Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-04 / 232. szám
Száztizenkét disznó, és még sok ezer... Teljesülő javaslatok Üléseseit a bonyhádi járási J\EB *— Huszonkettő, huszonhárom, huszonnégy, huszonöt... a tengelici vasútállomás váró- Huszonöt lila ötszázas perdül a tengelici vasútállomás várótermének asztalára, hozzá még három piros hasú százas, némi apró — és az egész összeg a kistormási Csordás Gábor zsebébe vándorol. Rafajlovics Milán medipai tanácselnök kezébe közel tízezer forint... Aki fizet. Szabó Márton, az Állatforgalmi Vállalat felvásárlója. Korán kelt ezen a napon, akárcsak az ügyfelek. — Reggel hétig száztizenkét disznót vettem át. Százhat már vagonban van. utazik Zalaegerszegre, hat pedig teherautón Szegedre — szaláminak. Útközben még megtelik a teherautó. — A jószágot Köleséről, Kistormásról, Medináról. Ten- gelicről, Kölesdről hozták, a háztájiból. Most már az a gyakorlat, hogy a termelőszövetkezetek járművei hozzák az állatokat, mivel az értékesítés is a szövetkezeteken keresztül történik. — Hogyan, púként bonyolódik le az átvétel? — A kirendeltségen minden pénteken értekezletet tartunk. Ezen a szekszárdi járás nyolc felvásárlója bejelenti, mennyi állat átvétele várható. (Ismerjük a gazdákat, de azt is. milyen súlyban vannak az állatok). A kirendeltség az adatokat továbbítja a megyei vállalatnak. az pedig a trösztnek. A tröszt adja meg a diszpozíciót, azt, hogy melyik átvevőhelyre küld vagont. A héten például majd mindennap lesz rakodás, Bátaszéken, Decsen, Szekszárdon, Mözsön. Tengeli- cen. és szállítunk Pestre. Zalaegerszegre. Nagykanizsára, •Tatabányára. Veszprémbe. — Ez a ma reggeli átvétel könnyű nap volt. Hanem a múlt héten Szekszárdon, egyszerre kilencven háztáji marhát berakni... — Mennyi pénzt fizetett ki ma? — Nem sokat. Tán harminc- öt-negyvenezer forintot. — ??? —■ Mostanában már egyre kevesebbnek fizetünk készpénzzel. Csak akinek valamilyen célra sürgősen kell a pénz. Egyébként is, Tengelic az egyetlen hely. ahol zsebből fizetünk. Decsen. Bátaszéken a takarékszövetkezeten. Szekszárdon, Tolnán az OTP-n keresztül. Ez előnyös az eladónak. de nekünk különösen. Nem kell százezreket táskában cipelni, nem áll fenn annak a veszélye, hogy az ember elfizeti magát. A szerződéses értékesítésnek ehhez a gyakorlatához az is hozzátartozik. hogy az OTP. a takarékszövetkezet — ha a gazda kéri — állatonként kétezer forint előleget ad. huszonötezer forintig. Ebből a pénzbő] a gazda egyszerre vehet nagyobb mennyiségű takarmányt, vagy éppen az ólat bővítheti, újjáépítheti. Ezzel a lehetőséggel nagyon sokan élnek. — Ez tehát azt is jelenti, hogy változatlanul megvan az állattartási kedv. — Feltétlenül, Mi, akik benne élünk a dolgokban, a legközelebbről látjuk a helyzet alakulását. Az év elején ugyan csökkent az állomány, a száj- és körömfájás, de még inkább a takarmány minősége miatt, de mostanra már ismét sok a sertés a háztáji gazdaságok, ben. Ezt segítette a vállalat akciója is: a járásban háromA jubiláló újítás Szekszórd határában Sió- agárd, Harc, Zomba és Kéty térségében ezekben a napokban kábelt fektetnek. Az árkot ásóval készítik, a kábelt kézzel fektetik. * Éppen három éve, hogy először írtunk a szekszárdi posta újítóiról. Sajnos érdembeli döntés azóta sincs. Amióta a telefont, távírást feltalálták, nemcsak légvezetéket — oszlopokra feszített drótot — hanem kábelt is használnak, hogy az elektromos jelek, áthidalva kilométereket, országrészeket, kontinenseket, vigyék a hírt. A légvezeték szerelésében lényegében már minden feltalálhatót feltaláltak — mondják a szakemberek — nem így a kábel- fektetésnél. A kábelnek a klasszikus fektetési módja, hogy kiássák az árkot- belehelyezik a kábelt, és a földet visszadobják. Nehéz fizikai munka a kábelfektetés. A néha több tonnás kábeldob vontatása, és erről a vezeték letekerése szintén a nehéz fizikai munkák közé tartozik. Az évtizedek folyamán számos ügyes, és jól használható gépet szerkesztettek, itthon és külföldön is. Hazánkban néhány csehszlovák gyártmányú kábelfektető gép működik. Túlságosan lassú, és nehézkes ezekkel a gépekkel dolgozni. Két lánctalpas traktor kell vontatásukhoz, működtetésükhöz és a veszély mindig fennáll. hogy a kábel elszakad, eltörik. A szekszárdi gép nem A szekszárdi posta néhány szakembere készített egy újfajta kábelfektető szerkezetet. Ennek vontatásához egy traktor kell és a legnehezebb terepen is kifogástalan munkát végez. Eddig közel húsz kilo. méter hosszúságú vezetéket fektettek le a szekszárdi postások gépével. Dolgoztak a Duna mentén Gerjen térségében, Gemencben, az őserdő- sűrűségű rengetegben éppen olyan megbízhatóan működött, mint homokos talajon. Nemrég Mohácson dolgoztak. Ott is sikerrel. A többszöri mérés- és most már a kábelen történő forgalmazás igazolja az újítókat. Amikor Mohács térségében dolgoztak, az újítók voltak a segédmunkások is, a műszakiak is, maguk ügyeltek a gépre, hajtották a dobokat, sürgölődtek — hogy minél előbb, sikerrel fektessék le a kábelt. Az előzetes számítások szerint ezen a munkán több mint százezer forintot kellett volna megtakarítani. a cseh géppel szemben. Az eredmény: majdnem kétszázezer forint volt a megtakarítás... A posta újítói sem a költségek fedezésére — maguk készítették a szerkezetet, — nem kaptak pénzt, sem pedig azért, hogy kábeleztek. Igaz, a mohácsi munka után levelet kaptak — a terepről történt elvonulás után egy hónapra —■ hogy elszámolhatnak naponként harmincegy forint napidíjat; Abban bízunk, harmadik cikkünkben, amely a postások újításáról készül majd — már arról írhatunk, hogy a kábelfektető újítás sorsa eldőlt. száztíz kocát adtak ki tartásra, ezek szaporulata jön majd vissza, a jövő évben. Sokat segített a jószágtartöknak a tejipar is. azzal, hogy két-há- róm hónap óta másodrendű .tejet ad ki. Ez különösen itt, Tengelic környékén jött jól, mert a Petőfi Tsz törzstenyészetéből kikerülő lapály-fajtának nagyon keli a fehérjedús takarmány. — A tartási kedvre jellemző az is, hogy egyre nagyobb a tápigény, hogy egyre többen veszik meg az önetető berendezéseket. Ezek rendkívül megkönnyítik a munkát, akár két napon keresztül is csak vizet kell adni a jószágnak. És ráadásul szerencsés helyzetben vannak azok. akiknél van olyan családtag, aki állandóan otthon van. el tudja látni a jószágot. A múlt héten volt olyan, aki egy tételben harmincöt disznót adott le. Mi látjuk, tapasztaljuk, ho. gyan tudnak számolni az állattartók. hogyan jönnek ki jobban. Most például olcsó a malac, inkább leszerződik süldőre. öt-hat hónap alatt el. érik a kilencven-száz kilós súlyt. — A háztáji állomány nőve. kedésében például közrejátszik. hogy az idén nagyon jó lesz a kukorica minősége, biztosan jobb étvággyal eszi a disznó, mint a tavalyit, akár natúrban, akár a takarmánytápban. — Most számunkra még egy negyedév hátra van, de már bízhatunk abban, hogy az év eleji nehézségek ellenére is felvásároljuk a tervezett meny. nviséget, és ahogyan a dolgok alakulnak, jövőre még többet. Most csak a háztáji állományról beszélek, mert a szövetkezetek adják a mennyiséget, és ott az átvételi rendszer is más: helyben vesszük át a sertést. nem kell külön, az átvevőhelyekre szállítani. — Még egyszer, csak azt mondhatom, nem kell aggódnunk a háztáji sertésállomány miatt, az állattartóknak meghozza a maga hasznát. Igaz, hogv van vele gond — a járvány, a rossz takarmány átmenetileg csökkentette aá állományt —, de érdemes vele foglalkozni. Mi, felvásárlók, tapasztaljuk először, ha jobbra. vagy kedvezőtlenebbre fordul a helyzet. Jó magam is már tizennégy év óta dolgozom a szakmában. B. I. Tegnap — szerdán — délelőtt ülésezett a bonyhádi járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A testületet Baricz József elnök írásban tájékoztatta az előző NEB-ülés óta történtekről. majd az elnöki jelentésben foglaltakra vonatkozó kérdésekre válaszolt. Amint a beszámolóból kitűnt, számos, korábban vizsgált szerv megfogadta a népi ellenőrzés javas, latait. így például a nagymá- nyoki Gábor Áron Tsz a tervezett másfél millió helyett két és fél millió forintot költ gépparkja fejlesztésére. A kis- dorogi Március 15. Tsz szociális helyiségeket épít a gépműhelyben dolgozók'számára. A bizottság az elnöki jelentést egyhangúlag elfogadta* A bonyhádi járás öt községében vizsgálta a népi ellenőrzés, hggy a községi és a községi közös tanácsok mi módon hajtják végre a felügyeleti tanácsi szervek rendeletéit, valamint saját rendeleteiket; és hogy mi módon valósulnak meg a lakosság köréből érkezett javaslatok. A reprezentatív jellegű, alapos vizsgálat számos, örvendetes megállapít tással zárult. A tanácsi munka gördülé- kenységének egyik lényeges feltétele a hatályos rendelkezések nyilvántartása. Ez valamennyi vizsgált községben kifogástalan volt. Az ügyintézés gyorsaságát dicséri, hogy az öt tanács egyikénél sem fordult elő ebben az esztendőben ha^ táridő-meghosszabbítás. Bár a munka egyszerűsítését célozza, mégis hibás az a gyakorlat. amelyre két községben bukkant a népi ellenőrzés. Ez az, hogy a községfejlesztési hozzájárulás elengedésére vagy mérséklésére vonatkozó kérelmeket összegyűjtik, és csak az év vége felé döntenek felőlük. Ez a gyakorlat ellentétes az 1957. évi IV. törvénnyel, amely a 30 napos ügyintézési határidőről rendelkezik. Az 1971. évi tanácstagi és országgyűlési képviselői választások jelölő gyűlésein az öt tanács területén 518 közérdekű javaslat hangzott el. Közülük 177 út, járda és csatorna építésére vonatkozott, 66 a közvilágítás fejlesztésére. A jelölő gyűlések idején mindössze egy állampolgár bírálta a tanácsi ügyintézést Valamennyi községben nyilvántartásba vették a javaslatokat. Arról, hogy a kívánság teljesíthető-e, és mikor, személyenként írásban tájékozatták a választókat. Hozzávetőleg száz az olyan javaslatok száma, amelyeknek megvaló-j sítása kívánatos ugyan, de —• legalábbis egyelőre — megiiaJ ladja az anyagi lehetőségekefcj Ilyen például a három kilómé, tér hosszú zsibriki bekötő úö megépítése. A kívánságok felénél valamivel nagyobb há-J nyada 1975 végéig esedékes. Á választói javaslatok közül a múlt év végéig 236 realizálódott. A bonyhádi járási Népi Ellenőrzési Bizottság a lakos rí * jobb tájékoztatása érdekében javasolta, hogy a tanácsrendeleteket ne csupán a hatályos lépést követően közvetlenéi; hanem többször hirdessék ki. Majdnem valamennyi vizsgált községben célszerűnek látszik: új, korszerű közitisztasági rendelet megalkotása. A népi el-J lenőrzés megítélése szerint helyes volna a megyei tanács és a megyei tanács vb rendeletéig nek végrehajtására a községekben intézkedési tervet készíteni. Abból a helyes gyakorlatból kiindulva, hogy a, tanácsok a választói javaslatom kát a lehetőséghez képest ai fontosság sorrendjében realizálj ták, ajánlotta a népi ellenőrzés: a nagyobb volumenű építj kezésekre vonatkozó elképzeléseiket szerepeltessék hosszú távú terveikben* Ilyen módon, segíthetnék a központi támogatásból rendelkezésre állá összegek elosztását, azok meg-« tervezését; B. Z. , liljill hírverés a rajzos hirdetés szakítja el a kábelt;- Pj SZÜRET Fotó: Gottvald
