Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-25 / 250. szám
A nyilatkozat visszhangja HÉTFŐN REGGEL jól öltözött férfi állított be a Népújság szerkesztőségébe azzal, hogy helyreigazítást kér. Jelen, féktelen, a tények szempontjából mellékes dolgokra hivatkozva szót emelt „becsülete védelmében”. Amikor érthető módon azt a választ kapta: ebben az ügyben reklamáljon a Népszava szerkesztőinél, ahonnét a nyilatkozatot közlésre átvettük, vagy magánál a nyilatkozónál, önsajnáltató hangon kijelentette: az az én bajom, hogy a nyilatkozó nem akárki. A helyreigazítást kérő ember ezzel a tulajdonképpen meglepő fordulattal együttérző szánalom, és részvétkeltés céljából valami olyat szeretne elhitetni, hogy a megye első emberével szemben neki úgysem lehet igaza, kénytelen te. hát az elmarasztalásba belenyugodni. Csavaros észjárás annyi szent. Feltételezhető, hogy lesznek majd olyanok is, akiket megtéveszt, s akik saj_ nálják. hogy ebben az „egyenlőtlen felállásban” esett nehezen lemosható folt a becsületén. Megszoktuk, s megtanultuk, hogy becsületükre egyesek akkor kényesek leginkább, amikor azt eljátszották. Addig nemigen. Az ilyen emberek döbbenetes átéléssel tudnak felháborodni, s veszélyt érezve agresszívek, gátlástalanok, főleg, ha élvezik néhány vezető vak bizalmát, elvtelen barátsá. gát. De ezt most hagyjuk. Szögezzük le inkább: a jól öltözött férfiú a bajt illetően aggasztó tévedésben él. Ebben a Szituációban nem az az ő baja, hogy ^ védtelen, s nem áf nyilatkozó pozíciója miatt „védtelen”; hanem azért, mert főkönyvelőként igazgatójával egyíMmégJ . vásároltak egy 98 ezer forintos Polski Fiat személygépkocsit 115 ezer forintért a vállalat részére, s „a szerződésben a legális árat tüntették fel, a különbözetet pedig elosztották”. Az az ő baja tehát, hogy törvénytelenségre vetemedett, megfeledkezve a köznapi,igaz. Ságról, arról, hogy a tisztességre addig kell kényesen ügyélni, amíg van. -Y A Tolna megyei Pártbizottság első titkárának nagyon világos és egyértelmű, indulatoktól mentes; elvszerű nyilatkozata a tisztességtelenséget megfélemlíthette, zavarba hozhatta, ám a megye dolgozóit ez a nyilatkozat mélységes megnyugvással tölti el; Vitatják, értékelik, beszélnek róla, s egyértelműen helyeslik. A dolgozó emberek azt mondják: a nyilatkozat a megyei pártbizottságnak a közélet tisztaságát óvó. félreérthetetlen ál^ás. foglalása a X. kongresszus szellemében kialakított kötelező helyi, megyei erkölcsi norma. Eddig sem volt könnyű, s ettől kezdve még nehezebb lesz a. visszaéléseket eljelentéktele- nítő mellébeszélők dolga,.; akik olykor úgy tettele,; mint a Bo- dóné, amikor kérték .‘tőle a bor árát, másról beszéljek. Kezdetben két ember egyszerű személyeskedésének fogták fel az illetékessek a volt szekszárdi művelődésügyi osztályvezető ügyét is. Ilyenformán állott elő az a furcsa helyzet, hogy amikor a visszaélések egy részét az egyik iskola- igazgató állampolgári és kom. munista kötelességét teljesítve jelezte, meglepetésére vizsgálat helyett őt és az osztály- vezetőt meghívták „súrlódásokat” tisztázó, békítő tárgya- lásra. AZ TERMÉSZETESEN NA. GYÓN JÓ, hogy szíre-szóra, mendemondára nem hurcol, nak meg erhbéféket, de' áílmár nenHóe bogifi ilyen, meggondolásból, az elsimítás látszatát keltve . „nem akarom érteni, hogy miről van ,szó” alapon kezelnek olykor kézenfekvő, szinte • már mindenki tudja visszaéléseket. Ezek nyomán hibás kép alakulhat ki az emberekben és sokan tudni vélik; ezt is elsimítják, azt is . elsimítják. A megyei pártbizottság első titkárának nyilatkozata az ilyen féltételezésekre is rácá- .folt. Egyetlen baráti kör, egyetlen törvénysértő sem remélhe. ti. hogy aki rászolgált, az kibújhat a felelősségre vonás alól. még akkor sem, ha a fo- gadatlan prókátorok néha betartanak. „Volt például olyan ügy T- egyértelmű bűncselekmény, a társadalmi tulajdon rovására, — amelyben a megyei bíróság ítélete után, egy időben három főhatóságtól jelentkeztek és kérték fel az iratokat. Holott már az első percben nyilvánvaló volt, hogy a bűnösnek felelnie kell tettei, ért” — mondta K. Papp József elvtárs. A nyilatkozat komolysága, tárgyszerűsége újólag erősíti a megye dolgozóiban azt a tényekre alapozható meggyőződést. hogy az MSZMP Tolna megyei Bizottsága a X. kongresszus szellemében következetesen őrzi a közélet tisztaságát, s megőrzése érdekében a nyilvánosságot is vállalva, követendő példát mutat Ilyen, kor akadnak persze „túlokos” emberek, akik „lám, megmondtam” kirívó hibákról, nagy bajokról beszélnek. Erről természetesen nincs szó. „Az . anyagiasság és következményei nálunk sem jellemzőbbek, mint másutt”. NYILATKOZATÁBAN K. Papp József elvtárs befejezésül a következőket mondta: '„Ahol hivatása magaslatán áll a pártszervezet, ott senki sem hivatkozik arra, hogy-., „nem tudta, nem ' látta...” A cél -ugyanis az, hogy a kommunista nyitóit szemmé!‘jäf jön.'L'äs- sa meg a maga területén a visszásságot. Legyen erkölcsi alapja szót emelni és emelje is fel szavát mindenütt, minden esetben.” Szocialista brigádvezetők tanácskozása a TOTÉV 1974-es tervéről, a mozgalom feladatairól A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat jövő évi termelési tervéről tanácskoztak tegnap a szocialista brigádvezetők. Az idén másodszor hívták a gazdasági és a tömegszervezeti vezetők a brigádvezetőket megbeszélésre azzal a céllal, hogy a munkások véleményét is figyelembe tudják venni a vállalati irányító-, szervezőmunkánál. Ezúttal Tolnán, az építők műve1ődási otthonában volt a brigádvezetők értekezlete. Kobra József, a vállalat igazgatója vázolta a jövő évi tennivalókat. Az idei 230 millió forint értékű tervvel szemben, jövőre 240 milliót irányoztak elő, azzal a központi céllal, hogy stabilizálják az idei helyzetet, előrelépve a gépek kihasználása és a normafegyelem betartása területén. A vállalat tervszerint halad a korábban kitűzött cél felé: 5a- kásépítő-centrikusságot alakítanak ki. Az 1973-as program időarányos, október közepéig esedékes részét az éoítésvezetősége- ken teljesítették. Ez ideig 180 millió forintos a termelési érték, a múlt év azonos időszakában 137 millió volt. Idén 501 lakást építenek, hetvenöt százalékát a lakásoknak már átadták. Tervszerűen halad a munka az ipari beruházásoknál is. • ’ A vállalatnak jövőre is bőségesen lesz munkája. Eredetileg 360 millió forint értékű építési feladatot kaptak volna, de a rendelkezésre álló erővel csak kétszáznegyventnillió forint körüli építési és ipari termelés valósítható meg, azzal együtt, hogy a további évek termelésfelfutását előkészítik. A j övő évben a termelékenység további emelését tervezik. Idén 214 «jer forint körül alakul az egy. munkásfa., jutó termelési érték, jövőre szeretnék a 240 ezer forintot elérftí — az előregyártott elemek beépítésének fokozásával és a Tna- gyar-utinor, a PE'/A bevezetésével. A vállalat vezetősége -a termelési feladatok határidőre, jó minőségijén való elvégzését kérte a brigádvezetőktől. Sze- hás Antal, a szakszervezet titkára a szocialista brigádmozgalom .céljait; eredményeit összegezte. Elmondta értékelésében, hogy a brigádok jelentős része teljesíti vállalását, ez az alapja a TOTÉV- nél a termelési eredmények fokozatos emelkedésének. a vállalati gazdálkodás szilárdu- lésának, a Hatékonyság növelésének. Elkészítették a szocialista brigádokat tájékoztató versenyprogramot is. Eszerint szervezik majd a különböző építkezéseken a szocialista immkaversenyt. • A brigádmozgalom elé a következő gazdasági évben továbbra is a terv maradéktalan teljesítését tűzték ki célul, a minőség fokozatos emelkedése mellett. Szeretnék folytatni az idei évet: a létesítményeket minőségi kifogás nélkül adták át. A géppark jobb kihasználását is kéri a vállalat vezetősége a szocialista -brigádoktól. Szehás Antal arra is fölhívta a figyelmet,' hogy az építésvezetőségeken rendszeresen értékelni kell a brigádok munkáját, a vállalások teljesítését. A vita során számosán mondták el tapasztalataikat. A jövő évi feladatok teljesítését a brigádvezetők a szervezettség fokozása, a technológiai fegyelem szilárdítása következtében látják teljesíthetőnek. A brigádvezetők elfogadták a vállalat gazdasági vezetői által készített, á szocialista munkaverseny termelési részének céljait megjelölő irányelveket. A szakszervezet a mozgalom problémáiról a jövőben még kisebb fórumon is tanácskozik a brigádokkal. f A szekszárdi íróíaláEkozó első napja (Folytatás az 1. oldalról.) bői — főleg a fiatalokból — is legalább tízzel többen kellene jelen lenniük. Célul jelölte meg a mai fiatalság hipotézisek nélkül való megismerését. hiszen: „Messze vagyunk a mai fiatalság teljes feltérképezésétől. Még a töreki réseit sem látjuk mindig tisztán — hozzátéve persze, hogy sokszor ők maguk sem.” Vitaindító előadást illés Lajos, a Móra Könyvkiadó fő- szerkesztője tartott. Másfél órás előadását itt visszaadni képtelenség, csak vezérgondolatait idézhetjük. Lenin mondotta. hogy „Az ifjúság fogja eldönteni a harc kimenetelét”, letéteményese a jövőnek, de részese a jelennek is. Milyen segítséget és hogyan lehet adni a fiataloknak? Csakis úgy, hogy felnőttként kell beszélni velük, hiszen az ifjúság olyan rétege képezi a tanácskozás tárgyát (a 15—21 évesek), amelyhez a felnőtt irodalom eszközeivel kell szólni. A fiatalok ; akiket az akceleráció, az emancipálódás, a szélesebb tájékozottság. az információk bősége, de a fejlődés dinamikája. az állandó tanulás kényszere is megkülönböztet apái nemzedékétől; változó igényekkel fordulnak az irodalom felé — ha ugyan egyáltalán fordulnák. Itt az előadó utalt az „ifjúságkutatás” fontosságára. ami természetesen véleményünk szerint az ilyen téren tevékenykedő írók elsődleges feladata is. A délelőtti felszólalásokból idézünk. Bárány Tamás arra utalt, hogy látványos forradalmi helyzet nélkül, „fiíiszteresz- ményekkel” nehéz forradalmi feladatokat célul tűzni a fiatalok elé. Molnár Zoltán az előző napi író—olvasó találkozóját, melyen a Bonyhádi Cipőgyárban tizenhárom fiatal vétt részt, kedvezőnek ítélte. A megjelent fiatalokban látta a közgondokkal való törődés iránti hajlandóságot. Bárány Tamással ellentétben úgy vélekedett, hogy a saját életünket megváltoztatni nemcsak akkor nem vált unalmas, amikor a „fényes szellők fújtak”, hanem most sem az, amikor a szocializmus felépítése a cél. A társadalom átalakításának csak a kezdeténél, és nem befejezésénél tartunk. Miszlay Sarolta, a megyei könyvtár munkatársa a „felnőtt ifjúsággal” kapcsolatos konkrét vizsgálódásait ismertette, részben bizonyítva, hogy információk után nemcsak áhítozni, hanem azokat szerezni is lehet. Kö- rössényi János előre elkészített, elsősorban saját problémákkal foglalkozó felszólalását olvasta fel. Kováts Miklós, a Móra Könyvkiadó részéről egyebek közt hangsúlyozta az irodalmi érdeklődést felkeltő tájékoztatás új. a fiataloknak szánt módszereinek megteremtését. Gerencsér Miklós a fiatalok konkrét tetteiről szóló konkrét műveket hiányolta, valamint felhívta a figyelmet az életművek életmódbeli hátterére. Utóbbiakkal arra célozva, hogy például Móricz és Kosztolányi riporteri élet- tapasztalata szépirodalmi alkotásaitól elválaszthatatlan. A tanácskozás, kerekasztal- beszélgetés délutánját két. sú_ lyos tényeket és igazságokat közlő tájékoztatás meghallgatásának szentelték a meghívottak. Borbély Gábor, a KISZ KB titkára annak fontosságát elemezte, hogy itt „a végletes nézetek elleni közös nézőpontot kell kialakítani, noha teljes választ adni minden kérdésre aligha lehet”. Az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. A korábban jelentkezett, extrén példákból táplálkozó megítélések szelidültek. A társadalom tudomásul vette, hogy a fiatalok munkáját, tevékenységét az életre való felkészülés szabja meg, melyet a beilleszkedés stádiuma követ. A művelődésre sokszor nemcsak a szándékuk hiányzik a fiataloknak, hanem a szabad idejük/is. Bárány Tamás felszólalásával kapcsolatban leszögezte. hogy „A fiatalok jelentős részére nem az jellemző, hogy ülve fsrradalmárkodik.” Tevékenységüket azonban nem mérhetjük korábbi korok normáihoz, hanem csak a társadalom jelenlegi állapotához, helyzetéhez és jövő feladataihoz. Nincs annál demoralizá- lóbb. mintha nem vesszük komolyan cselekvőkészségüket. Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese megállapította, hogy a tanácskozás tanúsította benső önvizsgálat. a fontos kérdés felelősségteljes megbeszélése komoly segítséget nyújt a pártnak, mely a fiatalságot nemcsak a jövő, hanem a szocializmus építésének már ma nélkülözhetetlen alkotórészének tekinti. Számos intézkedés született a fiatalok helyzetének javítására. de szó sincs kényeztetésről, a fiataloknak meg kell küzdeniük a jövőjükért. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a társadalmi megítélés, hanem maga a fiatalság is pozitívan változott az utóbbi években. Vannak azonban még tennivalókkal sürgető területek. így például a család, melynek melegét semmi nem pótolhatja és amelynek osztoznia kell a fiatalság nevelése társadalmi felelősségében. Ugyanígy az iskola, mely ha nem ad a művelődés iránti készséget, hajlandóságot. akkor ugyan ki adjon? A KISZ munkája az utóbbi időkben javult, tartalmasabb lett, és jobban tudott rétegfeladatok megoldására koncentrálni. Sokat kell azonban még tenni a tudatformálás terén. Szintén utalt Bárány Tamás nagyon őszinte felszólalására. Sokat tettünk a fiatalok érdekében. így jogunk is van követelni tőlük, például a szocializmus építésének forradalmi tetteiben való részvételt. Sok hiba, melyet ma a fiataloknak rovunk fel. az idősebbektől származik. A fiatalokban mindig élt és él az értelmes élet igénye. Baranyai Tibor felszólalását és a korábban elhangzottakat is Dobozy Imre köszönte meg. A tanácskozás ma folytatja munkáját. (ordas) <^«ís.'sa* Népújság 3 1973. október 25.
