Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

Színházi jegyzet

A lebegő Atlasz

Kell azt ma kérdezni, hogy lehet-e alkotni, élni úgy, hogy az ember elszakad a valóságtól? A józan ész elképed, any- nyira természetesnek tartja igazát. Vagyis, hogy sem > alkotni, sem élni nem lehet a semmiben libegve.

Garai Gábor első drámáját ennek a kérdésnek áldozta. A válasz — a mű — a kérdéshez hasonlóan mérsékelt szenvedélyű alkotás, nem kever indulatokat, nem veZet megrendítő élményhez.

Főhőse, Kőváry-Duforet Ágoston szobrász, akit az 1945 Utáni időszak ősei falujába vet vissza. Földet kap — ezzel felezi ki együttérzését a falu iránta, akit valaha előkelő ősei kitagadtak — ám a földet, gabonát elkótyavetyéli. Ócskaságokra cseréli a vagyont, miközben egyre inkább hisz önnön gazdálkodói képességébem Ugyanígy állítja magáról, hogy bem politikus, csak ért a politikához ... Nem csoda, hogy fiával együtt szobrászi képességeiben is kételkedünk.

Pedig hát nem rossz ember, csak megszállottan hisz önmagában, bűvös kört építve saját vélt képességeiből. Jól eltalálta a szerző n tervezett fő művet, ami Kőváryt egyedül jellemzi: a lebegő Atlaszt, aki nem görnyedve, de könnyedén hordozza (tenyerén) a földet—

A konfliktus törvényszerűen bekövetkezik. Ebben csak katalizátorként vesz részt fia, Péter, aki a téli szénszünet idejére érkezik vendégül apTt-napló

A szüzek városa

Mark Twain novellája valóban kitűnő, s megérdemli, hogv a rádió-földolgozás után tv-játék legyen belőle. A rendező a siker érdekében föl is vonultat mindent, amit csak lehet: van kitűnő zenekar (az Állami Operaházé), ugyanolyan kitűnő tánckar (a Magyar Néphadsereg Művész- együttesének tánekara), jó szereplőgárda, s a siker mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Nemcsak arról van szó. hogy A lóvá tett város című Mark Twain-novella minden ízében jobb. pergőbb« elevenebb, arról is, hogy sokkal meggyőzőbb. Itt sok az üresjárat, hatáscsökkentö elem, a nem is nagyon látványos látványosság, s a végén épp Mark Twain tanulsága sikkad el, A rendező, Kalmár András, egy .nyilatkozatában azt mondta, „valamiféle stilizálásra törekedtek”, s közben úgy éreztük, mintha ez a stilizálás nagyon is sikerült volna, s több lett n kelleténél! Nyilván ez is hozzájárul, hogy Időnként a cselekmény lelassul. s hiánvzik az az „ellen- érték”, amivel pótolni vélték a kihagyásokat.

Vincze Ottó zenéjében sok 8M«t van. néhány megoldása kitűnő, de nem eevszer elfárad. Vidor Miklós pompás versei viszont messze kiemelkednek a könnyű műfaj hasonló termeséből.

, Jól szórakoztunk? Tulajdonképpen igen. bár egyre az volf az érzésünk, hogy jobban is sikerülhetett volna ez a komédia.

Vasárnap este „ötszemközt” lehettünk Major Tamással, s ezúttal is csalódtunk. Nem Majorban, hanem ebben a műsorban. amelvet Vitrav Tamás — tőrik-szakad — meghitté akar tenni, s ém>en ezzel válik meg-, sőt túlrendezetté. A bevezető kén. Major vallomása kutyájáról, szinte koncként vettetett elénk, de minek? S aztán ezek a naív beugrató kérdések! Major igyekezett menteni a menthetőt, mindenre — majdnem mindenre —■ felelt időnként okosan, szellemesen. már amennyire a kérdések engedték. De azért ez mégis csak a benfentesek beszélgetése volt — egy falusi ember legtöbbször nem is tudhaHa, miről van szó — pedig Malőr jó interjúalanynak bizonyult, s a jól irányzott kérdések jobb irányba terelhették volna a beszélgetést. Ám baj van az egész „öt- szemközttel”. maga a riporter sem tudja, mit akar: pályaképet, intimitásokat, művészi hitvallást ? Mindegviket, tehát egviv«t s°m. s az ok izza. hogv mindig hiányérzettel állunk fel

a tv mellől. Az ilyen interjú több elmélyedést kívánna, több ismeretet, azt. amire Major ravaszul és okosan célzott: vannak, akiknek nincs joguk dicsérni sem. mert kívül állnak. Sajnos, az „ötszemközt” nagyon gyakran kívül áll. S mindig dicsér.

Cs.

Iához, annak második feleségéhez és féltestvéréhez.

Péter másfajta embgr, mint maga. Apja monumentális alkotásokat tervez bronzból, Péter is szobrászkodik. de őt a fa érdekli, és egyedi helyett az általános. A bárány helyett a bárányság — ami apja szerint: baromság...

A f'a a vidéken töltött napok alatt alakul: erősebbé válik. Részben apja ellenében, részben a falusi, újat akaró fiatalok hatására.

ö is, húga is szükségszerűen hagyják el apjukat. ők nem. csak mi. nézők sajnáljuk rögeszmés érthetetlensége miatt.

Ha nem is szenvedélyes, zaklató Garai drámája, más erényei vannak. Kitűnően eleveníti meg figuráit, ha a két női főszereplőhöz, a feleséghez és a lányhoz hasonló erejű színészi alkotások is párosultak volna, ez még szembetűnőbb lenne.

Jól felépített darab, nem fullad egyszer sem unalomba. Talán csak .a rendezés töri meg ritmusát egy-két elnyújtott „betétszámmal”. (Lucázó, betlehemező gyerekek.)

Garai első darabja kíváncsivá tette a nézőket: milyen alkotás születik a költő drámaírói tehetségéből, ha igazán izgalmas és aktuális témához nyúl majd?

(virág)

Építés elolt — zajmérés

Nem túlzás: egy mai, elektronikus erősítővel zenélő tánczenekarnak nagyobb a hangja, mint egy űrhajónak; a kilövés pillanatában. Persze, tánczenét nem kötelező hallgatni, de a mindennapi életben is egyre erősebb hanghatások érik az embert. A nagyobb városok legforgalmasabb útjain, terein alig érteni saját szavunkat is. A zaj egyre inkább meghaladja fülünk teherbíró képességét, fejfájást, kimerültséget, rosz- szabb esetben haUásromlást okoz.

Nyilvánvaló, hogy a zajszint jelenlegi magas fokát csökkenteni kell és nem szabad újabb zajgócokat létrehozni. Az eddigi tapasztalatok sajnos, egyáltalán nem kedvezőek. A Ferihegyi repülőtér közelében lakók között hatezer kérdőívet osztottak ki, rajta a kérdéssel: Mennyivel érne többet önnek egy ugyanilyen minőségű. de zajmentes lakás? A válaszolók, a repülőgépek zajától szenvedők többsége sok ezer forintot adna. ha csendesebb környékre cserélhetné lakását. Ennek ellenére egy új lakótelep épült a repülőtér közvetlen közelében. Egy példa a zajszintre: 40—60 zajegység mellett még nyugodtan lehet beszélni, nem zavarja sem az olvasást, sem a tv- nézést. Budapesten, a Soroksári úton lakóknak viszont

Gerencsér Miklós s

Aradi napló

23.

X hírek szerint az összes

vád alá helyezett lázadó tábornok közül mindvégig Pöl- tenberg Ernő viselkedett a leglevertebben. A bűntudat kínozta, s kínozza talán az utolsó percig. De nem amiatt, hogy osztrákok ellen harcolt, a rebellis magyarok oldalán. Meggyőződhettem róla az ítélethirdetésnél. Szó sincs efféle bűntudatról. Annál inkább gyötörte az önvád tábomoktár- sai tragikussá vált helyzetéért Vétkesnek érzi magát, s ön- gyilkosságot követett válna el, ha nem tartják szigorú őrizet alatt.

Az ok köztudott, kölninkben

gyakori tárgya a szóbeszédnek. Mint Görgey bizalmasa, felelős szerepet vállalt a fegyverletétel létre j öttétien. 0 ment tárgyalni Rüdiger orosz tábornokhoz Ártándra, augusztus hetedikén. Igen derűlátó hírekkel tért vissza. Megnyugtatta tábornoktársait, hogy bírja Rüdiger üzenetét: nem eshet semmi bántódásuk, amennyiben leteszik a fegyvert Amikor dönteni kellett a magyar generálisok utolsó haditanácsában, sokat nyomott a latban az ő véleménye. Kedvező híreiben bizakodva azok a tábornokok is maradtak, akiket nem kötött szoros felelősség a csapatokhoz, mint például Aulich Lajos. A rabságra jutott és hadbíróság elé állított tábornokok eleinte kemény szemrehányásokkal illették, de amikor látták, hogy a szemrehányások nélkül is elhatalmasodott rajta az önvád, még ők vigasztalták.

Voltaképpen hálával tartoznának neki a mi hadvezéreink, amiért közbenjárt a gyors és zavarmentes fegyverletétel ügyében. De hát mindenféle hála sokkal messzebb áll tőlük e pillanatban, mint amilyen messzire álltunk mi ott öttevénynél Buda várától ez év májusában. Ha lehet fokozni gyűlöletünket, ezt több okból gróf Vócsey mellett Pöltenberg

iránt a legnagyobb. Nem elég, hogy osztrák létére annyi csatában győzött ellenünk, ráadásul fontos szerepet játszott abban, hogy ne előttünk, hanem az oroszok előtt rakják le fegyvereiket a magyarok.

Nem teljesülhetett lovag Pöltenberg Ernő vágya, pedig milyen sokszor elmondta a pá- kozrii csata óta:

— Mi osztrák tisztek, akik n magyarok oldalán harcoltunk, napról napra reméltük, hogy létrejön, mert létre kell jönnie egy okos, igazságos megegyezésnek.

•

Váltig csodálkoztunk a lázadók elleni háború idején, honnan van a magyaroknak any- nyi fegyverük, lőszerük. Képzeletünkben úgy élt ez az ország, mint amelyik lovat, szarvasmarhát, bort, búzát bőven ad — hisz ezért kell nekünk annyira —, de egy közönséges társszekeret már bajosan tudna összeállítani a maga emberségéből. Mi tagadás, azt. hittük, a magyarok számára éppoly idegenek az ipari, különösen a gyáripari mesterségek, mint a sztyeppék nomád lovasainak a tengeri hajózás.

E megalapozatlan hiedelmünk is közrejátszott abban, hogy bízvást reméltük a rebel- lió gyors, problémamentes letörését. Vezéreink véleménye szerint a feladat bevégzése attól függött, mikorra lesz rend az osztrák tartományokban, hogy biztos hátország fedezetével ejthessék meg a lázadók eltaposását. Nos, a hátországban rend lett, mégsem bizonyultak képesnek a rebel- lió gyors, problémamentes letörésére.

Aki látott már háborút, az tudja, milyen óriási anyagi feltételekkel lehet csak érvényt szerezni a katonai akaratnak. Az emberek főképp a patetizmus oldaláról nézik a háborúzást, hősi rohamokat jegyez fel a krónika, a személy« önfeláldozás példáiról tanítanak az iskolákban. De ki beszél a lovak istrángjáról, a ezekerek vasalásáról, a katonák szuronyáról, bakancsáról, patrontáskájáról, prófuntjáról, a lőporról, a golyóbisról? Mindebben semmi poézis, de éppen a dologi feltételekhez kell az a szürke hangyamunka, amely nélkül manapság nem létezhet semmiféle hősi roham.

A nagysallói ütközet előtt például biztosak voltunk afféléi, hogy igen gyenge a honvédek tüzérsége. Mindössze néhány ágyú felett rendelkeztek. Kikényszerítettük az ösz- 6zecsapást, mert a csapatok számában élvezett túlerőnkhöz tüzérségi túlerő is társult. Nagyot néztünk, amikor az ütközet kezdetekor sokkal több honvédé gyű ontotta rank a tüzet, mint amennyire számítottunk. Később tudtuk meg, hogyan válhatott ez lehetségessé. Görgey még Vácon szorongatott bennünket, amikor sürgette a hadfelszerelés vezetőit, hogy ágyút, ágyút. Alig két héttel később már felvonultatták Nagysalló mellett azokat a lövegeket, amelyeket frissen öntöttek Nagyváradon. Tizenhat-tizenhét éves fiúk hozták az ágyúkat Váradról, s ők is ott maradtak kezelőnek az ütközetben.

Azután a kezünkbe került néhány ezek közül a nagyváradi ágyúk közül. Dísztelen csövükön mindössze ez a felirat állt; .Ne bántsd a magyart!”

A felirat Lahner György kívánságára került a lövegcsö- vekre. Lahner György, a lázadó kormány hadfelszerelési ég elosztási felügyelője Nagyváradról iráayította a honvédsereg fegyverzettel és lőszerrel való ellátását. Ezért a rettenetes nehéz munkáért lett tábornok.

De hogyan lett a magyarok hadfelszerelésének szervezője, irányítója?

(Folytatjuk)

reggeltől estig 85—90 zajegysíl get kell elszenvedniük. Nem sokkal jobb a helyzet a Borá ros. a Kosztolányi téren, a Rákóczi úton. a Nagykörúton és a pályaudvarok környékén

sem. Szegeden, Szolnokon. Pécsett a városközpontokban mért zajszínt nagyobb mértékű az elviselhetőnéL.

Világszerte keresik a megoldás lehetőségét, és nem egy fővárosban már hathatós intézkedések is születtek. Moszkvában például a nagy forgalmú utakon első „szűrőként” üzleteket építenek, ezek felfogják a zajok egy részét Hátrább« az üzletek mögé a zajtól védettebb részekre kerülnek a lakóházak. Nálunk a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet szakemberei munkálkodnak a csendesebb környezett megteremtéséért. Zaj- szintméréseket végeznek, meg-4 mondják a város-, épülettervezőknek. építészeknek hogy hova és hogyan építkezzenek; Ajánlják például, hogy az utak mellé izöldsávokat építsenek! amelyek nemcsak a levegős tisztítják, hanem csökkentik a zajt is. Javasolják továbbá! hogy az új lakóépületekben 3 lakások utcai frontján, 3 konyhák és mellékhelyiségek legyenek, a hálószobák pedig lehetőleg kertes, fákkal, virágokkal beültetett részrfi nézzenek. ;

„ Legtöbb városunkban goh" dót okoz, hogy a főútvonal melletti iskolákban a tanulók nehezen értik a pedagógust! aki elfárad a zaj miatti hangos beszédtől, de elfárad 0 tanuló is, mert figyelmének teljes összpontosítására van szükség, hogy érteni, követni tudja a pedagógus szavalt és magyarázatát. Fontos tehát, hogy az óvodák, iskolák, oktatási intézmények tervezésekor figyelembe vegyék a zajvédelmi követelményeket is. Közismerten hasonló gondot jelent az üzemek, gyárak zaja is. Sajnos, annak ellenére, hogy előírások szabályozzák a maximális zajszintet, eddig számottevő eredményt még nem sikerült elérni, hiszen egyetlen négyzetméternyi terület hathatós hangszigetelése 1000—1500 forintba kerül! Mindenesetre a külső zaj. az utcai lárma kiküszöbölése egymagában is sokat jelent. Rendkívül sokat javítana a kialakult áldatlan állapoton a csendrendelet következetes ellenőrzése és betartása is.' Módot kell találni arra. hogy hajnalonként a tej- és élelmiszerszállító gépkocsik ne verjék fel az utca csendjét, a hangtompító nélkül száguldó motorok és motortúráztató gépkocsik vezetői ne zavarják a lakók nyugalmát. Statisztika bizonyítja, hogy a környezetet érő zajterhelések mintegy 70 százaléka ered a közlekedésből. Csörömpölő villamosok, zajos autóbuszok, teherautók szinte elviselhetetlenné teszik az emberek mindennapját

A zaj elleni küzdelem közügy. A zajártalmak nagymértékben hozzájárulnak az idc#;- bántalmak, a gyomorbetegségek, az álmatlanság kialakulásához. Mindnyájunk érdeke tehát, hogy csendesebb, nyugtatóbb környezetben éljünk.

E. GY.

Népújság 4

1973. október 30,