Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
Ezt hozta a hét . a külpolitikában Nixon sajtó ér tekeslete A közel-keleti tartós béke kilátása ma jobb, mint 20 ér óta bármikor ÍGY LÁTTA A HETET HÍRMAGYARÁZÖNK. PÁLFY JÓZSEF: Egy nyugati lapban olvastam a héten egy Thuküdidész-idé- zetet, az időszámításunk előtt jó néhány száz évvel élt görög történetíró jegyezte meg a peloponnészoszi háborúról írott nagy művében, hogy „egy háborút ritkán fejezne^ be úgy. hogy ahogyan eltervezték...” Egy párizsi hetilapban, a Nouvel Observateur-ben pedig, a lapnak igen jól értesült tekintélyes főszerkesztőjének tollából az a feltevés kerülhetett papírra, Rogy — Kissin- ger amerikai külügyminiszter a háború előtt jóval, már a State Department-be bevonulásakor kijelentette: A Közel- Keleten nem jöhet létre „hideg” megoldás. Kisebb konfliktust. egy kevéssé „langyos” háborút szükségesnek tartott volna...-A negyedik közel-keleti háború nem indult ugyan „langyosának, de igazán akkor forrósodott volna fel. amikor a Biztonsági Tanács már — szovjet—amerikai közös kezdeményezésre — tűzszünetre szó. Oltotta fel a harcoló feleket! Akkor indult meg igazán a hadigépezet Egyiptom ellen! A történetírás' feladata lesz tisztázni, milyen hadicsellel, mennyire sértve meg a hadijogot. keltek át az izraeli csapatok a Keserű-tavakon. Tény, hogy tekintélyes nagyságú területet foglaltak el a Szuezi- csatorna nyugati partján, tehát olyan egyiptomi földön, ahová addig még soha nem tette lábát izraeli katona. Ugyanakkor viszont csendesebb maradt a front a Szuezi-csatoma keleti partján, a SínaLfélszigeten a Bar-Lev vonalat elfoglaló egyiptomi hadsereggel szemben ... Katonai és politikai megfigyelők egyaránt arra következtettek az iraeli hadvezetés és a Tel Aviv-i kormány magatartásából, hogy Izrael tudatosan akar minél kuszább, minél áttekinthetetlenebb tűz. szüneti vonalakat kialakítani a csatorna két oldalán. Annál bonyolultabbá válnak a továb. bíakban az egyszer mindenképp meginduló tárgyalások, annál tovább lehet hivatkozni az Izrael „létbizonytalanságára” — ami' persze az izraeli „héjáknak” kedvez ... Érdekes fejlemény, hogy a háború első napjaiban volt arab sikereket nehezen tudják megemészteni Tel Aviv. bán: az izraeli kormányon belül vád érte Dajant is. miért nem készítette fel jobban a háborúra hadseregét? A hadügyminiszter nyilván személyes helyzetének megjavítására is kockáztatta meg — a tűz. szünet megsértésének árán — az egyiptomi fronton újabb támadások megindítását. Annyi fordulatot hozott ez a hét. hogy közben egy-egy eseményre alig figyelt fel a világ, pedig máskor óriási szenzáció lett volna. Gondolok itt például arra. hogy a nyugatnémet kormány felkérte az Egyesült Államok kormányát, hogy szüntesse be nyugatnémet területről az Izraelbe irányuló amerikai fegyverszállításokat! Bréma kikötőjéből ugyanis Izrael felé amerikai fegyverekkel megrakott izraeli hajók futottak ki, USA felségjeles repülőgépek pedig az NSZK területén állomásozó amerikai csapatok raktáraiból vittek „gyorssegélyként” hadianyagot Izraelba... A bonni kormány hangsúlyozta, hogy nem engedi belevonni magát az arab—izraeli konfliktusba. A magyarázat: az NSZK függ valamennyi nyugati ország közül a legjobban az arab olajtól! Egy másik szenzáció, amely fölött szinte elsiklott a világ: Izrael Dél-Afrikától, a fajüldö. ző pretoriai kormánytól vásárolt mintegy 50 Mirage vadász, bombázót, s ezek közül néhányat már be is vetett Egyiptom ellen. Francia gyártmányú harci repülőgépek ezek. Vannak ilyenek az izraeli had. sereg birtokában is: még 1967 előtt vásárolták a francia Marcel Dassault-tól, aztán De Gaulle tábornok megtiltotta hogy a vadászbombázókat Izraelnek eladják. A fölött per. sze szemet húnyt a francia kormány, hogy — Izraelben Dassault saját leányvállalata gyártott az izraeli felség jel es harci repülőgépekhez alkatrészeket. Ugyanakkor a párizsi kormány a fajüldöző dél-afrikai rezsimnek is eladott Mi. rage vadászbombázókat. Amelyek most nagy kerülővel Izraelbe juthattak el... A közel-keleti válság döntő kérdése, hogy sikerül-e a két közvetetten érdekelt nagyhatalomnak. a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak összehangolnia valamelyest a rendezésre vonatkozó elképzeléseit A hét közepén az USA nem járult hozzá, hogy Szádat egyiptomi elnök javaslata szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldjön csapatokat a konfliktus térségébe. A hét végére aztán úgy alakult a helyzet hogy a Biztonsági Tanács határozata értelmében elindultak az ENSZ tűzszünetet ellenőrző alakulatai. Nem sokkal később pedig szovjet és amerikai megfigyelők küldését jelezték. Rendkívüli figyelemmel kísérték világszerte Leonyid Brezsnyev felszólalását a moszkvai béke-világkongresz- szuson. A beszéd fő mondanivalója az volt, hogy a nemzetközi enyhülés tovább tart, s ezt még a közel-keleti válság sem fordíthatja meg. A közel-keleti konfliktus rendezésére irányuló lépéseknél egyrészt a szovjet—amerikai közös akciók jelentőségét emelte ki. másrészt hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Ta. nácsának közel-keleti határozatait végre kell hajtani, és ily módon a társág valamennyi állama és népe számára biztosítani kell a békét, a biztonságot és a határok sérthetetlenségét. Brezsnyev beszéde után nem sokkal Nixon is nyilatkozott, és ugyancsak pozitívan értékelte a szovjet—amerikai lépéseket, reményét fejezte ki, hogy a közel-keleti válságot végre békésen rendezni lehet. A Biztonsági (Folytatás az 1. oldalról) országokkal folytatott konzultáció útján történik majd, figyelembe véve azt is, hogy a nemzetközi képviselet földrajzi értelemben is arányos legyen. A különleges békefenntartó erők összlétszáma eléri majd a hétezret. Az első csoportok megbízatásának határidejére vonatkozóan az ENSZ fél évet javasol: a <'e1merf'!ő költségek körülbelül 30 millió dollárt tesznek ki. — olvasható a TASZSZ által ismertetett Waldheim-jelentésben. Kairóban egy helyi szóvivő a rendkívüli békefenntartó erők feladatairól az alábbiakat mondta el: — „Mindenekelőtt biztosítaniuk kell a tűzszüneti határozat végrehajtását. Gondoskodniuk kell azután arról, hogy az izraeliek visszavonuljanak az első tűzszünet életbe léptekor elfoglalt állásaikba. Végül, felügyeletet kell gyakorolniuk valamennyi. Izrael által megszállt egyiptomi terület kiürítése fölött, miközben Izrael visszavonul az eredeti nemzetközi (1967. június 4-i) határokra”. Az ENSZ békefenntartó erőinek kitelepülésével kapcsolatban az AP hírügynökség Tel- Aviv-i tudósítója idézi Eban izraeli külügyminiszternek azt a szerdán elhangzott megjegyzését, miszerint „nekünk nincs szükségünk ENSZ-garan ciákra”. A kéksisakosok tevékenységének mikéntjére vonatkozóan egyébként még nincsenek rögzített gyakorlati szabályok; nyugati hírügynökségek szerint nem egyszerűen a megfigyelés a feladatuk — mint az 1967 óta tevékenykedő UNTSO (United Nations Truce Super, visory Organization) — erőknek — hanem „ütközőként” kell funkcionálniuk az ellenségeskedő felek között. A tűzszüneti határozatok felüg''ele- tének „harmadik lépcsőjét” a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői képezik majd; kiküldésükről pénteken mindkét oldalról egyetértő nyilatkozatok hangzottak el. Azt, „A tűzszünet tartja magát — a közel-keleti tartós béke kilátása ma jobb, mint 20 év óta bármikor” — jelentette ki Nixon elnök péntek esti élő tv- adásban közvetített sajtóértekezleten. Derűlátó helyzetmegítélését elsősorban a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az USA — között létrejött egyetemesre alapozva Nixon elnök a legutóbbi napok közel-keleti fej. leményeiről adott rövid áttekintéssel vezette be az ame. rikai fegyveres erők riadókészültsége, illetve a Water- gate-válság zaklatott belpolitikai eseményei miatt feszült izgalommal várt sajtóértekezletét. Helyeselve a Biztonsági Tanács csütörtökön elfogadott ha. tározatát, amelynek értelmében a nagyhatalmak katonai egységeinek részvétele nélkül létesített ENSZ békefenntartó erőt küldenek a Közel-Keletre, az elnök kijelentette: az USA kész (a Szovjetunióhoz hason, lóan) megfigyelőket küldeni a tűzszünet betartásának ellenőrzésére, amennyiben ezt az ENSZ főtitkára kéri. Mint megjegyezte — „Okunk van azt hinni, hogy ilyen kérést fogunk kaoni.” Tanács ülése hogy a két nagyhatalom is működjék közre a tűzszünet ellenőrzésében, mint ismeretes, Anvar Szadat egyiptomi elnök kérte. A hadihelyzetről szombaton reggel olyan jelentések érkeztek, hogy Izrael pénteken újabb légitámadásokat intézett a Szuezi-csatoma déli szektorában tevékenykedő egyiptomi erők ellen, amire a megtámadottak ellencsapással válaszoltak. A szórványos tüzelés égé. szén sötétedésig folytatódott. Kairó a támadásokat egy készülőben lévő offenzíva bevezetéseként értelmezte. Tel- Aviv-i közlések szerint pénte. ken Szuez városának „legnagyobb része” Izrael kezére került BECS Sorra érkeznék Bécsbe a kedden kezdődő haderőcsökkentési konferencia résztvevői. Elsőnek nyugati országok kül. döttségei foglalták el szálláshelyeiket, de érkeznek a szocialista országok delegációi is. Mint ismeretes tizenhét európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttsége vesz részt a jelentős tanácskozássorozaton. MOSZKVA Szombaton 91 éves korában elhunyt Szemjon Bugyonnij szovjet marsall, a polgárhábo. rú legendás hírű hadvezére. CAPE CANAVERAL A NASA, az amerikai űrhajózási központ hivatalosan is hozzájárult, hogy november 10-én elinduljon a Skylab űrállomásra az asztronauták újabb csoportja. A Skylab harmadik legénysége a tervek szerint 85 napig próbál meg az űrállomáson maradni. Leonyid Brezsnyewel, az SZKP KB főtitkárával folytatott üzenetváltásaira utalva Nixon hangsúlyozta, hogy mindkét részről „félreérthetetlenül" leszögezték álláspontjukat és „az üzenetváltások alap. ján arra az eredményre jutottunk, hogy együttesen támogatjuk az ENSZ-ben elfogadott határozatot.” „Ami pedig ezek után a Kö_ zel-Kelet jövőjének kritikus kérdését illeti — mondotta az elnök — meggyőződéssel kijelenthetem, hogy nem csupán a tűzszünet esélye, hanem a tar. tós béke kilátása is ma jobb, mint 20 éve bármikor. Ennek az a magyarázata, hogy a két nagyhatalom, á Szovjetunió és az USA megegyezett — ez volt dr. Kissinger moszkvai útjának egyik eredménye —, hogy együttesen próbálják előmozdítani a tárgyalásokat a közvetlenül érdekelt telek között. Ez nem jelenti azt, hogy a két nagyhatalom rendezést erőltetne rá a felekre, hanem azt, hogy a térség nemzeteinél meglévő befolyásunkat a rendezés előmozdítása érdekében vetjük latba.” Ezután arról szólt, hogy ebben a háborúban mindkét oldalon igen nagyok voltak a veszteségek, sem Izrael, sem pedig Egyiptom és Szíria nem engedheti meg magának még egy háború gyötrelmeit. „Ezen túlmenően a világbéke szempontjából létfontosságú, hogy ez a válsággóc — a világ potenciálisan legrobbanékonyabb válsággóca — ne váljéK olyan térséggé, ahol a vezető nagyhatalmak egymással szembekerülhetnek. Az elnök aláhúzta: a két nagyhatalom eltérő célkitűzései ellenére is egyetért abban, hogy nem áll érdekükben a konfrontáció, „ami nukleáris konfrontációhoz vezethet és ezt egyikünk sem akarja.” Ak érintett felek még meglehetősen messze vannak egymástól, ma azonban erősebb ösztönzés hat rájuk a megoldás megtalálására — és óriási az ösztönzés az USA, a Szovjetunió és más nagyhatalmak számára, hogy megoldást találjunk.” Egy kérdésre válaszolva az elnök sajátos okfejtéssel tett szemrehányást a nyugat-európai NATO-partnereknek. ami. ért elhatárolták magukat az USA közel-keleti politikájától, mondván, hogy Nyugat-Európa és Japán az USA-nál sokkal nagyobb mértékben függ a közel-keleti kőolajellátástól, amelynek elvágása esetén Nyugat-Európa a jövő télen „halálra fagyhat”. Elismerve, hogy az USA számára is egyre fontosabbá válik a közel-keleti kőolaj. Nixon kijelentette: „Tekintettel a világszerte és az USA-ban is jelentkező üzemanyag-hiányra, immár parancsoló követelmény, hogy elhárítsuk újabb közel-keletj válságok kirobbanását és biztosít, suk a kőolaj folyamatos áramlását Európába. Japánba és az USA-ba.” Rátérve arra, amit Nixon elnök a közel-keletinél is nehezebben megvalósítható „hazai tűzszünet” elérésére tett kísérletnek nevezett, bejelentette, hogy a múlt héten elbocsátott Archibald Cox különleges államügyész helyére F.obert Bork ügyvivő igazságügy-miniszter (aki Richarsdon igazságügyminiszter lemondása és Ru- ckelshaus igazságügy-miniszterhelyettes leváltása után haj. landó volt aláírni Cox elbocsátó levelét), a jövő hét elején új különleges államügyészt fog kinevezni, aki a kormányzat részéről „teljes függetlenséget fog élvezni” a Water- gate-ügy kezelésével kapcsolatban. A TASZSZ nyilatkozata A közel-keleti eseményekkel kapcsolatban Washingtonban olyan közlések láttak napvilágot. hogy néhány térségben — beleértve Európát is — fokozott készültségbe helyezték az Egyesült Államok fegyveres erőit. Hivatalos helyen e lépés indokolásául valamiféle szovjet intézkedésekre hivatkoztak, amelyek, úgymond, aggodalomra adtak volna okot. A TASZSZ-t felhatalmazták annak a kijelentésére, hogy az effajta magyarázatok képtelenek, mivel a Szovjetunió intézkedései szigorúan arra irányultak. hogy előmozdítsák a Biztonsági Tanácsnak a tüzelés beszüntetéséről és a közel- keleti béke helyreállításáról szóló határozatai végrehajtását. Az Egyesült Államok szóban forgó lépése, amely egyál. talán nem használ a nemzet, közi enyhülésnek, nyilvánvalóan egy olyan próbálkozás jegyében fogant, hogy a Szov. jetuniót megijesszék. Helyénvaló azonban a kezdeményezőkkel közölni, hogv célt tévesztettek. (TASZSZ).
