Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
így látja a párttitkár A tórstulajdcnosi felfogásról beszélgettünk néhány nappal ezelőtt Imro Józseffel, a oügyniónyoki termelőszövetkezet kocsisával. Lapunk olvasói figyelemmel kísérhették, hogyan vélekedik linrő József társtulajdonosi mivoltáról. Helyénvalónak tartjuk, hogy ehhez illeszkedve a nagylányok i termelőszövetkezet elnöke és Máté József, a szövetkezet pártiitkára is elmondja véleményét. Az alábbiakban a párttitkárral folytatott beszélgetést közöljük. — Titkár elvtársi Hogyan fogadta <ts Népújságban megjelent beszélgetést Imrő Józseffel? — Hogy őszinte legyek nem tartom annak, amiben megállapodtunk. Azzal jöttek, hogy a téesztagok társtulajdonosi problémáiról szeretnének valakivel beszélgetni. Véleményt hallani. Úgy értékelem a cikket, hogy elsősorban a vezetők és a tagok közötti problémáról kérdezték Imrő Józsefet. Ezt alátámasztom azzal, hogy az elhangzott kérdések között 24 esetben olyan kérdés szerepelt, ami a vezetők magatartásával, tevékenységével foglalkozott. Ezenkívül sok olyan kérdés van, amelyik a vezetők és a tagok közötti kapcsolat jóságára, vagy milyenségére vonatkozik. — Ezt az embert néhány dalig foglalkoztatja. S megítélésünk szerint éppen ez mutatja Imrő József társ tulajdonosi beállítottságát, hogy arról beszélt, ami őt társtulajdpnosi mivoltában zavarja. Igaz, gyakran rákérdeztünk, de hát mást nem tehetünk, hiszen ha mást teszünk, akkor előáll az a furcsa helyzet, hogy ő is másról beszél és mi is másról beszélünk. A kérdést úgy kell feltenni, ahogy a beszélgetés alakul. — És azt mivel lehet magyarázni, hogy csak három kérdés foglalkozik a tulajdonosi viszonnyal. Az egyik; hogyan él a társtulajdonosig jogával, a másik; gazda-é a téeszben, a harmadik; tulajdonosnak érzi-e magát? Döntően ez a három volt és huszonnégy a vezetőkkel kapcsolatos. — Mi a beszélgetés megírásakor semmit nem szépítettünk... iá volna viszont ismerni a titkár elvtárs véleményét. Maga szerint titkár elvtárs, mit kellett volna Imrő Józsefről kérdezni? — Én az 1973. október 21-i újságban megjelent cikkre hi_ vatkoznék. Önök vonnak le olyan következtetést, hogy az újság, a rádió, a tévé egyáltalán hogyan szól Imrő Józsefhez és az hogyan érti a neki mondottakat. Véleményem szerint igaz, hogy nem érti meg Imrő József sem, de nagyon sok gazdatársa is félreérti a beszélgetést. Általában azt a képet fogadja el a vezetőkről, amit Imrő József festett. Nem fogják tudni, hogy ez a valóság, vagy csak Imrő véleménye. Önök is hivatkoznak rá, hogy az emberek nem mindig tudják kivenni az újságból azt, amit ott írnak, nem értik, mert politikailag nem eléggé képzettek. — Félreérthető Imrő lózsel véleménye? — Nyilvánvaló, mert egy szélsőséges vélemény. Eboől, ‘aki nem ismeri a téesz helyzetét, egyértelműen azt von- . hatja le belőle, hogy igen rossz a téesztagok és a vezetők között a viszony: igazságtalanul osztjuk el a munkát. Vannak problémák, hibák, ezt ostorozzuk mi is, a vezetők is, ezért került sor személyi változásokra a termelőszövetkezetben. Mi is követünk el hibát, előfordulhat, de ebből nem lehet olyan következtetést levonni, hogy itt mindenki rosszul lát_ ja el — főleg a vezetők — munkakörét —» Hót az most hogy mit mond demes törődni? legfontosabb, kívülálló? Ezzel ér* Népújság 3 1973, október 31. — Feltétlenül érdemes, Nem lehet célja semmilyen véle_ ménynek, fórumnak, hogy esetleg a vezetőket, a dolgozókat egymással szembeállítsa. — Azért állítjuk szembe a dolgozókat és a vezetőket, mert ez a beszélgetés megjelent? — Nem ezért. A szélsőséges véleményt félreértelmezik. — Nincs igaza ennek az embernek az istállóépítés ügyében? — A telep helyéről szóló nyilatkozata sem jó. Nem állja meg a helyét, mert azt nem egy vezető döntötte el. Különböző szervektől lévő szakemberek szakvéleményt adtak, megtörtént a bejárás, aszerint lett építve az ötszázas telep. — Nem a vezetők döntik el, hova építsenek valamit? — Nyilván, de szakvéleményekre támaszkodva. — Imrének igaza van ebben a kérdésben? — Véleményem szerint lehet probléma a szakvéleménnyel a talajvízszintnél. Lehet. hogy rosszul mérték feL — Imrő József tudja, hogy azt a területet mindig elöntötte a víz. Ö nem szakember, de látja, hogy a jószág sárban, vízben jár. Ez nem jó. Nem vádolt senkii, csupán szóvá tette, hogy a vezetők jobban hallgathatnának a tagokra. — Újra hangsúlyozom, hogy- a vezetők nem megérzésre határoztak, a szakvéleményekre támaszkodtak. A jószág egyéb, ként sem áll vízben, nincs ott víz és sár. A telep kérdését közgyűlésen vitattuk, tájékoz, tattuk a tagságot, hogy ilyen telepet akarunk építeni. Ismertettük, hogy milyen szak- vélemények alapján került javaslatba. majd jóváhagyásra a közgyűlés elé lett terjesztve, amit a tagság el is fogadott — Maga személy szerint hogyan vélekedik. Jé helyen van az a telep? — Nem vagyok sem mező- gazdasági szakember, sem pedig építész. Ehhez szakértő kell. Véleményem szerint más. hol sem lett volna jobb helyen. Nagymányok a legnagyobb gazdasági egység, feltétlenül ebbe a térségbe kellett a telepet építeni. Hogy ez a telep tíz vagy húsz méterrel lejjebb vagy feljebb épüljön, a község egyik vagy a másik végébe épüljön, ebben biztos álláspontot elfoglalni nem tudok. — Maga szerint szükség van arra, hagy az intézkedésekről jobban tájékoztassák a tagokat? — Ezzel teljes egészében egyetértek. Sokat kell javítani a tájékoztatáson. Több brigádértekezletet kell tartani. Erre tettünk is javaslatot. A politikai jellegű tájékoztatásokat megtartottuk, s egyéb gyűléseket is, de ezeken kevés szó esett a gazdaságról. Ezt feltétlenül pótolni kelL — Igazat ad lóhát Imrének, hogy a tagok tájékoztatását javítani kell? \ — Igen. Ebben a kérdésben igaza van. Már előző hónapok, bán is szó volt róla, hogysten. cilezett újságot kellene kiadni, de anyagi okok miatt nem került rá sor. Azzal is egyetértek, hogy a brigádvezetőknek, az agronómusoknak a jövőben többet kell az emberekkel beszélni. Személyre szólóan kell foglalkozni egyes emberekkel. De azt is látni kell, hogy minden apró kérdéssel nem lehet a csúcstitkárhoz fordulni, vagy a vezetőséghez. Helyben is vannak vezetők, nekik is van intézkedési joguk. — Említette Imrő elvtárs, Hogy a vezetőségi tagok nem beszélnek velük a vezetőség döntéseiről. Ezen is változtatni kell? — A vezetők személyének kiválasztása elég sok gondot és problémát okozott. Annál is inkább, mert amikor a vezetőségválasztás volt, akkor sok. féle vélemény volt és zilált körülmény. Sokféle véleményt és érdeket, személyes sérelmet kellett figyelembe venni. Ezért nehéz volt az emberek kiválasztása. Abban nincs igaza Imrő elvtársnak, hogy a vezetők nem képviselik a tagokat. — C nem mondta, hagy nem kép. viselik. — Csak azt állította, hogy a vezetőség összetétele nem megfelelő, mert csak könyvelők vannak benne. A könyvelésből nincs vezetőségi tag, az irodából csak a munkaügyi vezető tagja a téesz vezetőségének. A növénytermesztők, traktorosok, a nők, a fiatalok, stb. képviselve vannak. Aki a vezetőségnek tagja, az tájékoztatja a tagokat, ezt a tájékoztatást azonban javítani és szélesíteni kelL — Imrő eivtárs nem veszi észre. Ha a vezetőségi tagok tényleg nem tájékoztatják a tagokat, célszerű ezen változtatni? — Ez egyértelműen nem így van, hogy a vezetők nem jutnak el részletességében mindenkihez. A fő kérdések, ha , nem is közvetlen másnap, de utána pár nap múlva eljutnak a tagsághoz. Nehéz helyzetben vagyunk. Az általános művelt, séggel is problémák vannak, és nehéz a tagságot úgy tájékoztatni. hogy valójában azt értsék, amiről szó vgn. Nagyon sokszor előfordul, hogy ugyanazt a kérdést egészen másként értelmezik. Szó volt tanácsülésen az átlagkeresetről, ezt volt aki úgy értette, hogy a vezetőség megállapította, mennyit lehet keresni. Konkrétan egy tag panaszolta nekem, hogy a jövőben kétezer- néhányszáz forintnál nagyobb kereset nem lehet. Alig győztem megmagyarázni, hogy ez országos átlag és hogy ez mit jelent. (Folytatjuk) P. V. Sz. Ülést tartott a Vöröskereszt megyei elnöksége Tegnap délelőtt a megyei tanács székházában tartatta so. ron következő ülését a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei szervezetének elnöksége, Horváth Jenő megyei főorvos elnökletével. Első napirendi pontként dr. Sass Edit, a Tolna megyei egészségnevelési csoport veze. tője tett jelentést az egészségnevelő, oktató és propaganda- munkáról. Az előadó többek között kitért azokra a feladatokra. amelyet a Vöröskereszt. nek a népesedéspolitikai kormányhatározat jelent. Elmon- dotta többek között, hogy az egészségügyi felvilágosító és nevelőmunka, valamint a csa. ládtervezés érdekében az anyák iskoláját megváltoztatják, saa oktatásba"' az édesapákat is bevonják. Második napirendi pontként Dulai Károlyné, a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei szervezetének titkára adott tájékoztatót az elnökségnek a vezetőség tevékenységéről. A tizennegyedik egyesület Megyénkben nagy múltra tekintenek vissza azok a tudományos egyesületek, melyek a MTESZ szervezetén belül cső. portosítják az ipar, s a tudomány sok ágán belül tevékenykedő szakembereket. A nyár elején megrendezett mű. szaki hónap során a megye lakossága is megismerhette ezeknek a működését. Tolna megyében a napokban tizennegyedikként újabb egyesület alakul, a Gépipari Tudományos Egyesület Tolna megyei Szervezete. Az új fórum az itt működő gépipari vállalatok gépipari ágazatához tartozó szakembereinek, technikusoknak, üzemmérnököknek, mérnököknek biztosítja ismereteik bővítését, a szakmai továbbképzést, s egyben lehetőséget teremt ahhoz, hogy megismerjék egymás munkáját, tapasztalatokkal, újabb ötletekkel segítsék azt. A szervezést a megyében szeptember elején kezdték. Ma már több mint százhúszan je- • lentkeztek az új egyesületbe Szekszárdi Vasipari Vállalattól. a MEZÖGÉP-től. a ZIM bonyhádi zománcgyárából, a Bonyhádi Vasipari Szövetkezettől, az MMG Szekszárdi Műszergyárából, a tolnai GÉM-ből. a Bátaszéki Vasipari Szövetkezettől, a Bátaszéki Ve. gyesipari Szövetkezettől, a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységéből a szakemberek. Az egyesület hivatalosan november közepén alakul meg. Még várják az érdeklődőket. A szakemberek Szekszárdon a MTESZ-nél vagy a felsorolt vállalatoknál léphetnek be az új tudományos egyesület tagjai sorába. Tagok lehetnek, mint jogi tagok a megye vállalatai, üzemei is. Számukra a Gépipari Tudományos Egyesü. let Tolna megyei Szervezete műszaki feladatok megoldásában; tanfolyamok, tanulmányutak szervezésében, megrendezésében nyújt majd segítsé. get. Az egyesület szervezői mái? a jövő évi munkaterven dől. goznak. Ez a megye vállalatainak. szövetkezeteinek igen szerteágazó, vegyes profiljából kiragadja azokat, amelyek mindenütt, egyaránt kiváltják a szakemberek érdeklődését, így a témák között szerepel a felület-kikészítés korszerűsítésének, a modem anyagmegmunkáló gépeknél, technológiáknak bemutatása, ismertetése. az anyagmozgatás gépesítése. a munka- és üzemszervezés. A november közepén tartandó alakuló közgyűlésen az Utóbbi témából már egy előadásra is sor kerül, melyet meghívott előadó tart' majd, a korszerű termelésirányítási és üzemszervezési módszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatokról. Szerepel a jövő évi programban több üzem- látogatás, s az egyesület hatékonyan segíti majd a fiatalok pályaválasztási gondjainak csökkentését. A közeljövőben megalakuló új egyesület nagy és szép feladatok megoldását vállalja magára. Tevékenysége során a megye gazdaságpolitikai feladatainak egyik legfontosabbikában nyújt majd segítséget? koordinálja a megyénkben folyó műszaki tevékenységet, és ezzel egy időben hatékonyan segíti Tolna megye intenzívebb iparosodását. A termelők és a pincegazdaságok is elégedettek az idei szőlőterméssel Befejezés előtt a szüret Országszerte befejezés előtt áll a szüret, a termés 95 százalékát szedték le eddig a gazdaságok és az egyéni, háztáji termelők, — tájékoztatták az MTI munkatársát a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének illetékesei. A pincegazdaságok, kai szerződéses kapcsolatban lévő termelők eddig az elmúlt év azonos időszakához képest 50 százalékkal több szőlőt és mustot ajánlottak felvásárlásra. Ez is azt jelzi, hogy az idei szüret jól sikerült. A termelők nemcsak a mennyiséggel. hanem a minőséggel is elégedettek; az ország'/ adatok szerint a must cukortartalma 1,5—2 fokkal inagyobb a tavaly mértnél. A pincegazdaságok borászai örvendetesnek tartják, hogy a feldolgozásra beérkezett szőlő igen egészséges volt, létartalma megfelelően alakult, a zamatanyagok is jól feldúsultak a szőlőszemekben, s így illatos, nem túlságosan „kemény” borokra lehet számítani az idei termésből. A kedvező terméseredmények kialakulásában a jó anyagi-műszaki ellátás mellett nagy szerepet játszott. — a :jó terméskilátásokat szinte ..megerősítette” — a szeptember első napjában lehullott eső. A következő hetek napsütéses időjárása a minőséget befolyásolta igen kedvezően. Az idei szüret egyik érdekessége, hogy kitűnő terméseredményeket hoztak a későn érő fajták. A vörös borok hozama szintén megfelelően alakult, és színük is szép. A szüreti tapasztalatokból máris bizonyosra vehető, hogy a pincegazdaságok és a szőlő- termelő gazdaságok kapcsolata még inkább elmélyül a következő időszakban, A pincegazdaságok ugyanis a nagy termés idején is biztosították a korábban megállapított védőárak kifizetését. A gazdaságok árbevétele növekedett; különösen jól jártak azok a termelőüzemek, amelyek hektáronként 80—100 mázsás terméseredményeket értek el. (MTI). /
