Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-31 / 255. szám

t

I

ÖN KÉRDEZ

Levélcímünk: 7101, Szekszárd, Postafiók 71.

Tsz-melléklet

Érdekes kérdést fejteget levelében Dobó László, Alsónyék, Árpád u. 5. szám alatti olvasónk. Ezt írja: „Olvastam vlmrö József társtulajdonos« című sorozatukat, amiből többek között kiderül, mennyire szükség lenne sok termelő- szövetkezetben a tájékoztatás, hoz üzemi lapra. Kérdésem a következő: ahogyan a Népúj. ság helyet ad a sporteseményeknek, vagy külön rovatot tart fenn a fiataloknak, vagy máskor oldalnyi nagyságú hirdetéseket közöl a különböző elfekvő készletekről — nem lehetne valamilyen módon egy oldalt időnként a helyi termelőszövetkezeti problémáknak, tudnivalóknak, vagy éppen tárgyalnivalóknak, valamelyik tsz-gyűlés előtti tájékoztatásul helyet adni?"

A kérdésre a Népújság szerkesztő bizottsága válaszol:

— Elöljáróban csak any- nyit: örülünk a kérdésnek két okból is. Az első: a kérdésből is látszik, hogy olvasónk rendszeresen olvassa lapunkat, van róla véleménye. A második: a kérdés kapcsán több olyan problémát érinthetünk, amelyek egyike-másika nemcsak a kérdés feltevőjét foglalkoztatja,

— Nem véletlen, hogy az Ulmrő József társtulajdonos” című riportsorozatunkban az üzemi lapok megjelentetését szorgalmaztuk. Ugyanis a helyi problémákról, a helyi feladatokról csak helyben lehet jól tájékoztatni. Minden termelő- szövetkezetben vannak olyan kérdések — sőt a legtöbb kérdés ilyen — amelyek bővebben csiak a helyi közösség tagjait érdeklik. Az ilyen helyi jellegű kérdésekkel a megyei lap csak akkor foglalkozik, ha ezek nagyobb problémák, eredmények hordozói, ha tanulságul, vagy példaként szolgálhatnak más közösségek számára is. A kis közösségeket viszont minden olyan kérdés érdekli, amely az életükkel, közösségükkel összefügg. Ezekre a kérdésekre adhatnának választ a termelőszövetkezeti üzemi lapok.

— Az említett okok miatt mi az üzemi lapok feladatkörét betölteni nem tudnánk. legfeljebb csak úgy lehetne elképzelhető a melléklet, ha mellékletként egy- egy üzemi lapot adnánk ki. Ezt pedig kinyomatni 26 000 példányban nem célszerű, hisz a benne található anyágok csak néhány száz embert érintenek. Tehát sokkal célszerűbb az ilyen lapokat helyben szerkeszteni.

— A Tolna megyei Népújság rendszeresen és mindennap foglalkozik termelőszövetkezeti kérdésekkel. Az olvasók ezekből a cikkekből, riportokból, glosz- szákból. tudósításokból arról tájékozódhatnak elsősor_ bán. mi a jellemző a termelőszövetkezeteinkre, mi az. ami jó lenne, ha elterjedne ... Ezekben az anyagokban is vannak helyi problémák, de ezeket a lokális kérdéseket igyekszünk úgy feldolgozni, hogy azok

másoknak, más területen,1 más községben élőknek is mondjanak valamit.

— Ezenkívül a megyében megjelenik egy lap, a Tolna megyei Mezőgazdasági Szemle, amely kéthetenként tájékoztatja a termelőszövetkezeti vezetőket, tagokat a legfontosabb tudnivalókról.

A sportrovatról csak any- nyit: valóban foglalkozunk sporteseményekkel, helyi eseményekkel is, de ezek az események mindig illeszkednék. Ezek a helyi események olyanok, amelyek nemcsak a helybelieket érdeklik — hisz egy-egy bajnokságban. egy-egy osztályban több község, település érdekelt — mert a látszólag csak helyi esemény egy több helyen egyszerre zajló eseménysorozat része. Úgy érezzük, hogy a sport annyi helyet, kap a lapunkban, amennyit olvasóink igényelnek. A legutóbbi

közvélemény-kutatáskor ugyanis az derült ki, hogy a sportot rendszeresen, előfizetőink és vásárlóink 15 százaléka olvassa.

— Az ifjúság külön oldalt kapott a lapunkban. Ennek magyarázata a következő. A fiataloknak vannak speciális problémáik is. Nincs más megyei fórumuk, mint ez a hetenként megjelenő oldal. Ezért döntöttünk úgy, hogy hetenként egyszer az ifjúságot érdeklő kérdéseknek biztosítunk egy oldalt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezzel el is intéztük az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységünket. Az oldalon kívül is rendszeresen foglalkozunk ifjúsági kérdésekkel.

— A hirdetésekről olvasóink gyakran szót ejtenek. Nemcsak Dobó László tartja időnként soknak a hirdetést. A hirdetés a lap egyik bevételi forrása. A hirdetés azonban nem mehet az olvasók rovására. Megszabott az a lapfelület, amit hirdetés foglalhat eh Általában a lapfelület 10—12 százalékát használjuk erre a célra. Ha ennél több. akkor mellékletet jelentetünk meg. Ilyen mellékleteken szokták hirdetni a vállalatok az elfekvő készleteiket. Ezek a mellékletek nagyon fontosak, hisz ezek is hozzásegítenek ahhoz, hogy áz egyik helyen felesleges alkatrészek, felszerelések „megtalálják” azt a helyet, ahol hasznosítani lehet.

— összegezve: örülünk,

hogy Dobó László feltette ezeket a kérdéseket. Reméljük, hogy nemcsak őt, az ő kérdésén keresztül sikerült meggyőzni olvasóinkat is döntésünkről, mely szerint tsz-mellékletet nem indítunk, a Fiatalok oldalt fenntartjuk és a hirdetések elhelyezése mint eddig, a jövőben sem megy olvasóink rovására.

Ki hozhat forgalomba fényképet ?

Ezt a kérdést is Dobó László olvasónk tette fel: „Ki

hoztíat forgalomba fényképeket faluról? — kezdte a levelét. — Egy-egy faiu jellegzetes épületeinek, vagy teljes látképének jó megörökítő; voltak a képes levelezőlapok.

9 Régen minden kis eldugott faluban volt ilyen a boltokban. Később a Képzőművészeti Alap vette át egységesen a falu fényképezésének a jogát és gyakorlatát Azóta azonban sajnos nem minden faluról készül fénykép, s ezzel több szempontból is károsodunk. Városba költözők, vagy idegenből hazalátogatók nem vihetik magukkal a szülőföld fényképét.- Hiányosabb a folklór-adattárunk is, mert például a sárközi falvak vise.-ete nem egyforma, de a sárközi viseletről ma csak egyetlen faluból, Pécsről vannak fényképek, a többiről nincsenek. Hiányozni fog a falu fényképe a helytörténetírásból is, pedig roppant érdekes lenne figyelemmel kísérni, hogy 10—15 év alatt hogyan változott meg a falu képe. Kérdésem az: ma is csak a Képzőművészeti Alap készíthet fényképeket? S ha igen, miért nem csinálnak felvételt a jelenleg kihagyott, mellőzött községekről is, az eddigiek mellett?"

A kérdésre Vida János- nétól, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának helyettes veze_ tejétől kaptuk a következő választ:

— Képeslapot Magyarországon, csak a Képzőművészeti Alap készíthet. Ezt a határozatot a képeslapokkal szemben támasztott politikai, művészeti, esztétikai követelmények teszik szűk. ségessé. Megrendelésre — körülbelül fél év alatt — képeslaponként! 2 forintos áron. a megrendelő által kívánt falurészről: műemlékről. népművészeti tárgyról vagy viseletről... több variációban készítik el a felvételeket. Ezek közül tetszés szerinti mennyiségben

— minimum ezer darabot

— fajtánként lehet megrendelni a képes levelezőlapot. A megrendelést hivatalos szervtől — például tanácstól, ÁFÉSZ-től — fo_ gadja el a Képzőművészeti Alap.

•— Ezen kívül hivatásos fényképészektől lehet vásárolni műemlékekről és egyebekről készített fényképeket. Ezek azonban pos. tai forgalomban ném használhatók. üzletekben nem árusíthatók.

•— A helytörténetírás sem nélkülözi a faluképeket. Amatőrök saját gyűjteményeiket. vagy barátaik, ismerőseik albumait szívesei| és gyakorta gazdagítják szép felvételeikkel.

Követelés

— csak bírósági

úton

Major Árpádné, Szekszárd, József u. 50. szám alatti olvasónk a következő érdekes problémával kereste fel szerkesztőségünket: „Jugoszláv

állampolgárral kötöttem házasságot 1968-ban. 1971-ben törvényesen elváltam tőle. Közben újból férjhez mentem, jelenleg súlyos operáció után, táppénzen vaiftok. Raka Varilijevvel való válóperünk alkalmával a bíróság elfoadia, hogy ingóságainkon

özös megegyezéssel osztozunk. Azóta volt férjem minden ingóságot eladott. ígéretet tett még válásunk évében, hogy a következő év elejétől tízezer forintnyi ösz- szegben, az eladott holmim értékét törleszti. Azóta semmi hírem róla, hiába írok tartozása .ügyében. Nincs pénzem arra, hogy bírósághoz forduljak, az engem megillető őszszegre viszont rászorulnék. Mit tehetek?"

A kérdésre dr. Deák Konrád csoportvezető

ügyész válaszolt.

— Követelése csak bírósági úton érvényesíthető, az a körülmény pedig, hogy „nincs pénze” nem akadálya a követelés érvényesítésének. A polgári perrendtartásról szóló törvény 84. paragrafusa ugyanis kimondja: „Azt a felet, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget vagy annak egy részét fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett egészen vagy részben az aláb_ bi kedvezmények illetik meg:

a) illetékmentesség;

b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek előlegezése, illetőleg — ha a törvény másként nem rendelkezik. — megfizetése alóli

c) mentesség a perköltségbiztosíték letétele alól?

. d) pártfogó ügyvéd ki-, rendelésére való igény.”

Kimondja a perrendtartás azt is, hogy „a költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi.”

Javasoljuk tehát, hogy a lakóhelye szerint illetékes tanácstól szerezzen be vagyoni — esetleg éppen vagyontalansági — bizonyítványt, s ezt a bíróságon bemutatva kérjen költségmentességet a volt férje el-! len indítandó, perben.Por, sár az úton

Eller Zoltán, Szekszárd, Pa- lánki hegyi olvasónk leveléből idézünk: „Sz'ekszárdon, a város végén, nevezetesen a MEZŐBER irodaépülete mögött, egy domb elhordásába kezdtek az idén tavasszal. Az utóbbi három hétben folyik az intenzív földkitermelés. A földet szállító teherautók azonban, terhük egy részét, a műútig vezető mintegy 120 méteres szakaszon úgy elszórják, hogy itt, ha száraz az idő térdig járhatunk a porban, ha eső esik, akkor pedig a sárban. Cipőben közlekedni itt lehetetlen. Ha már van tisztességes ütünk, szükségtelen, hogy sárossá, porossá váljék. Meg kellene szüntetni a porefszőrást, de el kellene távolítani az eddigi port is valahogy.”

A kérdésre Szabó Zoltántól, a városi tanács vb műszaki osztályának osztály- vezető főmérnökétől kértünk választ:

— A városi tanács a MEZÖBER 'feletti területet föidnyerőhelynek jelölte ki. A földkitermelés az igények, nek megfelelően, továbbra is folyamatosan történik. A földkitermelés folyamán minden szállító vállalatnak felhívjuk a figyelmét arra, hogy az utat köteles letakarítani.

Szabó Zoltán osztályveze. tő főmérnök eljuttatta szerkesztőségünknek a Hídépítő Vállalatnak címzett levél másolatát is, melyben ez olvasható: „A MÉZÖBER feletti földnyerőhellyel kapcsolatban felhívom a T. Cím figyelmét, hogy ameny. nyiben a földkitermelés során a műúttól 120 méteres szakaszon a szállítás következtében földelszóródás történik, úgy azt a közle. kedés érdekében kérem, szíveskedjenek eltakarítani.”

Reméljük, tiogy a jövőben minden > földszállító tartja magát a városi tanács utasításához.

Foglalt asztalok

Idős Kasos Mihály, Szigef- szentmiklós, Hámán Kató u. 4/a. fi!, e. 9. írta a következő tartalmú levelet: Augusztus

elején, a Pest megyei 1. sz. Szolgáltató Szövetkezet Közös Vállalkozás dolgozói kirándulást tettek Pécsre és Harkányba. Útközben, este nyolc órakor, bementek a paksi halászcsárdába is. A teraszon hat-nyolc asztal volt. Igaz,

* hogy rajta volt a „foglalt" felirat. Néhány társuk figyelmen kívül hagyta ezt és leült. Vacsorát rendeltek. A felszolgáló pincér nem tiltakozott. Ezt látva, családjával ő is le. ült és kért nyolc feketét, két kólát, két üveg sört. Ekkor ér- ‘ te a meglepetés. A felszolgáló közölte, hogy foglaltak az asztalok, nem szolgálnak ki, „Megjegyeztem, hogy rövid ideig maradunk, ha jön, aki lefoglalta az asztalt, átadjuk a helyüket. A pincér közölte, hogy nem lehet kihozni a körteket, de ha vacsorát is rendelünk, akkor maradhatunk ..

A fenti problémával kapcsolatban az illetékesektől az alábbi választ kaptuk:

;,Az ügyet1 kivizsgáltuk, és a halászcsárda nyilván, tartásából kitűnt, hogy a különböző utazási irodák erre az estére közel háromszáz fős megrendelést küldtek a halászcsárdának. Az üzletvezető udvariasan kö-, zölte, hogy az asztal foglalt, s olyan kijelentés nem hangzott el. „ha vacsoráznak is, maradhatnak.”

r

Telefonszámaink : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK