Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-30 / 254. szám
Társadalmi megmozdulás — fizikai munka Szombaton reggel hat órakor ügy indult a munka a ÍVIEZÖ- GJÉP Központi Gyáregységében — de a várdombi és a bölcskei gyáregységekben is — mintha rendes munkanap lenne, nem pedig szabad szombat Mégis, rendhagyó munkanap volt mert nagyon sokan nem az eredeti munkahelyükön, munkakörükben dolgoztak, hanem részletesen -kidolgozott program szerinti fizikai munkán. / dolgoztak, és délelőtt kilenc óráig 'már tizenötezer alkatrészt fűztek fel — húszasával — drótszálakra. A férfinép ugyan nem nótázott, viszont a többiek között a vállalati személyzetis nagy igyekezettel húzkodta a csavarokat a Dexion-Salgó elemekből összeállított polcokon, a jogász pedig lemezollóval nyírogatta le az összekötődarabok sarkait. — Ebben a társadalmi megmozdulásban a vállalat 1148 Vietnamban, hozzá az anyagiak megteremtését szabad szómba, tón végzett munka révén. Ezt a kezdeményezést elfogadta a tröszt gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetése, ifjúsági bi. zottsága, amelyhez valamennyi vállalat csatlakozott A felhívást a MEDOSZ lapjában is közzétették, azzal, hogy az élelmiszer, és fagazdaságban, az élelmiszeriparban, a víz- gazdálkodásban, a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó fiatalok, KlSZ-szervezetek, szocialista brigádok csatlakozásá. val országossá váljék a mozgalom, és a felépülő iskola kapja majd a Vietnami— Magyar Barátság Szakmunkás- képző Intézet nevet —- Az a bérérték, amelyet szocialista brigádjaink a szabad szombati társadalmi meg. mozdulás révén megtermelnek, meghaladja a százezer forintot. Ezt az összeget átutaljuk a. szolidaritási bizottság szá/nlá. jára, de a vállalatnak is haszna származik: ezzel is időt nyerünk, előbb költözhetünk az új üzemrészbe, amelyben a mostaninál sokszorta jobb munkakörülmények és szociális körülmények lesznek. BL — G. K. Az iskolai élet demokratizmusa * A szocialista demokrácia erősítése egész társadalmi fejlődésünk egyik központi feladata. Az iskolákban a demokratizmus erősítését, továbbfejlesztését az oktatási párthatározat kötelességünkké teszi, amikor kimondja: „növelni kell a tantestületek hatáskörét és el kell érni, hogy éljenek is ezekkel a jogokkal A megnövekedett hatásköröket. az iskolai párt- és szak- szervezeti szervek jogait pontosan körvonalazzák a szeptemberben életbe lépett rendtartások. A Pedagógusok Szak- szervezete megyei bizottsága azért tűzte napirendjére a kérdést. hogy segítse a dokumentumokban foglalt jogosultságok helyes értelmezését, és a gyakorlatban való érvényesítését. Az iskoláknak ugyanis a „szocialista demokrácia” iskoláivá, példaképeivé kellene válniuk. Olyan intézményekké, amelyekben a nevelői közösségek és a tanulóifjúság tágabb teret és lehetőséget kap saját ügyeinek intézésében. Márpedig annak az új nemzedéknek a felnevelése, amely ismeri és vállalja is a maga jogai* és kötelességeit, csak olyan nevelőtestületekkel képzelhető eh akik maguk is ebben a szellemben alakítják, szervezik a Bolgár és lengyel képzőművészeti kiállítás Pakson — Négyszáztizenhárman vesznek részt á központi gyár. egységben a mai munkán — sorolta ördög Árpád vállalati szakszervezeti titkár. — Vörös Gyula mérnök vezetésével hu- szonhatan — a MEO, a munkaügy, az üzemgazdasági osztály, a gondokság, az, ügyvitel- szervezés dolgozói körül az új üzemben végeznek állványszerelést. A kísérleti műhely, a szerszámműhely saját munká. ját végzi, a tmk 18 dolgozója ugyancsak az új üzemben a présgépek alapjait ássa, a présműhelyben a termelési osztály, az üzemgazdasági, szerkesztési osztály, az utókalkuláció, a kereskedelmi osztály, a bér- számfejtés, az ügyvitelgépesítés negyvennyolc női dolgozója ßntözöcsövek kapcsolószerkezeteit kötözi, készíti elő a her- ganyzásra. A raktárban dolgoznak húszán az anyagjsz- tályról e a technológiáról. dolgozója vett, vagy vesz részt — mondja a VSZT-titkár —, ugyanis a bonyhádi és a gyön- ki gyáregységben már korábban, 13-án dolgoztak szabad szombaton. Hogy miért ez a megmozdulás? A segítségadás új megnyilvánulása, amelyet a Hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP szentesi gyáregységének KISZ- szervezete és egyik szocialista brigádja indított el. Vietnamban befejeződött ugyan a háború, de az újjáépítéshez sok anyagi eszköz, és sok szakmunkás kell. Ezért kézdemé. nyezték egy ezerfős szaki munkásképző iskola létesítését Hétfőn két kiállítás nyílt 8 kiváló Paksi járási Könyvtárban, a képzőművészeti hónap alkalmából. A budapesti Bolgár Kulturális Intézet közreműködésével bemutatják „A mai bolgár grafika” című kiállítást, amelyen 22 eredeti alkotás látható. Ugyanakkor a könyvtár gyermekrészlegében a budapesti Lengyel Kultúra segítségével, lengyel gyermekrajz-kiállítást nyitottak meg. Ezen a lengyel gyerekek 55 rajzát és festményét szemléltetik. Köcsögben színes ceruzákat és üres rajzlapokat is kitettek a csoportosan érkező kis látogatóknak, azzal a felkéréssel: „Rajzolj, amit gondolsz!” Az elkészülő legtehetségesebb rajzokat szintén kiállítják majd a könyvtárban. Hétfői kérdésünk: Hogyan készülnek a télre a cipészipari szövetkezetnél? A különmunka kezdeményezője a kétszeres aranykoszorús, Törekvés szocialista brigád volt. Meg kell említeni, hogy a MEZŰGÉP-nél nem ez a mos. tani az első alkalom, amikor fizikai munkát végeznek — a fizikai munkások között — a vállalati adminisztráció külön, böző munkaterületein dolgozók. A gazdasági és a társadalmi vezetés e különmunkák anyagi' hasznán túl különösen nagyra értékeli azt az eszmei hasznot, amely az üzemi kollektíva tudatának, közhangula. ta alakulásában jelentkezik. Ilyen előzmények után egyáltalán nem frázis a megállapítás, hogy a Törekvés brigád felhívásához lelkesen csatlakozott minden szocialista brigád, de még a brigádokon kívüliek is (akik munkakörük miatt nem lehetnek tagjai valamelyik brigádnak.) A présműhelyben dolgozó negyvennyolc asszony és lány végigénekelte a délelőttöt, pedig nemcsak tessék-lássék munkát végeztek, hanem a kapcsolószerkezetek kötözésére megállapított norma szerint Mi sem természetesebb annál, hogy ilyenkor, a tél közeledtével a szokásosnál is ala. posabban vesszük szemügyre cipőink állapotát. Ha valamelyik alkalmatlannak látszik a következő télre, azt lecseréljük, újat veszünk helyette. Amelyiket pedig még érdemes, azt javíttatni visszük. Itt azonban lényeges kérdés, hogy találunk-e olyan cipészeket, akik mielőbb el is végzik a vállalt munkát. A cipők javíttatásával kapcsolatos kérdésünkkel Keserű Jánost, a Kövendi Sándor Tolna megyei Cipészipari Szövetkezet elnökét kerestük feL — Bizonyára csúcsforgalom van a műhelyekben. —• Gondolhatnák a kívülállók. Azt azonban, hogy menynyire nincs csúcsidő, csak mi tudjuk, akik nap mint nap az. zal foglalkozunk, hogy a lakosság cipőit megjavítsuk. Ez természetesen magyarázatra szorul, hiszen tényleg megkérdezheti valaki, hogyan, pont tél előtt nincs nagy forgalmunk? Nos, amikor szövetkezetünk 1964-ben megkezdte javítótevékenységét a megye egész területén, akkor valóban érzékelhetőek voltak bizonyos csúcsidőszakok. Ma azonban egészen más a helyzet. Több éves tapasztalatunk, hogy az igények csökkenésével arányo. 6an lesz egyre kisebb javítótevékenységünk. Csak egy példát említenék. Az utóbbi évek folyamán éves átlagban 8—10 ezer párral kevesebb cipőt' hoz. hak részlegeinkbe talpaltatni. A statisztikusok ebből akár pontosan ki is számíthatnák, hogy mikor szűnik meg végérvényesen a lakosság igénye a cipők talpaltatására. Ez véleményem szerint nagyon hosszú ideig nem fog bekövetkezni. Ebből is adódik egyik legfőbb feladatunk, hogy javítótevékenységünk színvonalát legalább a mostani szinten kell tartanunk, vagy növelnünk kell azt. Az előbb elmondottakat árbevételünk is bizonyítja. Amíg 1964-ben ösz- szes árbevételünk 34, addig 1972-ben 12 százaléka szárma, zott javító-szolgáltató tevékenységünkből. — Hogyan növelték az elmúlt évek során javítóhálózatukat? — Célunk természetesen a2 volt, hogy valamilyen módon minél több községben, faluban ott legyünk. Jó mód kínálkozott, nyugdíjasaink újbóli foglalkoztatására, gebines rend. szerben. Jelenleg 34 idős cipészmester dolgozik szövetkezetünknek a megye különböző pontjain. Vidéki fiókjaink szá. ma is változott az elmúlt évek során. Jelenleg 14 fiókunk van. Tervünk, hogy gebineshálóza- tunkat minél inkább bővítsük az elkövetkező években is. A legjobb természetesen az lenne. ha olyan nagyobb helyeken, mint például Szekszárd, újabb fiókokat nyithatnánk. Sajnos azonban nem kapunk olyan helyiségeket, amelyek alkalmasak lennének céljainkra. Szekszárd véleményem szerint legalább négy olyan műhelyt elbírna, mint amilyen a Marx Károly utcában van. Egyelőre azonban nincs más lehetőségünk, mint az, hogy a várhatóan 1976-ra elkészülő új üzemházunkban fiókot nyitunk, a Mikes utcában. Ugyan, csak újabb fiók megnyitását tervezzük a kórház környékén is, de a Mérey utcában is hasonló műhelyt szeretnénk nyit. ni. — Általános panasz, hogy a szövetkezet hosszú határidőre vállal javításokat. Várható-e kedvező változás a jövőben? — Ilyen tapasztalatokat talán a nyár folyamán szerezhettek. Most azonban igen rövid határidőre tudunk bárminemű javítást vállalni, összegzés, képpen a javítótevékenységünkről elmondhatom, hogy annak csökkenése az életszínvonal emelkedésével magyarázható. Ezt pedig egy példával is bizonyíthatom. Az idősebbeknek bizonyára ismerős fogalom a cipőfej éltetés. Nos, amíg régebben éves átlagban ezerszám végeztünk ilyen munkát, mostanában egy év alatt talán ötvenen sem kérik tőlünk ezt a javítást Úgy áll a helyzet, hogy ma már legtöbben inkább új cipőt vesznek. mintsem javíttatni viszik a lábbelijüket. — vj — maguk életét az iskolákban, a nevelőintézményekben. Az iskolákban a demokratikus szellem kialakításának motorja az iskolai pártszervezet, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet. Az ő politikai nevelőmunkájuk, a közösség kialakításában betöltött szerepük a demokratizmus fejlesztésének az alapja. Ennek megvalósításához azonban az iskolák vezetőinek kell a feltételeket biztosítaniuk. Az a sok hatás* kör. az a megnövekedett hatalom. amellyel iskoláink vezetői rendelkeznek, megköveteli tőlük a demokratikus ve* zetői munkastílust. Az egyszemélyi felelősség elvének megtartása mellett fokozottabban érvényesülnie kell a pártszervezet ellenőrzési és beszámoltatási jogának, valamin* a szákszervezetnek a Munka Törvénykönyvében és az MM, és a Pedagógusok Szakszervezete közös irányelveiben leszögezett jogosultságoknak. Ez megköveteli, hogy a vezetők jobban tájékoztassák a nevelőket az iskolai élet minden területére vonatkozó intézkedésekről. Azokban a kérdésekben pedig, amelyek csak a szak- szervezeti szervvel való együttműködésben oldhatók meg, mint a bérmegállapítás, az új alkalmazás, a béremelés, az áthelyezés, a jutalmazás és kitüntetés, a munkabeosztás, as érdemi tárgyalás és megegyezés után a nevelőtestület előtt is adjon megnyugtató indokolást. Az igazgatók határozott időre történő megbízatásának fokozatos bevezetése nem okozhat bizonytalanságot iskoláink vezetői körében. Az igazgatói megbízás során ugyanazok & demokratikus vonások érvényesülnek, min* az egész iskolavezetésben. A munkájukat lelkiismeretesen végző, a humánus igazgatók mellett változatlanul ott áll majd a ne“ velőtestület, a párt- és szak- szervezet. és szinte bizonyos, hogy igazgatói megbízatásuk akár a nyugdíjas-korhatárig meghosszabbodik. Pedagógusmunkaviszonyuk pedig változatlanul határozatlan időre szók A demokratizmus fejlesztésé* szolgálja a munkaközösségekre vonatkozó rendtartási fejezet is. Ez azonban egyelőre csak aránytalanul megnövekedett feladatokat jelent az érdekelteknek. A helyes megoldásra ugyancsak az iskolai demokratizmusának érvényesítésével kell megtalálni a módot Megyénk iskoláiban a jelenlegi helyzet néhány kivételtől eltekintve kedvező. A jó együttműködés, az iskolákon belüli helyes munkamegosztás, a nyugodt iskolai légkör megteremtése a nevelői közösségek feladata. A demokratizmus legmélyebb tartalma az, hogy ifjúságunk, amelynek nevelését ránk bízták, úgy fejlődjék, úgy formálódjék, hogy a demokratizmus biztosította jogaival élni képes legyen. Ehhez azonban megyénk nevelőközösségeinek is még sokat kell fejlődniük. Ezt a fejlődést kívánta elősegíteni a Pedagógusok Szakszervezete azáltal, hogy a kérdésre ismételten ráinyította a figyelmet. V KEDVES HENRIK megyei titkár Népújság 5 1973. október 30»
