Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-04 / 232. szám

\ KORUNK | Kísérletek a „mesterséges égbolt" alatt Az összefogás ereje Hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar* ország, az NDK és a Szovjetunió — 1969-ben, a Szovjetunió kezdeménye­zésére elhatározta, hogy a kibonta­kozó szocialista integráció jegyében, szoros együttműködésben közös szá- mítógépcsaládot fejleszt ki és annak tagjait munkamegosztásban gydrtja. Az eddigi eredményekről terjedel­mes cikkben számolt be a Pravdában V. P. Geraszimov. A téma fontossá­gára való tekintettel közöljük a cikk tömörített fordítását. A vita a tudományos kuta­tás természetes velejárója. Még inkább az, ha nemcsak egyes vállalatok kollektíváit, hanem több ország gazdasági fejlődését érinti. A különböző szocialista országokból jött szakemberek ilyen vitában „mérték össze fegyvereiket” az Egységes Számítógéprend­szer főkonstruktőri tanácsért. A BNK, MNK, NDK. Ku­ba. Lengyelország. Szovjet­unió és Csehszlovákia folytat­ják az ESZR létrehozásával kaocsolatos munkákat. A részt vevő országok képvise­lőiből álló Számítástechnikai Kormányközi Bizottság és mellette működő három nemzetközi munkaszerv: a fő­konstruktőri tanács, az auto­matikus irányítási rendszer munkacsoportja és a koordi­nációs központ rendszeresen ülésezik. Az új számítógépeket már bemutatták nemzetközi ki­állításokon, megmutatva az erők egyesítésének eredmé­nyeit és sikereit. Ezek a si­kerek a szocialista együttmű­ködésben, a gazdasági köze­ledésben, az álláspontok és tervek egyeztetésében gyöke­reznek. A főkonstruktőri tanácsban — az együttműködés alapján — baráti légkör alakult ki az emberek között, akiket egy cél egyesít. Ez a baráti lég­kör elősegíti a bonyolult mű­szaki és tudományos problé­mák megoldását és az együtt­működés új útjainak kibonta­kozását. A főkonstruktőri ta­nács egyik ülésén a részt vevő országok delegációinak . vezetői azt mondták, hogy most már nemcsak a számító­gépek, hapern a különböző nemzetiségű szakemberek is megtanultak egy közös ..mű­szaki nvelyet” beszélni. Ezt az egységes, sok nemzetiségű A kristályok Az új félvezető anyagok ku­tatása a szilárdtest-fizika egyik legbonyolultabb problé­mája. Hosszú ideig uralkodott a vélemény, hogy csak ideális szerkezetű, szupertiszta kristá­lyok rendelkezhetnek félvezető tulajdonságokkal. A leningrá- di A. F. Joffe Műszaki-Fizikai Intézetben folytatott kutatások során azonban üvegszerű fél­vezető anyagot állítottak elő. Ebben az üvegben az oxigén­atomok helyére kén-, szelén- és tellúr-atomok kerültek. Az első pillanatban különös, hogy a kutatók az ismert elektromos szigetelőhöz — az üveghez fordultak. Az üveg szerkezetének módosítása azonban a természetben eddig ismeretlen anyagot eredmé­nyezett. Ez az anyag nemcsak kitűnő optikai, de félvezető tulajdonságokkal is rendelke­zik. Az „üvegfázisú félvezetők’' a szilíciumtól és a germániumtól eltérően teljesen igénytelenek. Adott fizikai tulajdonságaik még, az igen nagy mennyiség­ben bejutott szennyező anyag hatására sem változnak meg. Másik felbecsülhetetlen tulaj­donságuk: rendkívül jól bír­kollektívát nehéz volt össze­kovácsolni. A munkák egyesítésében és koordinálásában nagy szere­pet játszanak a szovjet szá­mítástechnikai intézmények és gyárak tapasztalatai, az ott létrehozott hatalmas tudo­mányos erőtartalék és mű­szaki bázis. Az együttműködő országok lehetőségeit felmér­ve, pontosan meghatározták az együttműködés területeit, figyelembe vették a meglévő műszaki eszközöket és új üze­meket építettek. Mindezt egv egységes tervben összefogva hajtották véere. ..Az Egvséees Szápiítógéngendszer létrehozá­sa — mondotta a. M. T.a- rionov. oz ES7R generál­konstruktőre. az FT vezetnie — bonyolultságánál, méretei­nél, célkitűzéseinél. a kon­struktőri gondolatok és a ter- me'ési erőfeszítések koncent­rációiénál fonva a szocialista államok baráti kapcsolatai­nak történetében az eevik legnagyobb gazdasági válla­kózás. Soha ilven rövid idő alatt nem hoztak még létre nemzetközi alánokon ilven honvnUilt gépsorokat mint az ESZR”. Az ESZR feil esetésének cél­kitűzései között fontos szere­pet játszik a gyors működésű gének feüesztése. az informá­ció be- és kivitelire szolgáló berendezések teljesítményé­rtek növelése. Az MNK főkonstruktőre, dr. Nárav Zsolt nyilatkozatában a számítástechnika fejlődésével" foglalkozott. ..Jelenleg a szo­cialista országok műszergvár- • fásának nincs még eCTv olyan ágazata, mely hasonló dina­mikusan feílődne. mint a szá- ■ mftástechnika. Ezt a koone- ráció és p munkamegosztás ; segíti elő. Magyarország pél­dául önmagában rfem tudta volna megoldani ezeknek a bonyolult géneknek sok gyár­tási problémáját e nélkül az együttműködés nélkül. Most az a feladat hogy minél evnr- sahban létrehozzák az ESZR felhasználói' tíouselemeit és megkezdjék aktív bevezetésü­ket”. A főkoncproktőri tanács mellett működő 12 szakértői tanács végzi a konstrukciók vetélytársai ják a különféle sugárhatáso­kat. Ezt a fontos tulajdonságot az új berendezések tervezői azonnal hasznosították. Kitűnő fotoelektromos tulajdonságaik, széles sávú sugáráteresztő tar­tományuk kihasználásával te­levíziós képcsöveket konstru­áltak segítségükkel. Az új képcsövek mérete a korábbia­kéhoz képest tízszer csökkent, és ugyanannyiszor nőtt érzé­kenységük is. Sugárállóságuk hasznosításával úi típusú kép­csöveket dolgoztak ki. Az új anyagok sajátos „me- mória”-tulajdonságokkal is rendelkeznek. A felhasználá­sukkal készült műszerek hosz- szú ideig képesek képek táro­lására — nemcsak a látható, hanem a vizuálisan nem érzé­kelhető hullámtartományban is. A kutató gyorsan „törölhe­ti” a már nem szükséges ké­pet és újabbat rögzíthet. Az új anyagok ritka tulaj­donságai új fejezetet nyitnak az elektronikában és az elektrotechnikában. Segítségük­kel a hagyományos vegyi anyagok és folyamatok alkal­mazása nélkül is előállítható kép. Másológépekben már al­kalmazzák is őket. kidolgozását mind a teljesítő- képesség növekedése, és a költségek csökkentése irártyá- ban, mind az új berendezések fglhasználása. az ellenőrzési és diagnosztikai eszközök ha­tékonyságnövelése, valamint a kiszolgálási rendszerek és a szakemberképzés területén. A számítógépek egvik leg­fontosabb „munkaterülete” a termelésirányítás. Az irányí­tási problémák nagyon külön­bözőek: sokféle számítógép­program szükséges. A külörf- böző országokban készített programok kompatibilitása, azaz annak a feltételnek ki­elégítése. hogy azok átadhatók legyenek az egységes rendszer bármelyik számítógépének, konkrét és gyümölcsöző ered­ményeket hoz. Az AJR munkacsoport ve­zetője. R. L. Asasztyin nyi­latkozatában az utasítások és kódok szabványosításáról, a számítógépeket széles terüle­ten felhasználhatóvá tevő software-k kidolgozásáról be­szélt. Ilyen alkalmazási terü­letek például a vállalati AIR-ok. az ellátási, kereske­delmi felhasználás. Az ESZR és a hozzá tartozó berendezések, valamint ma­guk az 'automatizált irányítá­si rendszerek mind nagy munkát, szorgalmas kutatáso­kat. nemzetközi bevizsgáláso­kat jelentenek. A koordiná­ciós központ szakértői rend­szeresen járnak az egyezmény tagországaiba, látogatják a ■ • vállalatokat és ellenőrzik a kötelezettségek teljesítését. A nemzetközi bevizsgálások cél­ja, a hiányosságok közös erő­vel történő feltárása. Váloga- ; tás történik, mely szigorú, mélyreható és magas köve­telményeket támaszt. Ezek a vizsgálatok elősegítik, hogy a konkrét műszaki kérdéseket gyorsabban és hatékonyabban oldják meg és megszervezzék a kooperációt. Nyolc s/puliivik— egy hordozórakéta Moszkva. A Szovjetunióban szerdán 'egyetlen hordozórakétával Föld körüli pályára bocsátot­tak nyolc mesterséges holdat: a Kozmosz—588-at, a Koz­mosz—589-et, a Kozmosz— 590-et, a Kozmosz—591-et, a Kozmosz—592-t, a Kozmosz— 593-at, a Kozmosz—594-et és a Kozmosz—595-öt. A szputnyikok pályája kö­zel van a kiszámítotthoz. Főbb adataik a következők: Kezdeti keringési idő 115 perc; a Föld felszínétől való legnagyobb távolságuk 1512 kilométer, legkisebb távolsá­guk 1397 kilométer; a pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 74 fok. A mesterséges holdakon működő tudományos berende­zések segítségével folytatják a kozmikus térség kutatását. A nyolc szputnyik berende­zése szabályszerűen működik. A koordinációs síámítóköz­pont feldolgozza az érkező adatokat. Népújság 6 1973. október 4. Moszkva egyik építéstudo­mányi kutatóintézetében a vi­lágon egyedülálló kísérleti be­rendezést építettek: egy 9mé­ter átmérőjű, félgömb alakú kupola alatt 250 lámpa és 24 reflektor segítségével azt ku­tatják. hogy a majdani gyár­épület, lakóház, emlékmű, szoborkompozíció stb. — ame­lyeket a kísérlet során kicsi­nyített modell formájában vizsgálnak — milyen összoe- nyomást fog kelteni különböző fényhatások mellett az adott utcában, téren vagy parkban. Épületek esetében nem kevés­bé fontos kérdés a helyiségek belső megvilágítottsága sem, amit ugyancsak kísérleti utón állapítanak meg. A helyisé­gek megvilágítottsága nem­csak az időjárástól és a nap­szaktól függ, hanem a közel­ben elhelyezkedő erdőtől, ma­gaslattól vagy épülettől is, amit ugyancsak figyelembe vesznek az előzetes kísérlete* során. E „mesterséges égbolt" alatt alakították ki a most épülő moszkvai Állami Képtár vilá­gítástechnikai terveit is. A feltétel az volt. h'bgy a képe­ket károsító napsugarak nem juthatnak be a kiállítási ter­mekbe, de a helyiségeknek mégis jól megvilágítottaknak kell lenniök. A megvilágított- ság szintjének meghatározásá­nál még az egyes képek szín- gazdagságát is figyelembe kel­lett venniök a fénytechnikai laboratórium munkatársainak, A vizsgálatokat végző kuta­tók minden megvilágítási fá­zisban speciális fényelem se­gítségével megmérik a megvi- lágítottságot, a fényerősséget — amint a képen is látható —. s a mérési adatok alapján ké­szítik el a világítástechnikai tervet. A ballonrepülés fejlődése ,1783. június 5-én szállt fel a levegőbe első ízben a Mont- gölfier fivérek által tervezett, meleg levegővel töltött bal­lon. Ezzel megkezdődött a bal­lonrepülések korszaka. Még 1783. augusztusában Charles professzor a párizsi Mars-me­zőn kipróbálta az akkor nem­rég felfedezett hidrogénnel töl­tött ballont. Az akkori szó- használat a meleg levegővel töltött és hidrogénnel légbe szálló ballonok mindegyikét feltalálójukról nevezte el. Né­hány. állatokat szállító ballon próbaútja után ugyanezen év novemberében emelkedett a levegőbe az első ember is. 1785-ben szállott át a Csatorna felett ember ballon segítségé­vel, de mindezek a kísérletek a szél ingadozásának voltak kitéve. Az első kormányozha­tó, merev vagy félmerev tes­tű ballonokat hazánkfia, Scwarz Dávid gondolta ki és tervezte, az ő kísérleteit foly­tatta és tökéletesítette Zeppe­lin. A repülőgépek feltalálása után, azoknak egyre nagyobb tökéletesedésével, a ballonok lassan idejüket múlták. De még a XX. században is. fő­leg védekező és megfigyelő célra majdnem minden hadse­reg használt kötött ballonokat. Az első postaszállítás 1808- ban Koppenhága ostroma al­kalmával történt ballonnal: Ettől a kezdeményezéstől hosz- szú út vezetett századunk 30- as évei körül a Zeppelinek ál­tal Európa és Dél-Amerika között rendszeresen lebonyolí­tott postákig. Ezek dokumen­tumai a légipostabélyeg-gyűj- tők féltett kincsei közé tartoz­nak. Érdekes az a postaszolgálat is, amelyet ugyancsak ballo­nokkal bonyolítottak le az 1870—71. évi francia—német háború alatt Párizs 133 napi ostroma idején, amikor a meg­szállt és körülzárt Párizsból 69 alkalommal szálltak fel ballonok postával. s ezek 106 személyt is szállítottak. Ma már a posta területén a ballonrepülésnek csak egész kivételes esetekben van jelen­tősége. Egyéb célokra azonban a ballonokat és kormányozha­tó léghajókat még manapság % gazdaságosan felhasználják. I l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents