Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

Községi pártbizottságok és csiicsvezetőségek irányító tevékenysége az agitációs és propagandamunkában A párt X. kongresszusa fo­kozott követelményeket tá­masztott a pártmunka fejlesz­tésére, a politika eddiginél kö­vetkezetesebb és ' egységesebb végrehajtására mind az alap­szervezetek, mind a felsőbb pártszervek számára. A nagy egészből kiragadva nem kis figyelmet érdemel az úgyne­vezett közbeeső pártszervek — községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek munkája. Ezen belül is a szóban forgó szervek agitációs és propagan­damunkát irányító tevékeny­ségéről tárgyalt legutóbbi ülé­sén a szekszárdi járási párt- bizottság végrehajtó bizottsága. Tapasztalatai és megállapítá­sai általánosíthatók, ismerteté­sük tehát nem csupán egy já­rásra vonatkozóan értékesít­hető. Az agitációnak és propagan­dának, a pártmunka szerves részeként, fontos szerepe, hogy biztosítsa a politikai döntések megértetését, elfogadtatását és hatékonyan mozgósítson a ha­tározatok végrehajtására. Az agitációs és propagandarend­szerben — nem lebecsülve a tömegkommunikációs eszközök szerepét —, a legfontosabb az élő szóval végzett felvilágosító, politikai munka. Ez a tevé­kenység igen körültekintő, kö­vetkezetes erőfeszítést kíván a pártszervezetektől és -szervek­től, minden kommunistától és mindenkitől, aki elkötelezte magát a szocializmus ügye iránt Az agitáció bázisa az alap­szervezet, a felsőbb pártszer­veknek tehát elsősorban itt kell kifej teniök segítő tevé­kenységüket. Ezt felismerve, a járási pártbizottság arra töre­kedett, hogy megfelelően fel­készítse a községi pártbizottsá­gok és csúcsvezetőségek tagja­it arra, hogy a szerzett isme­reteket tovább tudják adni az alapszervezeti vezetőségeknek és tagoknak. Figvelembe vet­ték, hogy az agitációs és pro­pagandamunka csak akkor le­het eredményes, ha az orszá­gos érvek és ismeretanyagok mellett magában foglalja az adott terület helyi, sajátos agi­tációs érveit és feladatait. A községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek irányító mun­kájukban a fő figyelmet a X. pártkongresszus határozatainak feldolgozására és megértetésé­re; a IV. ötéves terv és annak időarányos végrehajtására; va_ lamint a Központi Bizottság és a felsőbb pártszervek az adott területet konkrétan érintő ha­tározatainak végrehajtására, e határozatok adaptálására for­dították. Az agitációs és propaganda- munka irányítására, segítésére legjobb alkalom a havonként megtartott titkári értekezlete­ken. az évenként a pártvezető­ségi tagok részére szervezett tanfolyamokon, a reszortfelelő, sok és propagandisták együttes tanácskozásain, a különböző helyszíni tanácskozásokon kí­nálkozott, ahol rendszeresen részt vettek a felsőbb párt­szervek vezetői, tagjai. A X. kongresszus óta a községi párt­Nep újság 3 bizottságok, csúcsvezetőségek évenként egy-két alkalommal üléseik napirendjére tűzték az adott községben folyó agitá­ciós és propagandamunka egy. egy részterületének vizsgálatát Az agitáció konkrét mondani­valóját, helyi érvanyagát a községi pártszervek önállóan jelölik ki, a helyi ismeretek alapján. A politikai befolyáso­lás helyileg legalkalmasabb módszerét is a községi párt- bizottságok és csúcsvezetőségek választják meg. Szemléletesen mutatja ezt a tengelici községi csúcsvezetőség munkája. Or­szágos feladat például a hús- program megvalósítása. A ten. gelici termelőszövetkezetben szarvasmarha- és sertéstelep épül. Az országos és helyi problémák összekapcsolódása tehát adott, s ebből mindjárt kiderül, hogy az országos fel­adatot csak a helyi feladat megvalósításával lehet megol­dani és viszont. Afc agitáció is így egyszerre országos és helyi. Ugyanez az elv érvényesült és érvényesül a tolnai PATEX csúcsvezetőségénél, vagyis biz­tosított az általános és helyi feladatok ismertetésének mun­kája, azok megoldására való mozgósítás. A feladatokat a pártszervezet különböző fóru. main rögzítik. A szekszárdi járásban a köz­ségi pártbizottságok, csúcsveze­tőségek, illetve az alapszerve­zetek helyi igényei alapján ma már rendszeres, hogy a lako­sok megyei és még felsőbb szintű vezetőkkel találkozza­nak. Erre a legjobb példát Fadd, Bátaszék. Tolna, Decs, Kölesd és Tengelic szolgáltatta. A helyileg jelentkező kérdé­sekre közvetlenül, „fórum” for­májában kaphatnak választ az illetékesektől. A községi pártbizottságok létrehozták a pártbizottság mellett működő agitációs és propaganda-munkabizottságo­kat. Ezek a bizottságok, éves munkaterv alapján, általában kielégítően dolgoznak. A szó­beli agitációt, tájékoztatást eredményesen egészítik Iq az adott üzem szerkesztésében megjelenő írásos anyagok, üze­mi újság, híradó, kiállítás, stb. A járásban két helyen jelen­tetnek meg üzemi újságot, hat helyen híradót és tíz üzem ne­gyed- illetve félévenként ad ki alkalmi ismertetőt, a dolgozók jobb tájékoztatására. Gond még sok esetben a megfelelő koordináció hiánya, az agitációs érvek avultsága, a folyamatosság nem kellő biz­tosítása, helyenként egy-egy aktusra való leszűkülése, azon­ban mindez ellenére megálla­píthatjuk, hogy lényeges* javu­lás következett be az utóbbi években nemcsak az alapszer­vezetek agitációs és propagan­damunkájában, hanem abban az irányító tevékenységben is, amely a községi pártbizottsá­gok és csúcsvezetőségek nevé­hez fűződik. Erre bizonyság a pártoktatás jó előkészítése és sikeres beindítása is, amire vi­szont jelen írásunk keretében — lévén egy más ismertetés témája — most nem térünk ki. A lakosság ellátásának javí­tását célzó vizsgálatot végzett a Szekszárdi járási'és' városi Népi Ellenőrzési Bizottság ke­reskedelmi szakcsoportja. A szakcsoport vizsgálódásának alapjául a Gazdasági Bizottság 1970. áprilisi határozatát te­kintette. A népi ellenőrök úgy találták, hogy a határozat lé­nyegében elérte célját; ugyan­akkor rámutattak arra, hogy Tápellátás Nagyobb a kereslet, mint a kínálat Sokat bosszankodtak év ele­jén a nyúl tény észtők, mert nem kaptak nyúltápot. Az oka: a felvásárlási árak emelkedésé­vel megnőtt a tenyésztési kedv, a takarmány-előállító üzemek nem tudták követni a rohamo. san növekvő igényeket. Ez nem a tápot előállító vállalaton múlott; a táp nélkülözhetetlen alkotórészét, a premixet, más­fél, két hónappal korábban kel­lett megrendelni, mint a gyár­tás elindult. Fél év alatt a nyúltápszükséglet tízszeresére nőtt. Míg korábban havonta 7—8 vagonnal elegendő volt, mostanában 60—70 vagonnal fogy egy hónapban. Jelenleg — mint ezt a tenyésztők is ta­pasztalják — korlátlan meny- nyiségben ki tudják elégíteni az igényeket. Mint a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál elmon­dották, valamennyi takarmány, féleségből elegendő mennyiség áll rendelkezésükre. A tavalyi, hoz képest idén várakozáson felüli terméseredmények szü­lettek. Más évekhez viszonyít­va őszi árpából 10—12 mázsá­val többet takarítottak be hek­táronként a gazdaságok, de magas a takarmánybúza és a szárazság ellenére a kukorica termésátlaga is. A szemes ta­karmányok minősége kifogás­talan. a fogyasztói igények változá­sával párhuzamosan az „ol­csó” fogalma is megváltozott:' Ennek megfelelően a Belkeres­kedelmi Minisztérium által összeállított olcsó áruk listá­ján ma már olyan cikkek is szerepelnek, amelyek koráb­ban luxusfelárral kerültek forgalomba. A szekszárdi, a bátaszéki, a kölesdi, a faddi és a tolnai ÁFÉSZ-nál folyta­tott reprezentatív vizsgálat megállapításai azt bizonyít­ják, hogy a szövetkezeti keres­kedelem a lehetőségekhez mérten törekszik olyan vá­laszték kialakítására, amely igazodik az igényekhez és a — vásárlói zsebekhez. A szövetkezetek az alapvető ellátást biztosító nagykeres­kedelmi vállalatokkal keret- szerződést, egyéb szállítóikkal megállapodásokat kötnek. Élve a több csatornás beszerzés le­hetőségeivel, a Tolna megyei nagykereskedelmi vállalatokon kívül más megyék nagykeres­kedelmi vállalataival szintén kapcsolatot tartanak, és nem ritkán közvetlenül a termelő­üzemtől vásárolnak. A báta­széki és a kölesdi szövetkezet saját készítményeivel i$ ja­vítja a húsellátást. Majdnem három esztendő távlatát tekintve a népi ellen­őrzés a fontos és ugyanakkor olcsó cikkek javuló kínálatát állapította meg. Sajnos, még mindig akadnak olyan áruk. amelyekből az ellátás nem ja­vul a kívánt ütemben. Az élel­miszerek közül gyakran hiába keresett cikk a töltelékáru. Igen sokszor hiába rendel a kiskereskedelem zefírholmit. I Olcsó munkásingből csak kö­rülbelül félakkora a kínálat, mint a kereslet. A javulás — remélhetőleg — nem soká vá­rat magára. A pécsi nagyke­reskedelmi vállalatnak sike­rült importból alapanyagot be­szereznie; ennek feldolgozá­sára ipari szövetkezetekkel kezdődtek meg a tárgyalások. Nem minden kelendő, ami jó is, olcsó is — konstatálta a kereskedelmi szakcsoport A magas termésátlagok miatti a gazdaságok elegendő szeme« takarmánnyal rendelkeznek. Ez elsősorban a keveréktakar, mány-keresletnél érezteti ha­tását. Igaz, hogy pillanatnyilag a fertőzz) állatbetegségek miatt kevesebb az állatlétszám, mint amire takarmány szempontjá­ból számítottak, de a hiány jövő év elejére visszapótlódik. A korábbi évek ellátási fe­szültségét enyhíti, hogy több mezőgazdasági üzemben takar­mánykeverőt építettek, ahol a megtermelt szemes termény­ből, s a vásárolt koncentrátum. ból szükségleteiknek megfele­lően állítanak elő tápot. Töb­bek között az őcsényi, a dom­bóvári tsz rendelkezik önálló üzemmel, most épül Zombán, s befejezés előtt áll Belecskán a takarmánykeverő üzem. Szeptember végéig az állami, gazdaságok 10—12 százalékkal több keveréktakarmónyt vásá­roltak a Gabonafelvásárló Vál­lalattól, mint az előző évben. A termelőszövetkezetek a részük­re tavaly eladott mennyiség­nek 70—75 százalékát október elejéig megvették. Sok terme­lőszövetkezetben, melyben ko­rábban kihasználatlanul álltak a takarmánykeverők, idén újra munkába állítják ezeket a berendezéseket. Faddon — például — j'Asze­rint eladhatatlan, a 683, illetve 782 forintos szilárd tüzelésű kályha, mivel a vevők a szeb­bet, a drágábbat keresik. Ha­sonló a helyzet az 1000 forint­nál olcsóbb hálózati rádióké­szülékeknél. A népi ellenőrzés a jó ke­reskedő gondosságával veze­tett üzletnek értékelte a szek­szárdi és a bátaszéki olcsó áruk boltját. Mind ezekben* mind más boltokban az olcsó cikkek forgalmazása spontán módon történik; legf óként azért, mivel az olcsó áruk for­galmának növeléséhez nem fűződik anyagi érdekük sem a szövetkezeteknek, sem az el­adóknak. Természetes, hogy a keres­kedő csak azt kínálha^- amit a termelőtől kap... A kielégí­tetlen megrendelések sokasá­ga bizonyítja, hogy nem fel­tétlenül a kereskedelmet kell hibáztatni azért, hogy a drá­gább cikkek a boltokban fel­váltják az olcsóbbakat. A zefír- és flaneláruk kínálatának ja­vítására javasolta a népi el­lenőrzés, hogy ezek alapanya­gát — hazai forrás hiányában — külföldről szerezze be a ke­reskedelem. Igen helytelen, hogy a 160 forintos kerékpár- világítási garnitúra többnyire csak a cikklistán szerepel, a polcokon nem; kapható ellen­ben a 208 forintos garnitúra* A több mint 25 százalékos ár­különbözet nem csekélység! A jobb áruellátás érdekében a népi ellenőrzés számos ja­vaslatot dolgozott ki. A NEB véleménye szerint fontos, hogy a boltokban állandó figyelem­mel kísérjék a kereslet ala­kulását, a szövetkezeteknél a várható kínálatot is, és ily mó­don szintén gondoskodjanak a hiánycikkek helyettesítéséről. A népi ellenőrzés nézete sze­rint főként a nagykereskedel­mi vállalatok azok, amelyek ösztönözhetik, — sőt esetleg rászoríthatják — az ipart a lakosság által keresett cikkek gyártására. B. 7. Sárga vagy rózsaszín ? Ügy hallottam anyámtól, hogy a gülbaba krumplit leg­jobb sütni. Héja szépen perzselődik, nem mállik szét, és ízét is megtartja, mert nem reped Jel. A somogyi sárga fajta krumpliról azt tanultam, hogy pogácsának jó, mert omlik, mert szép sárga, és attól olyan szép aranyszínű az igazi pogácsa. A somogyi viszont nem jó más ételbe, mert sárga. Hús mellé, köretként a szakácskönyvek leginkább gülbabát, vagy kisvárdai rózsát ajánlanak. A TOLNAKER standján egy papírzsák krumplit vettem. A családi fogyasztást két-háröm hónapon át kielégíti. A Hollandiából származó 30—Í0 dekás gumók szépek, egész­ségesek. Kevés rajta a csíra. Héja szép, ép, betegségnek nyoma sincs. Ezt a hollandus fajtát talán még a rágcsálók sem támadják meg. A próbafőzés is jó eredménnyel zárult. Nosza, még egy papírzsák krumpliért. A boltos sugárzó arc­cal fogad: „Ugye mondtam, hogy jó ez a fajta!?’ Jó, ízletes, csak egyetlen hibája van, hogy sárga. Nem rózsaszín, nem rózsaszín-fehér, hanem sárga. Ez az egy hi­bája. Nagy hiba, mondják még a háziasszonyok. Es ett a tényt némely magánkereskedő kihasználja. A gülbaba ki­lója 8—9 forint, a hollandusé, meg a somogyi sárgáé 4 ... Négy év óta egyre csökken a rózsaszín burgonyák vetés- területe. Az ok egyszerű: keveset terem. Az idén augusztusban aszály volt. A burgonya júliusban még jó, bő termést ígért. Az aszály után kiderült, hogy a termés harmadát „elvitte” a csapadékhiány. Főleg a rózsa­színű fajtákból termett kevés. A hollandi, a lengyel és más sárgabélű gumókból közepes i’olt a termés. Érthető, ha a piacon főleg ezekkel a fajtákkal találkozunk majd. A MÉM programjában szerepel, hogy a mezőgazdasági üzemekben kidolgozzák a burgonyatermesztés rendszerét is. A most termesztésben lévő sárga fajták alkalmasak az el­terjesztésre. Az újfajta burgonyák íze, zamata, eltarthatósá­ga jobb, mint a gülbabáé. Némelyik fajta nem is fő szét. Tehát csak meg kell ismerni, s megszokni a háziasszonyok- ! nak az új fajtákat. Mert a jövőben egyre kevesebb lesz a rózsaszínű, s több a sárga húsú burgonya. S azt hiszem, a „több” a lényegesebb, mint a szín.- Pj ­LETENYEI GYÖRGY Olcsóból is eleget A Szekszárdi járási-városi NEB vizsgálata 1973. október 21

Next

/
Thumbnails
Contents