépő 16 együttes közül 14 külföldi csoport mellett a tolnai csoportok léptek fel. Ez is igazolja, a hagyományok tiszta megőrzésére való törekvés helyes útnak bizonyul. (—g) Gerencsér Miklós : 24. ö is a korosabb tábornokok közé tartozik: ötvennégy éves. Német neve ellenére öntudatos magyar, noha Nyitrán, ebben a vegyes nemzetiségű városban született. Mint annyian a perbefogottak közül, még serdülő fejjel, tizenhét éves korában lépett hadapródnak a hadseregbe. Ugyanannál az egységnél — a Hieronymus Colloredo Mansfeld gyalogezrednél szolgált, ennek zászló- alját paracsnokolta őrnagyként Komáromban, amikor elkövetkeztek 1848. kezdő eseményei, összes lázadónak nyilvánított bajtársához hasonlóan ő is legfelső akaratból került zászlóaljával együtt a magyar hadügyminiszter hatáskörébe. A bánáti-bácskai hadszíntérre vezényelték és harcba vetették. Bátor és hozzáértő viselkedéséért felfigyelt rá Mészáros Lázár hadügyminisztériuma. Budára rendelték a verbászi táborból és kinevezték fegyverzeti felügyelőnek. Úgy mondják, rátermett embernek csak alkalom kell, hogy felnőhessen, magasabb feladataihoz. Lahner Györgynek nem kellett felnőnie. Attól a pillanattól, ahogy megkezdte szervező tevékenységét, úgy végezte dolgát. mintha előtte nagyszabású körülmények között évtizedekig gyakorolta volna. Valóban alig érthető, hogyan sikerülhetett megszerveznie az egyik napról a másikra felállított honvédsereg ellátását. És ez a sereg nem csupán babusgatta fegyverzetét, nem csupán tisztogatta ruházatát, de örökösen csatázott, menetelt, ezer kilométernyi utakat tett meg. vonulását száz és száz ütközet tarkította. Vagyis a sereg egyszeri szerelése csak épp az induláshoz volt elegenHogy mit ad az állam, a társadalom, arról sok szó esett az elmúlt napokban. Többféle pénzben! juttatást, szociális támogatást — könnyű az immár közismert intézkedéseket felsorolni. Ám, hogy e sok milliárdos „kéznyújtásra" sor kerülhessen, ahhoz természetesen jóval több erőfeszítés kellett. Egy egész közösség munkája, igyekezete, hozzáértők körültekintő tanácskozása, jól időzített döntése előzte meg a tömören megfogalmazott határozatot. A holnapi, holnaputáni kismamák, az ötszemélyesre tervezett családok, dísztelen, szinte kopár számokban, összegekben, rövid felsorolásokban kapták kézhez az „előleget" az ezután világra hozandó utódokhoz, s különösen a „gyermektriókhoz". S hadd jegyezzük meg e gondolat kiegészítéséül: a háromgyermekes családeszményhez már korábban is milliárdos biztatásokat nyújtott az országos kollektíva. Elegendő csupán egyetlen példát idézni: a lakás- építési kedvezményeket. De mindez — bármennyire is igénybe veszi az államkasszát —• csupán lehetőség és keret, amihez megfelelő szemléletváltozásnak is kell még társulnia. A határozat a valódi, tehát az önmagát továbbépítő családnak csupán hivatalos presztízst adhat. Az anyaság társadalmi elismeréséhez, a tényleges gyarapodásához nem elegendő a népesedéspolitikai határozat Ehhez nyilvánvalóan számos magánakarat is szükséges, sokféle külön áldozatvállalás. A munkahelyé például, ahol nemcsak a kötelező rendelkezések pontos betartásával lehet ez ügyben cselekedni. A kedvezőbb munkabeosztás vagy a kollégák előzékenysége segítséget és erkölcsi rangot adhat azoknak, akik odahaza többet vállalnak. S az sem elítélendő kedvezés, ha mondjuk e két-három gyermekes szülők valamivel jobban fizető munkát kapnak. Hisz öt szájnak nemcsak enni adni, de a kisebb családokéhoz hasonló életszínvonalat biztosítani minden támogatás mellett sem könnyű feladat, Mert a „hagyományos”, tehát a többgyermekes családideál elfogadása természetesen elsősorban az egyes családoktól függ. Azoktól, akik tudván-tudják, hogy mire vállalkoznak. A magunk öröme, haszna, ha otthonunkban valóságos kis közösség növekszik, kicsi emberek, akikre áttestálhatjuk mindazt, amiért dolgozunk, élünk. Az eljövendő nemzedék érdeke viszont, hogy legyen elég munkaképes koponya és kéz, amely majd a fiolna- pi igények kielégítéséhez szükséges javakat megtermelheti. S mindkét generáció érdeke, hogy mi, hajdani öregek ne rakjunk majd fölösleges terheket az utánunk jövők vállára, életére. A népesedéspolitikai határozat ez utóbbi erkölcsi sugalmazásá- ra is ajánlatos tehát gondolni. A „fészekrakó’' anya, a család- szerető apa épp azért rokonszenves, mert nem csupán önmaga anyagi gyarapodására gondol. Az állam sok milliárdos kézmozdulata az önzés ellen is irányul, s azokat támogatja, akik egy kis közösségből is képesek messzire látni. N. T. Aradi napló dő. Fegyvere naponta fogyott. mint a kenyér, vagy a széna. Még a mi gyárakkal sűrűn teletűzdelt Csehországunkban, Morvaországunkban sem lett volna könnyű gondoskodni ilyen tömegű fegyverzetről és lőszerről. Hát még itt, az iparilag csakugyan sivár országban. mit jelenthetett a feladat Lehner Györgynek. Gyártóeszközök, szakemberek, nyersanyag: megannyi idegtépő hiány. Sürgetés a seregek felől, a szélrózsa minden irányából: megannyi idegtépő követelés. S Lahner György bírta idegekkel. A posztján maradt a legvégső pillanatig. Szolnok, Szeged, Debrecen. Nagyvárad küldte a honvédeknek a puskát, a szuronyt, a lőport, az ágyút, a hadiszekereket. Mi , elfoglaltuk az ország iparilag valamit érő északi területeit, de Lahner György a kézműves parasztvárosokban folytatta a lőpor- és fegyvergyártást. Utolsó készleteivel az erdélyi Radnán tartózkodott, ‘amikor vette Görgey üzenetét: siessen Világosra. Töprengés nélkül indult. Katona volt, engedelmeskedett. A legvégső pillanatig. Míg útban volt világos felé, Schlick tábornok zsákmánya lett a Radnán hátrahagyott minden érték. Lahner szintén a mi zsákmányunk. Amikor kérdezték tőle, mi oka lehetett ekkora fanatizmusra. csodálkozott. — Miért oly nehéz megérteniük az uraknak, hogy hazám ügyének árulója semmiképp nem lehettem? • Mint ahogy nagyon jól érezte magát Bécsben, felesége és három gyermeke társaságában Pöltenberg lovag, úgy Török Ignác alezredes sem kívánkozott el kellemes állomáshelyéről, a horvátországi Károlyvá- rosból, ahol fontos bizaltni munkája mellett kedve szerint tölthette szabad idejét hegyi , tavaknál, vízeséseknél, vadregényes folyóknál, vagy akár a tengernél. A károlyvárosi erődítési körzet parancsnoki posztjából hasztalan folyamodott elöljáróihoz, hogy hadd maradjon a helyén. Tetszett, nem tetszett, köteles volt elfogadni kinevezését Komáromba, ebbe a dunai kulcsr erődbe, erődítési igazgatónak. Az új, stallum előléptetésnek számított. Mert igaz ugyan, hogy sokra becsülhette károlyvárosi posztját, és az ottani kedvezményeket, magas fizetést, természeti szépségeket,' de előnyök dolgában mindez nem vetekedett a birodalom- szerte híres Sandberg, a hadá- szatilag olyannyira jelentős komáromi erődrendszer műszaki igazgatói tekintélyével. Kétségtelen, szerényebb erre a Felső-Dunán a táj, mint odalent Horvátországban, de nagyobb a civilizáció. Ráadásul közel a birodalom fővárosa, még közelebb a bűbájos Pozsony és maga Komárom is dúsabb, ’ elevenebb, nagyszabásúba mint Károlyváros. Arról nem is szólva, hogy könnyen elérhető a kiterjedt rokonság, noha maga agglegény — ennek nevezhető, hiszen ötvennégy esztendős. Viszont. ha nincs feleség, annál több jó- barátot, kedves ismerőst vallhat magáénak. (Folytatjuk) Népújság /J, 1973. október 31. Orvosi lakás és rendelő épül