Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

Társadalmi megmozdulás — fizikai munka Szombaton reggel hat órakor ügy indult a munka a ÍVIEZÖ- GJÉP Központi Gyáregységében — de a várdombi és a bölcs­kei gyáregységekben is — mintha rendes munkanap len­ne, nem pedig szabad szombat Mégis, rendhagyó munkanap volt mert nagyon sokan nem az eredeti munkahelyükön, munkakörükben dolgoztak, ha­nem részletesen -kidolgozott program szerinti fizikai mun­kán. / dolgoztak, és délelőtt kilenc óráig 'már tizenötezer alkat­részt fűztek fel — húszasával — drótszálakra. A férfinép ugyan nem nótázott, viszont a többiek között a vállalati személyzetis nagy igyekezettel húzkodta a csavarokat a Dexion-Salgó elemekből össze­állított polcokon, a jogász pe­dig lemezollóval nyírogatta le az összekötődarabok sarkait. — Ebben a társadalmi meg­mozdulásban a vállalat 1148 Vietnamban, hozzá az anyagiak megteremtését szabad szómba, tón végzett munka révén. Ezt a kezdeményezést elfogadta a tröszt gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetése, ifjúsági bi. zottsága, amelyhez valamennyi vállalat csatlakozott A felhí­vást a MEDOSZ lapjában is közzétették, azzal, hogy az élelmiszer, és fagazdaságban, az élelmiszeriparban, a víz- gazdálkodásban, a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó fia­talok, KlSZ-szervezetek, szo­cialista brigádok csatlakozásá. val országossá váljék a moz­galom, és a felépülő iskola kapja majd a Vietnami— Magyar Barátság Szakmunkás- képző Intézet nevet —- Az a bérérték, amelyet szocialista brigádjaink a sza­bad szombati társadalmi meg. mozdulás révén megtermelnek, meghaladja a százezer forintot. Ezt az összeget átutaljuk a. szolidaritási bizottság szá/nlá. jára, de a vállalatnak is hasz­na származik: ezzel is időt nyerünk, előbb költözhetünk az új üzemrészbe, amelyben a mostaninál sokszorta jobb munkakörülmények és szociá­lis körülmények lesznek. BL — G. K. Az iskolai élet demokratizmusa * A szocialista demokrácia erősítése egész társadalmi fej­lődésünk egyik központi fel­adata. Az iskolákban a de­mokratizmus erősítését, to­vábbfejlesztését az oktatási párthatározat kötelességünkké teszi, amikor kimondja: „nö­velni kell a tantestületek hatás­körét és el kell érni, hogy él­jenek is ezekkel a jogokkal A megnövekedett hatáskörö­ket. az iskolai párt- és szak- szervezeti szervek jogait pon­tosan körvonalazzák a szep­temberben életbe lépett rend­tartások. A Pedagógusok Szak- szervezete megyei bizottsága azért tűzte napirendjére a kér­dést. hogy segítse a dokumen­tumokban foglalt jogosultságok helyes értelmezését, és a gya­korlatban való érvényesítését. Az iskoláknak ugyanis a „szo­cialista demokrácia” iskoláivá, példaképeivé kellene válniuk. Olyan intézményekké, ame­lyekben a nevelői közösségek és a tanulóifjúság tágabb te­ret és lehetőséget kap saját ügyeinek intézésében. Márpe­dig annak az új nemzedéknek a felnevelése, amely ismeri és vállalja is a maga jogai* és kötelességeit, csak olyan ne­velőtestületekkel képzelhető eh akik maguk is ebben a szel­lemben alakítják, szervezik a Bolgár és lengyel képzőművészeti kiállítás Pakson — Négyszáztizenhárman vesznek részt á központi gyár. egységben a mai munkán — sorolta ördög Árpád vállalati szakszervezeti titkár. — Vörös Gyula mérnök vezetésével hu- szonhatan — a MEO, a mun­kaügy, az üzemgazdasági osz­tály, a gondokság, az, ügyvitel- szervezés dolgozói körül az új üzemben végeznek állvány­szerelést. A kísérleti műhely, a szerszámműhely saját munká. ját végzi, a tmk 18 dolgozója ugyancsak az új üzemben a présgépek alapjait ássa, a prés­műhelyben a termelési osztály, az üzemgazdasági, szerkesztési osztály, az utókalkuláció, a kereskedelmi osztály, a bér- számfejtés, az ügyvitelgépesí­tés negyvennyolc női dolgozója ßntözöcsövek kapcsolószerkeze­teit kötözi, készíti elő a her- ganyzásra. A raktárban dol­goznak húszán az anyagjsz- tályról e a technológiáról. dolgozója vett, vagy vesz részt — mondja a VSZT-titkár —, ugyanis a bonyhádi és a gyön- ki gyáregységben már koráb­ban, 13-án dolgoztak szabad szombaton. Hogy miért ez a megmozdulás? A segítségadás új megnyilvánulása, amelyet a Hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP szentesi gyáregységének KISZ- szervezete és egyik szocialista brigádja indított el. Vietnam­ban befejeződött ugyan a há­ború, de az újjáépítéshez sok anyagi eszköz, és sok szak­munkás kell. Ezért kézdemé. nyezték egy ezerfős szaki munkásképző iskola létesítését Hétfőn két kiállítás nyílt 8 kiváló Paksi járási Könyv­tárban, a képzőművészeti hó­nap alkalmából. A budapesti Bolgár Kulturális Intézet köz­reműködésével bemutatják „A mai bolgár grafika” című ki­állítást, amelyen 22 eredeti al­kotás látható. Ugyanakkor a könyvtár gyermekrészlegében a budapesti Lengyel Kultúra segítségével, lengyel gyermek­rajz-kiállítást nyitottak meg. Ezen a lengyel gyerekek 55 rajzát és festményét szemlél­tetik. Köcsögben színes ceru­zákat és üres rajzlapokat is kitettek a csoportosan érkező kis látogatóknak, azzal a fel­kéréssel: „Rajzolj, amit gon­dolsz!” Az elkészülő legtehet­ségesebb rajzokat szintén ki­állítják majd a könyvtárban. Hétfői kérdésünk: Hogyan készülnek a télre a cipészipari szövetkezetnél? A különmunka kezdemé­nyezője a kétszeres arany­koszorús, Törekvés szocialista brigád volt. Meg kell említeni, hogy a MEZŰGÉP-nél nem ez a mos. tani az első alkalom, amikor fizikai munkát végeznek — a fizikai munkások között — a vállalati adminisztráció külön, böző munkaterületein dolgo­zók. A gazdasági és a társa­dalmi vezetés e különmunkák anyagi' hasznán túl különösen nagyra értékeli azt az eszmei hasznot, amely az üzemi kol­lektíva tudatának, közhangula. ta alakulásában jelentkezik. Ilyen előzmények után egy­általán nem frázis a megálla­pítás, hogy a Törekvés brigád felhívásához lelkesen csatlako­zott minden szocialista brigád, de még a brigádokon kívüliek is (akik munkakörük miatt nem lehetnek tagjai valame­lyik brigádnak.) A présműhelyben dolgozó negyvennyolc asszony és lány végigénekelte a délelőttöt, pe­dig nemcsak tessék-lássék munkát végeztek, hanem a kapcsolószerkezetek kötözésére megállapított norma szerint Mi sem természetesebb an­nál, hogy ilyenkor, a tél kö­zeledtével a szokásosnál is ala. posabban vesszük szemügyre cipőink állapotát. Ha valame­lyik alkalmatlannak látszik a következő télre, azt lecseréljük, újat veszünk helyette. Ame­lyiket pedig még érdemes, azt javíttatni visszük. Itt azonban lényeges kérdés, hogy talá­lunk-e olyan cipészeket, akik mielőbb el is végzik a vállalt munkát. A cipők javíttatásá­val kapcsolatos kérdésünkkel Keserű Jánost, a Kövendi Sán­dor Tolna megyei Cipészipari Szövetkezet elnökét kerestük feL — Bizonyára csúcsforgalom van a műhelyekben. —• Gondolhatnák a kívül­állók. Azt azonban, hogy meny­nyire nincs csúcsidő, csak mi tudjuk, akik nap mint nap az. zal foglalkozunk, hogy a la­kosság cipőit megjavítsuk. Ez természetesen magyarázatra szorul, hiszen tényleg meg­kérdezheti valaki, hogyan, pont tél előtt nincs nagy forgal­munk? Nos, amikor szövetke­zetünk 1964-ben megkezdte javítótevékenységét a megye egész területén, akkor valóban érzékelhetőek voltak bizonyos csúcsidőszakok. Ma azonban egészen más a helyzet. Több éves tapasztalatunk, hogy az igények csökkenésével arányo. 6an lesz egyre kisebb javító­tevékenységünk. Csak egy pél­dát említenék. Az utóbbi évek folyamán éves átlagban 8—10 ezer párral kevesebb cipőt' hoz. hak részlegeinkbe talpaltatni. A statisztikusok ebből akár pontosan ki is számíthatnák, hogy mikor szűnik meg vég­érvényesen a lakosság igénye a cipők talpaltatására. Ez vé­leményem szerint nagyon hosszú ideig nem fog bekövet­kezni. Ebből is adódik egyik legfőbb feladatunk, hogy ja­vítótevékenységünk színvona­lát legalább a mostani szinten kell tartanunk, vagy növel­nünk kell azt. Az előbb el­mondottakat árbevételünk is bizonyítja. Amíg 1964-ben ösz- szes árbevételünk 34, addig 1972-ben 12 százaléka szárma, zott javító-szolgáltató tevé­kenységünkből. — Hogyan növelték az el­múlt évek során javítóhálóza­tukat? — Célunk természetesen a2 volt, hogy valamilyen módon minél több községben, faluban ott legyünk. Jó mód kínálko­zott, nyugdíjasaink újbóli fog­lalkoztatására, gebines rend. szerben. Jelenleg 34 idős cipész­mester dolgozik szövetkeze­tünknek a megye különböző pontjain. Vidéki fiókjaink szá. ma is változott az elmúlt évek során. Jelenleg 14 fiókunk van. Tervünk, hogy gebineshálóza- tunkat minél inkább bővítsük az elkövetkező években is. A legjobb természetesen az len­ne. ha olyan nagyobb helye­ken, mint például Szekszárd, újabb fiókokat nyithatnánk. Sajnos azonban nem kapunk olyan helyiségeket, amelyek alkalmasak lennének céljaink­ra. Szekszárd véleményem sze­rint legalább négy olyan mű­helyt elbírna, mint amilyen a Marx Károly utcában van. Egyelőre azonban nincs más lehetőségünk, mint az, hogy a várhatóan 1976-ra elkészülő új üzemházunkban fiókot nyi­tunk, a Mikes utcában. Ugyan, csak újabb fiók megnyitását tervezzük a kórház környékén is, de a Mérey utcában is ha­sonló műhelyt szeretnénk nyit. ni. — Általános panasz, hogy a szövetkezet hosszú határidőre vállal javításokat. Várható-e kedvező változás a jövőben? — Ilyen tapasztalatokat ta­lán a nyár folyamán szerezhet­tek. Most azonban igen rövid határidőre tudunk bárminemű javítást vállalni, összegzés, képpen a javítótevékenysé­günkről elmondhatom, hogy annak csökkenése az életszín­vonal emelkedésével magya­rázható. Ezt pedig egy példá­val is bizonyíthatom. Az idő­sebbeknek bizonyára ismerős fogalom a cipőfej éltetés. Nos, amíg régebben éves átlagban ezerszám végeztünk ilyen munkát, mostanában egy év alatt talán ötvenen sem kérik tőlünk ezt a javítást Úgy áll a helyzet, hogy ma már leg­többen inkább új cipőt vesz­nek. mintsem javíttatni viszik a lábbelijüket. — vj — maguk életét az iskolákban, a nevelőintézményekben. Az iskolákban a demokrati­kus szellem kialakításának mo­torja az iskolai pártszervezet, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet. Az ő politikai neve­lőmunkájuk, a közösség kiala­kításában betöltött szerepük a demokratizmus fejlesztésének az alapja. Ennek megvalósítá­sához azonban az iskolák ve­zetőinek kell a feltételeket biztosítaniuk. Az a sok hatás* kör. az a megnövekedett ha­talom. amellyel iskoláink ve­zetői rendelkeznek, megköve­teli tőlük a demokratikus ve* zetői munkastílust. Az egysze­mélyi felelősség elvének meg­tartása mellett fokozottabban érvényesülnie kell a pártszer­vezet ellenőrzési és beszámol­tatási jogának, valamin* a szákszervezetnek a Munka Törvénykönyvében és az MM, és a Pedagógusok Szakszerve­zete közös irányelveiben le­szögezett jogosultságoknak. Ez megköveteli, hogy a vezetők jobban tájékoztassák a nevelő­ket az iskolai élet minden te­rületére vonatkozó intézkedé­sekről. Azokban a kérdésekben pedig, amelyek csak a szak- szervezeti szervvel való együtt­működésben oldhatók meg, mint a bérmegállapítás, az új alkalmazás, a béremelés, az át­helyezés, a jutalmazás és ki­tüntetés, a munkabeosztás, as érdemi tárgyalás és megegye­zés után a nevelőtestület előtt is adjon megnyugtató indoko­lást. Az igazgatók határozott idő­re történő megbízatásának fo­kozatos bevezetése nem okoz­hat bizonytalanságot iskoláink vezetői körében. Az igazgatói megbízás során ugyanazok & demokratikus vonások érvé­nyesülnek, min* az egész is­kolavezetésben. A munkájukat lelkiismeretesen végző, a hu­mánus igazgatók mellett vál­tozatlanul ott áll majd a ne“ velőtestület, a párt- és szak- szervezet. és szinte bizonyos, hogy igazgatói megbízatásuk akár a nyugdíjas-korhatárig meghosszabbodik. Pedagógus­munkaviszonyuk pedig válto­zatlanul határozatlan időre szók A demokratizmus fejlesztésé* szolgálja a munkaközösségekre vonatkozó rendtartási fejezet is. Ez azonban egyelőre csak aránytalanul megnövekedett feladatokat jelent az érdekel­teknek. A helyes megoldásra ugyancsak az iskolai demokra­tizmusának érvényesítésével kell megtalálni a módot Megyénk iskoláiban a je­lenlegi helyzet néhány kivétel­től eltekintve kedvező. A jó együttműködés, az iskolákon belüli helyes munkamegosz­tás, a nyugodt iskolai légkör megteremtése a nevelői kö­zösségek feladata. A demok­ratizmus legmélyebb tartalma az, hogy ifjúságunk, amelynek nevelését ránk bízták, úgy fejlődjék, úgy formálódjék, hogy a demokratizmus bizto­sította jogaival élni képes le­gyen. Ehhez azonban megyénk nevelőközösségeinek is még sokat kell fejlődniük. Ezt a fejlődést kívánta elősegíteni a Pedagógusok Szakszervezete az­által, hogy a kérdésre ismé­telten ráinyította a figyelmet. V KEDVES HENRIK megyei titkár Népújság 5 1973. október 30»

Next

/
Thumbnails
Contents