Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
Gerencsér Miklós j Juliska néni először van ilyen magasban. Nem is akart íeljönni, de belátta. ilyesmiért csak nem könnyezhet, amúgy sem érdekli a filmeseket, hogy ő iszonyodik a "hat- emelet magastól, csak megmosolyognák. Először lakik fürdőszobás lakáéban, eszik étteremben, ha1! idegen szót. És kap semmittevésért pénzt. Semmittevésért? Nagy ára van annak a pénznek. A kamera előtt is el kell mondani — el kell sírni — oá- natos életét. Juliska néni döbbent, becsapott, de ami jár, az jár. A pénzt meg kell szolgálni. — Nem film volt az nekem, nem beszéd, az az én boldogtalanságom! — hajtogatja a felvétel után órákig. MOST A NYERSANYAG KÉSZÜL A rendezőt is megvacogtatja Czár Juliska vallatása. De neki a film most mindennél fontosabb: úgy van, mint a kísérletező tudós, az élveboncolással. Tudja, hogy kínzás, gadtál?, íía rájuk is rákerült egy csendőrzubbony, ég tíz- szer-húszszor végigmasírozhattak a kamera előtt. A nyirkos kisvárosban, ahol a film csinálok és a szereplők kvártélya volt. mindennaposak voltak a kíváncsiskodók: orrukat az üveghez nyomva bámultak befelé. Lesték a rendező farmerzubbonyát, találgatták. a nők közül ki lehet a főszereplő. Vagy . csak egyszerűen benéztek, néztek, néztek és eltűntek. Aztán a stáb elköltözik, máshol élj vándoréletét. Máshol táboroz le, kel hatkor, ebédel konzervet, rémítgeti és kábít’a a bárok közönségét. A filmrendező beleájul az álomba, kavargás, és már kész is van a film, ami persze szép és nagyszerűre sikeredett. Juliska néni tésztát gyúr álmában. hajnali négykor kiált. Pista, és amikor felébred saját hangjára, csak akkor veszi észre, hogy nem otthon van, és az unokát nem ébreszti senkiDe amikor vége a forgatásnak, a legeslegutolsó nanon is túljutottak, elcsomagoltak mindent — egy kicsit megszűnik a világ. ;\ VIRÁG F. É. KomáÁ>mi Z. felvételei A rendező — Kosa Ferenc — magyarázza a jelenetet, a szereplő — Póla Raksa — már egy kicsit unja... 22. S ha már ilyen ridegen szorították bele nem kívánt helyzetébe, teljes joggal hitte, hogy legmagasabb elöljárói heives'ésével került a magvar hadügyminiszter hatáskörébe- Mint engedelemmel tartozó hivatásos tiszt, tudomásul vette az új helyzetet és akként viselkedett, ahogy a katonai becsületet értelmezte. Sorsdöntő próbatétele Pá- kozdnál következett be. Minden külső jel szerint, a királyi nyilatkozat szerint is ar- ól kellett meggyőződnie, hogy Jellasich önszántából indított hadjáratot Magyarország ellen. A törvényes király és annak törvényes kormánya ellen. Hiába parancsolta meg a király mindkét félnek az ütközet elkerülését, Jellasich mégis támadott. Pöltenberg Ernő küzdött ellene, s a győzők oldalán örvendhetett a bán vereségének. Nem sokáig. Még ki sem pihenhették a csata megpróbáltatásait, éppen csak elkezd lék az Ausztria felé menekülő Jellasich üldözését, amikor híre jött, a hihetetlen fordulatnak; a bán igenis élvezi Bécs kegyeit és a győzők a birodalom ellenségei. Néhány nappal a pákozdi győzelem után gróf Lamberget nevezték ki az összes magyar- országi haderő főparancsnokává. S amikor Lamberget megölték a pesti hajóhídon, ugyanarra a Jellasichra ruházták a gróf Lambergnek szánt teljhatalmat,' akit. a pákozdi ütközet előtt még hitszegőnek nevezett a király. Ugyancsak elámult Pöltenberg lovag, amikor tudomásul kellett vennie, hogy kegyenc lett a hitszegő, ellenben a király országáért harcoló magyarokat a hazaárulás vádi a alá helyezték. Ekkor értette meg Pöltenberg Ernő. hogy nincs számára visszaút. Eredeti hiedelme, szándéka tökéletes ellentétjeként a büntetés ígérete, a kiátkozottak táborában találta. Elszámolt lelkiismeretével, leszámolt illúzióival. Immár önszántából vállalta a sorsot, amelyre korábban álmában sem gondolt. Elhatározásában közrejátszottak a szülővárosból érkező hírek is: Bécs forrongott, Latour grófot a francia származású hadügyminisztert, aki nem engedte őt áthelyezni itáliai szolgálatra, a tömeg felakasztotta. Ha Bécs- ben is forradalom van. ha megroppant a rend az osztrák császár tartományaiban, nem okosabb-e, nem becsüle- tesebD-e, ha szolgál tovább a magyar király országában, amelyben egyugyanazon uralkodó kormánya őrzi a rendet? Természetesen tud_ta. hogy a schwechati ütközet után végképp nincs visszaút. Schwe- chainál keveredtek először harcba a magyarok osztrák csapatokkal. Méghozzá osztrák földön. Ezzel nyomós okot szolgáltattak arra, hogy a birodalom nyílt ellenségeinek A filmkészítés nem csoda, valami más második elismétli, a távolba kiáltva tölcsérré formált tenyerén keresztül. És akkor kezdődik a felvétel. AZ ELSŐ SZEREPOSZTÁS Nem véletlen, hogy a forgatókönyv nem tartalmazza a film szereposztását. Csak a film készítését. A felvételek előtt, alatt ez a fontos. A főszereplő a rendező és az operatőr. Fontosabb szerepet kap az első és a másodasszisztens (legalábbis elég látványosat) és a kameraman. Epizódszerepet játszik a segédoperatőr, a. fővilágosító, naplóvezető; játszanak, még: gyártásvezető, felvételvezető, kellékes, jelmezes, maszkos... Itt nyüzsögnek a statiszták, a különböző segéderők is. Szaladnak égőért, húzzák a kábelt. emelik a kamerát. Minek ennyi közreműködő néhány jelenet felvételéhez? — kérdezi magától az ember, amikor először konstatálja, hogy a filmkészítésben egész hadiseregnyi ember'vesz részt. Pedig mindegyiknek meg van a maga dolga, és ha van munka, ami fegyelmezettséget, figyelmet kíván, akkor a filmezés az. A lógást, fecsegést, bolondozást csak addig engedheti meg magának a ká- belhuzogató is, amíg két felvétel között szünet van. JULISKA NÉNI TORNYA A szeren!6 magányos, hontalan. Átöltöztették,^ haját gondosan kifésülték és szokatlan frizurába kényszerítették Mondatokat magoltattak be vele, szuggesztív szavakkal elhitették hogy ő most egy egészen más ember. Ö — a szerepe. A szereplő cselleng. vagy ijedten várakozik, tudja, hogy mcst nem sajátmaga, de aki — az nem valóságos lény, így hát súlya, önállósága sincs. Élet csak akkor költözik belé, ha a rendező előinti. a Jáaaapáfc 1973 októbere. A Mages-Tátra egyik legszebb völgyében, a Béla Vodában forgatják a Hószckadás című filmet. A rendező magyaráz. A színész bólogat. Arcán tétovaság, aztán ráismerés, végül türelmetlenség. Próbálnak. Elismétlik egyszer, kétszer, négyszer. — Mária, nagyon jó volt, csak a kezedről felejtkeztél meg. Ltegyen benne élet! Féljen és féltsen! Tudod-Te! — jelenik még a rendező ismét a főszereplő mellett. Aztán „összeáll” a jelenet. Az operatőr kibólint fekete mögül — a fény jó, a lámpák jó helyen, a felvevő- gép beállítva — ujjai türelmetlenül dobolnak. — Kész! Felvétel! Csapó! — tapsol az első asszisztens. a őt világítják körül, mindenki őt lesi. Juliska néni homokmégyi születésű, egyébként öregcsertői parasztasszony. Hatvanki- lenc éves, egyenes derekát, szép szürke szemeinek fényét nem törte meg a sok rászakadt bánat — apja, anyja, férje, fia elvesztése — de a lelkét ma is gyötri. Ráncolt kékfestő szoknyáját eligazítja maga körül — új divatú, njnes az alja slingelve, mondja — ünneplő berlinerjét a fejére húzza, diópucolás- tól kormos kezeit kötője alá dugja. Ül az elegáns szálloda hatodik emeleti szobájában. Reggel négytől, késő estig, ha aznap nincs dolga a filmmel. amit végez, de kénytelen vele, hogy valami fontos ügyet szolgálhasson. A rendező napról napra fáradtabb. Kora reggeltől, amíg csak a fény el nem tűnik, talpon van, figyel, összpontosít. Egyetlen percre sem engedheti el magát, mert a_íjlm máris kicsúszna kezei közül. A felvétel alatt a legkitűnőbb rendező mellett sem érezni, hogy művészi alkotás részese az ember. Kemény munkáé, azé igenAz alkotás — álmodás maid a vágáskor kezdődik el, amikor a filmszalagra rögzített töredékekből megszerkesztik a filmet. KÍVÜLRŐL Nem igaz, hogy az emberek már nem szeretik a mozit. Különben miért kavarná fel a kisváros, a falu nyugalmát a stáb megjelenése? Még a fenyő-3zagú völgybe is eltalállak a kíváncsiskodók, révedt-boldpg mosollyal foEsik az eső — igaz, csak az esőgépből — a főhadnagy kedélyeskedik. Hamarosan póton «serdül az arcán, és ezzel egy jelenet elkészült A mama magányos. Nincs dolga, csak vár. A Hószakadás című film női főszereplője Mária MarUovicsova, szlovákiai színésznő. p 1 ó tekintsük őket. Pöltenberg ugyan tartózkodott a harctól, ráadásul megvertük a magyarokat, mégsem tágított új baj társai mellől. Velük együtt vészelte át a magyarok számára igen balszerencsés telet, de a tavaszi hadjáratban a szerencse fordulatával megtanultuk nevét, megtanultuk tisztelni katonai erényeit. Lovag Pöltenberg Ernő született magyarhoz méltó eréllyel harcolt ellenünk és az sem véletlen, hogy éppen reá bízta Görgey az isaszegi csata nyitó rohamát. Egyébként Görgey bizalmasa volt. Márpedig ez az illúzióktól mentes, az embereket jól ismerő és tőlük sokat követelő Görgey rrjeg szokta nézni, kit tüntet ki bizalmával. Nyilván az ő javaslatára léptették elő tábornokká Pöltenberget és az ő kívánsága volt az is, hogy rábízzák a hetedik hadtest parancsnokságát. A kölcsönös rokonszenv feltétlen katonabarátsággá erősödött közöttük; Minden bizonnyal a feljebb- va’ó barát iránti személyes felelősség is közrejátszott abban, hogy Pöltenberg oly szívósan kénes volt feltartóztatni Győrnél Haynau túlerőben lévő hadseregét, amely a honvédek májusi ostromától akarta megszabadítani a kezünkön lévő Budavárát. Kénzelhető, hányszor kapott dührohamot az indulatosságáról közismert táborszernagy, amikor erős hadserege nem bírt Pöltenberg hadtestével, sőt ez utóbbi meg is leckéztette az öttevényi ütközetben. Tudom, hogy így volt. mert akkor Haynau táborában szolgáltam orvosként. A szemem láttára verték vissza balszárnyunkat öttevénynél. Bizony, akkor még nagyon messze voltunk Budavárától és kévésén, hitték, hogy októberben már Aradon fogunk bíráskodni. i (Folytatjuk.) Népújság 4 1973. október 88,
