Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
1^ / Ma sem közügy még a művelődésügy Döbröközön Ami hiányzik még Közel két évvel-ezelőtt,,'gyors egymásutánban kétszer .isfoglalkoztunk Döbroköz közművet lődesi helyzetével és nem is akármilyen apropóból. A publikációkat • megelőzően jelzés érkezett a .községből levélben, majd szóban is. A bejelentést tevők kifogásolták a "községi tanács és a lakóhely - egyetlen tekintélyes gazdásági'szervéze. tének,. a termelőszövetkezetnek a kapcsolatát. Konkrétan- azt-, hogy a termelőszövetkezet, mely a jól gazdálkodó' gazdaságok közé verek-edte- föl magát. nem vállal részt-a közös feladatokból úgy., ■ ahogy ézt számos más ' termelőszövetkezet, gazdálkodási egység a megyében teszi. Mindkét írás sértődés tárgya lett, és kényelpetlenségéké is, mert pro és kontra mindenki megbánta, hógy nyilatkozott. Szidták és irigyelték az újságírót, „akinek könnyű,- nem Döbröközön él”. Nem dörgölhették hát naponta az orra alá, hogy férhetne a bőrében, ne teregésse ki a megye. élőit azt, ami, a. község belügye! Majä két év elteltével ismét erről a „belügyiből” lesz szó, méghozzá ugyanabból a meggondolásból, várva a korábban föltett kérdésre ádható válásit. Milyen most a községi tanács és a termelőszövetkezet kapcsolata és ez a kapcsolat, még pontosabban együttműködés, mit eredményez a népes lakos. Sággal rendelkező Döbroköz közművelődési helyzetének alakulásában? Ezúttal azonban óvakodik az újságíró óéven nevezni azokat, akikké! beszélgetett. Illetve_ a hallottakat sáját észrevétéjélVel kiegészít- ve adja közre.' Nem áll rt víz!Informátoraink közül több is azt állította, hogy a helyzet változatlan, a termelőszövetkezet ugyanúgy' elzárkózik a közös gondok, feladatok megosztása elől, mint korábban, örvendetes; hogy ez az "állítás nem felel- meg már a: mai valóságnak. Tény ugyan, hogy'a korábban is kifogásolt befelé fordulással nem tudott szakítani a termelőszövetkezet, de jelenvalósága a település közéletében vitathatatlan és nem is csak azért, mert a községi tanácsban a legutóbbi választásokon több tanácstag .kapott helyet a termelőszövetkezetiek közül. Azt nem állítja senki, az újságíró sem állíthatja, hogy az együttműködés magasiskolája jött létre Döbröközön á tanács és a termelőszövetkezet között, ezért minden településünk ér. re a községre. függessze a tekintetét. ha meg akarja tanul, rii, hogy összefogással mire juthat egy-egy lakóhelyi közösség. ,Nem. ilyen példaszerű együttműködésről itt még nem lehet beszélni,, de a változások, amelyek a szemléletmódban bekövetkeztek kedvezőek és:azt ígérik,, hogy mind tarthatatlanabbá válik „az állam az államban” alapállás. .' Kezdeti lépések Az idén. a község és a, termelőszövetkezet már, együtt rendezte meg az öregek, napját. Szinte az egész megyében egyedülálló tisztelettel és szeretettel' rendezik meg Döbröközön a munkából kiöregedettek évi egyszerű ünnepét. Az öregek'napjára való készülődés majd hogy nem vetekszik a búcsúra való' készülődés alaposságával, boldog izgalmával és várakozásával. Ezért is sikerült eddig mindig úgy ez az ünnep, hogy ünnepeltjéi hosz- szan beszélhettek róla hosz- szan emlékezhettek rá. Mondom, az idén a nemcsak tsz- nyugdíjasok, járadékosok ülték körül a disznótoros finomságokkal megrakott asztalt, akiket a tsz saját öregeinek tekint. Együtt "élvezték azt a mggyarnóta esteti ii — szám- szérint kettőszázötvenen -1- arnivel a szűkös- költségvetéssel. rendelkező községi művelődési ház prezentálta meg az öregek napjának - vendégeit. Nemrég*-a község KISZ- fiataljai' réndéztfclc szüreti múl laípágot paCáŐéS föLvónulással, igazi hé$í'üh'rtépséggel,' amire ■ a bál tette föl - a koronát.' De mii ért' voln'á ,a táncos alkalom, ha nincs hagyományélesztgető fölvonulás, amihez a terrnölőszö vetkezet adott (jaj de féltett!) 14 fogatot? Aztán... tavaly a termelőszövetkezet egyik fiatal mérnöke vállalta el a művelődési fcáiz kertbarátok körének a vezetését.- Tisztességgel eleget is tett a vállalásának, .másért miért várnák türelmetlenül, hojpraz idén ujrá indgíjón a .fogírdko- , zás.? Egyébként, - a jói működő Ifjúsági klub vezetője á tertrie- loszövetkezet rUkaimjizottja és • mind ez ideig, —- .föltehetően ezután sem — akadályozta senki ebben a tevékenységében.. A termelű6zöVétkezet változatlanul .támogatja a sportéletet és úgy; hogy ■ a . lábda- .rúgócsapatot'. szállítja, a mérkőzések színhelyére. ■ Mindez' még nem jelenti a mindent, de a néhány évvel ezelőtti semminél, jóval többet jelent. Döbroköz érdekes község. Érdekes azért, .mert a járási székhelyet is jelentő város tövében él, jól és gazdagon. A hűség kedviért jegyezném meg, hogy sok, nagyön szorgalmas munkával gazdagodva. A. kérdés csupán az, hogy a közösség érdekével ma még . azonos egyém érdekek mikorra öregednek el, . a pillanatnyilag adott lehetőségek -r- és itt az egyének számára biztos lehetőségekre gondolok, elsősorban — , mikor kezdenek szűkülni? Amikor is elkezdődik , ez a folyamat, akkor készül el az első igazán hiteles mérlegelés arról, hogy mit ad, adhatott volna a közművelődés az embereknek ahhoz, hogy a szakmai és általános, azaz az általános műveltségre épülő szak- - mai műveltség birtokában megsokszorozódjék a termelőerő. A közös és egyéni javak gyarapításának egyetlen „varázsszere”. Tanulni kellene! Fölmérés készült Döbröközön — a járási NEB kezdeményezésére.—, hpgy milyen a munkaképes, korú lakosság' iskolázottsági szintje. A dologban a legérdekeltebo- a terme, lőszövetkezet volt, ahol, akárcsak a fejlődő szocialista gazdaság más egységeiben, ha nem ma, akkor holnap a továbbhaladás» . kulcsává válik, milyen' az általános alapműveltség. Mégis az a lelkes üdvözlésre 'alkalmatlan helyiét alakult ki, hogy amikor az elmúlt évben a művelődési ház megszervezte — a Tolna megyében kiemelkedő sikerrel folyó oktatás felnőttek számára legalkalmasabb formáját — az osztályozó vizsgákra fölkészítő tanfolyamqt,. a húsz valahány hallgató közül csak három volt termelőszövetkezeti tag. E hármat is a művelődésügyiek beszélték rá a tanulásra. Egy közülük nem tett vizsgát. Csoda, hogy a másik kettőnek futotta az elhatározás erejéből. A tanulóknak kijáró — és jogszerint járó — kedvezményeket, biztatást ugyanis nem - kapták onnan, ahonnan a kenyeret. Elismerem, -hogy- ebből mesz- szemenő következtetéseket levonni káros dolog lenne, . de meggyőződésem szerint levonható . belőle annyi tanulság, hogy nincs azért minden rendben még a szemléletmód változása körül. Kevés- pénzből sokat ? Amikor a közművelődés munkásai párt- és kormány- . határozatokra, intézkedésekre hivatkozva reklamálják a hatékonyabb népműveléshez szükséges több anyagi, erkölcsi támogatást, igazuk van. Akkor is igazuk van, ha a gazdatudatra apellálnak, mert igazság szerint arra kell apel_ lálniok. A közművelődésügy' ugyanis nem elintézett ügy pusztán csak azzal, hogy van művelődési ház, annak vezetője, tákafítónője és ' néhány tiszteletdíjas segítőtársa, főként a pedagógusok köréből. Szubjektív sorok foglalkozása: labdarúgó-munkás Bár az lenne, munkás! De nem az. Egyszerűen csak labdarúgó, akinek van valamilyen beosztása itt. vagy ott, előfordul, hogy be is megy a munkahelyére. Fizetési rfapon általában, de hallottam olyan esetet is, amikor akkor sem. A labdarúgó egyik .feladata, hogy rúgja a labdát, hogy szaladgáljon 90 percen keresztül, hogy gólt lőj jön,, hogy szórakoztassa azokat, akik a labdarúgást kedvelik-. Egyre kevesebb azonban az olyan ember, aki szórakozni jár- a pályákra! És ennek' a labdarúgók az okai. A labdarúgók, akik valamikor örömmel rúgták a bért, de mostanában, az utóbbi években, mintha undorqdríának a labdától, magukban még talán meg is szidják azt, aki hozzájuk továbbította a focit, mert meg kell mozdul- niok, és továtiÓ kell rúgniok, méghozzá úgy, hogy, saját emberhez jusspn, mert különben a közönség. fütyül; Valamikor én is nagy szurkoló voltam. Még betegen- is kimentem a .pályára, ordítoztam, biztattam a csapatot. Akkor még voltak labdarugók, volt kit. biztatni. De, az utóbbi időben a közönség is, az újságírók is, az OTSH-t, az MLSZ-t biztatják: tegyenek már valamit, hogy a labdarúgók — akiknek különbért csak névlegesen van más munkájuk — rúgják is a labdát, járjanak el edzésekre, legalább hatvan percetv dolgozzanak istehigazából naponta. Nékik még a hatvan perc is sok, hát még a vasárnapi kilencven!. Egyébként a vasárnap munkaszüneti ríap, a labdarúgás pedig munka, akkor pont ók miért dolgozzanak vasárnaponként. örül- • jön a közönség, hogy egyáltalán kimennek a pályára, megmutatják magukat a szerelésben. Szerintük. már ettől is él kellene, hogy ájuljanak a szurkolók. Nem véletlenül írom én pont most ezeket a szubjektív sorokat, amelyek . bizonyára felháborítják a labdarúgókat, a labdarúgásért felelősök égy részét, de nem így azokat, akik keményen megdolgoznak azért- a 2600—3000 forintért, amit az NB-s labdarúgók így fogadnának: ,-,Ne nevettessen, meg mester. • Ezért a pénzért, még azt is elvárrá hogy focizzak?’ Hát igen, esztergálni, önteni, traktoron ülni lehet nyolc órán keresztül ennyiért de , labdát rúgni nem. Legalábbis pillanatnyilag nem, mert sajnos ennél több rréüzért sem „strapálják” magukat a labdarúgók.. .-i.tó • - .r , . . , — Végre volt valaki, egy csepeli munkás, aki őszintén elmondta a véleményét a labdarúgásról, a labdarúgókról a rádióban. Azt mondta, amit a dolgozók éreziíek, amit a dolgozók gondolnak. . Nem az bántja őket, hogy tö bbet keresnek a labdarúgók, mint a munkapadok mellett dolgozók. Hanem az, hogy több pénzért sem dolgoznak. Csak állnak a pályán és megsértődnek, ha a közönség kifütyüli őket,, ha azt kiabálja neki; „Mozduljatok már meg!” Azt hiszem; igaza volt ennek a csepeli munkásnak, aki, ha rfem is pontosan így, de ezt mondta: az a legnagyobb baj, hogy a magyar labdarúgók se nem dolgoznak, sé nem futballoznak. És, ami még ennél is nagyobb baj,' hogy mi ezt eltűrjük. Nem a szurkolók, hanem az egyesületek vezetői, a sporthivatal, az MLSZ. Azt mondta ez a munkás: — Nálunk munkaerőhiány' van. Ha valakinek rfem tetszik a labdarúgás, nem tetszik, hogy mennyit kap, az jöjjön hozzánk és akkor majd megtudja, hogy mennyit kell azért a 2600—3000 forintért dolgozni. A munkapadoknál, a mezőn és mindenütt keményen meg kell dolgozni a, forintokért. Miért adjuk pont a labdarúgóknak semmiért az ezreseket? Feltették ennek a munkásnak azt a kérdést is: vállalná-e a magyar labdarúgás vezetését? Kereken azt válaszolta: a- jelenlegi helyzetben, a jelenlegi vezetői szemlélettel nem. ' ~ ' Neki az a véleménye — a pénzért mindenütt dolgozni kell- A 1 abdarúgópályákon is, ahol lassan ugyanolyan „félállásban” rúgják a labdát a focisták, mint amilyen „félállásban” itt, vagy ott dolgoznak.” Követeljük meg tőlük végre, hogy a havi több ezer forintért, - a kapott lakásért, ne tegyék csípőre a kezüket, ■ ne „lógjanak”, ne szimulálják a „munkát”: Tanulják meg végre: a mi társadalmunkban csak az tarthatja a markát, aki ad is valamit. Legyen a labdarúgó is olyan ember, mirft a többi, szerény munkása a társadalomnak, akinek félműszakban az a feladata, hogy dolgozzék, a másik félműszakban’ pedig az, hogy örömet szerezzen a labdarúgás kedvelőinek. Dolgozzék félműszakban, de teljes szívvel. t'Hással a munkahelyén is, a .abdarúgópályán is. SZÁLAI JÁNOS . Sokszor elfelejtjük, figyelj mentetünk erre is... A negyedik ötéves terv időszakára meghatározott fejlesztési dolgainkban kiemelt helyen szere, pel a közoktatás, közművelődés, valamint az egészségügy fejlesztése. Egy-egy Döbrököz- höz hasonló nagyságú község költségvetésében azonban még. sem szerepelnek horribilis ööz- szegek a művelődési intézmények fenntartására, működtetésére. íme. a nemcsak döb- röközi példa: A művelődési ház évi költ-' ségvetése itt 1Ó0 000 forint. Eb. bői 49 000 forint a községi tanács támogatása. A támogatás összegének több mint fele kell a művelődés: ház igazgatójának és takarítónőjének fizetésére, továbbá a szakkörök vezetőinek tiszteletdíjára. Gazdálkodni, sőt, év Végére kigazdálkodni 120 000 forintot a ma. radékból kell és ne vegye rossz néven senki, a közművelődés-politika ellenére kell némely nem jelentéktelen vonat« kozásban. Hógy érthetőbb legyen: olyan rendezvényeket kell csinálni, amelyek pénzt hóznak a házhoz. Tudniillik, ha jön a pénz, esetenként mehet is. Színházat hívni Döbrököz- re például évek óta ráfizetéses vállalkozás. Csökken is a színházi előadások száma. Az ORI-rendezvények csak nagy ritkán hagynak valam; hasznot. Miből pénzel akkor a mű. velődési ház? A bálokból! Ezekből minden hónapra jut egy. a legkülönfélébb szervek verekednek a bálrendezés lehetőségéért, persze ők is anyagi meggondolások miatt. Nekik is bevétek kell. Nem sokat, de jelent az is bevételt, hogy Döbröközön némelyek a lakodalmukat a művelődési házban tartják. Évente 10—12 lakoda. lom, á: 600 forintért — megéri. Ha kevésbé érné meg, akkor is csinálni kellene, mert valamiből gazdálkodni kell. Jókor jött segítség A művelődési ház Döbröközön — még néhány hasonló intézmény mellett — ez év őszén 60 000 forintot kapott tá. mogatás címén a megyei tanácstól. Jókor és jól jött a segítség. Az ilyesmi mindig jó helyre érkezik, kivált azzal a céllal, hogy a megsegített intézmény tartalmi munkájának javításához szükséges eszköz- beszerzést lehetővé tegye. Mire fordították a pénzt Döbröközön? Megvásárolták a fiatalok által régen áhított magnósklub indításához szükséges fölszereléseket, berendezéseket. Filmfelvevőgépet is vásárolták, hogy a már működő fotósklub ezentúl filmesklub is lehessen; Még hátra van egy táncruha- garnitúra beszerzése. Érdeme szerint lesz fölöltöztetve új ru_ hába a lányok jól dolgozó tánccsoportja, csak az a kérdés, hógy a maradék pénz elegendő lesz-e a fölölluztetéshez? Foníos az együttműködés Manapság szerencsére igen sokszor számolhatunk be a lap hasábjain arról, hogy ennek, vagy amannak a községnek a termelőszövetkezete ennyi, meg ennyi pénzt áldozott óvodakorszerűsítésre, bölcsődebövítésre. Ennyi pénzt adott az iskola, művelődési ház felújítására és ezenkívül építőbrigádja ennyi munkaórát áldozott a közérdekű feladatok elvégzésére. A gazdasági szervezetek zöme érti, hogy amikor a tanácsok támogatásukat kérik, a köz érdekében kérnek. A lakóhely lakhatóbbá tételéért tartják fontosnak az együttműködést, ami nélkül a szocialista építés eredményei lényegesen lassabban érlelődnek. Döbröközön a kezdeti eredmények ellenére is lassú az érésnek ez a folyamata Elismerem viszont azt a jót, , ami tény, ismét föl kellett az előbbieket jegyeznünk, föltételezve, hogy már nem lesz „haragszom rád” fonása, hanem biztatás az első, eredményes lé. p’ések folytatására! — lászlú i. — Kevés pénz, nagy feladatok
