Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

Közel-Kelet

• (Folytatás az 1. oldalról)

adásokba, amelyeket a tűzszünet hatályba lépésének időpontjában birtokoltak;

. 2. felkéri a főtitkárt, tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy haladéktalanul küldjenek ENSZ-megfigyelőket az izraeli és az EAK haderők közötti tűzszünet ellenőrzésére, felhasználva erre a célra az ENSZ-nek jelenleg a Közel- Keleten és mindenekelőtt Kairóban tartózkodó személyeit.

Az egyiptomi hadsereg-főparancsnokság szerdán délben közleményt adott ki a katonai helyzetről, különös tekintettel az első tűzszüneti felhívás óta kialakult erőviszonyokra.

Áz' október 22-ről 23-ra, majd 23-ról 24-re virradó éj* jel — mondja a közlemény — az izraeliek, kihasználva a sötétségét, a nyugati parton az egyiptomi erők állásaiba behatolva ismét megpróbáltak délnek fordulni, hogy kiszélesítsék azt a térséget, ahol erőik mozogtak. Az egyiptomi . erők viszonozták a támadók tüzét.

Az izraeliek ezenkívül légi- erejüket " is bevetették, hogy erfnek fédezetével kisebb egységeiket Adabija kikötőjének irányában szivárogtassák élőr re.

Az egyiptomi érők helyzete szerdán reggel a következő volt:

1. „Erőink ellenőrzésük alatt tartják a Szuezi-csatoma keleti partját és szilárdan biztosítják a Raszmeszalától (Szuezi-öböl keleti partja) Port Fuadig terjedő, 200 kilométer hosszú 12—17 kilométer széles térségét. Kivételt képez -egy kis rés, kb. 7 kilométer hÖsszúságban Deversoir és a Keserű-tavak között. Az egyiptomi erők - elféhőfzése alatt álló terület nagysága 30 002 négyzetkilométer.”

.2, „Az ellenségnek nincsenek erői a- csatorna nyugati oldalán, az iszmaliai út északi szektorában és onnan északra.”

3. „Vannak bizonyos ellenséges erők az egyiptomi egységek-között szétszórva a csatorna nyugati partján, az Adabija kikötőjéig húzódó déli tengely mögött.”

4. „Nincsenek ellenséges

erők a csatorna menti nagyvárosokban: Iszmailiábarf,

Szuezben és Port Szaidban.”

5. „A tűzszünet beállta után, szerdán -reggel az ellenség megpróbálta elvágni a Szuez városához vezető utakat, de egységeink erővel akadályozzák meg céljai elérésében.”

;,A keleti parton tartózkodó

egyiptomi erők utánpótlása rendszeres és egyetlen percre sem szünetelt. Erőink szilárdan tartják állásaikat a Sinaifélszigeten.”

Hírügynökségek szerint a kommünikének az a kitétele, hogy az egyiptomi egységek „erővel akadályozzák meg (az izraelieket) céljaik elérésében” arra vall, hogy a harcok egyes helyeken a tűzszünet után is folytatódtak, illetve folytatódnak.

Két szerda délelőtti izraeli nyilatkozat — Dajan hadügyminiszteré és egy katonai szóvivőé — azt adta hírül, hogy a frontokon „többé-kevésbé” csend honol, illetve, hogy a tűzszünet „megfelelően” érvényesül.

Az ENSZ központi apparátusának és tűzszüneti megfigyelőinek intenzív közreműködésével beindult a diplomácia gépezete, s végül mindhárom hadat viselő fél: Izrael is,

Egyiptom is, Szíria is hozzá járult ahhoz, hogy szerdán reggel „tüzet szüntess” parancsot adjon ki. Damaszkusz az első tűzszüneti felhívást forma szerint még nem hagyta jóvá. de a másodikat már igen. Álláspontja szerint — mint arról Khaddam külügyminiszter Waldheim ENSZ-főtitkárt tájékoztatta — a fegyvemyug- vást elrendelő döntés alapja továbbra is az, hogy

— Izrael kivonja csapatait az 1967 júniusa óta megszállt arab területekről;

—: aa BNSZ-hatSrozatok

szellemében érvényre jutnak a palesztinai arab nép törvényes nemzeti jogai;

— Izrael is tiszteletben tartja a tűzszünetet.

E feltételekkel kapcsolatban nem érdektelen arra emlékeztetni, hogy Golda Meir izareli miniszterelnök a jeruzsálemi parlamentben elhangzott beszédében kategorikus formában megtagadta a „hatnapos háború” során megszállt arab területek végérvényes kiürítését, sőt azzal hivalkodott, hogy a mostani háború 18 napja során kialakult tűzszüneti vonalak Izrael számára még az előzőknél is jobbak — különösen. ami a Szíriái frontot illeti. A kormányfő — összhangban az eddig gyakorolt annexiós politikával — kitartott Izraelnek Jeruzsálem egészére formált igénye mellett, végül pedig megfenyegette Libanont: a jövőben, ha a palesztin gerillák likvidálásáról van szó. országa „nem elégszik meg védekező akciókkal” — azaz átlépi a határt.

LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT:

Az egyiptomi főparancsnokságnak a kairói rádióban beolvasott közleménye szerint az izraeli fegyveres erők megpróbálták megostromolni Szuez városát, de az egyiptomi erők meghiúsították a kísérletet, megsemmisítettek 13 izraeli páncélost. A harcok folytatódnak.

Fock Jenő fogadta Mihail Leszecskót

Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán reggel hivatalában fogadta Mihail Leszecskót, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi

bizottság szovjet tagozatának elnökét.

A baráti eszmecserén részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is.

Losonczi Pál látogatása Salgótarjánban

(Folytatás az L oldalról)

Az Elnöki Tanács elnöke a megyei pártszékházban megrendezett aktívaülésen párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőkkel, az ipari és mező- gazdasági üzemek, szövetkezetpolitikai szervezetek, testületek képviselőivel találkozott. Az aktívaértekezleten Losonczi Pál az időszerű kérdésekről adott- tájékoztatást.

Losonczi Pál a többi között a következőket mondotta:

— Mezőgazdaságunk általános helyzetét az erőteljes fejlődés jellemzi, az összehasonlítást kiállja a népgazdaság többi termelő ágazatával, sőt a nagyvilág mezőgazdaságával való összehasonlítás során sem kell szégyenkeznünk. Az eddig elért szint, a bíztató kilátások egyenes és közvetlen eredményei a párt immár másfél évtizede töretlen agA szocialista vállalatok helye és szerepe a gazdasági növekedésben

Wilesek Jenő előadása as MSZMP politikai akadémiáján

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai akadémiáján szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Wil- csek Jenő. a Pénzügyi Kutatási Intézet igazgatója előadást tartott A szocialista vállalatok helye és szerepe a gazdasági növekedésben címmel.

Dr. Wilcsek Jenő, a többi közt szólt a gazdasági növekedésnek a reform bevezetése óta meggyörsült . üteméről, amely a központi gazdaságpolitika mellett a vállalatok jobb munkájának eredménye. A vállalati munka jelentősége a fejlődés intenzív szakaszában egyre növekszik, ezért is szükséges, hogy a vállalati forma rugalmasan tudjon alkalmazkodni az újabb és változó

Le One The nem fogadta el a Nobel-díjat

A szerdai hanoi lapok vezető helyen közlik Le Dúc Tho október 23-án kelt válaszlevelét a Nobel-díj bizottság elnökéhez, amelyben köszönetét fejezi ki a bizottság jóindulatáért, de jelzi, hogy a díját nem fogadja el.

A levélben Le Dúc Thó meg- megállapítja: Az Amerikai

Egyesült Államok 18 éven át folytatott öldöklő háborút Vietnam ellen, óriási károkat és szenvedéseket okozva a népnél:.-'A háború befejezését: - és a tényleges béke helyreállítását szolgáló párizsi megállapodás a vietnami nép történelmi jelentőségű győzelme az agresszor felett, a vietnami nép harcát mindenkor segítette és támogatta a haladó nemzetközi közvélemény. — Mi következetesen végrehajtjuk a párizsi megállapodás előírásait — folytatódik levél —, $ ezt követeljük a szembenálló felektől is. Ám az USA és a saigoni adminisztráció ma is sorozatosan megsérti a megállapodást, a béke ezért nem teljes még Dél-Vi- etnam földjén. Ilyen körülmények között á Nobel-béke- díjat nem fogadhatom el.

Le Dúc Tho végül arról ír válaszlevelében, hogy számításba vehetné ilyen díj elfogadását, ha mindegyik ^ fél tiszteletben tartaná a párizsi megállapodást, bä elhallgatnának a fegyverek, s valóságos béke köszöntene egész Vietnam népére.

feladatokhoz. A vállalati forma a szocialista országokban állandóan fejlődik sok azonos, illetve rokonvonással, és -egyben a nemzeti sajátosságoknak megfelelő változatokkal.

A gazdasági növekedés és hatékonyság témakörben hang. súlyozta, hogy a vállalatok gazdálkodásának fokmérője: a hatékonyság.

A központi irányítás feladata. hogy a torzítások felismerésével szükség esetén megfelelő intézkedéseket tegyen. A vállalatoknak viszont az a feladatuk. hogy minden lehetséges és rendelkezésükre álló eszközzel javítsák a hatékonyságot.

Az intenzív fejlődési szakaszban különös jelentőséget kell tulajdonítani a munkatermelékenység növelésének, hiszen a termelékenység emelése nélkül intenzív fejlesztés meg sem valósulhat. A gyárkapun kívüli munkaerő-tartalékokat lényegében igénybe vettük. így most már szinte kizárólag a kapukon belüli munkaerő-tartalékokkal számolhatunk.

Az utóbbi években kedvezően nőtt a munkatermelékenység az iparban és a mezőgazdaságban. de a nemzetközi összehasonlítások alapján ezen a területen még napjainkban is jelentős az elmaradás. Ennek oka: a műszaki és technológiai fejlődésben való elmaradás, a nem kielégítő munkaszervezés.

Egyes területeken a munka- fegyelemmel és a munkaer. köíccsel össze nem egyeztethető módon alacsony a munka intenzitása is. A szocialista társadalom mélységesen elítéli a tőkéseknek a munkaintenzitás mértéktelen. a munkás egészségét károsító hajszolását. De a munkaintenzitás normális mértékét, amelyet a munkás egészségének károsodása

nélkül él tud émi. a mi1 társadalmunkban is követelményként kell támasztani.

Az alacsony munkaintenzitás természetesen nem kizárólag erkölcsi, fegyelmi kérdés. A munkaszervezés hiányosságai a várakozási és veszteség, idők kedvezőtlen alakulásával nagymértékben hozzájárulnak az alacsony munkaintenzitáshoz. A munkaszervezés döntő feladata — és egyben eredményességének mércéje — a munka termelékenységének növelése.

A termelékenység javítása az önköltségcsökkentésnek is fontos forrása és ezen keresztül a nyereség emelkedését eredményezi. A termelékenység növelése érdeke minden dolgozónak, hiszen a termeié, kenység növelése a munkabérek. a keresetek rendszeres emelését teszi lehetővé. Nép- gazdasági szinten hosszabb távon a reálkeresetek csak a munkatermelékenységgel ará. nyosan emelhetők.

A hatékonyság javításában és az önköltség csökkentésében kiemelkedő szerep jut az álló- és forgóeszközök jobb kihasználásának. Az állóeszközök fokozott kihasználását munkaerőtartalékok hiányában nem lehet a műszakszám általános növelésével megvalósítani, de mód vari arra, hogy a korszerűbb állóeszközök fokozott kihasználásával az elavult állóeszközöket kevésbé használják ki, illetve — megfelelő feltételek esetén — más üzemekbe átirányítsák, illetve kiselejtezzék.

A forgóeszközök jobb kihasználása szorosan összefügg a készletgazdálkodás megjavításával. E területen a vállalatok nemcsak mint vevők, hanem a megrendelési és szállítási idők lerövidítésével, mint szállítók is sokat tehetnek.

rár- és szövetkezetpolitiká iának, amelyet 1957 .júniusában tételesen is megfogalmaztak az MSZMP agrárpolitikai tézisei,

— Uj é$ még ma is tartó

korszakot nyitott a termelő- szövetkezetek életében és történetében a gazdaságirányítás reformja, az önálló vállalati gazdálkodás gazdasági feltételeinek megteremtése. Itt mindjárt hozzáteszem, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban már ezt megelőzőerf is nagyon sok olyan elem érvényesült és hatott, amelyet az új gazdaság- irányítási rendszer törvényerőre emelt. Érvényesült részben az önállóság, a jövedelemre alapozott gazdálkodási rendszer, sőt a tagok érdekelt- ■ sége, még akkor is, ha ez az érdekeltségi rendszer nem volt olyan, mint ma. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben már közel tíz esztendeje megszűnt a tervkötelezettség, — a kenyérgabona kivételével —, ami lehetőséget, adott, a gazdaságoknak a nagy fokú önállóságra, a gazdaságos vetésszerkezet kialakítására. Azóta az idő már igazolta, hogy a mechanikus terylebontásos rendszer nélkül tervszerűbben, nemcsak többet, hanem jobbat -is és nggy biztonsággal képes .termelni a mezőgazdaság.

— Tudjuk, hogy vannak még problémák — folytatta beszédét Losonczi Pál. —Akadozik a zöldságeliátás, nem kielégítő a cukorrépa-termelés. A szarvasmarha-tenyésztés -tartás, a tejellátás a fellendülés kezdeti szakaszában van. A problémák megoldása túlnő a gazdasági üzemek keretén. Társadalmi figyelmet, törődést és az eddiginél is nagyobb anyagi ráfordítást igényel.

— Azt hiszem; itt helyénvaló emlékeztetni arra, hosv a mezőgazdaság eddig még mindig megoldotta azokat a feladatokat, amelyeket a párt és a kormány állított elé. — Gondolok itt kenyérellátásunk hazai termésből való fedezésére, a takarmánygabona-ellátásra. Gabonából exoortálni is tudunk. A parasztság szorgalma, tehetsége és hozzáértése azért eredményezhette ezt, mert olyan szövetségese volt és van, mint a haza sasáért felelősséget érző, felelősséget vállaló, a parasztságnak erkölcsi, politikai, ideológiai és gazdasági segítséget adó magyar munkásosztály.

Á továbbiakban Losonczi Pál n parasztság társadalmi és osztályhelyzetében bekövetkezett változásokkal foglalkozott. — A nagyüzemi gazdálkodás, a szocialista földtulajdon győzelmével egységes osztállyá lett a parasztság, tulajdonviszonyaiban szocialista lett az egész társadalom — mondotta. Megbonthatatlanná vált társadalmunk politikai alapja: a munkás-paraszt szövetség. Ezért mondhatjuk azt, hogy a szocialista mezőgazdaság létrejötte, megszilárdulása, fellendülése több, mint egyszerű számokban kifejezhető mennyiség.

*