Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

Az elnök így látja

A társtulajdonosi felfogásról beszélgettünk néhány nappal ezelőtt Imső Józseffel, a nagymár.yoki termelőszövetkezet kocsisával. Lapunk olvasói figyelemmel kísérhették, hogyan vélekedik Imrő József társtulajdonos! mivoltáról. Helyénvalónak tartjuk, hogy ehhez illeszkedve, Takács Zoltán, a nagymányoki termelőszövetkezet elnöke és párttitkára is elmondja u véleményét. Az alábbiakban a szövetkezet elnökével folytatott beszélgetést közöljük.

*

— Azzal fogadott bennünket: mit akarnak egy ilyen zűrös téeszben? Zűrös a téesz?

— Má.ius 16-án volt a vezetőség újjá választása, én belecsöppentem mindennek a közepébe. Azért mondom, hogy zűrös, mert bekerülve egy nagy termelési egység közepébe. nehéz átlátni a dolgokat. Hónapéi: kellenek, hogy felelősséggel lehessén intézkedni. Lassan azért kezdem megismerni azokat az ellentmondásokat, amelyek a téeszt nehéz helyzetbe hozták.

— Nagyjából tisztában volt vele. hova jött.

— Igen. Tájékoztattak a pártblzottsági elvtársak is. Mondták, a téesz nehéz helyzetben van, és maid megismerem a nehézségek forrását, okát.

— Az Imrő Józseffel folytatott beszélgetést közölte a Népújság. Ez nehezíti a maga munkáját, vagy hozzásegíti bizonyos dolgok jobb megismeréséhez.

— A helyzetemet nem nehezíti. mert Imrő József véleménye egy a sok közül, s erre figyelni kell. Van ettől szélsőségesebb vélemény, negatív és pozitív irányban is. Ez a dolog effvik oldala. A rrrisik: Imrő Józsi bácsi, egyszerű parasztember, végzi , mindennapi munkáját, nem lehet-: tőle elvárni, hogy egy nagy téesz összes dolgát összefüggésében lássa. Figyelmesen elolvastam Imrő József nyilatkozatát, sőt a vasárnaoi újságban az erre való hivatkozást, a népműveléssel foglalkozó cikket is. Könnyíti a munkámat. Imrő bácsi véleményének jó részével, magam is egyetértek, más részével nem értek egyet. De ez nem változtat azon. hogy Imrő bácsi így látja a kérdéseket.

— Meggyőződése tehát, hogy Imrő Józseffel is számolni kell az irányító munkában.

Nagydorog nagyközség Közös Tanácsa értesíti az építkezni szándékozókat, hogy a község belterületén alapközművesítéssel ellátott

HÁZHELYEK

SÜRGŐSEN

ELADÓK.

Érdeklődni lehet a helyi OTP-fióknál. A házhelyek részletre is megvásárolhatók.

(588)

Képújság 3

1973. október 38.

— Igen. Imrő' Józsefhez hasonló ember sok van a téesz- ben. Jól gazdálkodó, régi világban élő parasztemberek, ök így látják a téesz problémáit. Ezzel számolni kell, intézkedéseinkbe be kell kalkulálni véleményüket.

— A termelőszövetkezet ve- . zetői hogyan fogadták a beszélgetést?

— A vezetőknek csak egy része tudta, hogy Imrő bácsival'lesz ilyen beszélgetés. A többiek az újságból értesültek erről. Kit hogy érintett a dolog, úgy fogadta. A beszélgetés befejezésé az nem völt valami élvszerű. Elmondott egy csomó hibát- meg mindent? aztán mégis úgy nyilatkozott, hogy mindennel meg van elégedve, minden jó.

— Nekünk ezt kellett leírni, ő ezt mondta.----Igen.

— Elnök felvtárs, menjünk sorba, ön innen hogyan látja a kérdéseket? A legfontosabb az állattenyésztési’ telep.

— Egyetértek Imrő Józsi bácsi véleményével. A telep technológiája egy legeltetési rendszerre lett alapozva. Ebből következik, hogy a’ legelő mellé kell telepíteni. Abban teljes egészében igáza van, hogy vizes, nedves helyre került. Én már foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy ezt a témát bírói úton kellene megvizsgáltatni. A talájvízszint magas. Átnéztem a telepépítéssel kapcsolatos hidrológiai vizsgálatot, az egyértelműen azt mondja, hpgy . a telep ideépíthető. mert. talajv ízveszély nem áll f enn. Úgy'hogy ez egyértelmű. Én is csodálkoztam rajta, Hogy idé épült, mert közgazdasági 'szempöntböl is fossz helyen van: a' g&zdaság egyik szélén. - A szénát; még -a tömegtakafmáriyt “ messziről, bonyolult útviszonyok között kell odaszállítani. A másik, hogy a hatalmas mennyiségű trágyát ugyanezen a bonyolult úton kell visszajuttatni a szántóföldre.

— Akik döntöttek, azok nem tudták? Ilyen nagy‘beruházáskor előzetes bejárás van, meg szakvélemény..

— Próbáltam utánajárni, hogy milyen megokolásböl került ide a telep. Sajnos a legeltetési technológia, amit ide terveztek, ennek nincs kidolgozott technológiája. Kértem a tervezőket, mondjanak, ^gy olyan céget, ?: ahol . ilyen telep van, elmennépk. s megnéznénk. Ha nekem lett volna szavam, a döntésben, először két-három helyen megnéztem volna hasonló technológiával működő telepet, s annak a tapasztalatnak a birtokában mondtam volna Véleményt.

— Mennyibe került a telep?

— Végszámla november 1- én lesz a telepről. Hozzávetőleges számot tudok mondani, kétszázezer forintos eltérés lehetséges, húsz és fél millió, iletve huszonegymillió forint körüli összegbe kerül a telep... Húszmillió-hétszázezer forint volt a tervezett költség, úgy néz ki, hogy ebből, az ősz- szegből ki tudjuk hozni. Ha ez így lesz, akkor elmondhatjuk, hogy ilyen a megyében még nem épült, amelyik a terven belül van költség szempontjából. A hely adva van, ezt tudomásul kell vermi, keresni kell a megoldást, hogyan takarmányozzunk, és a legeltetési technológiát meg lehet-e valósítani. Ezen túl még van

. olyan probléma is, hogy a legelő föl van szabdalva közúttal, vasúttal, vizesárokkal, ezeket mind figyelembe kejl nekünk venni. A telep melletti legelőrészt fölszántottuk, megtrágyáztuk, előkészítettük arra, hogy jó legelőt lehessen ide telepíteni. Most szántóföldnek használjuk, öntözéses zöldtakarmányt termesztünk itt.

— Említette a bíróságot.

— Megítélésem szerint meg lehet találni a felelőst. Ha fer lelőst akarunk keresni, lehet találni, de , nem biztos, hogy előreviszi az ügyet. Abból kell kiindulni, hogy ebben a téeszben .ez az adott helyzet, ebből kell kiindulni.

— Imrő József szerint, a tagok emlegették hogy rossz helyre épül a telep.

— Nekem is mondták már többen, hogy a tagoknak volt ilyen észrevétele, de a hidrológiai jegyzőkönyv, a vizsgálat, amit szakemberek végeztek, akiknek ez a szakmájuk, nemcsak látomásokra alapozzák a döntést, azt véleményezték, hogy a telep nyugodtan, ide.- építhető.

— Mit. tartanak az ilyen szakértői véleményről ?

— Hát igen.

— A szakemberek talán nem is jártak a helyszínen?

— Erre én is gondoltam mán

— Kik adták a szakvéleményt?

— A Szekszárdi Állam: Gazdaság laboratóriuma. Ez1 írják: „Megfelelően;„öt fúrást végeztünk egy fúrás 0—-S20. a további fúrások 0-^200 .centiméter mélyeégűek, a fúrásoké létesítmények kijelöli helvén lettek.elheljfe^ve, a ,fúrásban Vinnem jelentkezett .. Talaj-. vízszftH . a:/szomszéda?, zkutakr ban 4—5 méter mélységben volt... Összefoglalva: a terület beépítésre alkalmas. Iva- novics József laborvezető. Szekszárdi Állami Gazdaság.”

— Magának az a véleménye, hogy ez nem így van.

— Igen. Nagy a talajvíz Első alkalommal, amikor kimentem a teleo-e. az idé” nyáron augusztusban, amikor szárazság volt, felnyitottam egy aknát, .fönt volt a talajvíz. E~ a szakértői vélemény hatvan- kilenc decemberében készült.

. (Folytatjuk)

P. V. Sz.

Építsünk óvodát, bölcsődét!

Felhívás a város

' fiataljaihoz

A Szekszárdi Városgazdálkodá. si Vállalat. KISZ-fiataljai vezetőségválasztó taggyűlésükön egyhangúlag határoztak úgy, hogy a vállalat KISZ-esei egy havi bérük két? százalékát ajánlják fel a városban épülő gyermekintézmények megvalósításához. A KISZ- tacjok egyidőbén felhívással fordultak a válfalat valamennyi dolgozójához, hogy csatlakozzanak a fiatalok kezdeményezéséhez. Az akció sikere érdekében a fiatalokat támogatásáról biztosította a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetősége is.

A Szekszárdi Városdazdálkodá- ,si Vállalat fiataljai azonban nem elégedtek meg csak a vállalati kollektíva egyetértésével,' hanem felhívással fordultak ‘ Szekszárd valamennyi üzemi es hivatali KlSZ-alapszervezetéhefz, hogy csatlakozzanak az közhasznú kezdeményezéshez, jelentős segítséget adva ezzel a megyeszékhely óvodai és bölcsődei gondjainak enyhítéséhez.' , '

A felhívás hatásos volt, s mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy eddig Szekszárd jó néhány üzemének, vállalatának fiataljai csat.lakpztakia' felhíváshoz, így például hasonló felajánlást tettek a Szekszárdi Vasipari, a Volán 11. számú Vállalatának, és ot ‘KISZ megyei bizottsága KISZ- alapsZervézetének fiataljai.

A Szekszárdi Szabó Szövetkezet KISZ-esei csütörtökön tartott vezetőségválasztó küldöttgyűlésükön elhatározták, hogy anyagilag segítik a gyermekintézmény megépítését. Felajánlásuk értekét növeli, hogy nemcsak a szekszárdi üzemekben dolgozó KISZ- tagok tettek ígéretet, hanem csatlakoztak hozzájuk a .többi községekben, sőt másik megyében lévő üzemekben dolgozó KISZ-ta- gok is.

— Segítjük a szekszárdiakat, métt biztosak vagyunk, hogy mi is fordulhatunk hozzájuk segítségért — mondta szinte egybehangzóan Soponyai Teréz, a tolnai üzem és Dara Aranka a maj- si és lánycsóki üzem KlSZ-aldp- .szervezetének titkára.

A pénz előteremtésének módját a KISZ-alapszervezetekben beszélik meg. Lesz, ahol kommunista műszakot tartanak, s az ezért kapott bért másutt havi fizetésük 2 százalékát fizetik be a csekkszámlára.

A KISZ-esek felajánlását örömmel fogadta a városi pártbizottság és a városi tanács, s egyúttal támogatásáról biztosította a fiatalokat.

Mindezek után elképzelhető, hogy a közeljövőben széles körű társadalmi összefogás bontakozik majd ki Szekszárdon, az óvodai, bölcsődei gondok enyhítéséOrszágoi szolgálat a mezőgazdasági villamos berendezések javítására

A tervezettnek' megfelelően aíákuit a mezőgazdasági nagyüzemek energiaellátása az utóbbi két évben — állapította; mqß a -Mf^,-legutóbbi-felmérése,’ A, (terhelők egész sor ÜÍ KeÖyézöi'ényt topták"' s, éké- Icet áltálában ki is használták.

Előrelépést jelent, högy a MEZŐGÉP Tröszt.megszervezte, a mezőgazdasági villamos karbantartó hálózatot; ennek keretében 13 vállalat rendezkedett be a berendezések felújítására és rendszeres karbantartására. A javítószolgálat szakemberei az. idei őszön már műhelykocsikkal keresik fel a mezőgazdasági nagyüzemieket, és a helyszínen hozzák rendbe a hibás berendezéseket. A javítószolgálatra annál is inkább szükség van, mert a termelők egyre inkább korszerű, nagy teljesítményű gépeket ég szivattyúkat alkalmaznak. s ezek műszaki felülvizsgálata és javítása komoly szakértelmet igényel.

1973-ban már 1 milliárd forint értékű villamos berendezés működik a gazdaságokban, s s termelők tulajdonában további . 1. milliárd. forint értékű .villamos hálózat. is van. Ennek rendszeres karbantartását az új.-szolgálatra bízhatják a termelők.

Tovább javult a mezőgazdaság olajellátása. A felmérés szerint mintegy 110 ezer köbméter üzemanyagtároló térrel rendelkeznek a mezőgazdasági nagyüzemek. Ez a tartálytér egyelőre még nem bizto-s'íia ■— különösen a nagy őszi munkák idején nem — a zavartalan helyi ellátást, ezért az ÁFOR éjjel-nappali távolsági szállításokkal segíti a gazdaságokat. A MÉM illetékesei szerint szükséges, hogy a nagyüzemek — kihasználva az állami támogatást — újabb tárolókat építsenek, és legalább 100 ezer köbméterrel fokozzák az üzemanyag-tárolók befogadóképességét.

Sok kukoricát termellek ölesén

Elvetették a búzát a Hőgyészi Állami Gazdaságban

Ma pihen valamennyi dolgozó aki részt vett a Hőgyészi Állami Gazdaság szeptember hatodikén kezdődött kukoricabetakarításában. Eddig a kombájnosok és a szállítók úgy dolgoztak napi nyolc órát, hogy hetenként mindegyiküknek jutott ugyan szabad nap, de havonta csak egyszer esett vasárnapra a pihenő. Tíz kombájn lendült a 29C5 hektár‘kukoricának: szombaton estére a feladat több mint kilenc tizedét letudták, A KSZE rendszerű betakarításnál minden munkát géppel végeznek. A korai közép és hosszú érésű fajták vetésterületének helyes megválasztásának köszönhetően a legkedvezőbb időpontban haraptak a szárba az adapterek. Nyolc fajtát vetettek tavasszal Hőgyészen. A legtöbbet az MVSC—380-ból. A tárkányi táblákon igen jól termett az MVSC—530. Az idén először takarították be a jugoszláv

ZPSIC—71/C termését. Ennek a fajtának előnyei közé tartozik jó szárállósága. Morzsolá- si aránya némi csalódást okozott. Ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket az immár fél évtizede vetett, szintén jugoszláv NSSK—70. Csaknem háromezer hektár átlagában 66—67 métermázsás termést hozott a kukorica. Termesztéséhez hektáronként — hatóanyagban számolva — 519 kilogramm műtrágyát használtak fel. Sem a munka, sem az anyag nem veszett kárba. A tervezettnél mintegy 450 vagonnal több termett. Körülbelül 1000 vagon't kalodás tárolásban helyeznek el: ez a mennyiség kerül először fel- használásra. A kükorica a Hő- gyészi Állami Gazdaság jól fizető növényei között sem az utolsó. Ez évi métermázsán- kénti teljes önköltsége csak 158 forint.

Ez az ötödik ősz, hogy a hogy észiek nem vetnek árpát. A

2325 hektárra terv; íztt búza- vetést befejezték. Mindössze hat John Deep kombájn kellett az összes talajmunka elvégzéséhez. Hőgyészen tagadják, hogy a Bezosz’tája—1 fölött elszállt az idő. A búza vetésterületének mintegy 65 százalékára ebben az esztendőben is ez a fajta került. A fennmaradó terület java hányada az Avróráé és a , Kav- kázé. Az egyenként 2.2 hektáros kísérleti táblákon Ramna- ja, Kiszombori. Miranovszka- ja, Jubilejnaja, MV—69 és MV—1 magja került a földbe. A növénytermesztők a két utóbbi fajtáról igen kedvezően vélekednek. A Hőgyészi Állami Gazdaság évtizedek óta ápolja kapcsolatait a fajtanemesítés tudományos munkásaival; saját kísérleteinek eredményeit is felhasználja a fajták kiválasztásánál. Aligha független ettől az idei aratás eredménye: hektáronként 47 métermázsa búza. , ,

/