Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-24 / 249. szám
Wrsclawtíl Moszkváin ködik. Ezt követően megalakultak a békebizottságok és béketanácsok az egyes országokban, így hazánkban is. A mozgalom egyre terebélyesedett, mind nagyobb tömegeket mozgatott meg a párizsi kiált, ványban megfogalmazott általános célkitűzéseken belül a mindenkori politikai helyzetnek megfelelő konkrét feladatok végrehajtására is. A nemes célok ellenére később sem volt akadálymentes a nemzetközi békemozgalom tevékenysége. A hidegháborús hisztéria apostolai kezdetben kizárólag kommunista célokat szolgáló törekvéseknek igyekeztek beállítani a mozgalmat. Ezzel sikerült sok hiszékeny embert távol tartani a szervezettől. Később az 1956-os magyarországi ellenforradalom, majd a kínai vezetők szovjetellenes, nacionalista pálfordu- lása akadályozta a munkát. Jelentkezett a mozgalomban egy jobboldali irányzat is, amely a béke-világmozgalom úgynevezett el nem kötelezett, ségét követelte. A világ békemozgalmát bizonyos tlszigete- lődési veszély fenyegette. Ezt azonban 1966-ban, a Békevilágtanács genfi ülésén sikerült felszámolni és az 1968-as csehszlovákiai eseményeket követő rövid stagnálás után ismét töretlen a fejlődés, A Béke-világtanácsnak ma már státusza van számos kormányközi, nemzetközi szervezet mellett. Az 1969-es berlini világtalálkozón 101 ország több mint 300 békeszervezete és 55 nemzetközi szervezet képviselője volt jelen. Az 1971. évi budapesti közgyűlésén pedig — amely a tanács eddigi legnagyobb rendezvénye volt — 124 ország békemozgalrpa, több mint 200, a Béke-világ tanácshoz nem tartozó mozgalom és 33 nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ két bizottsága képviseltette magát. A magyar békemozgalom már kezdetekor csatlakozott a Béke-világtanácshoz és azóta is annak keretében működik. Céljai megegyeznek a világtanács által meghirdetett alap. elvekkel. A magyar békemozgalom e mellett fontos feladatának tekinti, hogy következe. A Béke-világtanács nagygyűlése 1953-ban Budapesten, a Kossuth Lajos téren. '„A mi békekövetelésünk nem passzív, nem a beletörődők pa. cifizmusa. Akik még nem látják a háborús veszélyt, azokat felvilágosítjuk. Akik készek velünk együtt megvédeni a békét, azok megkapják tőlünk az eszközöket. Akik tudják, miről van szó és mégis háborút akarnak, azoknak nyíltan, de határozottan kijelentjük, számolniuk kell velünk!” Joliot-Cu. rie-nek, a világhírű Nobel- díjas tudósnak a szavai ezek, aki kiemelkedő szerepet vállalt a világ békemozgalmának megteremtésében. Éppen huszonöt évvel ezelőtt hangzottak el a fenti mondatok és mögöttük olyan felisme. rések húzódtak meg, amelyek a béke megóvása érdekében szükségesnek látták mozgósítani a világ népeit. Először a szovjet, a francia, és a lengyel értelmiség kiemelkedő személyiségei mozdultak meg és kezdeményezésükre 1948 szeptem. bérében Wroclawban összegyűlt ötszáz európai értelmiségi, hogy megvizsgálja, mit lehet és mit kell tenni az új há. ború veszélye ellen. Határozatuk, majd tevékenységük nyomán 1949 áprilisában megindult a nemzetközi békemozgalom szervezése. A kibontakozásnak azonban már kezdetben is megvoltak áz ellenzői. Az erősödő hideg- háborús légkörben a francia kormány a küldöttek egy részétől megtagadta a beutazási vízumot, így a konferencia párhuzamosan ülésezett Párizsban és Prágában. Az ott született határozatok még ma is változatlanul egyik alapelvét képezik a világ békemozgalmának. Elítélték a katonai egyezményeket, a fegyverkezési hajszát, követelték az atomfegyverek és tömegpusztító eszközök betiltását, síkra száll, tak a népek nemzeti függetlenségéért és önrendelkezési jogáért, a demokratikus szabadságjogokért, felléptek a háborús propaganda ellen és élesen elítélték a háborús hisztériát. Párizsban ugyanekkor állandó nemzetközi bizottság alakult, amély 1950-ben Varsóban Béke-világtanáccsá bővült és azóta is ezen a néven műtesen tájékoztassa hazánk népét azokról a fontos nemzetközi kérdésekről, amelyek a békés irányzat fennmaradását hosszú távra megszabják vagy gátolni akarják. Tevékenységét az a felismerés vezeti — mint ahogy ezt a közelmúltban megtartott VIII. magyar békekongresszus is leszögezte — hogy a békés egymás mellett élés megvalósítása egyidejűleg jelent nemzetközi együttműködést és harcot is. Mindez nyilvánvalóan kifejezésre jut majd az október 25-én kezdődő moszkvai világtalálkozón is, amely — ez már előre látható — nagyobb, népesebb és összetételét tekintve sokrétűbb lesz minden eddigi- Az amerikaiak vietnami háborújának befejezését köve. néL telő békeharcosok felvonulása New York-ban 1972-ben. Gerencsér Miklós : 18. Hosszú-hosszú, monoton indoklás, nevek, rendfokozatok, dátumok felsorolása. Azt hittem, a törzshadbíró imahanghoz hasonló beszéde az idők végezetéig fog tartani. — :.. miáltal bűnösnek mondatnak ki hazaárulás bűntettében az ötödik hadicikk és a katonai büntetőtörvénykönyv hatvanegyedik szakasza, az 1848. október harmadikaj, húszadikai, november hatodikai, tizenkettedikei és az 1849. július elsejei legfelsőbb ma- ,nijies?tuHV ..és pröklamációk alapján ... vádlott urakat az osztrák hadseregben viselt rendfokozatuk és nyugdíjigényük megfosztása mellett, miközben kimondatik összes előtalálható és elő nem található vagyonuk elkobzása, golyó általi halálra... kötél általi halálra... kötél általi halálra... golyó általi halálra... Ahány ítéletet felolvasott Emst törzshadbíró, annyiszor hajtotta össze, szorította hóna alá mappáját. Ahány vádlott elé lépett, annyiszor nyúlt írnoka felé egy-egy pálcáért. A pálcát kettétörte, és az elítélt lába elé vetette. Gáspár Andrást a vádlottak sorában a hetediket, elkerülte. Legvégül, az ő ítéletét olvasta fel. — Gáspár András vádlott úr. kecskeméti, magyarországi születésű, nős, két gyermek apja, utoljára kapitány... ellen csak a fegyveres felke- lésbeni részvétel volt megállapítható, ezért kapitányi rendfokozatának elvesztése és az orosz Vlagyimir rendjelének elvesztése mellett tízévi várfogságra ítéltetik. Mappáját végképp összecsukta a törzshadbíró. Fölpillantván szétnézett. Ünnepélyesnek szánta tekintetét, de inkább sértődöttnek látszott. Monotonság helyett most éllel hasított vékony hagja: — Főtörzsfoglár! Az elítélteket láncra veretni, és zárkájukba visszakísérni! Lótás-futásba kezdtek a foglárok. Lépések dobogtak, láncok csördültek. Az elítéltek némán, fegyelmezetten viselkedtek egész idő alatt. Tiltakozás nélkül engedték kezükre. lábukra lakatolni a láncot. Egyedül Damjanich János fakadt zengő káromkodásra, de ő sem ellenkezett a foglárokkal. \ — önök azt képzelik, hogy katonák, pedig csak gyilkosok! — visszhangzott kiabálása a várudvaron. — Amit művelnek, az a legalantasabb, leggyávább bosszúvágy. Önök csak egyben bátrak. Vállalni a szégyent, a megvetést az utókor szemében! A többieket már rég visz- szakísérték a főőrség épületébe, vele még mindig viaskodtak a foglárok. Dühösen lerázta őket, kínozta törött lábát, de inkább segítség nélkül bicegett. Lehajtott fejjel, szinte osonva távoztunk a térről, amikor végre elvonulást vezényeltek. * Az ebéd nem kellett. Úgy érzem, hosszú ideig nem lesz étvágyam. Kora délután megérkeztek a lelkészek. Négy közülük az aradi minorita rendház szerzetese. Csatlakozott hozzájuk a mi tábori lelkészünk, Marchot Edward atya is. Damjanich vigasztalására a város görögkeleti olébánosa. Szombathy Balázs jött el. A protestáns elítéltek mellé szintén a hitüknek megfelelő papot rendeltek. Gáspár András, az egyetlen várfogságra ítélt tábornok kérte Ernst törzshadbírót, hadd maradhasson bajtársi között, amíg az ítéletét végrehajtják. Óhaját megtagadta a törzshadbíró. Ahhoz viszont hozzájárult; Howiger tábornokkal egyetértésben, hogy Schweidel József fia, aki ugyancsak itt raboskodik honvéd századosként ítéletre várva, fölkereshesse édesapját a siralomházban. * Délután a paraneskihirde-' tésre hívták össze a törzs tagjait. Rideg hangulatban, már- már megfélemlítő tónusban olvasták fel előttünk a következő parancsot. Holnap, október hatodikéi» a halálos ítéletek végrehajtásához a Wocher-gyalogság első •zászlóalja Tichy őrnagy parancsnoksága alatt kivonul és reggel fél hatkor felsorakozik a főőrség kapujával szemközt. A zászlóaljhoz a főtörzs-' orvos is köteles csatlakozni.’ A lövészek kiválasztása a zászlóaljparancsnok kötelessége. A helyőrség ma délutántól holnap estig szigorú készült* séget tart töltött fegyverekkel. A vár területét senkinek nem szabad elhagynia. Ma délután fél hét órakor takarodó és a várkapuk bezárása. A kapukulcsokat Zdra- hal hadnagy a várparancsnoknak adja át. Áz egész helyőrség holnapi reggel fél hat órakor fegyverbe lép és marad további parancsig. Az őrségek meg- kettőzendők. Az összes katonai és polgári személyeknek ma este fél hét órától holnap délelőtt tíz óráig szállását elhagyni nem szabad. Aláírás: Howiger tábornok; várparancsnok. * Tehát nem bújhatok ei a rettenetes holnapi rtapon. A parancs szerint ott kell lennem a vesztőhelyen, kötelességem lesz a hóhér nyomában járva megállapítani: a halál beállott. Egyetlen menekülés számomra a gépiesség. Jó lenne elhódítani magam valami narkotikummal, hogy lelki létemet mesterséges fásultságba zsibbasszam. E pillanatban nehéz elképzelni, hogyan bírom majd magamra erőszakolni az álbátorságot, ' a legférfiatla- nabb férfiasságot. Miként a parancs szól. szállásomra bezárkózva töltöm óráimat. Ha akarjuk, ha nem s’ralomházzá tettük az egész vérat, a magunk számára is. (Folytatjuk)
