Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-24 / 249. szám
Községi pártbizottságok és csiicsvezetőségek irányító tevékenysége az agitációs és propagandamunkában A párt X. kongresszusa fokozott követelményeket támasztott a pártmunka fejlesztésére, a politika eddiginél következetesebb és ' egységesebb végrehajtására mind az alapszervezetek, mind a felsőbb pártszervek számára. A nagy egészből kiragadva nem kis figyelmet érdemel az úgynevezett közbeeső pártszervek — községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek munkája. Ezen belül is a szóban forgó szervek agitációs és propagandamunkát irányító tevékenységéről tárgyalt legutóbbi ülésén a szekszárdi járási párt- bizottság végrehajtó bizottsága. Tapasztalatai és megállapításai általánosíthatók, ismertetésük tehát nem csupán egy járásra vonatkozóan értékesíthető. Az agitációnak és propagandának, a pártmunka szerves részeként, fontos szerepe, hogy biztosítsa a politikai döntések megértetését, elfogadtatását és hatékonyan mozgósítson a határozatok végrehajtására. Az agitációs és propagandarendszerben — nem lebecsülve a tömegkommunikációs eszközök szerepét —, a legfontosabb az élő szóval végzett felvilágosító, politikai munka. Ez a tevékenység igen körültekintő, következetes erőfeszítést kíván a pártszervezetektől és -szervektől, minden kommunistától és mindenkitől, aki elkötelezte magát a szocializmus ügye iránt Az agitáció bázisa az alapszervezet, a felsőbb pártszerveknek tehát elsősorban itt kell kifej teniök segítő tevékenységüket. Ezt felismerve, a járási pártbizottság arra törekedett, hogy megfelelően felkészítse a községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek tagjait arra, hogy a szerzett ismereteket tovább tudják adni az alapszervezeti vezetőségeknek és tagoknak. Figvelembe vették, hogy az agitációs és propagandamunka csak akkor lehet eredményes, ha az országos érvek és ismeretanyagok mellett magában foglalja az adott terület helyi, sajátos agitációs érveit és feladatait. A községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek irányító munkájukban a fő figyelmet a X. pártkongresszus határozatainak feldolgozására és megértetésére; a IV. ötéves terv és annak időarányos végrehajtására; va_ lamint a Központi Bizottság és a felsőbb pártszervek az adott területet konkrétan érintő határozatainak végrehajtására, e határozatok adaptálására fordították. Az agitációs és propaganda- munka irányítására, segítésére legjobb alkalom a havonként megtartott titkári értekezleteken. az évenként a pártvezetőségi tagok részére szervezett tanfolyamokon, a reszortfelelő, sok és propagandisták együttes tanácskozásain, a különböző helyszíni tanácskozásokon kínálkozott, ahol rendszeresen részt vettek a felsőbb pártszervek vezetői, tagjai. A X. kongresszus óta a községi pártNep újság 3 bizottságok, csúcsvezetőségek évenként egy-két alkalommal üléseik napirendjére tűzték az adott községben folyó agitációs és propagandamunka egy. egy részterületének vizsgálatát Az agitáció konkrét mondanivalóját, helyi érvanyagát a községi pártszervek önállóan jelölik ki, a helyi ismeretek alapján. A politikai befolyásolás helyileg legalkalmasabb módszerét is a községi párt- bizottságok és csúcsvezetőségek választják meg. Szemléletesen mutatja ezt a tengelici községi csúcsvezetőség munkája. Országos feladat például a hús- program megvalósítása. A ten. gelici termelőszövetkezetben szarvasmarha- és sertéstelep épül. Az országos és helyi problémák összekapcsolódása tehát adott, s ebből mindjárt kiderül, hogy az országos feladatot csak a helyi feladat megvalósításával lehet megoldani és viszont. Afc agitáció is így egyszerre országos és helyi. Ugyanez az elv érvényesült és érvényesül a tolnai PATEX csúcsvezetőségénél, vagyis biztosított az általános és helyi feladatok ismertetésének munkája, azok megoldására való mozgósítás. A feladatokat a pártszervezet különböző fóru. main rögzítik. A szekszárdi járásban a községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek, illetve az alapszervezetek helyi igényei alapján ma már rendszeres, hogy a lakosok megyei és még felsőbb szintű vezetőkkel találkozzanak. Erre a legjobb példát Fadd, Bátaszék. Tolna, Decs, Kölesd és Tengelic szolgáltatta. A helyileg jelentkező kérdésekre közvetlenül, „fórum” formájában kaphatnak választ az illetékesektől. A községi pártbizottságok létrehozták a pártbizottság mellett működő agitációs és propaganda-munkabizottságokat. Ezek a bizottságok, éves munkaterv alapján, általában kielégítően dolgoznak. A szóbeli agitációt, tájékoztatást eredményesen egészítik Iq az adott üzem szerkesztésében megjelenő írásos anyagok, üzemi újság, híradó, kiállítás, stb. A járásban két helyen jelentetnek meg üzemi újságot, hat helyen híradót és tíz üzem negyed- illetve félévenként ad ki alkalmi ismertetőt, a dolgozók jobb tájékoztatására. Gond még sok esetben a megfelelő koordináció hiánya, az agitációs érvek avultsága, a folyamatosság nem kellő biztosítása, helyenként egy-egy aktusra való leszűkülése, azonban mindez ellenére megállapíthatjuk, hogy lényeges* javulás következett be az utóbbi években nemcsak az alapszervezetek agitációs és propagandamunkájában, hanem abban az irányító tevékenységben is, amely a községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek nevéhez fűződik. Erre bizonyság a pártoktatás jó előkészítése és sikeres beindítása is, amire viszont jelen írásunk keretében — lévén egy más ismertetés témája — most nem térünk ki. A lakosság ellátásának javítását célzó vizsgálatot végzett a Szekszárdi járási'és' városi Népi Ellenőrzési Bizottság kereskedelmi szakcsoportja. A szakcsoport vizsgálódásának alapjául a Gazdasági Bizottság 1970. áprilisi határozatát tekintette. A népi ellenőrök úgy találták, hogy a határozat lényegében elérte célját; ugyanakkor rámutattak arra, hogy Tápellátás Nagyobb a kereslet, mint a kínálat Sokat bosszankodtak év elején a nyúl tény észtők, mert nem kaptak nyúltápot. Az oka: a felvásárlási árak emelkedésével megnőtt a tenyésztési kedv, a takarmány-előállító üzemek nem tudták követni a rohamo. san növekvő igényeket. Ez nem a tápot előállító vállalaton múlott; a táp nélkülözhetetlen alkotórészét, a premixet, másfél, két hónappal korábban kellett megrendelni, mint a gyártás elindult. Fél év alatt a nyúltápszükséglet tízszeresére nőtt. Míg korábban havonta 7—8 vagonnal elegendő volt, mostanában 60—70 vagonnal fogy egy hónapban. Jelenleg — mint ezt a tenyésztők is tapasztalják — korlátlan meny- nyiségben ki tudják elégíteni az igényeket. Mint a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál elmondották, valamennyi takarmány, féleségből elegendő mennyiség áll rendelkezésükre. A tavalyi, hoz képest idén várakozáson felüli terméseredmények születtek. Más évekhez viszonyítva őszi árpából 10—12 mázsával többet takarítottak be hektáronként a gazdaságok, de magas a takarmánybúza és a szárazság ellenére a kukorica termésátlaga is. A szemes takarmányok minősége kifogástalan. a fogyasztói igények változásával párhuzamosan az „olcsó” fogalma is megváltozott:' Ennek megfelelően a Belkereskedelmi Minisztérium által összeállított olcsó áruk listáján ma már olyan cikkek is szerepelnek, amelyek korábban luxusfelárral kerültek forgalomba. A szekszárdi, a bátaszéki, a kölesdi, a faddi és a tolnai ÁFÉSZ-nál folytatott reprezentatív vizsgálat megállapításai azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti kereskedelem a lehetőségekhez mérten törekszik olyan választék kialakítására, amely igazodik az igényekhez és a — vásárlói zsebekhez. A szövetkezetek az alapvető ellátást biztosító nagykereskedelmi vállalatokkal keret- szerződést, egyéb szállítóikkal megállapodásokat kötnek. Élve a több csatornás beszerzés lehetőségeivel, a Tolna megyei nagykereskedelmi vállalatokon kívül más megyék nagykereskedelmi vállalataival szintén kapcsolatot tartanak, és nem ritkán közvetlenül a termelőüzemtől vásárolnak. A bátaszéki és a kölesdi szövetkezet saját készítményeivel i$ javítja a húsellátást. Majdnem három esztendő távlatát tekintve a népi ellenőrzés a fontos és ugyanakkor olcsó cikkek javuló kínálatát állapította meg. Sajnos, még mindig akadnak olyan áruk. amelyekből az ellátás nem javul a kívánt ütemben. Az élelmiszerek közül gyakran hiába keresett cikk a töltelékáru. Igen sokszor hiába rendel a kiskereskedelem zefírholmit. I Olcsó munkásingből csak körülbelül félakkora a kínálat, mint a kereslet. A javulás — remélhetőleg — nem soká várat magára. A pécsi nagykereskedelmi vállalatnak sikerült importból alapanyagot beszereznie; ennek feldolgozására ipari szövetkezetekkel kezdődtek meg a tárgyalások. Nem minden kelendő, ami jó is, olcsó is — konstatálta a kereskedelmi szakcsoport A magas termésátlagok miatti a gazdaságok elegendő szeme« takarmánnyal rendelkeznek. Ez elsősorban a keveréktakar, mány-keresletnél érezteti hatását. Igaz, hogy pillanatnyilag a fertőzz) állatbetegségek miatt kevesebb az állatlétszám, mint amire takarmány szempontjából számítottak, de a hiány jövő év elejére visszapótlódik. A korábbi évek ellátási feszültségét enyhíti, hogy több mezőgazdasági üzemben takarmánykeverőt építettek, ahol a megtermelt szemes terményből, s a vásárolt koncentrátum. ból szükségleteiknek megfelelően állítanak elő tápot. Többek között az őcsényi, a dombóvári tsz rendelkezik önálló üzemmel, most épül Zombán, s befejezés előtt áll Belecskán a takarmánykeverő üzem. Szeptember végéig az állami, gazdaságok 10—12 százalékkal több keveréktakarmónyt vásároltak a Gabonafelvásárló Vállalattól, mint az előző évben. A termelőszövetkezetek a részükre tavaly eladott mennyiségnek 70—75 százalékát október elejéig megvették. Sok termelőszövetkezetben, melyben korábban kihasználatlanul álltak a takarmánykeverők, idén újra munkába állítják ezeket a berendezéseket. Faddon — például — j'Aszerint eladhatatlan, a 683, illetve 782 forintos szilárd tüzelésű kályha, mivel a vevők a szebbet, a drágábbat keresik. Hasonló a helyzet az 1000 forintnál olcsóbb hálózati rádiókészülékeknél. A népi ellenőrzés a jó kereskedő gondosságával vezetett üzletnek értékelte a szekszárdi és a bátaszéki olcsó áruk boltját. Mind ezekben* mind más boltokban az olcsó cikkek forgalmazása spontán módon történik; legf óként azért, mivel az olcsó áruk forgalmának növeléséhez nem fűződik anyagi érdekük sem a szövetkezeteknek, sem az eladóknak. Természetes, hogy a kereskedő csak azt kínálha^- amit a termelőtől kap... A kielégítetlen megrendelések sokasága bizonyítja, hogy nem feltétlenül a kereskedelmet kell hibáztatni azért, hogy a drágább cikkek a boltokban felváltják az olcsóbbakat. A zefír- és flaneláruk kínálatának javítására javasolta a népi ellenőrzés, hogy ezek alapanyagát — hazai forrás hiányában — külföldről szerezze be a kereskedelem. Igen helytelen, hogy a 160 forintos kerékpár- világítási garnitúra többnyire csak a cikklistán szerepel, a polcokon nem; kapható ellenben a 208 forintos garnitúra* A több mint 25 százalékos árkülönbözet nem csekélység! A jobb áruellátás érdekében a népi ellenőrzés számos javaslatot dolgozott ki. A NEB véleménye szerint fontos, hogy a boltokban állandó figyelemmel kísérjék a kereslet alakulását, a szövetkezeteknél a várható kínálatot is, és ily módon szintén gondoskodjanak a hiánycikkek helyettesítéséről. A népi ellenőrzés nézete szerint főként a nagykereskedelmi vállalatok azok, amelyek ösztönözhetik, — sőt esetleg rászoríthatják — az ipart a lakosság által keresett cikkek gyártására. B. 7. Sárga vagy rózsaszín ? Ügy hallottam anyámtól, hogy a gülbaba krumplit legjobb sütni. Héja szépen perzselődik, nem mállik szét, és ízét is megtartja, mert nem reped Jel. A somogyi sárga fajta krumpliról azt tanultam, hogy pogácsának jó, mert omlik, mert szép sárga, és attól olyan szép aranyszínű az igazi pogácsa. A somogyi viszont nem jó más ételbe, mert sárga. Hús mellé, köretként a szakácskönyvek leginkább gülbabát, vagy kisvárdai rózsát ajánlanak. A TOLNAKER standján egy papírzsák krumplit vettem. A családi fogyasztást két-háröm hónapon át kielégíti. A Hollandiából származó 30—Í0 dekás gumók szépek, egészségesek. Kevés rajta a csíra. Héja szép, ép, betegségnek nyoma sincs. Ezt a hollandus fajtát talán még a rágcsálók sem támadják meg. A próbafőzés is jó eredménnyel zárult. Nosza, még egy papírzsák krumpliért. A boltos sugárzó arccal fogad: „Ugye mondtam, hogy jó ez a fajta!?’ Jó, ízletes, csak egyetlen hibája van, hogy sárga. Nem rózsaszín, nem rózsaszín-fehér, hanem sárga. Ez az egy hibája. Nagy hiba, mondják még a háziasszonyok. Es ett a tényt némely magánkereskedő kihasználja. A gülbaba kilója 8—9 forint, a hollandusé, meg a somogyi sárgáé 4 ... Négy év óta egyre csökken a rózsaszín burgonyák vetés- területe. Az ok egyszerű: keveset terem. Az idén augusztusban aszály volt. A burgonya júliusban még jó, bő termést ígért. Az aszály után kiderült, hogy a termés harmadát „elvitte” a csapadékhiány. Főleg a rózsaszínű fajtákból termett kevés. A hollandi, a lengyel és más sárgabélű gumókból közepes i’olt a termés. Érthető, ha a piacon főleg ezekkel a fajtákkal találkozunk majd. A MÉM programjában szerepel, hogy a mezőgazdasági üzemekben kidolgozzák a burgonyatermesztés rendszerét is. A most termesztésben lévő sárga fajták alkalmasak az elterjesztésre. Az újfajta burgonyák íze, zamata, eltarthatósága jobb, mint a gülbabáé. Némelyik fajta nem is fő szét. Tehát csak meg kell ismerni, s megszokni a háziasszonyok- ! nak az új fajtákat. Mert a jövőben egyre kevesebb lesz a rózsaszínű, s több a sárga húsú burgonya. S azt hiszem, a „több” a lényegesebb, mint a szín.- Pj LETENYEI GYÖRGY Olcsóból is eleget A Szekszárdi járási-városi NEB vizsgálata 1973. október 21
