Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

Környesetvédelmi őrjárat Miért lett Alsónána A Baranya megvei Levéltár évkönyve Az 1848-as szabadságharc 125. évfordulójának szenteli idei évkönyvét a Baranya me­gyei Levéltár. A kiadi'ányban számos — eddig ismeretlen — pécsi—baranyai dokumentum lát majd napvilágot, amelyek új megvilágításba helyezik nz eddig kevéssé ismert dél-du­nántúli eseményeket. A készü­lő kötet egyik érdekes darab­ja a közelmúltban került elő a pécsváradi közalapítványi uradalom iratanyagának ren­dezése közben: korabeli tudó­sítás a horvát csapatok drávai átkeléséről. A terjedelmes irat szerzője a vajszlói uradalom tiszttartója volt. A szemtanú hitelességével és pontosságával írja le a drávai átkelés eseményeit, a katonák felszerelését és viselkedését. Amikor a megyei szociális és egészségügyi bizottság leg­utóbbi ülésén az elnök beje­lentette, hogy a „Virágos Tolna megye” mozgalomban az első helyezést Alsónána érte el, a bizottság tagjai egy kicsit meglepetten néz­tek egymásra. Miért épp Al­sónána? Mi van Alsónánán? Először csak úgy néztünk szét a községben a helybeli­ek kalauzolása nélkül. Kí­váncsian vártuk azt a ha­tást, vagy benyomást, ami megérteti velünk, hogy miért lett Alsónána az első. őszin­tén szólva az első látszatra egy kicsit nem értettük a helyezést. Kétségtelenül na­gyon szép fekvésű, dombok­kal, erdőkkel körülvett köz­ség, kanyargós utcák. A há­zakon látszik, hogy igyekez­nek felújítani, gondozni. Mindez azonban többségé­ben adottság és nem érdem. Másodszor Alsónánán már elbeszélgettünk Farkas Ist­ván tanácselnökkel és kiraj­zolódott előttünk a község múltja, jelene. Kezdtük érte­ni a dolgot. A község elég mélyről in­dult. A felszabadulás után 67 község lakóit telepítették Alsónánára. Valóságos ol­vasztótégely volt a község. 1000 lakos 67 falu lakossá­gából, négy országból! Hát bizony ez indulásnak nem éppen kedvező. Óriási neve­lési feladatot jelentett ez annak idején a község ve­zetői számára. De miért környezetvédel­mi téma Alsónána helyezé­se? Több, mint egy évtizede a KÖJÁL-ban Alsónána arról az első ? volt ismert, hogy az egyik legrosszabb ivóvízű község. Nem tudtak az állandó böl­csődének (!) ivóvíz-minősé­gű vizet találni a községben. Most azonban már építik A törpevízművet és ahogy erről mesél az elnök, minden mon­datában megismétlődik ez a szó, hogy társadalmi munka Tervezés, kivitelezés — tár­sadalmi munka itt is, ott is. Végül is a költségeknek mintegy negyed részét társa­dalmi munkával fedezik. Aztán a fásítás: ahogy so­rolja az elnök, egyszer 600 fa, azután 250 fa. azután er dő, fenyőerdő 70 kataszteri holdrtyi területen, egy másik erdő csaknem 50 kataszteri holdon. Az akácbozót helyé­re ismét csak fákat ültettek. És megint csak társadalmi munka, társadalmi munka. Azután kisebb parkosítá­sok, majd utcakövezés, busz­fordulóhely, utcakorrekciók, kiszögellő kerítések eltünte­tése. Bonyhádi beszélgetés Óvoda, üdülőtelep E hét elején koordinációs értekezletet tartottak Bonyhá­dion. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Daradics Fe­renc, a járási pártbizottság el­ső titkára is. A megbeszélé­sen valamennyi bonyhádi Üzem képviseltette magát.\ Az eszmecsere középpontjá­ban az állott, hogy mielőbb fel kell építeni a társadalmi erők segítségével még egy 100 férőhelyes óvodát. A nagy. községben jelenleg 456 óvodis- ta számára van hely, a kény- telenségbői elutasított gyerme. kék száma azonban meghalad­ja a százat. A nagyközség tanácsi veze­tői nem csalódtak, amikor a település áldozatkészségére számítottak. A Sütőipari Vál- alalat küldötte azon nyomban 75 000 forintos felajánlást tett. ugyanekkora értékben vállal­ták az építendő óvoda villany- szerelését a Gépjavító Válla­lat dolgozni, a Volán-kiren­deltség 30 000 forint értékben vállalt szállítást, az ifjúkom­munisták az építőtábor részt­vevőinek segítségét ígérték meg. Többen kijelentették: az ő üzemük is támogatja az óvó. da építését; a segítség mérté­kére vonatkozóan a közeli jö­vőben nyilatkoznak. pán tetszetősnek, de megvaló­sításra érdemesnek tarthatjuk Hausér Miklós elgondolását. A Kettős találkozó színhelye lesz a hét végén Dombóvár, még pontosabban a városi művelődési ház. mivel ott ren­dezik meg a IX. dél-dunántúli amatőrfilmszemlét és amatőr- filmes-találkozót, valamint a III. országos néprajzi amatőr­filmszemlét. Kicsit hosszú a cím. Ennek az az oka, hogy idén első ízben rendezik egy­szerre a néprajzos- és az ama­tőrfilmes-találkozót. A dél-du­nántúli amatőrfilmszemlét öt megyében, Baranyában, Zalá­ban. Somogybán. Fejérben és Tolnában, míg a III. néprajzi amatőrfilmszemlét országosan hirdették meg. Az előbbinek Dombóvár immár hetedik al­kalommal ad helyet. A nevezések, jelentkezések már egy hónapja folyamatosan érkeznek a városi művelődési gazdaságossági számítások — remélhetőleg -r— a völgyzáró gát felépítésére buzdítanak. házba, s ahogy Bükösdi Já­nos művészeti előadó elmon­dotta, eddig közel ötven film érkezett. Tizenöt filmet az al­kotók a néprajzos-szemlére szántait. A zsűri ma — pénte­ken — délelőtt lát munkához, s két napon keresztül nézi. bí­rálja a beküldött filmalkotá­sokat. Ezek a vetítések azon­ban nem lesznek nyilvánosak. A dombóváriak csak vasárnap délelőtt 11 óra után láthatják majd a filmeket, amikor is az’ ünnepélyes eredményhirdetés után, levetítik a filmszemle győztes alkotásait. Az idei filmszemlén kedves vendége­ket is fogadnak: évek óta ba­ráti kapcsolatot tartanak fenn az újvidéki és a zombori ama­tőr filmesekkel, akik ez alka­lommal látogatnak Dombóvár­ra. A társadalmi aktívák el­mentek a családokhoz, szól­tak és a családok vállalták az anyagi áldozatot, a társa­dalmi munkát és talán ami a legértékesebb, megértéssel járultak a jó szándékú kezde­ményezésekhez. Ezért környe­zetvédelmi téma Alsónána. Az a rengeteg fa, amit el­ültettek, ma friss levegőt áraszt és ad a község lakói­nak, nagyorí sokat javít a község klímáján, az ott élők már megszokták és nem is tudják ez másutt milyen ér-, ték volna. Mindenesetre ben tudatosan, de .vonzerőt jelen , a lakosságnak. 30 ház épült 6 év alatt (1000 lakosú köz­ségben) és jelenleg házhely­gondjaik vannak. Csak úgy mellesleg: 1000 lakosra 22 szülés egy év alatt. 50 szá­zalékkal magasabb, mint az országos átlag. Hazafelé me­het már mindent másképpen látunk. Alsónána megérdemelte az első helyet. Dr. Szelényi Béla a Hazafias Népfront megyei környezetvédelmi munka­közösségének elnöke Október 26 - 28 Amatőr filmesek szemléje Dombóváron Bonyhád lakosságának ön­zetlenségét dicséri a múlt esz­tendőben végzett két és fél millió forintos társadalmi munka, — de a legutóbbi ta­nácskozáson elhangzott javas­latok is a szűkebb haza sze- retetéről tanúskodnak. Igen érdekes ezek közül az, amelyet Hauser Miklós népművelési felügyelő dolgozott ki. Számí­tásai szerint a Majos és az Afjarhant felől csörgedező pa­takok percenkénti vízhozama még száraz időben is három köbméterre tehetőd Ha a Szecskái völgyben zárógátat építenének, hamarosan 36 hek. táros, csónakázásra, fürdésre, horgászásra alkalmas tó szü­letne. Ennek vízét öntözésre is lehetne használni. A víz alá kerülő területtel jószerint semmit sem veszítene a me­zőgazdaság, mivel annak érté­ke az 1300 aranykoronát sem éri el. A nagyközség lakossága gyorsan növekszik; tavaly csu­pán a környező falvakból nyolcsZázan települtek be. Ha arra gondolunk, hogy Dombo- ri 46, Harkány 65 kilométerre fekszik Bonyhádtól. nem csu­A Hőgyészi Vegyesipari Sz övetkezetben a közelmúltban ad iák ót a mintegy három és fél millió forintos költséggel épült HÖvőcsaraekhox tartozó szociális épületet. Foto: Gottvold Közérzet és intenzitás Három évvel ezelőtt a General Motors mintaüzemet avatott az USA-beli Lordstownbán. Az ava­tásról megjelent sajtóközlemé­nyek hírül adták, hogy ebben az üzemben működik a világ leg- ' gyorsabb futószalagja, a legala­csonyabbak a gépkocsik szerelé­si költségei, „valóságos munkás- paradicsom" látványa fogadja a látogatót. Annál nagyobb volt a közvélemény meglepetése, ami­kor alig egy év elteltével riasztó hírek érkeztek az új üzemről. Pontosabban arról, hogy egymást érik a munkabeszüntetések, a fegyelem rendkívüli módon meg­lazult, szcbotázs jellegű akciók zajlanak le, nő a munkabalese­tek száma. A vizsgálatok meg­állapították, hogy „összefüggés áll fenn a munkások nyugtalan­sága, másrészt a munka inten­zitása és annak egyhangúsága között..." A balesetek fő okát pedig azzal hozták összefüggés­be, hogy az automatizálás viszo­nyai között a munkás számára gyötrővé válik az a tudat, hogy személyisége megsemmisül. Mint tudjuk, világjelenségről van szó, arról, hogy a tudomá­nyos-technikai forradalom előre­haladásával, a munkamegosztás terebéiyesedésével mind jobban terjed, fejlődik az automatizálás a munka egyhangúbbá válikt Szocialista viszonyok között azon­ban ez a körülmény nem vezet konfliktusokhoz, mert nem 'jár együtt a munkás elszemélytele­nedésével. A szocializmus azt tudatosítja a korszerű technikát kezelő mun­kásban, hogy hatalmas értékű társadalmi vagyon hasznosításán ért felelős, s ezzel egyenes arány­ban növekszik a társadalom iránti felelőssége. Ahhoz, hogy ezt lás$a, érzékelje, nemcsak szakmai tudással kell rendelkez­nie; hanem megfelelő erkölcsi tartással is. Ehhez természetesen ismernie kell mindenekelőtt a munkahelye életét. Vannak, akik alapos szo­ciológiai vizsgálatok alapján nö­vekvő pszichikai igénynek neve­zik a munkások azon kívánságát, hogy betekintést engedjenek szá­mukra az üzem életébe, gond­jaiba, hiszen csak így ismerhetik fel saját helyüket is. A részvétel, a közreműködés igénye, szüksé­gessége, amely a szocialista be­rendezkedésű országokban any- nyira természetes következmény, egyúttal megkönnyíti a vezetők munkáját is. Döntéseik előkészí­tése során számos olyan infor­mációhoz juthatnak, amiknek birtokában jobb lesz a döntés, hatékonyabb az emberek mozgó­sítása a kitűzött célok elérésére. Bátran nevezhetjük nemzetkö­zi érvényű tapasztalatnak, ame­lyet számos, a szocialista orszá­gokban lefolytatott vizsgálat ada­tai támasztanak alá. Az állami iparban ez idő sze­rint valamivel több, mint 115 ezer brigádban 1 millió 275 ezer munkás tagja a mozgalomnak. Az a körülmény, hogy a szocia­lista cím elnyerése a szocialista munka és életvitel függvénye, egyben elősegíti az egyes kol­lektívák stabilizálódását, kötődé­sét a gyárhoz, a műhelyhez. 1 Ezekben a brigádokban az em­berek egymás iránt érzett fele­lőssége magától értetődő módon fejleszti a társadalmi felelősség­tudatot, serkenti a közösség ér­dekében végzett murjkát. A fe­gyelem, a gyári előírások pontos betartása olyan kötelesség, amely szorosan összefügg a hivatás- tudattal, azzal a felismeréssel, hogy az egyén boldogulásához a közösség gyarapodásán át ve­zet az út (K. l.>

Next

/
Thumbnails
Contents